Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

Csütörtök, 1980. június 12. 3 Egymás közt i Fehér terítő, vázában színes virágok, barna-sárga sütemény, dobostorta, zöld üvegben üdítő, fehér kancsóban piros bor. őszülő és egészen deres halántékok, kontyok, fodrásznál ondoláit frizurák. Ünnep. Nekik, negyvenötüknek az, s benne még többnek is, de ők ágynak dőlve, vagy már örök nyugalomban a sorstól kényszerítve felmentést kértek a közösségben megjelenés álóL Közösség: azok egykor nagy dolgokra szövetkezett csapata. akik vállalták az új rend, a béke mindennapos szolgálatát a kötelező munkán túl, aoneUett, s azzal együtt — Harminc éve, emlékeznek? Milyen zsúfolt teremben tartottuk az alakuló ülést? Állóhely is alig volt! Megvédjük a békét, igen, ez volt a mozgalom elnevezése. Professzortól kétkezi munkásig, tanulótól kisiparosig minden foglalkozás, réteg képviselője csatlakozott, hogy tettekkel álljunk ki a béke ügye mellett... Lacsán Mihályné, Ilonka néni a mozgalom szegedi alapítója beszél, s szavai nyomán, mint a hirtelen jött tavaszi olvadásnál a befagyott vizek, megerednek az emlékezés csatornái, s percek alatt szózuhatagok öntik el a feszélyezett csöndbe burkolózott termet. — Békeharcostársak — mondja egy asszony, a megszólítást olyan természetes hangsúllyal ejtve, mintha csak lépten-nyomon használt kifejezés lenne. Egy másik, mintha csak magyarázatát kívánná adni, a hajdan vállalt, s azóta sem feledett kötelesség lényegét fejtegeti. — A békeharc annyit jelentett: tettekkel, véleménynyel. állásfoglalással kiállni a jó mellett, és másokat is meggyőzni az igazukról. Másokat meggyőzni. — Nekem már három kisgyerekem volt otthon, amikor eljártam agitálni. Békebeszélgetést tartottam, ha kellett, a megye másik végében, a Barnevál jéghideg termében több száz fős tömegnek, de úgy is adódott, akkor tíz embernek beszéltem a Partizán utcában, vagy a Petőfitelepen. Soha nem felejtem el, egyszer az orvosegyetemen Paul Robesonról beszéltem, s olyan sikerem volt, hogy az öreg gyermekgyógyász professzor „jutalmul" felajánlotta, ha betegek lesznek a gyerekeim, csak hozzá vigyem gyógyítani. Beszélni nehéz, figyelmeztet a hasznos és népszerű sorozat címe a rádió műsorában, s valahogy ezt idézi egy másik asszony. — Harminc éve a kenderfonóban dolgoztam, mint fiatal munkáslány. Akkor megválasztottak a gyár béketitkárának, s nem szégyellem, én alig tudtam, mi a dolgom. Lacsán Mihályné, Ilonka azt mondta, elküld iskolára. Dehogy megyek én, mondtam, hiszen még beszélni sem tudok, ha háromnál több ember van együtt. Azért! Mondta ő. Ma is ügy emlékszem, engem ő tanított meg beszélni. Anyám után másodszor. A mozgalmi munka nemcsak szüntelen vitatkozókat, jó kiállású agitátorokat igényelt. A legfontosabb mindig az „éppen szükséges munka" elvégzése volt. Ha kellett, akkor szerveztek. — Én 1948-ban kettős házasságot kötöttem. Egyiket az ifjúsági, másikat a békemozgalommal. Az előbbiből kinőttem, az utóbbiból nem. Harminc éve, az első tanácsválasztás tiszteletére kellett demonstrációt rendeznünk. Ha hiszik, ha nem, harmincötezer fiatalt mozgósítottunk. Fáklyás felvonulás is volt. (De akkor nem voltak szétdobált fáklyák városszerte!) Vonult, vonult a tömeg; öt fúvószenekart is beszerveztünk, s amikor már a harmadik ment el az elnökség előtt, rámszól az idős Komócsin Mihály: Te Reszta, ti körbe jártok! Bizony, volt lelkesedés. És azt hiszem, erre még a mai fiataloknak is szüksége van! Vita az egykori vitázok között, milyenek az őket követő fiatalok. Valaki Joliot Curiet, a francia békeharcos tudóst idézi az emberekről mondott véleményével: „egy kicsit fehérek, egy kicsit feketék". Azaz, jók is, roszszak is, de