Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

4 Csütörtök, 1989. Június 12. KlSZ-védnökséggel Épül €1 hátasló A halastavat nem ássák, hanem töltést emelnek a talajszint fölé. Aztán megtöltik vízzeL így egyszerűbb, gyorsabb. Kevesebb földet mozgatnak a gépek, könynyebben állítható a koronában levő viz szintje. Ugyanis. elfolyik magától is, ami fölösleges, nem kell hozzá szivattyú. Mindezt a sándorfalvi halastó építésénél tudhatta meg az érdeklődő. Nemrégiben az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Szegedi Állami Gazdaság és a Vízügyi Tervező Vállalat KISZ-esel együttműködési megállapodást kötöttek, a halastóépítés munkálatainak összehangolására, meggyorsítására. Mint ismeretes, a Szegedi Állami Gazdaság, a Felszabadulás és a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz közösen kezdett a nagy munkába. Még 1974-ben fogant a gondolat, hogy halastó kellene. Több oka is volt az új halastó építésének. Például a halhús termelésének ingadozása, az egészséges táplálkozás előtérbe kerülése. Jól exportálható, külföldön kelendő a hal és kevesebb halat ls fognak a tengeri ha iá szóik, s ezért nőtt az érdeklődés a mesterséges tavi haltermelés iránt. Az is sokat nyomott a latban a döntés meghozatala előtt, hogy az ország külkereskedelmi mérlegét is javítja. ha külföldről kevesebb halat kell behozni. Felmérték a hozzáértők, várhatóan mennyi halat fogyasztunk az ezredfordulóig. Ehhez szabták a terveltet. A MÉM és az OT halkalkulációja szerint az idén 4440, tíz év múlva 8 ezer vagon halat fognak az országban. A mostani egy lakosra jutó éves halfogyasztás a 3,4 kgról 5,9 kg-ra emelkedik. Ebben az ötéves tervben 46 százalékos növekedést vár ÍI Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Ehhez adottak is a feltételek, a meglevő halastavak gondozásával. ápolásával. A haltenyésztés a leggazdaságosabb hústermelő ágazat, mert lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a környezetet sem szennyezi úgy, mint mondjuk a sertéstelep. A halastavak többségére az állami gazdaságok ügyelnek. A szegediek 1324 hektáros területet részelnek. Ehhez csatolják majd a most épülő, majdnem 600 hektáros tavat te. Az új tó építése költséges, így a három gazdaság összefogott, hogy kevesebbe kerüljön. A két téesz adta a földet, az állami gazdaság pedig halászszakembereket. Az ATIVIZIG vállalta a halastó építését Mint arról már többször beszámoltunk, tavaly nyáron kezdték a munkát. Dömperekkel, teherautókkal hordták a homokot a tó „oldalának", úgynevezett koronát húzak a kijelölt helyre. Az esős időjárás akadályozta a teherautók munkáját, de nemsokára végeznek nz algyői főcsatorna déli oldalán, s hozzáfognak az északi felén levő tavak építéséhez. Az alap- és a földmunkákban a környező téeszek gépei is részt vállaltak. Például a 6zatymazi és a rúzsai szállítók jártak Sándorfalvára, hordták a homokot és a part oldalához a nádtöveket Eddig 900 köbméter betont, 140 méter talpasbetont használtak az ATIVIZIG dolgozói. Halnevelőket, zsilipeket átereszeket építettek, karókat vertek köréje, nádkévéket raktak, hogy védjék a partot az esetleges vizveréstől. Sok gondjuk keletkezett .a rizómával, a nádgyökeres föld szétterítésével. Ha siettek vele, nem fogta meg. ha késtek, akkor meg sártól nem dolgozhattak. Emiatt is döntöltek úgy a KISZ-esek, hogy ahol lehet, segítenek. Védnökséget vállaltak az építkezés felett. A vízügyi