Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

4 Keid. 1980. július 22; Mezőgazdasági teriiletek növelése Ukrajnában ­Ukrajnában komoly erőfe­szítéseket tesznek a mező­gazdasági területek növelésé­re. Ennek igen nagy a jelen­tősége, mivel a köztársaság területének nagy része a rendkívül termékeny fekete­föld-övezetben fekszik. A mezőgazdasági területek védelmét és növelését elő­irányozó program megvalósí­tásával az elmúlt tíz év alatt újabb 100 ezer hektárral nö­velték a szántóföldek terüle­tét — szakadatlan ipari fej­lesztés mellett. Csalt az el­múlt négy évben Ukrajná­ban 1600 új ipari létesít­ményt helyeztek üzembe! A mezőgazdaság részint a kiaknázott külszíni fejtések betemetésével, a meddőhá­nyók elszállításával és a ta­laj termékenységének helyre­állításával gyarapodott ter­mőterülettel. 1979-ben ily módon több mint 17 ezer hektár szántóföldet nyertek vissza. Bozótirtással és a mocsarak lecsapolásával évente további 10 ezer hek­tár a növekmény. Az iparilag fejlett Ukrajna az ország egyik legjelentő­sebb éléstárának számít. A köztársaságban a szántóföl­dek területe meghaladja a 33,5 millió hektárt ezeken évente átlagosan 50 millió tonna gabonát takarítanak be. Az idei tervek 53 millió tonnás gabonatermést irá­nyoznak elő. (BUDAPRESS— Interferon a növényeknél A növények olyan védő­anyagot tudnak termelni ví­rusok ellen, amely biokémiai szempontból erősen hasonlít az emlős állatoknál és az embernél izolált úgyszintén a vírusok szaporodását aka­dályozó interferonhoz. Ezt a hatóanyagot tudósok olyan dohánynövényekből izolálták, amelyek kiegészítő génnel, az úgynevezett N-génnel ren­delkeznek. A hatóanyag vé­delmet nyújt a dohánymo­zaik-vírussal és más vírusok­kal történő fertőzések ellen. Feltételezhető, hogy a kul­túrnövények vírusos betegsé­gekkel szembeni ellenállása döntően megjavítható e nö­vényi interferon segítségével HÁZAS 5 AO Asztalos Zoltán Gusztáv és dr. Tímár Erzsébet, Spiegel Ferenc és Szabó Margit Ildikó, Kondor László Mihály és Kovács Fran­ciska Margit, F.ényi Károly és Szántó Ágnes Enikő, Danszky László és Herczeg Mónika Beat­rix, Szász András és Csamamgó Évia, Rákóczi Viktor Ferenc és Zakó Éva, Bálint Sándor és Fel­ber Magdolna Katalin, Kovács Tamás Márton és Kérchy Judit Erzsébet, Linczer János és Ban­ké Margit, Csliky István és Vágó Zsuzsanna, Lacstó András és Rácz Mária, Tomam Antall és Pa­lotás Hona Terézia, Pópity Já­nos és Mocsári Bona, Balog Já­nos és Otnmándi Hona, Szabó Mi­hály és Fankd Erzsébet Katalin, Szakma László és Márki Piroska, Hevesi Tibor Mihály és Kra­tochwill Katalin, Németh Zoltán Vince és Lázár Klára 'Erzsébet, Ollós György és Demeter Ildikó, ,dr. Kohán József és dr. Savanya Évia, Vánkonyl Bernát és Pásztor Ildikó Gabriella, Bán Lajos Lász­ló ós Lakatos Matild, Fóth Ist­ván és Takács Ilona, Márkó Gyula Sándor ós Majoros Mária Anna, C»áh József és WMhelm Julianna Márta, Balogh Sándor és Mamuzics Éva, Benedek János és Idul Rozália, Kurhéja József és Kovács Piroska, Cseh Gábor és Dobrecztanl Anikó, Kovács László és Auer Zsuzsanna, Pin­tér János Ferenc ós Farkas Eri­ka Mária, Simon Imre és Kurun­czi Erzsébet, Vidéki Antal Lász­ló és Gellérthegyi Éva Ágnes, Szilágyi János és Miklós Ilona, Varga György és Pnesits Mária Magdolna, Vastagh Ottó Ernő és Roczikó Márta házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS Dudás Mihálynak és Tószegi Mártána/k Mihály, Vidétkl