Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

8 Szombat, 1980. július 19. Kedvező változások o külkereskedelemben Szalai Béla államtitkár nyilatkozata Külkereskedelmünk részaránya a nemzeti jövedelemben igen jelentős. Nem közömbös tehát, milyen exportimport mérlegünk. Az első félév külkereskedelmi forgalmának alakulásáról és a második félév feladatairól Szalai Béla államtitkár nyilatkozott az MTI munkatársának. — A megváltozott világgazdasági feltételek új helyzetet teremtettek és új követelményeket állítottak a nemzeti gazdaságok elé az egésZ világon. Mint ismeretes, az ez évi népgazdasági terv egyik fő célkitűzése az egyensúlyi helyzet javítása és ezzel összefüggésben nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztése. Mindez jelentős feladatokat szabott meg a termelő és a külkereskedelmi vállalatok számára. Az első félévi statisztikai adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy gazdasági szervezeteink többségükben egyre inkább a tervben megjelölt célkitűzések megvalósítása érdekében tevékenykednek. — A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben az államközi megállapodások előírásai szolgáltak alapul, rubelelszámolású áruforgalmunk az év első felében lényegében a terv szerint alakult. Rubelben számolva a behozatal 13, a kivitel 11 százalékkal emelkedett. Nőtt a bányászati és a vegyipari termékek behozatala. A gépipari és a könnyűipari import megegyezik a tavalyival, míg a kohászati és az élelmiszeripari áruk behozott mennyisége csőidként. — Az export emelkedése a legnagyobb mértékű a vegyiparban és a gépiparban. Á kohászati és élelmiszeripari kivitel hasonló a tavalyihoz, míg a mezőgazdasági és a könnyűipari export csökkent. — Az év hátralevő részében a külkereskedelmi szervezetek arra törekszenek, hogy a kisebb szállítási lemaradásokat pótolják és a szocialista országokkal folytatott kereskedelem a lehetőség szerint a tervezettnél valamivel jobb eredményeket érjenek el. — Az év első felében nem rubel elszámolású exportunk kedvezően alakult, devizában számolva a növekedés 32 százalék volt. (Megjegyzem. hogy az árfolyamok elmúlt félévi változásai miatt a rubel, illetve a nem rubel elszámolású kereskedelemben a forgalom forintban számított növekedési üteme kisebb.) — Jelentősen növekedett egyes vegyipari termékek és élelmiszerek dollárért és egyéb szabad devizákért való eladása, de dinamikusan nőtt a gépipari kivitel is, főleg a közlekedési eszközök, egyes háztartási gépek és tartós fogyasztási cikkek exportnövekedésének eredményeként. Valamelyest javult az exporttermékek összetétele, például az élelmiszeriparban és a könnyűiparban növekedett a magasabb feldolgozottságú, értékesebb termékek részaránya. — A konvertibilis devizákért behozott áruk értéke devizában kifejezve 7,4 százalékkal emelkedett a múlt év első félévéhez viszonyítva. Forintban számolva pedig a behozatal csökkent. Az import alakulásában szerepet játszott az anyagokkal és energiahordozókkal való takarékosabb gazdálkodás, a gépeknél pedig a szerényebb mértékű beruházási tevékenység. — Szabaddevizás kereskedelmünkben az export és import árak jelentősen, de nagyjából azonos mértékben növekedtek, így a cserearányok az év első felében nem romlottak. Ez részben annak is köszönhető, hogy a termelővállalatok egy része fokozott figyelmet fordít a piaci igények jobb és pontosabb kielégítésére. A fejlett tőkés országokba irányuló export növelése a kedvezőtlen gazdasági helyzet alakulása miatt — egyes termékek esetében még külön a beviteli korlátozások hatásaképpen — nehezebbé vált. A fejlődő országok közül a fizetőképes olajtermelő országokban erősödött a piaci verseny. Fokozott jelentősége van ezért a versenyképesség további javításának, annak, hogy minden hazai szállító pontosan