hogy „merre mozdulnak", az rajtuk-rajtunk múlik. Nemzedéki ellentét azonban még szavakban sem keletkezik, mert valaki egyszerre feledve saját akkori fáradságait és fáradtságait, számítván arra, aki ismeri, nem hiszi ki nem érdemeltnek az ittlétét, egyszerű tényt közöl. — Semmi t sem bánok meg az életemből, büszke vagyok a múltamra. Most kilenc élő gyerekem van, húsz unokám és négy dédunokám. Mind szeretem, mind vállalom, nem hoznak szégyent rám, a mi nemzedékünkre. Ök, a béke nemzedéke. I. Zs. A felvásárlást a feldolgozásig Egy párthatározat nyomában a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét 1973 márciusában tárgyalta az MSZMP KB, és határozatában megjelölte a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Ezek vonatkoztak és vonatkoznak a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátra is, kezdve a felvásárlástól a feldolgozás sig, a termékek választékának bővítésétől a hazai és a külföldi értékesítésig. t. Zöld a láthatáron Közhely már hogy az építőipar a lakosság szeme előtt végzi a dolgát, tehát erényei és fogyatékosságai széles körben ismertek. Az építőipar munkájában születésünktől halálunkig érdekeltek vagyunk, amennyiben a bölcsőde éppúgy kőművesek, ácsok, panelkészítők, szerelők terméke, mint a ravatalozó. Minden épkézláb szegedi éppen ezért bizonyos időközökben szétnéz a városban. és dagadó mellei veszi tudomásul, hogy ami tegnap még terv, elgondolás volt, az mára tapintható valóság. Szépségét tekintve nehéz Szegednek párját lelni Magyarországon. Rakuson jártam a minap. szemem legeltetni. Mostanában ebben a városrészben is gyorsan nőnek a lakóházak, nem csalás, nem ámítás a DÉLÉP szorgoskodása. De van itt valami szokatlan. Az uralkodó szürke panelek közül kivirít egy kellemesen zöld színű tízemeletes. Azt hittem, rosszul látok. Hát mégis? Lehet színes panelből építkezni Szegeden is? Pedig annak idején — úgy tudom — még a javaslat is bosszantotta a „Sípos-céget". Lassan négy éve lesz ugyanis, hogy budapestújpalotai tapasztalatok alapján fölvetettük ezeken a hasábokon, sőt egykét értekezleten is: „Talán bátrabban lehetne színezni, díszíteni a homlokzatokat. hisz a panelfestés másutt már gyakorlat." Nem torkoltak ugyan le bennünket, de nem is válaszoltak közvetlenül. Másodkézből vettük a reagálást, hogy t- i. az effajta igények kielégítése lényegesen megdrágítaná az építkezest. Ha nincs pénz, hát nincs, minek tátogjon az ember! Amikor nehezedő gazdasági körülmények között úgy tesznek a közpénzek kezelői, hogy „mibul Ubul?", akkor az észérvek vert seregként vonulnak vissza, és átadják helyüket a kényszerű belátásnak. Tudnivaló, első az új lakások lakhatósága, mert ha belül megvan a kényelem, akkor kívül elviselhető az egyhangúság. S lám, hirtelen zöld épület bukkan föl a láthatáron. Megjelenik az első olyan panelház, amely üde színfoltja a városnak, s úgy hírlik, tucatnyi sárga, kék, zöld jön még utána. Azok húzatják föl valamennyit — igen helyésen — akik növekvő költségekre hivatkozva korábban hallani sem akartak róla. Vajon mi történhetett? Hirtelen megjavult volna gazdasági helyzetünk? Vagy mégis belátták a DELÉP-nél. hogy nekünk is adni kell a külsőre, s a pénz nem számít? Az előbbit nem hinném, az utóbbin csodálkoznék. A DÉLÉP illetékesei nyilatkoztak. Állítják, hogy a többletköltség minimális. Fogadjuk el! Vegyük ténynek, hogy amit négy évvel ezelőtt nem bírt volna ki a zsebünk, az ma viszonylag olcsó, mindössze ezer-négyezer forint többlet lakásonként. Akárhogy is van. örülünk a 180 fokos fordulatnak. Az a fő, hogy tovább csinosodik kedves városunk, és ebben vitathatatlanul oroszlánrésze van a DÉLÉP gárdájának. További sikereket kívánok