Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

4 Péntek, 1980. június 6. A pedagógusok lakáshelyzete A szakszervezet elnökségének illése Egy friss keletű felmérés kások száma azonban állan­szerint a pedagógusok szó- dóan csökken, s nagyon sok ma az utóbbi években tete- a meglevők közül is sürgős mesen nőtt, a lakással nem felújításra szorul. Mindezzel rendelkező nevelők aránya együtt mégis az a jellemző, mégis csökkent, s most kö. hogy a fiatal pedagógusok rülbelül 10 százalék — ál- többsége is osztozik az egyéb lapította meg a Pedagógu- területen dolgozó fiatalok sok Szakszervezetének el- sorsában: lakásgondjuk nöksége csütörtöki ülésén, megoldásához aránytalanul Csupán a pedagógus lakás- nagy terheket kell vállalni­építési kölcsönakció révén uk. !Ü,bb, négyezren jutót- A pil sajátossága 0z ^l^^családl házhoz egyedümió_ többségében nö­1076 « 1980 között, s a va- pedagógusok magas száma. rosokban az átadott uj la- A községekben sokan közü. kasokból is sokan részesed- lük kölcsönnel építettek la­nek. A gond es főleg a ten- ... nivaló azonban nem keve- kast' ° varosokban azonban sebb, Budapesten például a nagyon nehéz a helyzetük. pedagógusoknak csaknem 15 A lakásigénylésüket csak százaléka nem megfelelő la- kedvezőtlenül rangsorolhat­kaskorülmények között él. Ják> többen közeledve a Új jelenség, hogy évről nyugdíjas korhoz — nem évre több fiatal nevelő ve- js merik vállalni az OTP. szi igénybe a kedvezményes lakások magas törlesztő­lakásépítést kölcsönt. A részletét. Megoldást a gar­most befejeződő tervidő- zonlakásos OTP-házak épí­szakban sokhelyütt — pél- tése jelentene, bár a létező dául a fővárosban, Szolno- kevésbe is az igénylők nagy kon. Szentendrén. Zala- száma miatt nehéz bejutni, szentgróton — hoztak létre A nyugdíjas nevelők la­pedagógusszállásokat, kö- káskörülményei általában vetve a szombathelyi pél. megnyugtatóak, azonban jó dát. Szombathelyen helyet megoldás lenne — hangoz­kapnak pedagóguscsaládok tatták a szakszervezet el­a fiatal házaspárok otthoná- nökségének ülésén — nyug­in is. díjasházak ) építése, ahol az Altalános a törekvés, hogy idegölő, nehéz munkában a szolgálati lakásokban több megfáradt idős nevelők is fiatalt helyezzenek el. a la- otthonra lelhetnének. (MTI) Símándy Józseí köszöntése Símándy Józsefet, a Ma­gyar Állami Operaház Kos­suth-díjas magánénekesét bensőséges hangulatú ün­nepségen köszöntötték. Csü­törtökön az Erkel Színház­ban operaházi tagságának 40. évfordulóján, valamint abból az alkalomból, hogy búcsút vesz az operaszínpadtól. A társulat nevében Mihály András, az operaház igazga­tója méltatta a művész négy évtizedes munkásságát, majd a pályatársak és barátok képviselői mondtak köszön­töt. Símándy József 1940­től tagja a dalszínháznak, azóta az operairodalom majd minden vezető tenorszerepé­ben láthatta, hallhatta a kö­zönség a hazai színpadokon és Európa leghíresebb opera­pódiumain. Símándy József csütörtök este az Otelló címszerepével búcsúzott az Erkel Színház közönségétől. (MTI) Szegedi szerzők új könyvei Szer monostorától Óposztaszerlg megjelent kötetet Szűcs Ár­pád rajzai egészítik ki.) P. K. Vöröskeresztes Ülést tartott tegnap, csü­törtökön a Magyar Vöröske­reszt Csongrád