betartsa a magánjogú szerződésekben vállalt kötelezettségeket, nagy figyelmet fordítson a 'minőségi előírásokra, a szállítási határidők betartására, az áruk megfelelő csomagolására, gépek esetében a jó alkatrész-ellátásra és a szervizre. Alapvetően a versenyképesség javításától függ, hogy a termékekért milyen árak érhetők el. — A termelő és a külkereskedelmi munka jobb öszszehangolása és a szorosabb együttműködés érdekében az év első felében több külkereskedelmi társaságot hoztak létre. E társaságok keretében növelik a tevékenységben való közös érdekeltséget, a partnerek kölcsönösen informálják egymást, közös döntéseket hoznak a termelés és a piaci munka fontos kérdéseiről. — Bár a nemzetközi piaci helyzet kedvezőtlen, termelő és külkereskedelmi vállalatainknak még az év hátralevő részében számos nehéz feladatot kell megoldaniuk, mégis az első félév viszonylag kedvező eredményei biztatást jelentenek az ez évi külkereskedelmi tervek teljesítéséhez. (MTI) Magyarfrancia pénzügyi tárgyalások A hivatalos meghívásra Magyarországon tartózkodó Maurice Papon franéia költségvetési miniszter vendéglátójával, Hetényi István pénzügyminiszterrel áttekintette a két ország gazdasági és pénzügyi kapcsolatait, a vállalatok közötti közvetlen együttműködés bővítésének pénzügyi feltételeit, tekintettel a közelmúltban aláírt magyar—francia adóügyi megállapodás nyújtotta lehetőségekre is. A francia költségvetési minisztert fogadta Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A találkozón jelen volt Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete és Hetényi István. Maurice Papon a Külkereskedelmi Minisztériumban megbeszélést folytatott Szalai Béla államtitkárral is. Megnyílt a vásár (Folytatás az 1. oldalról.) ! gyár. a belgrádi PRVA Pej toljetka, az Ipari Müszerj gyár, a Gabonatermesztési ! Kutató Intézet, a Tiszai Ve! gyi Kombinát, a gyöngyösi Agromechanikai Szövetkezet, a Pécsi Kesztyűgyár, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet. és a HÓDGÉP. A Magyar Kereskedelmi Kamara különdíját adták át a Metripond Mérleggyárnak. A vásár díját ötvenhét kiállító vehette át, közülük több szegedi és Csongrád megyei, illetve külföldi kiállító Vásári díjban részesült az odesszai „PRODMAS" Élelmiszeripari Gépgyár, az odesszai KRISZLORODMAS TTE. az odesszai Édesipari Termelési Egyesülés, az odesszai Kötöttáru Termelési Egyesülés és az odesszai Likőr_ és Pálinkagyár. A kikindai HEMIK Vegyipari Vállalat, a zentai DERBY Cipőgyár, a szabadkai PIONÍR Csokoládégyár, az ivanitygradi AVASIN Autókozmetikai Gyár, a turkui MARLI Borés Likőrgyár. A szegedi és a megyei kiállítók közül a szegedi UNIVERSAL Ipari Szövetkezet, a Pannónia Szőrmekészítő és SzőrmeSzénkefe és pernyebeton konfekció Vállalat, az Április 4. Cipő. és Papucskészítő Szövetkezet, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Békés és Csongrád megyei Á. G. szegedi szakszolgálati állomása, a szegedi MEDIKÉMIA Ipari Szövetkezet. a Kéziszerszámgyár, a Magyar Kábel Művek a Vidia Kereskedelmi Vállalat, a HÓDIKÖT, a CSOMIÉP és a CSOMITERV közösen az új C-vázas vásári pavilon bemutatásáért, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a szegedi AGROKER és a Csongrád megyei FŰSZERT Vállalat. * Ugyancsak tegnap adták át az OKISZ '80 pályázatának díjai);. Az Országos Piackutató Intézet Kiváló Aruk Fórumának pályázatán elismert termékeknek szánt megkülönböztető emblémákat és az okleveleket Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese adta at a szövetkezetek képviselőinek. A díjazottak kö. zö.tt szerepel az Universal Ipari Szövetkezet új termékcsaládja. a Fesztivál kozmetikai szerek csoportja. a Medikémia Isz több autóápolási és -fenntartási cikke is. Már hogyne bosszankodna az ember, ha több ezer forintos háztartási gépéhez azért nem nyúlhat hozzá hónapiokig, inert a javító, műhelyben sajnálattal közlik: nincs hozzá alkatrész. Pár forintos apróságok miatt a lábát lejárhatja az autós, ismerősöket bízhat meg, kutatnának fel önindító perselyt, szénkefét, hogy csak az olcsóbb tartozékokat említsük, s ne is gondoljunk olyan „alapvető" kellékekre, mint a gumiabroncs... Olcsó tartozék? No, itt álljunk meg egy szóra. Levelet hozott a posta a budapesti Műszéntermelő Vállalattól. Azt írják: vá. sárlóiktól tudják, hogy például egy porszívó szénkeféjének cseréjét sokhelyütt háromhónapos határidővel vállalják a javító szövetkezetek — anyaghiányra hivatkozva. Nem ritkaság, hogy a Trabantokhoz való önindító pierselyt 3,70 helyett harminc forintért szerzi be a vevő valamelyik kiskereskedőtől, a 11,80-as szénkefét egy százasért veszi meg — s még örül. hogy kapott. Valószínűleg nem pusztán üzleti fogás hát, hanem kényszerűség is, hogy a vállalat miskolci mintaboltjában (Tanácsköztársaság tér 2. Telefon: 14-684. irányítószám 3530) megteremtették a postai csomagként feladható áruk utánvételes szállításának feltételeit. Gépjárművek önindítójába. dinamójába, generátorába való szén- és bronzkeféket, ipari és háztartási • kisgépek keféit, s önindító perselyeket rendelhetnek az érdeklődők. S még mielőtt bárki ingyen reklámnak tekinthetné a miskolciak ajánlatát, hadd mondjuk el. miért szóltunk részletesebben az egyébként nem is új rendelési lehetőségről — nem új. hiszen az utánvételes szállítást jó régen ..feltalálták". Tettük ezt azért, hátha kedvet csinálunk a Csongrád megyei, sőt a szegedi vállalatoknak. ipari szövetkezeteknek is ehhez a szolgáltatási formához. Mintaboltokban nem túlzottan bővelkedj kereskedelmi hálózatunknak csak javára válna, ha azokat a termékeket. alkatrészeket, amelyek tőlünk „karnyújtásnyira" készülnek. nem Győr-Sopron megyében, Debrecenben, Lajosmizsén kellene „fölhajtanunk". Jó ötletekért nem szégyen a szomszédba menni — s hogy nem népmesébe illő ez a tanulság, egy, az alkatrész-kereskedelemtől meglehetősen távoli, hozzánk, szegediekhez azonban közeli példával igazolhatjuk. Ez a történet úgy kezdődött,- hogy Franciaország ban visszamaradt pernyét autópálya-szakaszok megerősítésére használták. Nálunk a pernye sokáig meddőhányókat „épített". Pedig hát építőanyaggá válhat — s vált is, a KÖTUKI és a KPM Komárom megyei Közúti Igazgatósága jóvoltából. Az útépítés helyszínén mészhidráttal. s homokkal vagy kaviccsal öszszekevert, s vízzel egybedoigozott pernyének a kötési ideje ugyan kilencven nap, elsimítása után mégis azonnal megindulhat rajta a forgalom. Egy másik módszer lehet, hogy a keverőtelepről már a kész. vizes pernyebetont szállítják az építkezéshez, hogy a porszerű anyag ne szenynyezze a környezetet. A komáromi tapasztalatokat megismerve a pernyebeton Szegeden alkalmazható változatát dolgozták ki a Szegedi Magas- és Mélyépítő, ipari Vállalatnál. Az úgynevezett útstabilizációs programban Szegeden jelenleg az Ózdról, Leninvárosból szállított kohósalakot használják a földes utcák úttestjének szilárdítására. Az úttest teljes szerkezetének anyaga ..utazik" ennél a technológiánál. „Ha a pernyét alkalmaznánk" — így gondolkodtak az SZMMV-nél —, az út szerkezetének csak 20—30 százaiékát kellene távolról szállítani (a pernyét a bánhidai erőműből vagy Pécsről. a mészhidrátot Dorogról vagy Tatabányáról). , a töltelékanyag, a homok Zsombóról beszerezhető, a víz helyben van. A szállítási költségek tetemes csökkenésén túl az sem hagyható figyelmen kívül, hogv a hőerőművek a pernye tonnáját jelenleg tíz forintért adják (A hőerőművek egyébként maguk is hozzájárulnak a pernye hasznosításához: Tatabánván ötmillió forintos költséggel olyan kevérőtelep épül, ahonnan a mészhidrát és a pernye már