Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

4 Csütörtök, 1980. július 24. „Tiszta szoba" a lakótelepen Több mint fél évtizedig tartó, nagyszabású felmérő munka eredményeit összegezték és értékelték a Magyar Tudományos, Akadémia szociológiai kutatóintézetében. A szakemberek azt kívánták felderíteni, hogy a parasztból munkássá válás során a városba költözés miként és milyen mértékben változtatta meg az érintett, néprétegek mindennapos életvitelét. Elemző munkájuk színhelyéül Pécsett, és annak vonzáskörzetét választották. Ezer házaspárt kerestek fel otthonukban. Kárpáti Zoltán és Hántó Zsuzsa, a felmérés szociológus irányítói elmondták: Vizsgálódásaik azt mutatták, hogy a munkások életmódjukat tekintve nagymértékben differenciálódtak. A leghátrányosabb helyzetben a városközpontban, s azon belül is a belső udvarokban élő alkalmi és segédmunkások vannak. Többnyire rossz kommunális körülmények között élnek, szálláshelyeiket általában csak Ideiglenesnek tekintik. A másik végletet azok a munkások alkotják, akik újabb városrészekben laknak, jobb körülményekés anyagi viszonyok között. Nagy eltéréseket észleltek a vidéki munkások sorain belül Is. Kiderült, hogy az apró falvakban lakók helyzete a legkedvezőtlenebb, a települések hiányos közműellátottsága miatt. Kötődésük lakóhelyükhöz azért is laza. Az életforma-változások a családok érintkezését is megváltoztatták: ismét „divat" a nagycsalád. Tagjai főként a ház építésénél segítenek egymásnak. A „kaláka"-rendszer új formája hamar népszerűvé vált, mert a munkacsere révén lehetővé teszi a pénzmegtakarítást, sőt az egymás iránti szolidaritás érzését viszont nagyban erősíti. A városivá válás az étkezési és a fogyasztási szokásokat is megváltoztatta: több konzerv és előre gyártott félkésztermék kerül az asztalokra, az egytálételkultúra azonban továbbra is dívik, az egyoldalú táplálkozás ma is jellemző. Alkohol Is több fogy, de tömény italból kevesebb. A paraszti lakásbeosztás a városba költözéssel sem változott: a „tiszta szoba" a lakótelepen Is megmaradt, sőt az idősebbek gyermekeik számára „tiszta házrészeket" Is építenek, bebútoroznak és tartalékolnak. A városba ^öltözött munkások kulturális igénye is változást mutat: zömében tudományos, fantasztikus, szórakoztató regényeket kedvelnek, szellemi fejlődésük középpontjában a televízió áll (MTI) Á fekete | Tanyai boltok rózsa kertje A Halle megyei Sangerhausen ritka látványossággal szolgál az Ide látogatóknak. Hat és fél ezer fajta ró2sa, köztük 500 vadrózsafaj díszlik az egyedülállóan szép rózsakertben. A nagyszerű gyűjteményt virágbarátok, hobbi rózsanemesítők mellett szakemberek is felkeresik a világ minden tájáról, hogy tanulmányozzék azokat a többségükben igen régi rózsafajokat, amelyek Sangerhausenen kívül sehol másutt nem találhatók meg. A rosariumot 1903-ban alapította a Német Rózsabarátok Egyesülete. A rózsatövek, bokrok mellett ritka fák, sőt, egy „alpinum" Is található, amely mesterséges domb kis hegyi flórával és sok-sok vadrózsával. A legrégebbi itt található rózsafajta, a fehér-vörös York és Lancaster, 1551ből való, ekkor sikerült kinemesítenie egy Monard nevű szerzetesnek. A „virágok királynőjének" ritka gyűjteményében ís a légritkábbak és a legszebbek közül való a fekete rózsa. Ez a rózsafajta, amikor bimbózik, csaknem fekete, és amikor kinyílik, egészen sötétvörös árnyalatot vesz fel (BUDAPRESS—ADN; Szem előtt a szemét Ha idegenként csöppenünk egy nagyvárosba, bárhol a földkerekségen, sok mindent