igazgatóságnál és az állami gazdaságban is ütemterveket készítettek, s a konkrét feladatokat bevették az akcióprogramokba. Ügy gondolják a titkárok, ez nagyobb nyomatékot ad a közös munkának. Lényegében azt csinálja mindenki, ami a kötelessége, csak jobban magukénak érezhetik így a munkát, hiszen a névjegyüket csatolják hozzá. A napokban 50—60-an építették a déli halastavat, amely 226 hektáros területet hasít ki az egészbőL Ez a kisebb, s azért fogtak előbb hozzá, mert már az idén halászni szeretnének benne. A tóban gépesítették a tenyésztést és a halászatot Silókból etetik, ráccsal fogják a halakat és a kamionok a tópartról szállítják el a zsákmányt Ami azért előnyös, mert kevesebb ember jóval több halat fog. mint eddig A rácsos halászat egészen egyszerű ötletre épül. Mivel, magasabb a tóban a víz szintje, egy csatornán becsalogatják a halakat a mini betonstadionba, és onnan még kisebb ketrecbe, majd ráccsal kiemelik azokat, s egyenest az autóra rakják. Aszfaltozott út vezet majd a tó partjára. Amint az az együttműködési szerződés aláírásakor is kiderült, néha az elméleti elképzelés a j gyakorlatban nem válik be egészen. A rácsos halfogóból ugyanis nem folyik el a víz, mert mélyebb, mint a csatorna. Ezért egyelőre ideiglenesen egy átemelőt építenek be, hogy ne legyen fennakadás. Apróbb hibák akadnak a sándorfalvi halastó építésénél is, de ez nem zavarja a munka folyamatát. Az északi tavak 389 hektáron nevelik, termelik és teleltetik majd a halakat. A munka nehezebb része még hátra van — mondották az ATIVIZIG illetékesei, az északi részhez 3 ezer köbméter betont, 23 kilométer töltésnek való, 600 ezer köbméter földet kell behordaniuk. Háromszor annyi, mint a déli tavakhoz. Különösen figyelmeztető, hogy 19 hónapjuk van a határidőkig, hiszen a harmadával 11 hónap alatt végeztek. Az ATIVIZIG szakemberei bizakodnak, mondván. a fiatalok fölajánlásai reménytkeltőek. Az állami gazdaságban 100— 110, a vízügyeseknél 50—60 fiatal vállalt társadalmi munkát. A KISZ-bizotbságok kéthetenként tájékoztatják egymást a munkák állásáról. Abban te megegyeztek, hogy nem a mások elrontott dolgát szeretnék rendbehozni, hanem a magukét pontosan és jól elvégezni. Ha sikeres lesz az együttműködés jövő decemberben elkészül a 615 hektáros halastó, és átlagában 16 mázsa halat ad hektáronként. M. T. Barnaszeneink rejtett kincse Energiaszegény világunk- radicsomot a huminsav érban mind ritkábban hallani, lelésgyorsító hatására. Kihogy pazarlás elégetni a derült az is. hogy a gumós szenet, amikor vegyi feldől- és zöldségfélék, valamint' a gozásával számos értékes gyümölcstelepítések esetéalapanyaghoz juthatnánk, ben gyökérstimuláló hatása Az olajválábg vélhetően jó van a barnaszén szervesidőre ad acta tette ezt a anyag-kivonatának, s ezzel nem is olyan régen még gyorsítható a fejlődés ütedivatos tudománytechnikai me, illetve jelentősen nömegállapítást. velhető a terméshozam. Napjaink „égető" problé- Fontos tulajdonsága a hűméitől függetlenül azonban minsavnak az is, hogy haa szakemberek tovább ku- tására a növények optimútatják, hogy hányféle isme- lisabban hasznosítják a műretlen kincset rejtegetnek a trágyák hatóanyagát, kedvebarnaszenek. S mint azt az ző változások mennek végbe elmúlt évek igazolják, nem a talaj vízháztartásában is. hiába fáradoztak. Bebizo- A szénből kivont biolónyítotlák. hogy a hazai bar- giailag aktív vegyület másnaszenek tetemes