megyei ve­zetősége. Dr, Berkes Jenöné ifjúsági felelős az 1979—80­as tanévben végzett iskolai vöröskeresztes munkáról számolt be. Az alapszerve­zeteket irányító vezetőségek Csongrád városi tapasztala­tairól Barta Klára városi titkár tájékoztatta a részt­vevőket. Fülöp János szatírái Négy évtized a katedrán — Mi kell ahhoz, hogy egy pedagógus 40 évet tud­jon „lehúzni" a katedrán? — Lendület, szerintem. Én még soha életemben nap­közben nerrv. pihentem. Leg­alábbis nem nevezném an­nak, amit nem az iskolában, a szorosabb értelemben vett pedagógusi munkán felül végeztem. Állandóan igye­keztem „rajta lenni" min­denen. Papp Józsefné — Irénke néni —. a Dugonics Általá­nos Iskola tanítónője csön­desen, kedvesen beszél. A szeme mosolyog. Az ember­nek jóságos nagymamák jut­nál; róla eszébe. — Hogyan is kezdődött? ötven éve, 1930-ban végez­tem Veszprémben, a tanító.' képzőben. Állást nem kap­tam, ingyenes kisegítőneK mentem. Tanítottam min­ha Móra Ferenc A szánkó című írását tanítottam, sír­talt és hősnek tartották a két kölyköt. Most? Azt mondják, de bolondok, mi­ért nem dobták össze a pénzt? Reálisabbak, pénz­központú bbak, kevesebb ér­zéssel. Én így látom. Sokkal okosabbak lettek, de „hide­gebbek" is. Nem lehet őket meghatni, megrendíteni semmivel. Megkapnak min­dent, jó is ez így, de hiába tanítom őket arra, hogy in­gyen soha semmit ne fogad­janak el, meg kell szolgálni mindenért a világon. Ha a szülők nem így tesznek... — Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést is megkapta. A hivatalos elis­merésen, n<* meg a szakma nagy-nagy szeretetén, az el­hivatottságon túl mi lehet az, ami ennyi idő után föl­melegíti . a szívét most. a denfeié az országban. Végre gyok, de azért éppúgy tani- húcsú~askor? 38-ban kineveztek. Magyar- tottam. mint azelőtt. Most bánhegyesre. Ez volt az első hagyom csak abba. Ha tu- — Csak egyetlen dolog: a dom ... szeretet. A gyerekek ragasz­Irénke néni, mi min- kodása. Az, hogy 25 évvel igazi munkahelyem, itt is­merkedtem meg a férjem. mel is, itt ért a háború, den változott ennyi idö alatt ezelőtt tanított gyerek, ha meg a befejezése is. Okto- a magyar oktatásügyben? c„pí?pf)pn iár megkeres beiben szabadult fel a köz- _ o, azt elmondani sem Szegeden jar megkeres, ség, én 20-án összeszedtem lehet A mai tanárok nem H°£V szülők alhtanak meg a gyerekeimet, és már tani- tudják, milyen jó dolguk a boltban, a piacon, már munka- van Annák idején nem volt nCm is igen tudom, melyik Később, bent víz, villany, üresek kicsoda Emiatt jehet el­tottam. Hihetetlen kedvet éreztem. 1947-ben a férjemet kine- vojtak a termek, a térképet vezték a szőregi iskolába magam rajzoltam. Szemléi­mondanom : megérte. igazgatónak, mentem vele. Három év múlva tanulmá­nyi felügyelő lettem Szege­den, függetlenített állásban. Tudja, ez az a világ volt, amikor — ha szerencsére éppen senki sem figyelt oda — két nő el tudott, ve­zetni egy városnyi valami­lyen reszortot. Nagyon meg­értettük egymást a Korek. néval, semmi baj nem volt Csak az, hogy bennem mo­toszkált valami: mégiscsak tanítanom kéne. Mondtam, én nem válogatok, oda me­gyek, ahol pedagógusra van szükség. Így kerültem 25 éve ide, a Dugonics iskolá­ba. emlékszem, volt itt olyan