Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

Ll &IGO­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VQ. * Ai ÍN AZ MSZMP SZE G E D VÁROSI BIZOTTSÁGÁ NAK LAPJA 70. évfolyam 131. szám 1980. június 29.; vasárnap Ara: 1,60 forint Az idei Péter-Pál H a azt halljuk, megérkezett a naptárban Péter-Pál napja, az aratás nyitányára, az őszi-tavaszi gabona­félék betakarításának kezdetére gondolunk. E ket­tős népnapra igencsak kasza alá szokott érni az őszi árpa. s rendszerint a búzaszem se tejes már. ha megnyomjuk körömmel. Viaszérettnek mondjuk, ami azt jelenti, elér­kezett az idő! De csak nagv általánosságban érvényes, hogy „péterpálkor" rajtol a legnagyobb mezőgazdasági munka, mert az időjárás — mint az idén — egv-két hétig is elmarasztalhatja a búzavágást Régen ekkorára indulás­ra készen állt a kaszával, sarlóval fölszerelt társaság, megalakultak az aratópárok és együttesek. Az esetleg hasz­nálhatatlanná kopott szerszámok helyett újakat kellett bi zerezni — eleve kudarc várt arra a váttalkozóra. aki nem nyesett megfelelő faágat ..kaszatakaró" céljára, vagy n~+án elfelejtett jó fenőkövet és kalapáló üllőt tenni a E. őrtarisznyába. Ennek a világnak vége. s jórészt a vele járó roman­tikának is. A „veszteséget" azonban alighanem bőségesen pótolja, hogy múltba veszett a 16—18 órás izomszaggató munka is. Ma korszerű gépek állnak készenlétben —itt-ott már próbaaratásra is sor került. Csongrád megyében 710 ü-cmképes kombájn várja a gazdaságok udvarán, hogv mi­helyt a kiszámíthatatlan időjárás engedi, nekilendüljenek a széles frontú kenyércsatánák. Szegeden közel 6500 hek­tárról kell learatni a kalászosokat. Ahogyan az nyaranta lenni szokott a mezőgazdaságban érdekelt minden épkéz­láb ember idén is kint szorgoskodik majd a határban, hogy minél előbb biztonságba helyezze az aranyat érő. sőt éle­tet jelentő gabonát. Á gabonák jól fejlettek, a kilátások nem rosszak. Art várjuk-reméljük. hogy az 1980-as esztendő megközelíti a ket évvel ezelőtti magas hozamokat, jóllehet — tekintet­tel az időjárás szeszélyére — nem szívesen bocsátkozunk jóslásokba. Amikor az átlagosnál jobb gabonatermésre szá­mítunk. az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szerve­zetének. a FAO-nak előrejelzését vesszük figyelembe, amely szerint búzából valószínűleg világszerte hét száza­lékkal több búzát hordhatnak raktárakba a tavalyinál. S mivel mi magvarok, ha szerény mértékben is, az utóbbi időben ismét gabonaexportőrök vagyunk, korátsem közöm­bös számunkra, hogv a belföldi ellátáson túl hány ezer tonna „kemeny" cikket kínálhatunk külföldi eladásra. Vajon milyen tempót engedélyez az időjárás? Reális-e B;: a tervünk, hogy két hét alatt vegére járunk ennek a nagyon nagy munkának? Ha azt nézzük, hogy az átvevő­helvek készen állnak és éjjel-nappal fogadják a szállítmá­nyokat. ha biztosra vesszük az ÁFOR ígéretét mely sze­rint gondoskodik a zavartalan üzemanyag-ellátásról —nos. akkor valószínűleg nem lesz különösebb fennakadás. De mihelyt azt vesszük tekintetbe, hogy a kalászosok egy ré­Eze a mi vidékünkön is megdőlt, vagy art. hogy a 160—200 milliméteres csapadék utáni hirtelen fölmelegedés máris kisebb-nagyobb arányú különféle gabonabetegséget oko­zott a növényekben, akkor könnyen érhet bennünket meglepetés. Éppen ezért — az időjárás rosszabbodásával is számolva — már most gondoskodni kell az aratók bőséges é'elmezéséról. a gépek kifogástalan működéséről, a folya­matos alkatrészellátásról, a magszóródás megelőzéséről, a szárításról és így tovább. Amikor már benne leszünk a munka dandárjában, hiába mutogatunk egymásra, hogy ez a hibás, meg az a hibás. A veszteség nélküli betakarítás az illetékes szervek gondosan összehangolt tevékenységét, felelősségteljes szolgálatát igényli. Mert hiába ügyel pél­dául a kombájnos, ha a szemtermést elszállító teherautó vezetője nem törődik — mondjuk — az oldalfalak rései­vel. s az országúton végigszórja a drága kenyérgabonát. Érthető és indokolt, hogy ezekben a hetekben mind gyakrabban ül össze Csongrád megyében is a mezőgazda­sági aktivaértekezlet. Az odafigyelés, a helyzet folyamatos értékelése, a