megtudhatunk a település lakóiról, anélkül, hogy egy szót is váltanánk bárkivel. Elég csak rónunk az utcákat; nyitott szamaiéi járni a belvárosban és a peremkerületekben. Mindenhol jó informátor a nagyváros termelte szemét. Van, ahol áporodott szag csap kl a kapualjakból, s nem ritka, hogy történelmi nevezetességek körül gyümölcshulladékokat, sőt állattetemet kerülget a turista. A külváros is tartogathat kellemetlen meglepetéseket: • érzékszerveinket sértő szeméthegyeket De igényességről, szervezettségről — és persze megfelelő anyagiakról is árulkodnak a házak előtt sorakozó, bekötött szájú ;,egyenzs6kok", a konténerek, a lépten-nyomon megtalálható, cserélhető betétes szemetesállványok. Nem is beszélve az afféle luxusról: hogy a konyhából láthatatlan utakon, csöveken keresztül tűnik el a szemét a szem elöl. Van, ahol hegyet, erdőt, levegőt sem szentségtelenítenek meg ma már hulladékokkal: korszerű, a környezetvédelem előírásait messzemenően figyelembe vevő szemétégetőket építettek. De nem kell nekünk ilyen messzire' mennünk a példákért. Ha Szeged nem is tartozik a világvárosok közé, termel annyi szemetet, amennyi igen komoly gondot okoz a tisztaságért felelős intézményeknek. A kukatartályok alkalmazása óta, ahol gondosak a házak gazdái — szinte észrevétlenül gyűlik össze a lakások hulladéka, melyet a városgazdálkodási vállalat zárt gépkocsijai szállítanak el a szeméttelepre. A külső területek lakói azonban szedett-vedett edényekbe gyűjtik a szemetet, s teszik közszemlére, amíg a városgazdálkodási vállalat el nem viteti. Ahova a rossz utak miatt be sem tudnak menni a járművek, ott bizony a fölgyűlt hulladékot maguk a lakók viszik el a háztól távolabbra. az önként „kijelölt", ám hatóságilag nem engedélyezett szemétlerakó helyekre. Így aztán számos, környezetvédelmi, egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt káros kis szemétdomb övezi városunkat. A városi tanács Illetékesei széles körű fölmérést végeztek áprilisban, májusban: föltérképezték a városképet, környezetet rontó Illegális szemétlerakó helyeket, rendezetlen területeket, és javaslatot tettek a megfelelő Intézkedésekre. Az ES-Ös út mentén nem éppen fölemelő látvány fogadja a Szegedre látogatókat. Az épülő kempingszálló környéke, a Napos út— Izabella-híd sarka, a Feltámadás utca és a Kossuth Lajos sugárút sarkán levő telek tereprendezésre vár. A Kinizsi-pálya mellett, a Vám téren illegális törmeléklerakó hely alakult ki; a városgondnokság láhckofláttal elkerítette, kirakta a tiltó táblát és szükségesnek tartják Itt konténer elhelyezését is. A Szabadkai út és a Mihélyteleki Út elágazásában illegális szemétlerakó hely éktelenkedik, javasolták a szemét elszállítását. Ugyancsak erre Ítéltetett a 43-as fő közlekedési úton, a Szőreg Deszk felőli részét elcsúfító szeméttelep is. Nem éppen szemet gyönyörködtető látvány a 47-es úton, a Shell-kúttól 150 méterre elterülő szeméttenger sem.Hatósági intézkedést a területkezelői jog tisztázása után hoznak. A Bajai út—Fonógyári út sarkán levő rendezetlen, gazos terület parkosítására tervet készítenek, a szemetet pedig elszállítják. A Csongrádi úton, a Zsitva sor satjta Is tereprendezésre szorul, és oda is kikerül a tiltó tábla. A cigánygödrök törmelékes környékét is rendbe hozzák, útbaigazító táblát és sorompót helyeznek el Itt. Dorozsmán hét illegális szemétlerakó helyet találtak a fölmérést végző szakemberek. A Nyugati sornál, a temető bejáratánál lévő, mély fekvésű részt alkalmasnak tartják arra, hogy