osztály, amelyet hatan-heten is tanítottak. Nincsen ez rendjén, gondoltam. Már ti­zennégy éve nyugdíjas va­tetőeszköz. mint olyan, az elemi iskola alsóbb osztá­lyaiban gyakorlatilag nem is létezett. Már a háború előtt, mindig is nagy mes­terség volt a tanítás. Új könyveket ugyan nem nyomtak, a legtöbbet kívül­ről tudtam. Bezzeg azóta) Minden évben tanulnom kellett, új és még újabb könyvek, tantervek, mód­szertanok, miegymás. Hol jobb, hol rosszabb. Néha már szédültem bele. Ennyi idő alatt egy magyar pe­dagógusnak elképesztően so­kat kellett tanulnia. — És a gyerekek? — Hát... Ök is nagyon megváltoztak. Mintha a szí­vükből vesztettek volna va­lamit. Tíz-tizenöt éve még, D. L. Közkedvelt sorozata a győi uradalom — s benne niumi években szinte miszti­Magvető Könyvkiadónak a Pusztaszer — históriai leírá- kus fogalommá vált, más­Gyorsuló idő, s a jelek sze- sára vállalkozik. Zombori részt a haladó értelmiségiek rint sikeres könyv lesz a István értő kalauzunk ezen nemzeti önvizsgálaténak, tár­sorozatban tizenegynéhány a negyedfél százados úton, sadalomkritlkájának tárgyául nappal a könyvhét nyitánya az adott kor — a XVII— kínálkozott. Ezt a folyamatot előtt megjelent kötet, a Szer XIX. század — sajátos vi- zárta le a Pallavicini-urada­monostorától Opusztaszcrig szonyainak fejlődéstörténeté- lom felszabadítását röviddel című. Trogmayer Ottó és vei is megismerteti olvasóit, követő ünnepség 1945. már­Zombori István könyve — Az ezeréves Pusztaszer című cius 29-én. (A Szer monos­legalábbis Szegeden — na- fejezettől kezdve pedig lé- torától Ópusztaszerig címmel pok alatt elfogyott, s ezt a nyegében azt a folyamatot sikert nyilvánvalóan nem ábrázolja, amelyben Puszta­csupán a szerzőpáros „szege- szer egyrészt a hazafias in­diségének" tulajdoníthatjuk, dulatok jelszavává, a millen­hanem annak a figyelemnek is, amelyet a közvélemény egy évtizede az ásatásoknak, a nemzeti emlékpark megte­remtésén fáradozóknak szen­tel. Azzal. hogy a szerzők megállapíthatják a könyv , „ ... utószavában: „Az igen nagy A Magvető adta ki egy suszter elménckedéseit, cl­társadalmi segítséggel lebo- kötetben Fülöp János (a nikus hízelkedéseit, vastag­nyolilott ásatások, az épülő Jó/-sef Attila-díjas író „ci- bőrű öndicséreteit. tenyérbe­falumúzeum és a földosztás- vilben" a szegedi körzeti mászó nyájasságnit, beteges fölszabadulás tiszteletére ké- Btúdió szerkesztője) két re- félelmeit olvasónak nem is szülő monumentális emlék- g.^n.yét- A húüács es Az iis- lehet másfajta ítélete: maga mű és a létesítendő múzeu- tökös címűeket. Több indoka az erkölcstelenség leplező­mok belátható időn belül is van: a két regény jól meg- dik le. méltó környezetet adnak an- fér ,a közös borítóban. Ha- Akár Az üstökösben M„ nak a területnek, mely a ma- somtja okét a választott tor- szerl Zudor Bertalan ",,pá­gyar nép fontos, történelmi ma; történelmi áldokumen- lyája" nagyon hasonlít a sorsfordulóinak emlékét idé- fU"1^11 nevezhetnenk mind- suszteréhez. Ez a talpig zi" — közvetve írói száncié- hiszen A hadács 13 dzsentri ugvancsak egvütt kuk kulcsát is kezünkbe ad- aJ"kusra írt beadvány a vágtat az időkkel, amikor ják. Az emlékpark látogatói • Nagyméltóságú Belügyi Mi- a kocsmai, dicstelen