jó fölkészülés ellenőrzése elengedhetetlen ré­sze a sikeres aratásnak. Ezért hívták föl az országos szer­vek is a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, illetve a felvásárlók figyelmét a minden eddiginél szorosabb együttműködésre. Inkább most. az aratás előtt ismertessék többször is az érdekeltekkel a gabonaátvétel módiát. a szárítással, a minőséggel kapcsolatos tudnivalókat, mint hogy a későbbi kapkodások, viták miatt akár csak néhány órát is késlekedjünk a biztonságos tárolással. M int általában minden aratáskor, nyilván idén is lesz­nek korábban végző gazdaságok. A gépeket azon­ban az itteni vezetők sem állíthatják be a színbe, mint akik jól végezték a dolgukat A tanács, a tsz-szövet­ség gondoskodik arról, hogy a ráérő gépeket átcsoportosít­sák oda. ahol szükség van rájuk, ahol az esőtől fölpuhult talaj, vagy a megdőlt gabona miatt nem lehetett tartani a határidőt. A ránk következő néhány hét sikere — nem le­het elégszer hangsúlyozni — a jó együttműködésen, egy­más önzetlen támogatásán múlik. Nagyon igaz. hogy — bár ugrásszerű a technika fejlődése — mostanság sem a gép arat, hanem az ember. Az ember pedig megérti, hogv az ország, a család kenyeréről van szó. V. N. L Útépítések, iorszer Ugyancsak meg kell gon­dolnia, merre is menjen, aki például vendégeket kísér és jó házigazda módjára „ott­hona", azaz Szeged legelő­nyösebb oldalát akarja be­mutatni a városnéző idegen­nek. Nem mintha fogyatkoz­nának a nevezetességek, eset­leg az építészetileg érdekes házsorokon kopott volna meg a festék — bár az idén mindha több korom és por borította párkányt lehetne látni! Hogy látnivalóban sze­gényebb lenne az idén a vá­ros. erről persze szó sincs, csak éppen az útvonalválasz­tás okozhat fejtörést. Mert aki ugye, Tisza-part-nézőbe hívja vendégét, a Lenin kör­út északi végénél jobb, ha megáll, s onnan mutatja meg az Ifjúsági Házat, a sza­lámigyárat ... A Felső Tisza parton ugyanis inkább csak a ter­vező és kivitelező vállalatok művezetői, ellenőrei találnak látnivalót. Egymást váltó Volán-teherautókat, s mar­kológépeket, amelyek a két­szer két sávosra átépített út­test tükréből szedik ki. s hordják el a földet a szalá­migyár előtt; a betonozáshoz szükséges vasanyagot meg betont szállító szalagot, amely az ATIVIZIG szög­támfal-építőit segíti, hogy mielőbb végére járjanak az új hídtól a kiskörútig tartó építkezésnek. Partnerükkel, az útépítő KÉV-vel ugyanis így tudnak összhangban dolgozni, egymás munkájá­nak zavarása, késleltetése nélkül. A KÉV egyébként ígéreté­hez híven, az idegenforgal­mi szezon kezdetére — a Lenin körút és az Ifjúsági Ház között — végzett az út­iest szélesítésével, igy a szál­lodát is meg lehet már kö­zelíteni a Tisza-part felől. (Igaz, az új útnak csak a fele járható, mert a vízügyi­seknek kellett a rakodóterü­let.) A munkálatok előreha­ladtával megkezdődhetett a lámpaoszlopok beemelése és a szerelés is. a Felső Tisza parton a DÉMÁSZ-szal egé­szült ki tehát most a kivite­lezői csapat. Amelyhez — a Hajós utcától a SZEOL-pá­lyóig tartó útszakaszon — társult a KÉV szentesi fő­építésvezetősége is. A szegedi KÉV-nek egyéb­ként a folyóparti út építé­sén kívül több más munkája is van Szegeden, a 43-as A Szovjetunió és Latin-Amerika gazdasági kapcsolatai A Szovjetunió legnagyobb latin-amerikai kereskedel­mi partnere a szocialista • Kuba mellett, Brazília és Argentína. A szovjet fél vizi­j és hőerőművek felszerelését, I gépipari termékeket, vala­mint bizonyos nyersanyago­kat szállít ezeknek az orszá­goknak, s ré6zt vesz népgaz­daságuk legfontosabb ágaza­tainak fejlesztésében. Peru­ban nagy teljesítményű vízi erőmű és öntözőrendszer épül szovjet segítséggel és fejlődnek a szovjet—mexikói kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok is. Modern alumínium­Darus kocsiról szerelik a lámpatesteket a Hungária előtt úton az autóbuszöblök csak­nem készek, befejezték az aszfaltszőnyegezést is. csak meg a padkarendezést hát­ráltatják az esőzések: a jár­művek minduntalan meg­csúsznak a felázott taraion. A Gyálaréire vezető út szé­lesítését is a KÉV vállalta, hétfőig elvégzik az utolsó si­mításokat is. S a talán leg­fontosabb feladat — a Csong­rádi sugárútnak a Nagykör­út és a Rózsa utca közti át­építése — is hamarosan be­fejeződik. A városi forgalomban rendszeresen közlekedő jár­művezetők jól tudják: a leg­gyorsabban az haladhat, aki a „legnagyobb ívben" elke­rüli a szegedi úthálózat nagy ívét: a Nagykörutat. ponto­sabban a József Attila su­gárút és a Szűcs utca—Árvíz utca közti szakaszt. Másfél hónappal ezelőtt a vezető ki­vitelező.