mennyi- féle kipróbálásnál is jól ségben tartalmaznak hu- vizsgázott. Az Allatorvostuminsawegyületeket. amik dományi Egyetem irányítáviszonylag egyszerű techno- sával végzett kísérletek arra lógiával kinyerhetők belő- utalnak, hogy az új adalékanyag felhasználható a baA hazai szénbányavállala- romfitakarmány-koncenttok közül a borsodi és a rátumok mikroelemekkel tatabányai szakemberek fog- való dúsítására is. A gyólalkoztak a huminsavak elő- gyászatban kitűnő alap- és állításával, illetve a gazda- hatóanyagként jöhet számíságos gyártásmód kidolgo- tasha a huminsav, mind a gozásával. A különféle ku- humán, mind az állatgyótatóintézetek, tangazdasá- gyászatban megrövidíti a gok, laboratóriumok és ter- sebek gyógyulásának idejét melö vállalatok pedig KÍ Bölények erdeje A Szovjetunió nyugati határának közelében húzódik a Belovezsi rezervátum, amelynek legfontosabb feladata a bölényállomány megőrzése. A rezervátum területe — egy hatalmas őserdő része — mintegy 75 ezer hektár. A XIX. század elején ez az erdő volt az egyetlen hely, ahol még tömegesen éltek a bölények. Az első és a második világháború idején az állatok egy részét elszállították Németországba, más részük pedig elpusztult. A háború után öt bölényt hoztak Lengyelországból. Ez az öt állat volt a kezdet ahhoz, hogy a Szovjetunióban ismét meghonosítsák a bölényeket. Jelenleg a rezervátum nagy számú „lakossága" — madarak, halak, csúszómászók. rovarok és emlősök, köztük 140 bölény — a tudományos kutatók állandó felügyelete alatt él. Az állatokat etetik, és szükség esetén gyógyítják is. sérleteket folytattak a barnaszenekből kivont huminsavakkal, illetve h urnátokkal. Ezek a félüzemi kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy bár a huminanyagok nem csodaszereit, mégis rendkívül értékes tulajdonságokkal rendelkeznek. Így például a huminkoncentrátumok 20—30 százalékkal növelik • a növények terméshozamát, és talajjavításra is kiválóan alkalmasak. Olyan közvetítianyag a huminsav sója, amely a talaj tápsóinak felvételét megkönnyíti a növény számára. Megállapították azt is, hogy különösen előnyösen gyorsítja a paprika és a paradicsom érésidejét. A Csányi Állami Gazdaságból egy héttel korábban küldhettek piacra paKórházi porcelán edények Pécs lesz a jövőben a kórházi porcelánedény-gyártás Központja. Olyan korszerű edénytípusokat terveztek, amelyek megfelelnek a betegek igényeinek, megkönnyítik az ellátó- és ápolószemélyzet munkáját, esztétikusak és a sokféleségük ellenére is gazdaságosan gyárthatók. Az edények fehér színűek. Űrtartalmuk a kórházi étkeztetési normákhoz igazodik, de arra is tekintettel voltak, hogy a tálcán jól elhelyezhetők legyenek. Alkalmasok melegítőkonténeres szállításra, tárolásra, a mosogatás gépesítésére. A készlet először az egészségügyi szakemberek előtt vizsgázott , használhatóság szempontjából. n napokban oedig a képző- és iparművészeti lektorátus zsűrije minősítette esztétikai. formai szempontból. Mindkét fórumon sikerrel szerepelt a készlet. A pécsi Zsolnay Porcelángyár felkészült g nagy sorozatú gyártásra, a harmadik negyedévtói a szállításra. Attól kezdve az ország egészségügyi intézményhálózatát Pécsről látják el porcelán edénnyel. Életkora: 120 év Ötszáz család él Grúzia Marneulszki körzetének Kesalo falujában. A leghíresebb lakos Ali Alijev, aki nemrég töltötte be 120. életévét Fél évszázadon át tevekaravánokkal járta az