engedélyezett szemétlerakó hellyé nyilvánítsák, a többi területről elszállítják a hulladékokat, tiltó táblát, illetve konténert helyeznek el rajta. Tápé négy kritikus pontját is megtisztítják: a Sárga-gödör környéke pedig konténert kap. Szőreg és Alsóváros öt-öt szeméttelep péről kell eltüntetni — elfuvarozni, befödni — a hulladékokat. Ugyanez a sors vár Algyő, Móraváros, Újszeged, Mihálytelek, Ságváritelep és Hattyastelep öszszesen 13 engedély nélküli szeméttelepére is. A szeméthegyek, szeméttengerek fölszámolása nem megy egyik napról a másikra, és nem Is csak egyetlen Intézmény föladata. Még csak az se várható ezektől az intézkedésektől, hogy valami csoda folytán majd elnyeli a város az illegális telepekre szánt hulladékokat. A városi tanács építési és közlekedési osztálya megvizsgálja azt is, hogy a kijelölt szeméttelep mellett niflcs-e építési törmelék összegyűjtésére alkalmas terület. A várcfkép megőrzése érdekében indokolt, hogy a tanácsi hivatal, mint elsőfokú hatóság szigorúbban járjon el a közterület szennyezőivel szemben. A lakosság lelkiismeretességén is múlik például, hogy kérlk-e, jogosan kérik-e a közterület-foglalási engedélyt a tanácstól, vagy csak saját udvarukat mentesítik a szeméttől az építőanyagtól az utca rovására. Magán a városgazdálkodási vállalaton Is sok múlik: nem mindegy, hogy alkalmazottai hogyan teljesítik mindennapi kötelességüket. És ezúttal sem nélkülözhető valamennyiünk kétkezi munkában, tudatos környezetvédelemben megnyilvánuló segítsége sem, hiszen nemcsak a kerítésen belüli tisztaság vall rólunk, hanem a városhatáron innen és túl emelkedő szeméthalmok Is. Chikán Ágnes — Milyen sör van? — Semmilyen. — Mikor volt utoljára? — Valamikor, tavasszal. Szekeres Imre, a Fodortanyai bolt vezetője nem nagyon sajnálja a sört. Azt mondja, errefelé inkább a bort isszák a vevők. Ha már hiányról kérdezzük, nagyobb gond, hogy nincs növényvédő szer, a műtrágya senj elegendő. Pedig, most van a szezonja, sokféle fertőzés, kártevő fenyegeti a növényeket az idei esős nyáron. — Mi hiáhyzík még? — Mosószerek. Ultra, Biopon, Bíomix. Tomi-fajtákat sem kapok rendszeresen. Aztán elemeket, rádióba, zseblámpába. Nincs villanyégő. Olcsó cigaretta, Kossuth, Munkás sincs mindig. A hűtőpult ragyogóan tiszta, de üres. — Hentesárut csütörtökön hoznak. • Csütörtök délelőtt van, bármelyik pillanatban megérkezhet az áru. Ebből pontos és zavartalan az ellátás. Ahogyan kenyérből, péksüteményből, a legalapvetőbb élelmiszerekből ls. A Kossuth-kúti boltban van sör. Kőbányai. Csak egy vevő áll a pult előtt, az is egész' ládával visz belőle. Nagyjából ugyanazok a hiánycikkek: mosópor, villanyégő, szárazelem. A böltosnő tudni véli, hogy szárazelemből nemrég dobtak ki egy csomót a FÜSZÉRT-nél, mert lejárt a szavatossági ideje. Sörben sem mindig dúskálhattak itt a vevők, korábban vagy két hétig hiányzott. Az Iroda sori boltban viszont van szárazelem. Féláron adják, ennek is lejárt a szavatossági Ideje. Meszsziről látni, sör is van, karlkában isszák az emberek a bolt előtt. Mosóporok, olcsóbb cigarettafajták 'hiányoznak gyakrabban. A sörellátás is akadozik. • A szállítók az urak — mondja Tóth János boltvezető. — Tavasszal összehajtottunk a sörgyári rakodókkal. Két ládával több üres üveget raktak föl, aztán mfeg letagadták. Azóta én nem kapok árut a sörgyári kocsiról, csak abból, amit az ÁFÉSZ központjában osztanak el. Azt tanultuk a kereskedelmi iskolában, hogy tilos az árukapcsolás. A gyakorlatban ez úgy megy, hogy kapok