a közelgő építők napja alkalmából. F. N. I. Békemozgalmi aktivisták kitüntetése A hagyományos béke- és barátsági hónap zárultához közeledve az idén is kitüntetik a magyar békemozgalolnban kiemelkedő eredménnyel tevékenykedő aktivistákat. Az Országos Béketanács 120 kitüntető jelvényt, 70 emlékplakettet és 050 emléklapot ítélt oda. Szerdán, tegnap a szervezet székházában Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte az elismerésben részesülők egy csoportját, akik — huszonhatan — a szervezet székházában rendezett bensőséges ünnepségen Kovács Béla főtitkártól vették át az Országos Béketanács kitüntető jelvényét. Kemizálás A hozamokkal arányos költségek kialakítása, az e célt szolgáló agrotechnikai módszerek alkalmazása a mezőgazdaság egyik legfontosabb soron következő feladata — hangoztatták szerdán Keszthelyen, a mezőgazdasági kemizálási napok megnyitó ülésén. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet kemizálási szolgálata, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Magyar Kémikusok Egyesülete által rendezett eszmecsere plenáris ülésének előadói. dr. Mezei András, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője, dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettes és dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője — ennek a vegyipari, mezőgazdasági és műszaki fejlesztési hátterét és feladatait vázolták. A vállalati pártbizottság legutóbbi ülésén — végrehajtó bizottsága előterjesztésében — megtárgyalta, hogy hol tartanak az említett KB-határozat végrehajtásában. Az 1979-es gazdasági év végén — a számok tükrében megállapították —, hogy a vállalat intézkedési tervében meghatározott fő feladatokat teljesítették. Felvásároltak 121 ezer 627 sertést és 5 ezer 189 mar, hát. Szalámiból gyártottak 2582, húskészítményből 123, száraz kolbászból 389 vagon árut. Mindezt értékesítették itthon és külföldön. Az exportból származó bevétel a tervhez viszonyítva 98,7. a hazai értékesítés eredménye 118 százalék. Az élő állát és a hús exportálásának maximális kihasználásáért kívánatosnak tartja a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát a tejtermelés hosszú távú szakosodása mellett a kisüzemi, a kettős hasznosítású tehénállomány fenntartását a hústermelés szakosításának fejlesztésével, a gazdaságok érdekeltségének növelésével. Ennek érdekében megalakult a múlt év végén Csongrád megyében az első szarvasmarha-tenyésztő és -hizlaló gazdasági társulás nyolc gazdaság részvételével. Ezt a társulást sajátos eszközeivel támogatja a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, lévén, hogy a társulásnak aktív résztvevője is. összehasonlítva a szarvasmarha-felvásárláson belül az élő állatok exportjának értékesítési arányát a tiszántúli megyékével, Csongrád megye 25 százalékos átlagával azonos mértékű. A vágósertés-tenyésztés tervszerű növelését — a KB határozata szerint — folyamatosan végrehajtja a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. Ennek ellenére a téeszekben stagnál, a kistermelői háztáji gazdaságokban viszont 1976 óta folyamatosan emelkedik a vágósertés-tenyésztés. Ugyancsak eredményesen folytatja a vállalat — változó feltételek mellett — a vehmes koca kihelyezési akciót. Az utóbbi négy évben közel 12 ezer vemhes kocát adott át kistermelőknek. sem nőttek. A feltételek javítása kedvező folyamatot indított el, de a lehetőségeket még nem használjuk ki megfelelően" — mondja az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata. Erre alapozta intézkedési tervét a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát pártbizottsága és a vállalat gazdasági vezetősége, segítve a juhtenyésztésben a gazdaságokat. Az V. ötéves