országot, a legkülönbözőbb szállítmányokat juttatta el rendeltetési helyükre. Aztán a helyi kolhoztól háztáji földet kapott, ahol ma is kertészkedik. Ali Alijevnek népes családja van, tíz gyereke, 18 unokája és 12 dédunokája. Magyar idézése Tegnap este a tévében, a megszűnt, ismét Pestre ment. hetvenéves Délmagyaror- lEgy ideig Ortutay Gyula miszágról emlékezve a nyolc- (nisztériumában tevékenyke•vaneves Sarló- Sándor me- tíett, de az ötvenes évekileg szavakkal szólt szer- foen kétkezi munkára szo'kesztőségi társáról. Magyar .rut: az Országos Széchényi (Laciról, emlegetve ízes, szö- Könyvtárban raktároskodott. Kedi ejtését, kellemes gor- 1957-től ismét írhatott: a donkahangját. Ma volna Ma- Pest megyei Hírlaptól ment gyár László, a Délmagyar- nyugdíjba, országnak a Horthy-korszak , Kitűnő újságíró volt. Móalatt egyik legjelesebb mun- rával és juhász Gyulával kékatársa, nyolcvaneves. Még g^u interjúi csinos kis velünk ünnepelhette volna a köt€tet tennének ki, és himinapi jubileumot. Am, már telesebb források volnának, kilenc éve, 1971. október 3- mim az utólagos visszaemón fölmondta szive a szol- jékezések, amelyek gyakran gálatot. jóhiszeműen tévednek, tori Nem a város szülötte volt, -ítanak. Szép könyvecskét később került ide, de még irt Juhász Gyula remeteidejében, hogy hibátlanul ta- éveiről Milyen volt szőkesénulja meg az ö-zést, ame- ge címmel (1942). Pompás lyet csak gyermekkorban le- karikaturista is volt: Szegehet tökéletesen elsajátítani, dj panoptikum (1926) című Előbb Móra Ferenc lapjá- gyűjteménye Móra Ferenc, nak, a Szegedi Naplónak, Grimasz (1928) című köteII kompIgazpEó Aki naponta jár komppal már vagy két-három évtizea Tápairétre, annak megszo- de a tápai komp ós személykott, szinte sablonos a kép, zetének irányítását Most is amint a hatalmas vízijár- — mint mindig — olyan rugány úszkál a Tisza egyik hában van, hogy, bérmelyik oldaláról a másikra A viz pillanatban bármelyik munfölött átfeszített drótkötél végei mélyre ásott vastuskásának a helyére be tudjon állni. Nem muszáj, „csak kiimajd a Szeged és Vidékéinek, azután a szociáldemokraták rövid életű lapjának, a Munkának, 1922-től pedig a Szegednek, ennek betiltása után az 1925-ben újra hv-^™ , .... , ,„- „ duló Délmagyarországnak volt büszke, kulortóvolt munkatársa. 1928-tól sen , a Sz,kla.sírra (19a6), .1930-ig Homokóra címmel í^^^^^fj81 t Kez volt Móra rovata 1920— te Juhász Gyula előszavával jelent meg szegedi közéleti emberek jellegzetes arcvonásaival, ö azonban főként regé21-ben a Szegedi Naplóban) művészeti és színházi hetilapot is szerkesztett. 1940ben meg kellett válnia a Délimagyarországtól, ekkor az Esti Kurír munkatársa lett. A fölszabadulás után viszszatért a laphoz, 1944. cember 28-án ő lett a felelős szerkesztő. 1945. március 23-án ezt a tisztséget át kellett adnia Szirmai Istvánnak. Sértődötten kilépett a laptól, megindította a Szegedi Népiszavát. Amikor ez koboztak. Az igazság az. hogy íróként, elbeszélőként nem haladta meg az okos, jótollú átlagot. Életművének furcsamód a Délmagyarországban szétszórt riportjai a legértékesebb darabjai. Például a gazdasági válság hiteles történetét Szegeden semmivel sem lehetne hitelesebben fölidézni, mintha kötetbe szednék az ő egykorú, döbbenetes erejű tudósításait. Talán ennék is eljön egyszer az ideje. P. L. kokba kapaszkodnak, amit a segítők, mert beteg a motovízmagassághoz a galambfa ros