összekeverve szállítható el, Pécsett pedig vasúti rakodót építenek a szállítós meggyorsítására.) A másutt már bevált eljárás szegedi alkalmazása mellett szól az is, hogy a kohósalakos programban használatos gépek megfelelőek a pernyebetonos útstabilizációhoz is, s keverőtelepe is van az eljárás meghonosítására törekvő vállalatnak. Ahol egyébként a pernyebeton újabb alkalmazási lehetőségeit is keresik a szakemberek. Mivel a pernyebeton egyik műszaki jellemzője, a törési szilárdsága is kedvező — egyenértékű az úgynevezett 140-es betonéval —. alkalmas lehet kisebb terhelésű lakótelepi utak, gépkocsiparkolók építésére is. Nyilvánvaló olcsósága mellett nagy előnye, hogy a rásimított aszfaltréteg alatt is megköt, megszilárdul. Mindezeket természetesen nem azért mondtuk el. hogy a pernyebetonnak „zöld utat" adó döntések elé vágjunk. hanem hogy közeli példával szemléltessük: érdemes körülnézni egy-egy szakterületen, a megyehatáron kívül is. Alkalmazható. sőt továbbfejleszthető, a helyi sajátosságokhoz igazítható, s így szinte megújuló ötleteket bizonnyal találnak mások is. Pálfy Katalin Csongrád megyei és vajdasági vezetők megbeszélése 4, Megyei és a vajdasági vezetők megbeszélése a tanácsszékházban. A Szegedi Ipari Vasáron részt vevő Nikola Kmezics, a jugoszláviai Vajdaság tartományi végrehajtó tanácsának elnöke tegnap, a délutáni órákban a megyei tanács székházában találkozott Csongrád megye párt- és állami vezetőivel. A megbeszélésen részt vett dr. Komócsin/Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Szabó Jánosné, a megyei (anácseleny A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter módosította a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló rendeletet. Az új rendelkezés a magánszemélyeket kedvezően érintő néhány intézkedést tartalmaz. Ilyen például az. hogy a külföldről érkezett ajándékcsomagok vámmentes értékhatára 300 forintról 500 forintra, a házasságkötéstol számított t éven belül külföldről érkező ajándékküldemények vámmentes összeghatára pedig házaspáronként 3000-ról 5000 forintra emelkedett A belföldi forgalom számára bármilyen címen vámkezelt személygépkocsi vámtétele nem változott. Az értékesítésre felajánlott' személygépkocsik után befolyt összegből azonban a korábbi 50 helyett, 80 százalék vámot számolnak el. A Büntető Törvénykönyvvel összhangban kimondja az új rendelet, hogy a Magyar Népköztársaság vagy más szocialista ország, továbbá valamely nép, nemzetiség. felekezet vagy faj ellen gyűlölet keltésére alkalmas. valamint a közszemérmet sértő sajtótermékek, kiadványok, ábrák és tárgyak nem vámkezelhetők.. nökhelyetíese és Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. A határ menti árucsere-forgalomnak az elkövetkező évekbeli növelési lehetőségeiről; a Vajdaság és a Dél-Alföld iparvállalatai, illetve mezőgazdagági üzemei közötti gazdasági együttműködés, termelési kooperáció szélesítésének perspektíváiról; valamint a magyar és a jugoszláv vállalatok harmadik piacokon történő közös értékesítési le. hetőségeinek aktuális kérdéseiről szóló megbeszéléseken részt vett Halász József belgrádi magyar nagykövet és Jugoszlávia budapesti diplomáciai képviseletének vezetője, Milán Veres nagykövet A széles körű eszmecsere során számos aktuális kérdésről esett szó, s a megye: vezetők, valamint a tartományi kormányfő egyetértettek abban, hogy a magyav és a jugoszláv gazdaság: kapcsolatok szélesítése és e! mélyítése terén még igen soi kiváló lehetőség var kiaknázásra. Ezek mielőbbi hasznosítására azonban tovább' erőfeszítésekre van szükség mindkét fél részéről. A Csongrád megyei és a vajdasági vezetők közüli folytatott megbeszéléseken részt vett a tegnap délután rövid látogatásra Szegedre érkezett dr. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is.