kártya­ugyanis haszonnal forgathat- mster Ur"-hoz, Az üstökös csatáktól egyenesen az 1919­ják akar ezt a kötetet, akár f^S ,raktiL E,od reformá" es katonatanácshoz pártol, a Szer monostora (Trogma- tus lelkesz Kronücaszerű fel- hogy onnan szervezhesse el­yer Ottó), s a Pusztaszer jegyzése 14 fejezetben, bizo- lenforradalmi akcióit Ebben (Zombori István) című ta- nyos xZudor, Bertalan „fé- a regényben néhol iróniává nulmány most készülő, bő- nyességes pályájáról és dicső szelídül a szatíra, annak vített változatát, melynek 'nartíromságáról". Az írói következményeként, hogy a kiadására, mint hírlik, a Mó- leleményről lanussodó fiktív Zudor dolgait leíró krónikás ra Ferenc Múzeum vállalko- ,ratok es szereplők törté- a szolgalelkű Bakta Előd zik majd. Abba a kiadvány-(nfIm.'. k°r°kba vezetik az szinte hihetetlen mértékű ba feltehetően már a leg- ülvasot:- naivitásról, hiszékenységről újabb, napjainkban is tartó A hadács címszereplője és ostobaságról tesz bizony­ásatások eredményei is be- (közismeri szóval besúgók- sá6ot- Ki-kicsorbul így a kerülhetnek. (A kiadónál az nak tituláljuk azokat, akik szatíra éle. s a zsoltárt idéz­ugyancsak szegedi származá- efféle foglalatosságot űznek), get6 PaP mérhetetlen buta­sú Ordögh Szilveszter volt a K. K. cipészmester, a múlt saga miatl elöáll az ••ágyú­kötet felelős szerkesztője.) század utolsó harmadának val verébre" szituáció; ér­Egy évtizednyi régészeti munkásmozgalmi szerveze- demteler.ebb, törpébb annál, munkásságát sűríti össze ta- teire specializálta magát, hogysem a szatíra nyilaival nulmányában Trogmayer Beadványa, ez a korhű kelljen lövöldözni rá. Ottó, nem mondva le arról nyelven és stílusban fogai- Nem könnyű, de tanulsc­sem, hogy elődei vizsgáló- mazódott (egyúttal az író gos olvasmányok Fülöp re­dásait hol bírálva, hol egyet- nagy korismeretére valló, gényei. Talán leginkább értve felidézze. Falakai, sí- stílusbravúrokkal szórakoz- azért, mert ha lehántjuk rokat, köveket vallatván tató) irat a kisszerű, széllel szereplőiről az ódon visele­most arra ad választ, amit forgó, alantas ösztönű, a teket, kiemeljük őket korúi; „tudományágunk állása alap- kurréns ideákat fennen han- külsőségei közül — ma is ján a helyről tudhatunk... goztatni mindig kész ember- ismerős embertípusok állnak S nem szégyen bevallanunk, típus természetrajza. A re- elénk. hogy a mai régészet eszkö- gény: szatíra a javából. A S. E. zeivel nem lehet sem bebizo­nyítani, sem megcáfolni: hoztak-e törvényeket Szeren a honfoglaló vezérek." Mind­azonáltal az, amit a szerző a szeri templom építésének történetéről, a különböző építési periódusok szakaszo­lásáról elmond, meggyőző, mindvégig élvezetes, a laikus számára is érthető. S ez egy olyan tudományág eredmé­nyeinek publikálásakor, mint a régészet is, éppenséggel nem csekélység, főként ha meggondoljuk: a tanulmány terjedelmi kereteit szétfeszí­| teni látszik az a tény, hogy a tizedik századtól a tizen­hatodik század végéig terje­dő időszakot kellett Trog­mayer Ottónak áttekintenie. A XVII. század elejétől a „második honfoglalásig" ugyancsak mozgalmas kor­szaka volt Pusztaszernek és környékének. Viszálykodás és pereskedés, családok és városok közti versengés jel­lemzi a