terv végére a juhállományt 112 ezer 500ról 175 ezerre, ezen belül az anyaállományt 71 ezer 600-ról 100 ezerre kell növelni. A múlt év március végi állatszámlálási adatok és a fejlődés üteme szerint ezek a számok elérhetőek lesznek. „Az élelmiszeripari termelés lényegében a növekvő igényeket követte. Különösen a hűtő-, baromfi-, konzerv- és a húsipar fejlődött számottevően. Az élelmiszerek választékának bővülése, a félkész termékek növekvő részaránya könnyítette a háztartási munkát" — olvassuk a KB idézett határozatában. Erre is alapozva, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát gazdasági vezetősége még 1978-ban hozzákezdett Maros utcai telepe, a régi szalámigyár rekonstrukciójának beruházása előkészítéséhez. Tervük szerint 1981-től járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásból 521 millió forintot fordítanak a régi gyár rekonstrukciójára. Ezt segíti elő a már tavaly megkezdődött és az idén folytatandó állóeszköz-fenntartási munka, amelyet követ a szalámi üzem épülete szerkezetének felújítása. valamint épületgépészeti munka. Higiéniai feladatok megoldására az idén 40 millió forintot fordítanak. 3. Az MSZMP KB 1973. március 15-i határozatából adódóan a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban felülvizsgálták a gyártmányfejlesztési feladatokat. Ebből következően új technológiák kialakítása vált szükségessé. A többi között az idén vákuumos csomagológépet helyeznek üzembe. A hazai ellátás mellett termékeivei ott van a világpiacon ls a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. Az exportból származó bevételeinek 50 százaléka szalámiból, a másik fele egyéb termékekből ered. Ülésén a vállalati pártbizottság úgy foglalt állást, hogy az MSZMP KB 1978 márciusi határozata hosszú időre új irányt mutat az élelmiszeriparnak a fejlődésben: Az eddig eltelt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy ennek a vállalatnak párt. és gazdasági vezetősége — a munkáskollektívákkal együtt — megértette az idők szavát, és aszerint munkálkodnak a párthatározatból eredő ez évi feladatok végrehajtásáért L. F. 1*1 „A juhtenyésztésben az 1960-as évtized második felében visszaesés következett be. Az állomány erőse", megcsappant, s a hozamok Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Kis hajót visz a nagy Nagy hajó viszi a kicsit Ez a lényege a közelmúltban ismertetett Interlighter közös vállalkozásnak, amelyben hazánk is érdekelt. A vízi áruszállítás ötletes rendszerének lényege, hogy a nagy befogadóképességű tengerjárók kisebb folyami hajókat szállítanak, amelyek a folyódeltától a kontinensbe vivő vízi úton fuvarozzák tovább az árut, az anyahajót elhagyva. Ezeknek a bárkáknak a gyártását már megkezdték a MAHART tápéi hajójavító üzemében. Ugyancsak készítenek az idén a határainkon kívül is ismert Duna-Európa bárkákhoz is összeállításra előkészített elemeket. A rendkívül súlyos, 20 tonnás hajórészeket a Volán 10. számú Vállalatának gépkocsijai szállítják Dunaharasztiba. ahol összeszerelik a DEB-hajókat. Az éves kiképzési terveknek megfelelően a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt törzsei június 10— 16. között parancsnoki es törzsvezetési gyakorlatot hajtanák végre. A gyakorlat megtekintésére szerdán hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. (MTI) Az Egyesült Izzó Sopianae Gépgyára Pécsett vákuumtechnikai gépeket, festékipari gépeket és a hagyományos prrffilnak megfelelően, élelmiszeripari berendezéseket készít. A gyár termékeinek hatvan-hetven százalékát — főleg vákuumtechnikai gépeket — exportra küldik. A termékek csak gondos próbaüzemelés után kerülnek a m»giendetóhöz. A képen: beforrasztó automatát probamzk