Ferenc Lajosnak és Boldizsár Máriának Zsanett, Posztos_Imnérwjk és Fe­jes Erzsébet Juliannának Nor­bert, Kiss Lajosnak és Kovács Etelkának Márta, Bánfl Tibor Gyulának és Kis-Szabó Mária Mártának Brigitta, Duma György­nek és Varga Honának iMJflcó, Zöldi Antainiaik és Szakmeiszter Mária Rozáliának Gabriella, B6­dis Lajosnak és Kovács Ágnes Júliának Fétar Gábor, Végi László Károlynak és Ivánka-T. Erzsébet­nek László, Keserű Géza László­nak és Juhász Erzsébetnek Zol­tán, Molnár Sándornak és Pus­kás Etelkának Erilaa, Jenei János­nak és Buknici Aranka Gizel­lának Norbert, Bognár Istvánnak és Csókásl Honának Gábor An­tal. Hegyes Jánosnak és Szabó Edit Reginának János Károly, Túri Istvánmaik és Mihály Máriá­nak Csaiba, Vér Istvánnak és Hegyközi Margit Honának Ist­ván, Tóth Jánosnak és Antal Te­rézia Magdolnának Zsufearma, Vincae Árpádnak és Danizs Er­zsébetnek Adriesren, Sziél István­nak és CscWd Éva Máriának Ró­bert, Adok Lászlónak és Kovács Éva Honának Anikó, Kovács Jó­zsefnek és Sulyok Judit Zsuzsan­nának Mónika, Nováki Nándor­nak és Pap Klárának Lóránt, Dá­vid Sándornak és Mészáros An­nának Anita, Mityók Mihálynak és Papp Piroskának Mihály Ta­más, Tóth Gyulának és Németh Veronikának Gyula, Tóth Gyulá­nak és Németh Veronikának Ta­mara, Töfcölyl Imrének és Hajdú Judit Irénnek Réka Judit, Szöl­lősi Istvánnak és Nacsa Lenke Máriának Norbert, Bereki Vin­cének és Mezei Máriának Lász­ló Róbert, Hamvai István Sán­dornak ós Sárvári KaitaHntnak Csaba, Gémes Józsefnek és Czirok Erzsébetnek Balázs, pap­. lógó Antalinak és Gyuris Mag­dolnának Zoltán, Magyar János­nak és Hatos Zsuzsannának Ad­rienn, Petrtényi Lászlónak és Barta Évának László Róbert, Petirónyi Lászlóinak és Barta Évának Renáta Mónika, Szőke Sándornak és Konkoly Mária Annának Szabolcs Sándor, Ber­ta Józsefnek és Demé Editnek Andrea, dr. Mosooso Comradonak és dr. Nagy Katalinnak Viktor Emánuel, Veres Imrének és Var­ró Zsuzsanna Máriának Zsuzsan­na. Kiss Imrének és Fehér Ilona Zsuzsannának Kársa Sándor, Terhes Ambrusnak és Miletin Katalin Magdolnának Balázs, Réz Lászlóinak és Vad Rózának Rená­ta Rózsa, Bárkányi Józsefnek és Tá borosl Erzsébetinek József, Ambrus Józsefnek és Tápal Va­lériának József, Aigner Gyula Endrének és Orcsik Emesének Éva, Farkas Istvánnak és Kiss Családi események Klára Honának Erilka, Szép La­jos Miklósnak és Kollár Edit Margitnak Gabriella, dr. Borgu­lya Jánosnak és dr. Molnár Edit Zsuzsannának Máté, Csányi Sán­dornak és Szász Máriának Ger­gely, Gubacsi Béla Józsefnek és Győrfi Borna Máriának Rita, Pi­picz Szüveszternek é3 Bénák Mária Magdolnának Gábor Szil­veszter. Horváth Gézának és Varga Erzsébet Mártiidnak Ta­más. Balász Jánosnak és Vér Ju­liannának Balázs János, Horváth Mihálynak és Turbucz Zsuzsan­nának Mónika Zsuzsa, Tóth Györgynek és Gyenes Veroniká­nak Erika Tímea, Lukács Jó­zsefnek és Somoskővl Annának Erzsébet, Szőke István Józsefnek ós Koczkás Évának Tímea, Er­raérnyi György Rudolfnak és Ka­cla Juliannának Krisztina, Fehér Zoltán Lászlónak és Nagymiihály Zsuzisöririámak Zoltán, Tari Já­nosnak és Jélerafy ndikómek Kinga, BaOi Ferencnek és Bor­da Máriának Kaftalin Szilvia, Só­lya Imrének és Sarvamya Jolán­nak Szilvia Jolán, Szaibó Árpád Attilának és Kothemez Rozália Máriának Szilárd Ákos, Ráifal László Jócsefnek és Kószó Jolán Györgyinek Györgyi Marianna, Farkas Jánosnak és Bóka Mária Annának István, Bácsi János Lászlónak és