kort, s türelmes ku­tató legyen a javából, aki a jogi, gazdasági, s történelmi „kanyarok" feltérképezésére, esetünkben a mindszent—al­Állalorvosok konferenciája Budapesten Több mint 150 állatorvos tegségek sebészett eljárásait Ami a gyógyítás színvo­— közöttük a kontinens sok tűzték napirendre csaknem nalát illeti, hazánkban nem neves professzora, egyetemi 100 előadás keretében. marad el az európai szín­oktatója, sebészspecialistája Az állatorvosi sebészetnek vonaltól. Az országban 35 — tanácskozik Budapesten világszerte egyre nagyobb a olyan állatkórház működik, három napon át az Európai jelentősége. Magyarországon ahol korszerű műszerekkel, Állatorvos-Sebész Társaság például 2 millió szarvas- ideális körülmények között csütörtökön megkezdődött marhát, 80 ezer tenyészlo. kontinensszerte elismert or­konferenciáján. Az MTESZ vat tartanak nyilván, egész- vosok gyógyítják az állato­és az Állatorvostudományi ségük gazdasági tényező, kat. Az idei nemzetközi ál­Egyetem rendezte nemzet- Noha állatfajonként eltérő latorvos sebész tanácskozás közi konferencián ezúttal a sajátosságok alakítják az budapesti színhelye a ma. tudományág oktatását, a hó- állatorvosi sebészetet, szinte gyar állatorvosok munkájá­ziállatok altatásának mód- minden területen igen gyors nak elismerését jelenti. szereit, izületi ét csöntbe- a fejlődés. (MTI) A könyvhét programjából A jugoszláviai Fórum Ki- Délután fél 2-kor Deszken adó és a vajdasági irodalom nemzetiségi iró-olvasó talál­napját rendezik meg ma kozót rendeznek részvéte­Szegeden. A környező orszá- lükkel. 4 órakor pedig Sze­gokban megszülető magyar geden. a Hazafias Népfront nyelvű irodalom jelen volt Szeged városi bizottságának a szegedi könyvhét egész nemzetiségi klubja szervez idején. A mai eseményekre baráti beszélgetést. Három­vajdasági Iróküldöttséa ér- negyed hattól a könyvtéren kezik Szegedre. A magyar a Fórum-patrilonnál talál­ós szerb nyelven író vendé- koznak az érdeklődőkkel a gek között találjuk Urbán vajdasági íródelegáció tag­Jánost, Simokovics Máriát, jai, majd szerepelnek a kör­Molczer Mátyást, Trifunov zeti tévéstúdió Dél-alföldi Alexát. Kopeczki Csabát és krónikájának egyenes adá­a neves irodalomtörténészt, sában. dr. Bori Imrét. A jugoszlá- M befejeződnek - könvv viai íróvendégek délelőtt a . ™a A , Ji • heti író-olvasó találkozok. Somogyr-konyvtarba lá o- DéJelóu 10 ó k Fm f Ítljysz^ztLgéne°k a móravárosi fiók! vendbe Usfk SSk a könyvtárban találkozik ol­Csillag téri fiókkönyvtárban ZnsL/T^^ találkozik a vairiasáei im ugyanebben az idopontban a iránt Zrul^SwvC" Bék« utcai éltalános iskola­irant érdeklődőkkel. ban ^ rendhasyó iroda_ lomórát, majd délután 3 órakor Mihályteleken. a művelődési házban vendé­geskedik. Ördögh Szilvesz­ter délelőtt a Tömörkény gimnáziumba látogat, dél­után 6 órakor a KISZÖV Arany János utcai klubjá­ban vesz részt író-olvasó ta_ lálkozón, a programban közreműködik a szegedi Mi­nerva színpad. Mózsi Fe­renccel délután 3 órakor találkozhatnak az olvasók a Juhász Gyula Művelődési Központban. Holnap, szom­baton zárul az 1980-as ün. nepi könyvhét, az esemé­nyekben gazdag naDokat délután 4 órakor a Tápéi Népi Együttes műsora bú­csúztatja.

Next

/
Thumbnails
Contents