Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

8 Szombat, 1980. július 19. Élettani világkongresszus Egy reményteljes vegyület Befejezéséhez közeledik a budapesti élettani világ­kongresszus. ám a nagysza­bású tudományos esemény­sorozat pénteki programja is számos érdekességet kínálta résztvevőknek. Nagy figye­lem övezte például John Vane angol professzor elő­adását, a nemrégiben felfe­dezett prosztaciklin nevű vegyületről. A tüdőben kép­ződő anyag véralvadást be­folyásolja, s mint az előző napokon kifejtették a kuta­tók, forradalmasíthatja a vese- és szívműtéteket. Pén­teken ezzel kapcsolatban ar­ra is kitértek, hogy segítsé­gével előreláthatólag a tüdő­embólia és az asztmás be­tegségek is gyógyíthatók lesznek. Noha az új vegyü­lettel még csak alapkutatá­sok folynak, már megoldot­ták üzemi előállítását ls. Erre jelenleg a világon mindössze két gyógyszergyár képes, s az egyik a magyar Chinoin, amely a további kí­sérletekhez már több európai intézetnek szállítja az érté­kes anyagot. A világkongresszus közép­pontjában az élettan legdi­namikusabban fejlődő terü­letei- a hormonkutatás mel­lett az idegrendszer szerke­zetének feltérképezése, vala­mint a szív és a vérkeringés kérdései állnak. E területe­ken született a legtöbb ered­mény az utóbbi években. A XXVIII. élettani világ­kongresszus szombaton zá­róüléssel fejezi be munká­ját. Nemzetközi szimpózium Szegeden A Budapesten tartott XXVIII. Élettani Világ­kongresszus egyik csatlako­zó szimpóziumára kerül sor a Szegedi Biológiai Köz­pontban július 21—22-én „Cellular analogues of con­ditioning and neural plas­ticity" címmel. A szimpózi­um 25 külföldi és 7 ma­gyar résztvevője azokat az elemi idegi folyamatokat vitatja meg, melyek a ta­nulás és emlék — nyomkép­ződés alapjául szolgálnak. Az ülés rendezői dr. Fehér Ottó egyetemi tanúr és dr. Joó Ferenc tudományos csoportvezető. Ismertebb küiíöldi kutatók közül Wolff és Klee professzorok a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból, Szokolov professzor a Szovjetunióból, Woody pro­fesszor az Egyesült Álla­mokból vesz részt a konfe­rencián. A szegedi kutatók közül dr. Csillik Bertalan, dr. Kása Péter. dr. Wolle­mann Mária. dr. Bárányi Attila, dr. Párducz Árpád és dr. Mihály András tart előadást. Üzletek ünnepi nyitvatartása Az ünnepi hetek esemé­nyen-e Szegedre érkező ven­dégek ellátása érdekében jú­lius 19. és augusztus 20. kö­zött módosítják néhány ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri üzlet nyitvatartását. A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat Szeged étter­me — hasonlan a Hágihoz — a szabadtéri játékok elő­adásainak napján délelőtt 11-től éjjel 3 óráig, másna­pokon 11-től éjjel 1 óráig tart nyitva. A Búbos étterem 9-től éjjel 2-ig fogadja az előadások napján a vendé­geket. Az Éva presszó — előadási napokon — délután 2-től éjfélig lesz nyitva. Az öreg-Kőrössy szombaton és vasárnap 12-től éjjel 2-ig várja Vendégeit. A Hungarhotels üzletel­nek nyitvatartása a követke­ző. A Hungária és a Tisza ét­terem előadási napon 7-től éjjel 2-ig, egyéb napokon 7­től éjjel l-ig. A Tisza presz­szó 9-től éjjel 2-ig tart nyit­va az előadások napján. Az Alabárdos — ugyancsak az előadások napján — délután 6-kor nyit, éjjel 2-kor zár. A Hungária szálloda drink bárja szeptember l-ig 11-től éjjel l-ig lesz nyitva. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ Tisza-Gyöngye étter­me 10-től éjjel 2-ig várja vendégeit az előadások nap­ján. Ilyenkor az Alföldi Ven­déglátó Vállalat éttermei ugyancsak tovább lesznek nyitva. A Debrecen étterem 7-től éjfélig, az Egyetem, ét­terem fél 7-től este 10-ig, a Gambrinus söröző 11-től éj­jel 2-ig. Az Utasellátó Nagyállomá­son található étterme 7-től éjjel l-ig, a halászati tsz Ti­sza halászcsárdája 9-től éjjel 2-ig tart az előadások nap­ján nyiva. A kereskedelmi üzletek közül a szegedi ÉLIKER Dugonics téri dohányboltja vasárnap 10-től 13 óráig, más napokon 6-tól este fél 8-ig lesz nyitva, az Oskola utcai trafik pedig előadásos napokon 8-tól 12 óráig, illet­ve 12 óra 30 perctől este 8-ig, vasárnap délután 3-től este fél nyolcig. A Kárász utca 15. szám alatti édesség­bolt az előadások napján 7­től, vasárnap délután 3-tól este fél 8-ig fogadja a vásár­lókat. A Kárász utcai népművé­szeti bolt és a Kárász utcai ajándékbolt, előadási napo­kon 10-től este fél 8-ig. va­sárnap délután 3-tól este fél 3-ig tart „szolgálatot". Az OFOTÉRT szaküzlete a Ká­rász utcán az előadások nap­ján 9-től, vasárnap délután 3-tól lesz este fél 8-ig nyitva. Az óra-ékszerbolt — ugyan­csak a Kárász utcán — elő­adási napokon — fél 9-től, az Amfora-ajándékbolt, a Széchenyi téren 10-től este fél 8-ig fogadja a vásárlókat. E két üzlet vasárnap is nyit­va lesz, délután 3-tól este fél 8-ig. A Komplett Ruházati Vál­lalat Muskátli kézimunka­boltja. előadási napokon, 10­től, vasárnap délután 3-tól tart este fél 8-ig nyitva. A Dugonics téri hírlapbolt hét­köznap 5-től, vasárnap 6-tól lesz nyitva, este 8-ig. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Páskándi Géza: Kálmán király. Bemutató előadás a Dóm téren, este 9 órakor. Tóth Valéria szobrászmű­vész kiállítása nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum ku­polájában ma, szombaton délután 5 órakor. A tárlatot megnyitja D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Farkas Pál szobrai a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont udvarán. Hermán Lipót emlékkiál­lítás a Móra Ferenc Mú­zeumban. Bálint Endre fotómontá­zsai a Bartók Béla Műve­lődési Központ nagytermé­ben. Lóránt Zsuzsa szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Papp György grafikusmű­vész kiállítása a szentmi­hályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Gluck: A jó útra tért ré­szeges, avagy az ördögi há­zasság — a Szegedi Kisope­ra előadása. Tanyaszínház. Magyar dráma ősbemutatójával Ma kezdődnek a szabadtéri játékok Ma kezdődnek Szegeden a szabadtéri játékok. A fesztivál teljes történetének félszázadik esztendejében, a fölújítás óta huszonhetedik alkalommal. 1980. július 19-én. a Dóm téren, este kilenckor. Mit adott Szeged nyara a magyar színházkul­túrának? Tömegeket juttatott az egyete­mes és hazai operairodalom klasszikus ér­tékeinek eleven közelségébe. Kultuszt te­remtett Erkelnek és a magyar színház-ze­ne oly örökbecsű drágakövének, mint a Háry János, különleges színpadi tradíciót Az ember tragédiájának. Amikor először invitált szovjet balettet a dóm elé. e mű­fajnak úgyszólván alig volt értő tábora itt. A moszkvai balettművészek ébresztettek kedvet, s várakozást oly mértékben, hogy a táncművészet reprezentánsaihoz a leg­szélesebb közönségrétegek zarándokolnak el. Szó érte nem egyszer a ház elejét: tö­megigény és művészi színvonal ritkán ta­lál egymásra Szegeden. Hogyan s miként egyeztethető egy olyan színházi vállalko­zásban. ahol pusztán a méretek okán sem lehet lemondani az előzőről, az utóbbira meg önbecsülés kötelez? Mai magyar dráma ősbemutatója kínál szellemi izgalmat a ma esti nyitányon, s Páskándi Géza történelmi drámája, a Kál­mán király, a szabadtéri igazgatóságának szándéka szerint nem marad társtalan a jövőben. Több szerzőnek is tettek már ajánlatot. írjanak darabot a különleges környezet