Pontosán Katalin Etelkának Tamás, Daróczi László Istvánnak és Khiesz Márta Zsu­zsannának Tamás Utaló nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Rácz József, Laczkó Jánosné Balogh Anna, Pálliagl sándomé Zomibori Anna, Molnár János, Vágfalvi József, Aigner Sándor, Vajda János, Kiss Istvánné He­gedűs Teréz, Bertónyi Sándorné Horváth Mária, Lehöcz István, Bernátih József, Rocskár István, Vári János, Arpádhaaeii István, Bere Lajosmé Elek Erzsébet Ju­lianna, Maflnna Sándorné Teriiea Matild, Donka Ferencné Lacii Etelka, Boros Andirásné Udvar­ai Katalin, Kis Istvánné Koczkás Julianna, dr. Horváttíh Józsefné Stefámovits Mária, Varga Mihály, Kapus Jánosné EUhardt Mária, Gyurovsziky Istvánné Nagy Ve­ronika, Martomósi. László József, Ferejs Jánosné Kopasz Erzsébet Kataüli o, Vad Sándor, Szabó Im­rédé Sziikora Mária, Gyurek Sán­dor Lászlómé Kakuszt Anna Ho­na, Remzső Pál, Kapás Fétemá Gyoval Márta, Csányi Jótssef, Dudás Mária Magdolna, Molnár Jánosnié Nagy Julianna, Imre Endire, Pop István, piapdi Antal, Kobari-Kóvá cs IBtvián, K&rrmen­dl János, Mészáros János, Onódi Józsefné Boros Julianna, Mónus Sándorné Kádár Erzsébet, Vas Mlhályné Mészáros Margit Zsó­fia meghaüt. Fortunakergető öreg barátom, Sz. Miska bácsi, a munkásszálló portá­sa, amikor elmentem pár lé­pésnyi . üvegkalitkája előtt, szinte mindig írt. Nagy spi­rálfüzet előtte, szemüvege az orrára csúszva, s belefeled­kezve körmöl, néha felnéz, nem akarják-e gyanús ele­mek ellopni a szállót, aztán köhint egyet és újra a füzet fölé hajol. Éjszaka az ellen­őrző körút és az őket ellen­őrző óra kötelességszerű időnkénti csavargatása közti szünetekben sem tágít tőle. ír, rendületlenül- Ha betelik, vesz újat, s folytatja titokza­tos • munkáját. Eleinte a szokásos admi­nisztrációra gondoltam; a portásnapló vezetésére. De azt csak váltás táján tölti ki, mi történt, mi nem, és a szolgálatot átadom, kelt Sze­ged, ekkor és ekkor. Mi le­het hát, talán magánnapló, memoár, verseskötet? A poí­tásfülkében idegeneknek tar­tózkodni ugyan tilos, de a kíváncsiság nagy úr, s egy bekukkantás erejéig talán le­hetek szabályszegő, gondol­tam. És lám, ^lébem tárult Miska bácsi összes műveiből egy oldal íme a legújabb opus első sora: 17, 28, 39, 43, 81, 3, 9, 47, 56, 59. 60. Szemé­vel tudomásul vette szabály­talan bentlétemet, rendre­utasításhoz, tilalmakhoz szor­ított ösztöne azonban a nagy feladat szellemi megterhelé­sétől blokkolva nem adott utasítást megregulázásomra. Az alkotás lázától égett az arca, s meglendült golyóstol­ia fergeteges gyorsasággal rótta papírra a vízszintes vo­nalakkal elválasztott „vers­szakok" ötös csoportokká összeálló sorait úgy, hogy a következőnél az iménti utol­só számot előre írta, s így ezzel eltolva folytatta a számsort. „Variáció!" — mondta, és beavatottak biz­tonságával vezetett be For­tuna titkos birodalmába. Miska bácsi megfertőzött. Két évtizedes „lottóiról" munkássága tiszteletet pa­rancsoló kitartássá magasz­tosodott a szememben, s sze­rénységétől meghatódván („hát én csak itt a füzetben játszom") maradék pénze­men vettem neki egy köteg szelvényt Azon a héten nem nyertünk. Viszont a követke­zőn — majdnem, mert há­rom szám is mellette „csa­pott be". És végül a harma­dik hét meghozta a gyümöl­csét: két kettesünk lett Va­riációban! És a százszelvényes lottó­köteg leapadt hetvenre, öt­venre, húszra, stagnált egy darabig tíznél, s most már csak öttel