Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

Szomfcat. 1980. június 7. 5 Olajbányászok képzése Tudományos süiitteiiés A IWflM várpalotai 602. számú Szakmunkásképző Intézetben most vizsgáznak a végzős, mélyfurós ipari tanulók. A mintegy harminc leendő olajbányász ősztől munkába áll. Ezzel is enyhül a szénhidrogéntelepeinken tapasztalható szakemberhiány Jutalom szakcsoportoknak, háztáji termelőknek Tegnap, pénteken Szege, szakcsoportja és a mindden, a MESZŰV székházé- szenti zöldség- és gyümölcsban háztáji termelöket és termesztő szakcsoport kapta, szakcsoportokat jutalmaztak. Az emlékjelvény ezüst fo. A mezőgazdasági termelés kozata a szentesi méhész emelkedéséhez a háztáji és szakcsoportnak és Mészáros a kisegítő gazdaságok is Mihály szegedi kistermelőnagyban hozzájárulnak, nek jutott. A bronz fokoza. Évente több milliárd forint tat a mindszenti és a makói értékű terményt adnak a méhész szakcsoport kapta, népgazdaságnak. Csongrád Az emlékjelvény bronz fo. megyében a meghizlalt ser- kozatának viselésére Bihari lések több mint felét, a József dorozsmai, Faragó zöldségek-gyümölcsök egy- László és Székely Imre sze. harmadát kistermelők ad- gedi, Szarvas Lajos csereböják. Ezért megkiilönbőzte- kényi és Oláh Józsii makói tett figyelemmel kísérik a kistermelő jogosult, munkajukat. A szövetkeze- , . , tek szervezik a jobb áruel- Ugyancsak tegnap jelenlátást, és segítik az értéke, tették be. hogy a Szeged es sítést. Ezen belül szakcso. Vidéke ÁFÉSZ baromfiteportok révén is előnyökhöz nyésztő szakcsoportja, rájuthatnék a kistermelők. . . x _ - .... ., Korszerűsödnek a kisgazda- lamint SzUCB ™lhalv' a Ma' ságok. és fejlődik az áru- ros ">enti ÁFÉSZ tagja az termelés. A megyében mű- emlék plakett, illetve az emködő AFÉSZ-eknél 71 me- lékjelvény arany fokozatát zögazdasági szakcsoportban , .imt>lvet Rudanesten csaknem 7 ezer tag több Xapta" amelyet Bud,Desten mint 200 millió forint értékű árut értékesített. Má.ilibát, mézet, tollat, nyulat, galambot hordtak a fölvásárlókhoz, amiért valutával fizettek a népgazdaságnak. Szám szerint 50 vagon mézet, valamivel több nyulat, 10 vagon tollat és ezer va. gon zöldséget vásároltak a szövetkezetek. Az emlék, plakettet — mondotta az Ünnepségen Ocskó Imre. a MÉSZÖV elnpke — a szakcsoportok eredményes, példamutató munkájuk elismeréseként kapják. Emlékjelvényt pedig a szakágazatok fejlesztéséért, korszerűsítéséért, az árutermelés növe. léséért. Az emlékplakett ezüst fokozatát a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ kiskundorozsmai „Zöldmező" állattenyésztő adnak át. Összesen 7i kutatási területen működnek együtt a magyar és csehszlovák tudósok következő öt évben — egyebek között ezt rögzítették a Magyar Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Tudományos Akadémia együttműködéséről szóló megállapodásban. Ezt pénteken Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese és Josef Rimán akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára írta alá Budapesten. Az együttműködési jegyzőkönyv aláírása előtt a Magyar és a Csehszlovák Tudományos Akadémia vezetői értékelték az elmúlt öt év közös tudományos tevékenységét Egyebek között megállapították, hogy az együttműködés során számos olyan eredmény született, amely jelentős mértékben hozzájárult a két ország tudományos életének fejlődéséhez. Hangsúlyozták, hogy mindkét akadémia nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok akadémiái több oldalú együttműködésének, a KGST hosszú távú komplex programja kidolgozásának és teljesítésének, a szocialista országok közötti együttműködés további folytatásának. A következő években tovább folytatják a két ország kutatóintézeteinek közös kutatási programját. Zárónap a könyvtéren Ma, szombaton befejeződik az 51. magyar