inspirációjára, szokjon meg itt. leljen igazi otthanra a sokáig nélkülözött mai magyar dráma is. Az operairodalom gyöngyszemeiből a Falstaff nagy kaland: a holnap esti premieren eldőlhet, vajon le­köthet-e órákra az időjárás viszontagsá­gainak esetleg kitett hatezer embert Giuseppe Verdi zenébe mártott filozófiája? Dehát nem járt ugyanilyen kockázattal, s kamatozott közönségsikerrel, a Borisz Go­dunov. vagy az Igor herceg színrevitele? Kiállta viszont a próbát Bizet Carmenie: a . kis karmester". Roberto Benzi dirigálta még 1969-ben — most Pál Tamás vezényel új szereplőgárdát. S végezetül, bár nem utolsósorban, feltétlenül közönségsikerrel biztat — a már jó előre eladott jegyek okán — a Piros karavánnak kőszinházban .bejáratott' előadása a Fővárosi Operett­színház kibővített társulatával — és a Ma­gyar Állami Népi Együttes visszatérése, tizedszer immár, az elmúlt két évtized so­rán. Nikolényi István Könyves Kálmán a színpadon Beszélgetés Páskándi Gézával Ma, szombaton délután há- jl ,, ... , •.AVMMAttlfAil il! A«*n lri\M tmz_ eioaaas sa.jaicsssgatra vaio Három felvonásos történei ­mi drámáját a szabadtéri romnegyed 6 órakor tlllé- f1?30/ .. . . ,, .. .. . .. sen, este 8 órai kezdettel tekintette, meg kellett rövidí­Forráskúton. en\,An:i omnagaban szer­kezeti es hangsulyvaltosa­A 17. Pedagógiai Nyári sokkal járhat együtt. A ha­Egyetem előadásai ma, szom- lalmas színpad és nézőtér baíon délelőtt 9 órától. további igénye: a látvánnyal Szegedi Ipari Vásár és Ki- val° hatáskeltés. És akkor állítás a Marx téren. n™ beszeltünk meg a „szo­kásos" színpadi átalakulások A Móra Ferenc Múzeum sokféleségéről — minden állandó kiállításai: Ember es előadásra szánt darab sor­környezete; Csongrád me­gyei parasztbútorok és -vise­letek; Kőolaj és földgáz; Szegedi Galéria; Lucs-kép gyűjtemény; Kunok, ava — Páskándi Géza estén­Z ként a Kálmán királynak szinte valamennyi próbáján rok, 'magyarők"""Vasvirá- fU m a T^r" gok"; Móra-emlékszoba; " raar « íóprobít is. Mt­- - , -. lyennek latta? „Tuzon-v,zen keresztül el _ ^^ Jó, ^^ Szeged". A íeketc-hazban: goU el5adás Természetes­„Szeged felszabadításától az nekj pontosabban szükséges­ország felszabadításáig." nek találom, hogy a szöveg­Albericus, aki a királynak tanácsol — „Magam mellett" kell lennem — kezdi Kézdi György. — Albericus szere­pe „a" tanácsadóé. Nem is akármilyené. Mivel francia és idegen Magyarországon, ő itt a nyugati, mindent kí­vülről néz, mindent felülről lát, s egy számára szimpa­tikusán cselekvő királynak próbál segíteni tanácsaival. Megoldhatónak látszó fel­adat. Egy figyelő, látp em­bert megformálni, aki a nádor és az érsek mellett (akik gondolatiságban, hely­zetben, magyarságban nyil­vánvalóan „elkötelezettek"), a függetlenül, számítóan, hi­deg, „nyugati fejjel" taná­csokat osztó, érdekből is se­gíteni akaró alak mintaképe. — A próbák kezdetén van­nak ... — Igen, kicsit korai még ez a beszélgetés, mert a ká­osz még megvan. Reményke­dem, mindig így szokott ez lenni. Ami engem illet, jól tudom, életem nagy szerepe nem Albericus lesz, ez már biztos. De szeretnivaló, ked­ves alakításnak tartom, szí­vesen játszom. A darab és a A szerző, premier előtt rakást, vagy egy sokszerep­lős tárgyalást... — Es a tervezett trilógia? Melynek középső darabja a Kálmán király? — Elkezdtem a végét. Írom a Vak Béláról szó'ó drámát. Muszáj, hiszen az elszigetelt, kiragadott tör­ténelmi helyzetek fele any­nyit mondhatnak, mintha folyamatos összefüggéseket láthatunk. Nem akarok me­rőben mást mondani mint eddig, akár a Kálmán ki­rállyal; éppenhogy a na­gyobb rálátás, vagyis a