játszunk. Külön­külön, mert .. valami beárnyé­kolta felfiőtlen kapcsolatun­kat. Mintha gyanakodnánk egymásra. Az öreg mindig olyan hangsúllyal fogadta el a szelvényeket, mintha ezt mondaná „az se lehet már komplett, aki ennyit kidob a lottóra". Én pedig állhatat­lanságról téve tanúbizonysá­got, sértődötten vettem tudo­másul, hogy a szerencse is­tenasszonya fütyül a zsebet ürítő önfeláldozásomra, s va­lahogy Miska bácsi csodate­vő hatalmában sem igen hi­szek már. De az öt szelvény megma­radt. Hetente kitöltöm a fő­téri szentélyben — sorstár­saimmal Kergetjük Fortu­nát • — Ide figyeljen, fiatal ba­rátom, így kell ezt csinálni. Humott szemmel látja? Rá­bökök a papírra, ahol a toll megáll, ott áthúzom. Vak tyúk is talál számot, nem igaz? Tíz éve csinálom ti­zenöt-húsz szelvénnyel. Ren­geteg hármasom volt leg­alább tíz, kettes meg egy szekérrel Ez a sportszerű, érti? Nem a variálgatás. Az kérem egy közönséges haló, ez meg a horog. Azon a héten böködtem a papírt mint egy nyugdíjas parkőr a gyepet Kettesem lett • — Van, aki iszik, van, aki kártyázik. A többiről nem beszélek, mert én már nyug­díjas vagyok. Nahát nekem a lottó a hobbim. Én egy év­re visszamenőleg kigyűjtöt­tem a harminc leggyakoribb számot és megvariáltam a komákkal. Négyen vagyunk, havonta 600 forintot adunk össze 120 havi lottóra. Volt egy négyesünk, többször van hármasunk, így éppen a pén­zünknél vagyunk, * — Nekem ötös találat kell érted, hapsikám? Itt min­denifi arra vágyik, te is. Ne kamuzzál nekem, hogy te csak az embereket figyeled, meg riportírás, meg ilyenek! Mennyit keres egy újságíró, mi? Vadászkutya legyek, ha nem azon imádkozol, hogy üssön be az ötös, aztán el­dobhasd a tolladat. Ne is gyere nekem az öntudatos szöveggel, hogy te a munká­dat így meg úgy., ahol vi­szik ni, ahogy te nem pat­tannál le a melóból... Mint ahogy én is. írd csak meg — a nevemet úgysem mondom —v hogy, ha egymilliót nye­rek, addig nem dolgozom, amíg a lóvé tart. Én legalább nem hazudok... • összefutok Miska bácsival. Szomorú az öreg — Elment a négyes. — Hogyhogy? Nem talált? — De. Bejött a variáció. A füzetben. Édesapám Jut eszembe. <5 soha nem volt szomorú. Ha­láláig hétről hétre kitöltötte a két szelvényt, s mielőtt kettétépte, hamiskás moeoly­lyal a szája szögletében, megszólalt: no, ezt találjátok el! Tizennyolc évig nem si­került „nekik". , Igriczi Zsigmond Elítélt szegfűtol vájok A Szegedi Megyei Bírósá­god jogerős ítélettel zárult ügy szereplői szerfelett ked­velik a virágokat Különö­sen a hosszú szárú, jó pén­zért eladható szegfűket A tavaly ősszel induló tör­ténet egyik főszereplője, az 50 éves Pinczés Ferenc, Deb­recen, Jászay Maíri utca 7. szám alatti lakos elsőrendű vádlottként állt a bíróság előtt A büntetett előéletű vi­rágkertész megállapodott egyik ismerősével az ugyan­csak többszörösen büntetett, 49 éves Schaff Ferenc, Deb­recen, Pesti utca 73. szám alatti lakossal, hogy gépko­csiján időnként — főként a jelesebb névnapok előtt — Szentesre ruccannak, virá­gért A Termál Mgtsz virág­kertészetét szemelték ki ma­guknak; a szegfűket nevelő üvegházakat jövedelmező ak­ciójuk kincsesbányájának te­kintették. Először tavaly no­vemberben látogattak Szen­tesre, a donáti üzemegység üvegházából, sötétedésre idő­zítve a lopást, 300 szál 4 ezer 500 forintot érő szegfűvel tá­voztak. A virágkertész ta­pasztalatait kamatoztatva szakszerűen vágták le, kötöz­ték nyalábokba