húsz láda kőbányait, ha átveszek 5 láda Nektárt, vagy drágább import sört. Alig lehet az üres üvegektől megszabadulni. Ha itt nincs sör, bemennek a faluba az emberek, hoznak egy táskával a presszóból, de az üres üveget már ide hozzák vissza. A szállítók meg csak annyi üreset hajlandók visszavinni, amennyi telit hoznak. — Illik valamivel „megvendégelni" a szállítókat? — Ha nincs észnél az ember, elviszik maguktól is. hfc»m lehet itt megbízni senkiben. A FÜSZÉRT-esek biztattak a múltkor, szolgáljam csak ki nyugodtan a vevőket, majd ők bepakolnak. Be is dőltem, aztán, mikor megnéztem a borosrekeszeket, az alsónak a közepéről hiányzott egy üveg. — Alapvető cikkekből kapnak eleget? — Remek, jő kenyeret árulok. Bejönnek a műútról érte, még Pestre is visznek belőle. Hetenként egyszer van hentesáru, minden másnap tej. — Cukor, só? — Ezekből van mindig. Esetleg, ha valaki 1—2 mázsát vásárol bort pancsolni, akkor fogy el a cukor. Aki szesszel foglalkozik, az úgyis megveszi. Ha neki nem adok két mázsát, szól a szomszédoknak, vesz mindegyik tíz kilót. De ez nem okoz gondot. — Mennyi árut forgalmaz? — A boltnak 120 ezer forint a kerete. Az a baj, hogy az árak emelkedtek, a keret viszont maradt. Most kevesebb árut tarthatok ugyanakkora értékben. A polcon mintás bögrék porosodnak. Áremeléskor kicserélik rajtuk a címkét. Mellettük egy sor üvegben megvénült Sídol, retkes kilincsekről álmodik. — Vannak olyan áruk, amelyekből egy kartonnal sok ilyen kis boltba. Például piperecikkekből pár flakonnal elfogyna, de pár darabot nem lehet rendelni Ha az ÁFÉSZ-nél rugalmasabbak lennének, meg lehetne oldani, hogy többfajta áruból kevesebbet kapjunk. — Be kell jönni az ÁFÉSZ iparcikk-áruházába, ott a boltos kiválogatja, miből mennyire van szüksége, és kiszállítjuk neki. Ez vonatkozik az elemekre, villanyégőkre is, bár az a véleményem, hogy ezek nem tartoznak az alapellátás keretébe — mondja Rutai János. a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmiosztályvezető-helyettese. A szállítókkal az AFÉSZnek jó a kapcsolata. A sörgyárral különösen. Rugalmas boltvezetői magatartással elkerülhető az, amiről az Iroda sori boltos beszélt. Ez különben sem jellemző, jelentőségét nem érdemes eltúlozni. Nincs elegendő olcsó magyar sör. Az impoit sört is el kell adni. igazságosan osztjuk szét. Persze, a vendéglátóipari egységek előnyben vannak, azt hiszem, ez érthető. Növényvédő szereket alig kppunk a Csongrád megyei AGROKER-tő!, Békés és Bács megyéből Igyekszünk beszerezni. A mosópor országos gond. A készletkeret növelhető a tanyai boltokban is, minden 1 százalékos forgalomnövekedés után 0,8 százalékkal. A tanyai boltok egy részében azonban nem növekedett a forgalom értékben sem (vagyis árumennyiségben még csökkent is), így a keretnövelés sem indokolt. Egyes területekről elköltözik a lakosság, sokan járnak a szakosított községi böltokba vásárolni. 1978ban profiltisztítást hajtottunk végre: azelőtt a kötéltől az üstházig sokféle iparcikket is árultak a tanyai boltok. Ezek egy részét kivontuk a forgalomból, mert néha évekig álltak raktáron, nem forgott a beléjük fektetett pénz. A boltvezetőink sem mind szakképzettek, olyasmit is rendelnének, amire nincs feltétlen szükség. Ha sokan és nagy ősszeggel túllépik a keretüket, hitelt kell felvennünk, annak a kamata pedig elviszi az amúgyis szűkösre szorított nyereségünket. Rutai János elém teszi az első negyedévi jelentést, ebből mindent megtudok, ami lényeges: az alapvető élelmiszerekből folyamatos az