váltója*', igazít Két jókora vascsiga Nagy Ferenc iskolahagyott görög a drótkötélen, az egyik kora után superságot tanult, a hatso, a másik meg az el- s azóta jj^ szakmája melsó orra kottözve tartja _ a lett Annak pedig nem kevekompot A komphoz kötve- j^nt negyvenöt éve! A (ámulva egy motoros hajó szakmát hajdani jó hírű szea vontató, régebben — meg- gedi hajóácsoktól tanulta, rakottan olykor nyolc ember „Csináltam én mindönt ami is húzta a kötelet a komp ebbe a szakmába előgyün, meg haladt sorba. Inasként először a fáA kompokat évszázadokon val ismerködtem. Közben át fából építették a superok, mög a azenszámokkal, olyamagyar nevükön hajóácsok, nokkal, amiket mán bevitEgészen az 1950-es évek de- tek a múzeumba. Másodéves rekáig nagyon keresett és korunkba mán tudtuk, memegbecsült szakma a super- lyik fa való bálványnak., meság. csakúgy, mint ahogyan Jyik orrtőkének, melyik ma is rangja van. A hajdani fartőkének, milyen anyagbúi időkben rengeteg vízi jármű van a legidőlállóbb pallózat, épült a szegedi superplaccon, vagy milyenből a kötéltartó ami a fölsővárosi Tisza- görgő. Bármerre jutottam is parttól — most a Fóka ho- el az országban — itt gonmoktelep — a Boszorkány- dolok a katonaidőmre is —>,' szigetig húzódott Csináltak vaSy az országhatáron kíott gabonaszállító bögősha- vülre, az én ácsbárdomnak jót, kompot, dereglyét, ladi- mindég volt munkája. Nakot, sőt vízimalmot is. Volt fty°n nehéz munka volt a idő. amikor az egyik legtöbb miénk régön. Mégse fordímunkást foglalkoztató szege- tottam néki hátat Pedig di ipar. Rangját és becsüle- nem volt am mindég fetét azért tudta megórizn, nékig tejfölös a superság. De máig. mert épülhet a hajó amikor elkészültünk _ vasból, de a famunkákat mondjuk egy nagyobb, 13 most is a hajóácsok, vagy kocsu» komppal, majd a vizújabban a hajóasztalosok ™ er<*.zt?ttük, az mindég végzik rajta. Az utóbbi 15 esz- kíUönóa oromét adott, mogi tendőben a fából készült ví- erőt ami miatt aztan soha zi járműveket sorra kiselej- sé hígítottam." tezték. Amelyik még bírja, Nagy Ferenc most Is a tákisebb-nagyobb javítást vé- Pa> révben teljesít szolgálageznek rajta, s szükségkép- tot Embereivel jár át a Rétpen marad. Tápén már kö- re, onnan meg vissza, nazel húsz éve vaskomp jár. A ponta százszor is, mégsem fakomppal együtt egy sor ki- unalmas? egészítő eszköz, közvetlen „Két út sincsen egyforma, vagy közvetett tartozék ve- Minden fordulóval mások szett ki a csakis rájuk jel- gyünnek át, mások az arlemző névvel együtt. Nem cok, mások a beszédtémák építenek már ki-bejáró másképpen hallik ide még á hidast, nincs szükség a lógón déli harangszó is- szöbben — vagy bajuszkótélre, a ha- szól. Ezt a jó tiszai levegőt talmas léniákra, a kőtélve- azt hiszöm sémmi sé tudja zető görgőkre sem, a Jókora pótolni, szóval jó!? petróleumlámpást meg ak- Feri bácsi ebben az észkor a fényű reflektor helyet- tendőben elérte a nyugdíjas tesíti, hogy olykor este — kort> de nem él még vele. sürgős esetben - fényárban ** ™°n,dja' hogy a. téUe.n* . r; . ség nem kenyere. „Mognyujuszhat a komp át, meg visz- tom, mondtam a főnökségeza. nek is, ha mán ük is így A motorfülkében most akarják, rátöszök még égyNagy Bence Ferenc irányit- két tízévet mert a Tisza nélja a forgalmat Kompigazga kül mög a rév néIkül tó. Dolgozik. Messze foldon , , , híres, kiváló ácsmester, aki- kerek az én világom", nek gondjaira bízta a KPM Ifj. Lele József /