könyvhét eseménysorozata. Az ünnepi rendezvények országos megnyitóját Szegeden tartották. A jubileumi szökőkút körül kialakított könyvtér 14 pavilonjában egy héten át nagy volt a forgalom. Népszerűségnek örvendett a 95 könyvheti kiadvány és a helyi kiadású kötetkínálat Közel 50 író. költő, tudós és művész vendégeskedett a városban. Találkoztak a könyvpavilon vásárlóival. Iskolák diákjaival, üzemek, gyárak munkásaival, vállalatok dolgozóival. Könyvkiállítások, irodalmi estek, filmvetítések gazdagították a programot. \ megnyitón 8 ország 40 ' íróvendége járt Szegeden, ; tegnap pedig, a Fórum-naj non a jugoszláviai Vajdaság I delegációját köszönthettük. Ma. szombaton délután elM-agy László felvitele marad a Tápéi Népi Egyilt- dége. Raflai Sarolta dedikáltex műsora. Képünkön: • a ,1a a könyvünnepre megjokönyvhét egyik kedves ven- lent kötetét. Hideg, napfényszegény május A tavasz utolsó hónapja sem hozta meg a verőfényes meleg időjárást. Néhány nap (1—2., 8., 27—30.) kivételével szokatlanul hűvös volt, s a gyakori csapadékhullás miatt országszerte szokatlanul kevés napsütést regisztráltak. A hőmérséklet havi átlagai országszerte 2—3 Celsius-fokkal maradtak a normálérték alatt. Szegeden a havi középhőmérséklet mindössze 13,4 Celsius-fok volt, a sokévi átlagnál 3.4 Celsius-fokkal alacsonyabb. Ennél hidegebb május városunkban 1871 óta mindöszMűsorajánlal" A Szabadkai Népszínház magyar tagozata a Kakukklészek című drámát. Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének színpadi változatát mutatja be Virág Mihály rendezésében ma. szombaton este 7 órakor, a Kisszínházban. A főbb szerepekben Földi Lászlót, Albert Máriát és Kovács Frigyest láthatják a nézők. A Liszt Ferenc Zeneművéizeti Főiskola szegedi tagozata ma. szombaton délután 3 órakor a Móra Ferenc Múzeum dísztermében rendezi meg zenei előkészítős növendékeinek hangversenyét A koncerten az intézmény 16 növendéke lép feL A Piramis együttes hangversenyét rendezi meg az Országos Filharmónia június 9-én (eső esetén 10-én) este fél 9 órai kezdettel az Újszeged i szabadtéri színpadon. Közreműködik az NSZK-beli Aquarell-együttes. Műsorvezető: Riskó Géza. Csongrád megyei környezet- és természetvédelmi napok kezdődtek Szegeden. Június 9-én délelőtt 11 órakor környezet- és természetvédelmi könyvkiállítás nyílik a Juhász Gyula Művelődési Központban, délután fél 4 órai kezdettel pedig a körpyezethasznosítás és a körpyezetpotenciálokkal való gazdálkodás mai problémái címmel dr. Jakucs László egyetemi tanár, a Szegedi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságának elnöke tart előadást. Ezt megelőzően dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának elnöke mond megnyitót, délután 3 órakor. A 70 éves Délmagyarorszagot mutatja be az Alföldi antenna, a szegedi körzeti stúdió műsora június 11-én 20 órai kezdettel a televízió 2-es programjában. A műsorban lapunk hét évtizedes történelmének legfontosabb állomásairól adnak képet, s beszámolnak arról a beszélgetésről ls. amelyet a műsorvezető-szerkesztő Olajos Csongor folytatott Sarló Sándor Arany toll-díjas újságíróval. aki a Szeged és a Délmagyarország munkatársa volt 1919 és 1935 között. Szász Ferenccel, aki 1937-től 47-ig volt lapunk munkatársa. Péter László irodalomtörténésszel. továbbá F. Nagy Istvánnal, a Délmagyarország főszerkesztőjével. Ugyancsak június 11-én, a második programban 22 óra 15 perces kezdettel lesz látható A legszögedibb szögedi címmel készült Bélint Sándor-portré ismétlése, amelyÍvel a televízió emlékezik meg a nemrég elhunyt kiváló tudósról és néprajzku. tatóról. a dél-alföldi népélet nagy ismerőjéről. sze háromszor, 1074-ben, 1902-ben és 1919-ben fordult elő! A szokatlanul hideg Időjárásra Jellemző, hogy 4-én az Északi-középhegység több pontján