tisztábban, élesebben látás, .1 történetfilozófiai követ­keztetések kedvéért kell megírnom a trilógiát. A László királyt majd később. Egyelőre az érdekel, mi mit szült — Kálmán után. II. Béla dolgai sok szempontból még tanulságosabbak, érdé­ből sokat kihagytak, külö- kesebbek. Itt van mindjárt nősen a monológokat kellett a bosszú, ez a kétélű fegy­megkurtítani. Következés- ver. Béla a koronázás után, képpen árnyalatok, gondolati az aradi gyűlésen, 63 főurat finomságok vesztek el, s a koncoltatott föl. Csak hal­szereplők lélektani jellem- vány utalások vannak a kró­zése sem maradhatott teljes, nikákban e bosszú korabeli részletező. Ellenben a darab- hatásairól, de ez engem nem teli helyzetek kiemelődtek, túlságosan zavar. A konkrét jól komponáltak, összefogót- történelmi hitelesség helyett lak. A színpadi koreográfia az általánosabb történelmi és a kitűnően megválasz- tanúiság érdekel, hogy tud­tett zenék. hangeffektusok niillik: a kíméletlenség fé­csszefonódnak, az előadás- leimet szül, Béla saját hívet fiak, érzésem szerint, ezek is megijedhettek; ők lesznek együttes hatásától támad a következők. Példálózzak a ciyan húzóereje, sodrása, francia forradalommal? Mi­amely az írót kárpótolja, a nél nagyobb a szigor, minél közönség figyelmét pedig, jobban, szervezettebben mű­gondolom, ébrentartja. Egy- ködik valamelv hatalmi szóval, nem érzem, hogy kü- mechanizmus, annál nagyobb löncsebb veszteség ért volna az ártatlanok „esélve"'. hogy bennünket. Egyébként is úgy ők sem maradhatnak kívül a tudom, P.uszt József, a Vár- szigorúság érvényesülési kő­színházban majd a teljesebb rén, hogy a tegnapi hívek, szövegű drámát állítja szín- saját emberek mára elfor­padra. Nekem mindenképpen dúlnak, ellenfelekké, ellen­tanulságos volt kísérni ezt a ségekké válnak. Ráadásul szabadtéri produkciót. Bélának is megvan a maga — Nyilván az elkövetkező trónkövetelője, a kívülről munkáira gondol. Hiszen a leselkedő, lecsapni készKál­szabadtéri igazgatósága föl- mán-fattyű. kérte... — Köztudomásúan sokat — Magamban úgy fogai- <T. Más tervei is vannak? maztam; nagyjából ugyanaz — Készen már, színháznál, a különbség, ha kőszínházi, az Isten és Bizánc. Arról illetve szabadtéri előadásra szól. amit a címe jelez, a szánt darabot ír az ember, kénrombolókról, a képtisz­mint amikor köztéri szobor telet visszaállításának prob­készül, avagy zárt helyen lematikájáról. És még egy kiállítandó. A szabadba úgy trilógia készülődik, csak a kell szerkeszteni, hogy a harmadik darabja hiányzik hely ismeretében persze kis- a bevált fogások, nem lehet kompozíció lekösse a teret. A Vendégség és a Tornyú sé ijesztőnek látszik most most velük mit kezdeni. Hogy a munka legfőbb jegye választok mellé szeretné! az egész, ha az ember job- Csakis az eredeti, átgondolt, a monumentalitás legyen, frni újabbat — a szomtíhto ban utánagondol. Ám azt hi- okos és igényes szerepfelfo- Ez a dolog kezdett Izgatni a sokról. A hárommal talár szem, a rendező. Ruszt József gás és a magas színvonalú próbák közben, olyannyira, sikerülne a reformáció ürü­tudása a ga- színészvezetés segíthet, sze- hogy szinte látom egy Ide- gyén megmutatnom egv hogy minden- riotem. Ez is a tanácsadó, való darab előadásképeit, szellemi fölszabadulási fo­jótanácsa, A boszorkánypörökről sze- llyaímatnak lehetséges irá­retnék írni. Képzeljen el a njmit. D. L. dómszínpadon egy máglya- Sulyok Erzsébet Kézdl György, a fárasztó próbák szünetében személyisége rancia arra, képpen bizakodhassak. Gya- Albericus egyik, nitom, nélküle megoldhatat- ha úgy tetszik, lan lenne... Nem segítenek

Next

/
Thumbnails
Contents