ellátás. A falvakban zöldséget, gyümölcsöt is árulnak. A vegyesiparcikkek forgalma nőtt. Hiány vart viszont zománcáruból. egyes építőanyagokból, tűzifából, kazánszenekből; ez azonban nem az ÁFÉSZ hibája: az alapellátás zavartalan. Tanács István Ki az illetékes? Kohászati konbinát Nagyezsdának — Reménységnek — nevezik a norilszkiek, a világ egyik legészakibb városlakói a nagyezsdinszki kohászati üzemet. Az első ütemét a közelmúltban helyezték üzembe, a második ütemre idén kerül sor. A szovjet sarkköri vidéken épült nagyüzemből jelentős mennyiségű réz, nikkel, kobalt és kén kerül ki. Az ércet a talnahi kombinált érclelőhely biztosítja, amelynek készleteit már évek óta a norilszki ércbányászati és kohászati kombinát dolgozza fel. A Nagyezsda azonban elvileg teljesen új technológiával dolgozik, amely a kohászat és a vegyészet „házasságából" született. Ezt az eljárást a tudomány legújabb vívmányai alapján dolgozták ki, figyelemmel a TávolÉszak követelményeire. A városi tanácsra levelet küldött egy nagyközségi lakos. A település, ahonnan a levél érkezett a szomszédos járásban van. Vajon, a tanácsot kérő nem tudta ezt? Bizonyára tudta, de korábbi tapasztalat alapján ehhez a hivatalhoz volt bizalma. Csak hát az nem illetékes, ezért egy-két heti körforgás után a levelet postára adták az illetékes járási hivatal címére. Onnan újabb hetek múltán egy harmadikhoz küldték. A nagyközségi tanára vbtitkára — ő volt a harmadik címzett — csóválta a fejét: Sem én, sem az előbbiek nem vagyunk illetékesek — bosszankodott —, a levélben feltett kérdésre az N.-i Városi és Járási Földhivatalnak kellene válaszolnia. — Mégis — a nagyközségi tanács vb-titkárát elfogta a kíváncsiság — mit kellene válaszolnom, ha területileg én lennék az illetékes? Leemelte hát a polcról a hatályos jogszabályok gyűjteményének negyedik kötetét és a 462. oldalon megtalálta a Jogszabály-előírást: „Mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható föld, továbbá az erdő magánszemély tulajdonosa földjét és erdejét az államnak tulajdonul felajánlhatja. A földajánlás elfogadása a járási földhivatal hatáskörébe tartozik". Lásd: az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendelet 7. paragrafus (1. és 3. bekezdése). „A földfelajánlás elfogadására irányuló kérelmet a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban kell benyújtani." Lásd: a fenti törvényerejű rendelet végrehaj tósára kiadott 29/1976. (IX, 2.) MÉM számú rendelet 14. paragrafus (1. bekezdése). Mindezt a nagyközségi tanács vb-titkára kimásolta és megfogalmazott egy tömör, közérthető leveletarról, hogy az eredeti címzettnek, sem az illetékesnek vélt másik hivatalhoz, sem annak hozzá —. a harmadikhoz — nem kellett volna elküldenie a kérdést tartalmazó levelet, hanem a területi hovatartozástól függetlenül: segítenie kellett volna a tanácsot kérő ügyfélen. Sok munkát, sok időt takaríthattak volna meg Ily módon. A kérdező idős, beteg ember, aki minthogy földjét már képtelen megmunkálni és gondozni, fel akarja azt ajánlani az államnak. Már rég megkapta volna a választ, ha a levél első címzettje nyúl oda a polcra, s leemeli a hatályos jogszabályok gyűjteményének negyedik kötetét, majd azzal a felismeréssel, hogy helyes válaszadásra bárki Illetékesnek érezheti magát — kétszer segít, aki gyorsan segít —, eligazítja a levélírót. Ezt most 6 tette meg, a beadványt pedig, sürgős Intézkedést kérve, egyenesen a döntésre jogosult N.-i Városi és Járási Földhivatalhoz továbbította. Vadász Ferenc