* a Hídépítő Vállalat dolgozóinak kérését tolmá­csoltuk: megértést kértek a városlakóktól. Nos. az épít­kezésen dolgozók eddigi ta­pasztalatai szerint a felére szűkült úttesten is fegyel­mezett a közlekedés, s a kör­nyék lakóinak többsége is türelemmel viseli a nyilván­való nehézségeket. Az építkezést irányítók — a nagykörúti munkálatok je­lentőségére tekintettel — koordinációs bizottságot hoz­tak létre, amely a KPM. a várost tanács, az érdekelt vállalatok, közműépítők ha­tósági és kivitelezői munká­ját hangolja össze. Könnyeb­ben légyőzhetők így az anyagbeszerzési nehézségek, s a? is pontosan meghatá­rozható, melyik vállalat mi­kor. hol kapjon munkaterü­letet. A Hídépítő Vállalaton kívül ugyanis a KÉV. a víz­és csatornamű vállalat az áramszolgáltató, a DÉGÁZ, a posta, az építő szövetkezet is részt kapott az átépítésből, s még a DÉLÉP-pel. az ATI­székház építőjével is egyez­tetni kell a soros munkafo­lyamatokat. A Nagykörút belső ivében a szélesítési munkák jó ütemben haladnak, s így a nyár végefelé. amikor a kül­ső oldal csatornázásához megérkeznek a BVM-től a csövek, a forgalmat a Belvá­ros felőli új sávra terelhe­tik. Kettőnél több sáv per­sze akkor sem marad szaba­don, a forgalomszervezők és útépítők kérése tehát válto­zatlanul érvényben marad: akinek nem muszáj.- ne men­jen most a Nagykörút épí­tési szakasza felé. P. K. Fóliagyárat avattak a hét végén a Kőbányai Könnyű­fémműben. A főváros egyet­len, 35 év óta termelő alumí­niumfólia-üzemét kibővítet-: ték. Mintegy 8 millió dolllár értékű japán hengersort vá­sároltak. A múlt év elején a gép már megkezdte a terme­lést, s a tervezettnek megfe­lelően tavaly 140O tonnányit az idén év végéig 2300 ton­nát, s jövőre 3400 tonna alu­mínium fóliát gyártó export­ra. Mivé! az alumínium világs piaci ára gyorsan emelkedett, a beruházás a tervezettnél gyorsabban térül meg. Már tavaly a tervezett 2,6 millió dollárral szemben, 3 millió dollárt kaptak gyártmányaié kért a kőbányaiak. A beruházás összesen 900 millió forintba került. A bu­dapesti törzsgyárban leboru tották a régebbi, elavult csar­nokot, s újat építettek Kecs-í keméten. A japán hengerso­ron kívül új mélynyomó be­rendezést, nemesítő gépsort, Kecskeméteh tálcagyártó és hengerkészítő berendezést ál­lítottak üzembe, A gyógyszeripar, s éleftrcii szeripar ellátásán kívül a vál­lalat mind többet szállíthat új fóliákból közvetlenül a fo­gyasztóknak is. Somogyi Károlyné felvételei A Felső Tisza parton a saögtámfal paneljeit szereli az ATIVIZIG brigádja Szövetkezeti néptáncosok országos seregszemléje Szombaton megkezdődött a szövetkezeti néptáncosok or­szágos seregszemléje a Ba­laton partján. A SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kul­turális Minisztérium immár nyolcadik alkalommal ren­dezi meg a szövetkezeti tán­cosok találkozóját és verse­nyét. Az országos döntőt, te­rületi bemutatók és minősítő versenyek előztek meg, s az azokon legjobbnak bizonyult 27 együttes 1100 táncosa ad most számot felkészültségé­ről Balatonfüreden, Balaton­lellén és Siófokon. Balatonfüreden a táncosok az Annabella-szállótól, a Ta­gore- sétányon át a mólóig menettáncban vonultak félj majd este gálaműsort adták a SZOT-szanatórium szín­háztermében. Boglárlellén — a leilei hai jó- és vasútállomás közötti sétányon 15 együttes mintegy 300 tagja vonult fel. Ott vol­tak a SZÖVOSZ vendége­ként Magyarországon venJ dégszereplő szicíliai tánccá sok, a mess inai egyetem táncegyüttesének a tagjai is. A felvonulást követően a táncosok a lellei szabadieri színpadon csaknem 3 órás műsort adtak. A fesztivál vasárnap Siói fokon folytatódik, majd ugyanott díjkiosztással zárul. « »

Next

/
Thumbnails
Contents