a virágokat. Az értékesítést — akárcsak a továbbiakban — az elsőren­dű vádlott vállalta. Sikerü­kön felbuzdulva hamarosan újabb társat vontak be az üzletbe. A bíróságon har­madrendű vádlottként sze­replő, 49 éves Tóth Miklós, Szolnok, Orcsz utca 36. szám alatti lakost, aki korábban már két büntetőügyben állt Pinczés Ferenc társaként a bí­róság előtt. Legutóbb Buda­pesten, miután az ottani, Bé­ke Mgtsz üvegházából loptak — ugyancsak szegfűt. Ezután — még mindig no­vemberben — már hárman ültek Pinczés kocsijába, együtt Jötteik Szentesre. Á három Jó barát 330 szál 4 ezer 950 forintot érő szegfű­vel megrakodva tért haza. Egy hét múlva az első- és a másodrendű vádlott lopott el 500 szál 7 ezer 500 forintot érő virágot. A Jövedelmező üzlettől vérszemet kapva, hamarosan újabb társakat si­került az akcióhoz megnyer­niük. November végén, Ka­talin-nap előtt, a 32 éves Szoboszlai János, Debrecen, Csap utca 60.; és a 38 éves Ligeti László, Debrecen, Mester utca 33. szám alatti lakos társaságában érkezett az első- és a másodrendű vádlott Szentesre. Négyen már 1150 szál 17 ezer 250 fo­rint értékű szegfűt tudtak le­szedni és elvinni. December elején, a Miklós-napi keres­letre felkészülve, megint csak ők, négyen lopták meg az üvegházakat. Zsákmá­nyuk ekkor 1300 szál, 19 ezer 500 forintot érő virág volt. Néhány nappal később az első-, a másod- és a negyed­rendű vádlott lopott el 1050 szál, 15 ezer 750 forint érté­kű szegfűt. A kalandot megúszva to­vább folytatták akcióikat Idén március 5-én ismét a szentesi mgtsz üvegházában szorgoskodtak; 1 ezer 622 szál, 28 ezer 815 forint érté­kű szegfűt már levágtak a tövekről, amikor egy, a kö­zelben lakó, hazafelé tartó traktoros felfigyelt az üveg­házból kiszűrődő zajra. Itt a vége, fuss el véle; a virág­tolvajok ekkor lebuktak. Az öt, kivétel nélkül bün­tetett előéletű férfi 179 ezer 265 forintos kárt okozott. A büntetőeljárás során az első­rendű vádlott 55 ezer forin­tot visszafizetett. A bűnszö­vetségben tevékenykedő, üz­letszerűen tolvajló vádlottak ügyében először a Szentesi Járásbíróságon ítélkeztek. Pinczés Ferencet 4 évi bör­tönbüntetéssel sújtották. 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától 2 esztendőre pedig a járművezetéstől A többszörös visszaeső Schaíf Ferencet — jogerősen — 4 évi fegyházra ítélték, 4 évre eltiltották a közügyek gya­korlásától Tóth Miklóst 2 évi börtönnel sújtották, 2 évre eltiltották a közügyek gya­korlásától Szoboszlai János büntetése: 3 évi börtön, 3 évi közügyektől eltiltás. Ligeti Lászlót két és fél évi szabad­ságvesztésre ítélték, — fegy­házban kell letöltenie —- és 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A vádlottakat kötelezte a bíróság a meg nem térült kár megfizetésé­re. A Szegedi megyei Bírósá­gon dr. Soós József tanácsa az elsőfokú ítéletet jogerőre emelte. Textil- és papírhulladék felvásárlása! 1980. július 22-én Újszeged KlSZ-lakótelep, Fürj n. 1980. július 23-án Tarján volt habarcstelep 1980. július 24-én Tarján II. sz. Iskola 1980. július 28-án Északi városrész 319. ép. 43. sz. Hús­bolt 1980. július 29-én Északi városiész 101. ép. Gedói is­kola mögött 1980. július 30-án Mátyás tér 5. sz. előtt a Vasutas Kultúrház mellett 1980. július 31-én Kolozsvári tér Farkas u. sarok Átadhatók: a MÉH mozgóátvevő várakozóhelyén a fenti napokon 14—17 óráig Dél-magyarországi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents