Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

3 Pénfek, 1980. július 18. Szakszervezeti tanácskozás Á Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön ülést tartott Megtárgyalta a szakszervezet legutóbbi kongreszszusa óta végzett munkáról és az idei szakszervezeti választások . tapasztalatairól előterjesztett jelentést, majd személyi kérdésekben döntött. Az ülésen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. A központi vezetőség Tóth Tibornét, a szakszervezet főtitkárát érdemei elismerése mellett — központi vezetőségi és elnökségi tagsága érintetlenül hagyásával — felmentette főtitkári tisztségéből és megválasztotta a szakszervezet elnökének. Czerván Mártonnét, a SZOT szociálpolitikai osztályának vezetőjét behívta soraiba, s megválasztotta az elnökség és a titkárság tagjának, a szakszervezet főtitkárának. Fekete Sándornét érdemeinek elismerésével, központi vezetőségi tagságának érintetlenül hagyásával felmentette elnökségi tagságából és alelnöki funkciójából. A központi vezetőség behívta soraiba Tuli Istvánt és megválasztotta az elnökség tagjának, a szakszervezet alelnökének. A SZOT elnökségének javaslatára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Tibornénak. több évtizedes eredményes munkájának elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A SZOT elnöksége Fekete Sándornét eredményes munkája elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatában részesítette. Magyar-török kereskedelmi tárgyaiások A megbeszélések záró jegyzőkönyvének aláírásával csütörtökön befejezte munkáját Budapesten a magyar — török kooperációs és kereskedelmi vegyes bizottság harmadik ülése. A jegyzőkönyvet Simon Pál nehézipari miniszter és Ekrem Ceyhün államminiszter, a két delegáció vezetője irta alá. Budapesti tartózkodása során Ekrem Ceyhün államminisztert fogadta Lázár György miniszterelnök és Marjai József miniszterelnökhelyettes. Import helyett hazai Kizárólag hazai polipropilénből és szocialista importalapanyagból gyárt mind több színes, praktikus fürdőszoba-felszerelési cikket az Általános Gép- és Műanyagipari Szövetkezet, amely a Szak-nagykereskedelmi Vállalattal, az Amforával együttműködve szervezett fejlesztésbe kezdett a drága nyugati importtermékek helyettesítésére. A múlt évben forgalomba hozott műanyagkeretes, szögletes falitükör például finn importot pótol, s évi 100 ezer dollárt takarít meg vele a kereskedelem. Méretben, formában és színben hozzáillő egy—háromrészes fürdőszobai . polcot, s az idén már négygombos műanyag fogast is gyárt a szövetkezet. Díjnyertes kirakatok Á Szeged megyei városi tanács felhívására immár 22. alkalommai rendezték meg az ünnepi hetek eseményeinek sorába illeszkedő kirakatversenyt. Ezúttal — a Csongrád megyeiek mellett — Veszprém, Szólítok és Heves megyéből, valamint Budapestről jelentkeztek kirakatrendezők, hogy a versenykirakataikkal összemérjék szakmai tudásukat, próbára - tegyék fan* táziájukat. A kirakatverseny díjkiosztó ünnepségét tegnap délelőtt a városi tanács dísztermében tartották. Az eseményen részt vett dr. Solymossy Margit. az MSZMP városi bizottságának munkatársa és Csada László, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. A megjelenteket Jójárt Katalin, a városi tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője köszöntötte. A kirakatrendezők munkáját Mercna Sándor, a Magyar Reklám Szövetség dekoratőr-szakosztályának titkára, a zsűri elnöke értékelte. Elismeréssel szólt a jó ötletekről; méltatta azt a fejlődést. mely az utóbbi években az élelmiszeripari Cikkeket bemutató, reklámozó kirakatok rendezésében tapasztalható. Egyben felhívta a figyelmet a követésre semmiképp sem alkalmas példákra is, szólt egyik-másik kirakat ízléstelen dekorációjáról. A zsűri három kategóriában értékelte a versenyfelhívásra rendezett 25 szegedi kirakatot. Az élelmiszeripari szakmában Mező Károly, a Szegedi Éliker kirakatrendezője nyerte el az első díjat az Oskola utcai 16. számú élelmiszerbolt kirakatáért. A második díjat Zentai Kálmán, a Csongrád megyei Éliker kirakatrendezője kapta, a Takaréktár utcai üzletben készített kirakatáért. A harmadik díjat Révész László, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ kirakatrendezője vette át; ő a 63. számú. Széchenyi téri önkiszolgáló üzletben alakította ki kirakatát. Az iparcikkszakmában Majoros László és Pelyhe Tibor, az Egri' Centrum Közlekedésbiztonsági hét Csongrád megyében Az elkövetkező napokban a szokottnál is több szó esik arról, hogyan lehetne megelőzni. elkerülni a közúti baleseteket; hol kell különösen óvatosan közlekedni Szeged és a megye más városainak útjain. Az üzemekben. az iskolások nyári napközis táboraiban előadások, filmmel kísért ismertetők hangzanak el a biztonságos közlekedés tudnivalóiról. Az érdeklődők vetélkedőkön is bizonyíthatják: ismerik, biztonsággal alkalmazzák a KRESZ szabályait. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által rendezett — tegnap kezdődött, jövő hét végéig tartó — közlekedésbiztonsági hét keretében elsősorban a gyermekbalesetek megelőzésére kívánják a gépjárművezetők és a gyalogosok figyelmét felhívni a szervezők. Ez idő alatt a rendőrség fokozottan ellenőrzi a közutakon közlekedő gépjárműveket. Az autóvezetők figyelmébe ajánljuk a megyei KBT és a Magyar Autóklub szegedi szervezetének kezdeményezését.' A közlekedésbiztonsági hét idején holnap, szombaton reggel 7-től 14 óráig. az autóklub műszaki állomásán díjmentesen állítják be a gépkocsik fényszóróit, próbálják ki a fékhatást — nemcsak klubtagoknak. Az AFIT XI. számú vállalata KISZ-eseinek közreműködésével ma. pénteken 6-tól 14 óráig ellenőrzik az országutakon futó gépjárművek fényszóróit. Ha hibát találnak, a helyszínen beállítják a lámpákat. Július 27-én — az ifjúsági napok keretében — megrendezik Szegeden a hagyományos kerékpáros és segédmotor-kerékpáros vetélkedőt. melyen elméleti és gyakorlati tudásukról kell számot adniuk a fiataloknak. Közlekedésbiztonsági hét keretében számos vállalatnál vizsgára invitálják — a deffénzív vezetés tudnivalóinak népszerűsítésére — a gépjárművezetőket. Áruház dolgozói nyerték el az első díjat; a Szegedi Centrum Áruház 2. számú vitrinjéért. A második díjat a zsűri nem adta ki. A harmadik díjat az Óra. és Ékszer Kereskedelmi Vállalat Derkovits Gyula szocialista brigádjának — a Kárász utcai óra-, ékszerbolt kirakatáért — és a szegedi ÁFÉSZ kirakatrendezőinek Popovics Lőrincnek és Szúnyog Zoltánnak adták át. a Somogyi utcai Vénusz bolt kirakatának rendezéséért. A ruházati szakmában Sárai Péter és Sárai Péterné, a Devecsér Vidéke ÁFÉSZ kirakatrendezői nyerték el az első díjat. Ok a Kárász utcai sportszerboltban készítettek valóban ötletes, ízléses kirakatot. A második díjat Kocsis Lajos, a Komplett Ruházati Vállalat kirakatrendezője. az Ádám konfekcióbolt kirakatáért kapta. A harmadik díjat Hős Nagy Dezsöné, Varga Katalin, a Delta Kereskedelmi Vállalat dekoratőre vette át a Kárász utcai ajándékbolt kirakatáért. A zsűri pénzjutalomban részesítette a Kárász utcai Sirály női fehérneműüzlet kirakatának rendezőjét, Stehlik Ferencet, a Komplett dolgozóját. A Magyar Reklám Szövetség fődíját Dudás József, az egri ÁFÉSZ kirakatrendezője kapta, a Centrum Áruház egyik vitrinjének berendezéséért. A kirakatverseny vándorserlegét idén Majoros László vette át. A díjkiosztó ünnepség résztvevői meghallgatták Komái Tamásnak, az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága propagandaigazgatójának időszerű reklám- és propagandakérdésekről szóló előadását. Meditáció az G

yűlölöm, mert semmit sem tehetek ellene. Csöpög a jószándéktól, hogyan bánthatnám meg? <5 csak tájékoztat. Olyan dolgokról, amik nem érdekelnek. munkámhoz nem szükségesek. Hátradől a széken, kávét hozat, üdítőt, s közben beszél, beszél. Még levegőt is alig vesz közben. Ugyanő egy másik vállalatnál huszadszor invitál körsétára, hogy nézzünk meg mindent a gyakorlatban is. Magam csak két adatra vagyok kíváncsi... És sorolhatnám a példákat tovább. Túlbeszélt értekezletek garmadája legyen reá tanúm, fölösleges jelentések papírtonnái és fölösleges telefonok sok-sok forintjai. A nemzet locsogányai sokfélék és nagyon sokan vannak. Ha igaz. hogv az idő pénz. akkor hazánkban igen sok a milliomos. Van például olyan intézmény, akinek van ideje ugyanarról az eseményről tizenkét meghívóval (mindegyiket külön meg is címzi, úgy borítékolja) értesíteni szerkesztőségünket. Nyilván azért, hogy ne sértődjön meg senki. Egyik kollegám megírta ugyan, hogv éppen emiatt vagyunk megsértődve, s méghozzá a köz nevében, de a dolgok azóta sem változtak szemernyit sem. Jönnek a meghivók tucatjával, mert készítésükre, postázásukra, kézbesítésükre van idő és energia. Nemrégiben egy úgynevezett operatív értekezleten, amely egy szállító vállalat és partnerei munkáját lett volna hivatott összehangolni, ötven ember bosszúsan unatkozott, mert egy másik negyven percig beszélt, holott két percre való mondanivalója sem volt. Pisszegtek, sokan már hangosan is odaszóltak neki. És mi történt? Mondókáiának befejezte után tíz perccel visszakérte a szót! Mert tehette, mert a hozzászólások idejét nem határozta meg senki. Pedig ezt a módszert már réges régen feltalálták. Tudományos tanácskozásokon például egyetlen referáló sem lépheti túl a számára kijelölt időt. mert megszólal a csengő, vagy az ülés elnöke. És az is baj. ha nem az megy el egyegy tanácskozásra, akinek a dolga volna, ismerősöm főosztályvezető. Panaszkodik. Tulajdonképpen a beosztottja foglalkozik a témával, mégis neki kell az avval foglalkozó értekezletet végigülni. Hogv miért? Mert a másik vállalattól is. a harmadiktól is a főosztályvezető szokott ezeken az értekezleteken megjelenni. Hogv ezt a rossz szokást ki kezdeményezte, teljesen kideríthetetlen, a tettest az eltűnt idő homályában megtalálni már nem lehet. A jelenségre van már egy szó is. így mondják: szinten tárgyalunk. Arra viszont hogy ez a szint nem megfelelő szint, senki sem gondol. Főosztályvezetőnk lelkiismeretes ember. Felkészül az értekezletre. Olyan információkat szivattyúz át beosztottja fejéből és kimutatásaiból, amelyekre semmi szüksége. Neki ugyanis nem az apró részletekkel kell foglalkozni, hanem a döntésekkel. Bajban vagyunk az idővel. Van. akinek túlságosan sok jut belőle, míg másnak túlontúl kevés. Sok oka van ennek. Az egyik például az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség. Sokhelyütt egész státuszban alkalmaznak olyan szakembereket, akikre csak időnként van szükség. De persze érdekükben áll. hogy hasznosságukat állandóan bizonygassák. Fölösleges jelentéseket gyártanak, kimutatásokat készítenek. Ez is baj. Nagyobb baj azonban, hogy ezekkel a fölösleges jelentésekkel olyan embereket traktálnak, akik nem tudnak mit kezdeni velük, de kénytelenek elolvasni, s ez jelentős időt rabol el tőlük. Van erre példa másféle is. Egy kutatóintézet igazgatójától hallottam, hogy intézetében van egy sor olyan ember, aki soha nem fedezett fel semmit, kicsikét jelentős dolgot sem. És szerinte nem is fog. De publikál azért, öt-hat-tíz szakmunkából megírja a tizenegyediket. Mert teheti. Mert kell. hogy valamit kezdjen az idejével, ha már hasznos dologra fordítani nem tudja. Időmérleget tulajdonképpen mindenkinek kellene készíteni. Mindenkinek meg kellene kérdeznie legalább önmagától: hogyan gazdálkodom az időmmel? Már csak azért is. mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy külső környezetünk időigényének negyedrészét nyugodtan papírkosárba dobhatnánk. Munkánk eredménye szempontjából haszontalanok ugyanis. És vajon melyikünk kérdezte meg már valakitől, hogy: mondja, nem teszek én olyasmit, ami időt rabol el öntől, de nem segíti munkája hatékonyságát? Mert ez is fontos. Akinek sok ideje van. hajlamos annak a téves eszmének a bűvkörében élni. hogy más is ráér locsognifecsegni naphosszat. A dolognak mindezentúl többféle veszélye van még. Vizsgálatok bizonyítják, hogy abban az esetben, ha munkaidőnket felesleges melléktevékenységekkel többször megszakítjuk, megoldandó feladatainkra nem tudunk koncentrálni. Mindezt csak azért mondom el, mert divat lett manapság arról beszélni, hogy milyen módszerekkel lehetne legeredményesebben bővíteni a társadalom hasznos