hava. zott, 12—14-e között pedig az ország jelentős részén talajmenti fagyot észleltek, sőt hazánk északi területein és a Dunántúl egyes tajain 2 m-es magasságban is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A csapadék havi eloszlása a gyakori záporos-zivataros esők miatt rendkívül szeszélyesen alakult, az ország na_ gyobb részén mennyisége felülmúlta a sokévi átlagot. A Dél-Alföldön is nagyon változatos. szeszélyes csapadékeloszlást tapasztalhattunk, amint azt a következő adatok bizonyítják: Bácsalmás 93 mm (148%), Kiskunhalas 71 mm (134%), Kiskunfélegyháza 78 mm (137%). Kistelek 90 mm (153%), Szentes 44 mm (72%), Szeged 46 mm (75%), Makó 50 mm (83%), Mezőhegyes 74 mm (128%), Orosháza 121 mm (224%). Orosháza és Kistelek kiugróan magas havi csapadéka két nagy záporból eredt, Orosházán 30-án 49 mm-t. Kisteleken 10-én 51 mm-t mértek. Szegeden a hőmérséklet maximuma 25 Celsius-fok volt, 30-án jegyezték fel, a minimum 2 Celsius-fok, 15én észlelték. A napsütés ha. vi összege mindössze 176 óra volt, ami a sokévi átlagnak (258 óra) csupán 63 százaléka. Dr. Péczely György egyetemi tanár Telextanfolyam Hazánkban a Budapesti Posta Központi Távíró Hivatala az egyetlen, ahol telexKezelőknek indítanak tanfolyamot. A hét minden napján, különböző vállalatok telexkezelői ülnek a gépek elé Budapesten, a Városház utcai tanteremben, (MTI) A város és a fejedelem Mocsár Gábor új könyv© A város: Debrecen, a fejedelem: II. Rákóczi Ferenc. Az idő 1703, a szabadságharc kezdete. A városatyák nagy veszedelemről tanácskoznak, arról, hogy „mindenféle colluviens bandák, gyülevész népség tódul a zászlók alá, és kurucoknak mondják magukat". Közben messze fönt északon égnek törő hegyek és rohanó patakok mentén kanyarog lefelé, a magyar Alföld felé egy menet. Seregnek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető. Élükön egy jezsuiták által (szerencsére nem eléggé) „megdolgozott" férfi, a rettenthetetlen Zrínyi Ilona fia, későbbi legendák és dalok hőse, egy bajuszos, szép arcú ember. Ahogyan közeledik, úgy szaporodnak az atrocitások, úgy nő a pánik a városban. Mocsár Gábor új könyve. A város és a fejedelem sajátos, izgalmas problematikát állít középpontba: egy gazdag alföldi város maradiságának és a nemzet érdekeit képviselő forradalmi hatalomnak konfliktusát, A korabeli debreceni miliő ábrázolása rendkívül szuggesztív; a város „nem tűr meg kurucot a falai között"-elv szívós, „vasfejű" képviselői szinte kilépnek a könyvből, közénk telepednek, s bajuszukat erélyesen megpödörvén tovább bizonygatják, hogy a város, a város, a Város föladata mindig csak a mindenkori meghódolás lehet az állandó kiszolgáltatottságban. Ezúttal Bécs irányában, hiszen ott a hatalom, s a város érdeke így ott keresendő. Nagy műgonddal motivált Dobozi István, a főbíró alakja, Ez a rendkívül értelmes, konqk és rendíthetetlen ember méltó ellenpontja a nagyságos fejedelemnek, Akit mellékesen a szenátus tagjai ekként Intéznek el: „Ilyet megérni, hogy a fejedelem, az ifjú Rákóczi Ferenc csavargók, tolvajok, betyárok vezére legyen ! Hát ennek is mi oka van rá?" A nagy összecsapást a regény ellenpontos szerkesztése készíti elő: előbb a nyugtalan várost, majd a közelgő fejedelmet mutatja föl, hogy végül a szabadságharc szempontjából döntő fontosságú hajdúsémsoni találkozó, Rákóczi és Dobozi között, 17Q3, július 27-én létreiöhes•sen. Két oldal, két viláfi, két egymástól gyökeresen különböző személyiség. A regény kétharmad resze — különös fogás — szinte kizárólag a már-már antagonisztikus ellentéteket bizonygatja-erősitgeti. A fejedelem tisztán lát, nincsenek illúziói: tudja, hogy rosszul felszerelt, fegyelmezetlen, kis létszámú hadának olyan bázisra van szüksége, amely végül a begyekből a Tiszántúlra leereszkedett csapatot Sereggé, mi több: az idegen elnyomás ellen, a haza függetlenségéért küzdő, sikeres szabadságharcos haddá teheti. Debrecen így a magyar szabadság reményének egyik garanciájává lesz, városatyái pedig a szűk látókörű, provinciális vezetőréteg képviselőivé, A nagy ellentéten belül a „városi fél" még megkettőződik: egy objektív szükségszerűség és egy szubjektív szűkkeblűség antinómiájába fordul. Természetes, hogy a nehézfejű debreceni vezetést Mocsár szinte kíméletlen felülemelkedettséggel ábrázolja. Hiányérzetünk csak annyiban lehet — főként a Gyémántper, az utóbbi évtized egyik jelentős magyar regénye olvastán —, hogy az Írótól megszokott, rendkívüli „történelmi empátia" képessége nem érvényesül teljes pompájában a közelgő, egetföldet rázó változásokat hozó fejedelmi had bemutatásakor. Kemény, feszes regényt írt Mocsáf Gábor. Majdnem azt mondhatnánk, szikárat A Gyémántperrel az összehasonlítás mégsem hanyagolható el: az ottani sokrétű, igen finoman differenciált kérdésfelvetések sora egy rehabilitáció írói végrehajtása kapcsán szélesedik a 48-as szabadságharc nagy ívű, sokszor megejtő szépségű freskójává. A város és a fejedelem esetében a dolog — látszólag — egyszerűbb. Itt „csak" a nemzeti és a provinciális érdek küzdelmét láthatjuk — de mintha egy icipicit „lemaradt volna" a (véleményünk szerint nem szükségtelen) szélesebb tabló, az ország, a nép akkori helyzetét „gyémántperes" nagyszerűséggel elénk állító. Igaz, könnyen lehet. Ilyen rendkívüli pontosságú arányérzékkel készült regény esetében az utolsó harmad csúcspontjának gránitkemény oldalait kellett csak megfelelő alapossággal fölépíteni. A döntő sámsoni találkozásnál mindenesetre Mocsár Gábor teljes írói fegyvertára előttünk áll. Az a kíméletlen ólességű dialógus, amelyet Rákóczi és Dobozi folytat egymással, tisztává, egyértelművé teszi nemcsak a két előző rész párhuzamos s egyben ellentétes előjelű, egymást ktegészítő-fölerősítő „páros expozícióját", hanem az alapkérdés egyetlen lehetséges, tisztességes válaszát is. Mocsár Gábor új könyvének végkicsengése Kölcseyt a Husztot idézi: „A haza minden előtt.'' Debrecen városa végül megnyitja kapuit a kuruc fejedelem csapatai előtt, két nem mindennapi ember s egyben két szemlélet harca eldőlt — a jobb irányba. Dobozi István Saulusból Paulussá történt átalakulásához nem volt elég a Bibliából ismert égi szózat, ott a Damaszkuszba vezető úton. Csak II. Rákóczi Ferenc sajátos varázsának, érveinek hatása a nullával lett volna egyenlő, ha — s a regény legnagyobb írói bravúrja ez — Dobozi István egyébként is nem olyan, amilyen. Kiváló pszichológiai érzékkel, leheletfinoman árnyalt figurája azonban, egy mélyen morális ember személyiségfejlődési folyamatának végpontjaként. alkalmas lehet arra, hogy végül is kimondja: „Szükséges, hogy az ember túllásson háza kerítésén, városának árkán, altal tudja látni az emberi világ jelenlegi és leendő állapotát." A Mocsár Gábor-1 üzenet világos, egyértelmű. A főbírája által legvégül imígyen (joggal) megdicsőült Debrecen példája igen sokatmondó. S nagyon is máig ható. Mert bizony mostanság la találni a XVUi, század eleji debreceni szenátushoz hasonló kisstílű, tehetségtelen, provincializmusba belesüppedt magisztrátusokat, akik által (a csoportérdek unottuntalan szaikózásával) nagy. komoly és szép célok semmisittetnek meg — a város, a város, a Város érdekében. A regény így válik — ha úgy tetszik „történelmi regényből'' — azzá, ami a Gyémántper is: történelmi események kapcsán mai életünk létfontosságú társadalmi kérdéseit boncoló, azokban bátran, határozottan állást foglaló társadalomrajzzá. A debreceni főbíró példája tehát. Mocsár Gábor jóvoltából, ime elénk állíttatott. Hát, ami azt illeti. Itt-ott valóban elkelne egykét Doboz) István. Domonkos László