munkaidőalapját. Közismert tény, háborgunk rajta, mióta tudjuk, hogy gyárainkban. üzemeinkben sok helyütt csak hat óra a munkaidő. Mondom, a munkaidő. ^em az ottlét ideje. A szalagrendszer'. dolgozó üzemek persze kivételek, mert a szalag sebessége, ha a munka minőségét nem is. de intenzitását mindenképpen meghatározza. Aztán ezeken a területeken vannak már korszerű munkaszervezési formák, a három M-rendszer például. De kidolgozta-e már valaki a szellemi, vagy az irodalmi munka DH-rendszerét? A kérdés költői. Jól tudom, hogy nincs ilyen tanulmány. Vannak emberek, akik szorgalmasak, és vannak ugvanakkor lusták. Itt tartunk, s ennél alig tudunk többet. Erről jut eszembe, nekem tulajdonképpen a túl sok funkciót vállaló, a minden megmozdulásban részt vevő emberek is gyanúsak néha. Elképzelhetőnek tartom ugyanis — ha már az időnél tartunk —, hogy éppen arra a munkára nem marad elég idejük, amiért fizetik őket. B

ajban vagyunk az idővel. Van. akinek túlságosan sok jut belőle, másnak túlontúl kevés. Az utóbbi volna az ideális állapot. Mivel feltételezem, hogy lapunk olvasói közül az utóbbiak vannak többségben, kénytelen vpgvok magamnak is feltenni a kérdést. Vajon nem rabolom-e most az önök drága idejét, mikor meditációmat olvassák az idő természetérő!. Remélem, nem. Fetri Ferenc A termelési rendszerek előnyei Ujabbak működését engedélyezték Harmincnégyre nőtt a A jól működő kertészeti zöldborsó szűkített önköltkertészeti termelési rend- termelési rendszerek termő- sége 7—20 százalékkal alaszerek száma: összesen 530 területe mintegy 80 ezer csonyabb a rendszerekben, partnerüzem termelését szer- hektár, ami a nagyüzemi mint az azokon kívüli nagyvezik. A MÉM két újabb zöldség-gyümölcs-, szőlő- és üzemekben, termelési rendszer műkő- gyógynövényterületnek több A MÉM adatai szerint vidését engedélyezte, az egyik mint negyedét teszi ki. Vár- szont nem bizonyosodott be az egri szőlő- és borgazdasá- ható, hogy a rendszerek szá- a rendszerek fölénye a műgi, a másik pedig a törökbá- ma a jövőben emelkedik, trágyázás hatékonyságában linti csonthéjasgyümölcs- mert az a tapasztalat, hogy a paradicsomnál és a fűtermelésirendszer. Magyar szakemberek lengyel kitüntetése A magyar—lengyel hajó- si, külkereskedelmi, ' szállítzási gazdasági együttműkö- mányozási szakembernek, désben, a kikötői és a tenge- A kitüntetéseket csütörtöri fuvarozás fejlesztésében kön Tadeusz Pietrzak, Lenvégzett munkájuk, a lengyel gyelország budapesti nagyköténgergazdálkodás érdekében vete ünnepélyesen adta át kifejtett tevékenységük elis- a lengyel kereskedelmi tanámeréséül a Lengyel Népköz- csos hivatalában. Az ünneptársaság külkereskedelmi és ségen részt vett Cseri István tengergazdálkodási miniszte- közlekedés- és postaügyi mire ..A Tenger Érdemes Dol- niszterhelyettes és Vas Jágozója'' kitüntetést adoma- nos külkereskedelmi minisz-! dicsőmből. A szőlő, a fűszer- zalékos területi részarán.vuknyozta 14 magyar köziekedé- torhelyet tes. | paprika, a vöröshagyma, a kai szemben. (MTI; egy-egy rendszerszervező bi- szerpaprikánál, valamint az zonyos területen felül nem önköltség tekintetében a téli szívesen terjeszti ki az aimánál és a paradicsomegyüttműködést. A legna- nai gyobb integrált területek a A szől-. & gyümölcster. pumolcstermelesben ala- lő rendszerek telepitéskultak ki, kozuluk is az el- szervez6 munkája kiemeiso helyen all a Nyirkert- kedd A tervezési szolgáltatarsulas, 9500 hektarral. tásban> a szaporítóan;agok Az eredményeket mutat- beszerzésében, a telepítés kija, hogy sok fontos növény- vitelezésének irányításában faj hektáronkénti hozama 8— és a speciális géppark fel20 százalékkal magasabb, állításában egyaránt elismint amennyi a rendszer . . . , , megalakulása előtti időszak merest erdemel szervező átlaga volt. A kívülálló üze- munkájuk. Ezek eredményeinek hozamaihoz viszonyítva ként a rendszerek az V. 10—30 százalékkal tübb a ötéves tervidőszak üzemi terendszerek átlagtermése, lepítéseiböl eddig 42 százaszőlőből, téli almából, őszi- lékos arányban vették ki barackból, meggyből, para- részüket a mintegy 25 szát