Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZM P S Z EG E D VÁ R Ó S I B I Z OTT SÁG Á N A K LAPJA 70. évfolyam 149. szám 1980. június 27., péntek Ára: 1,20 forint A kívánt irányban haladva H

árom jelentést vitatott meg és fogadott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról szóló előterjesztések megtárgyalásáról kiadott közleményt a lapok — ígv lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterepét tekintette át a vezető párttestület. A Központi Bizottság megállapította. hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testülete síkraszállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogv az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugvan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. , Ha megengedjük a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános mennyiségi szemlélet és teljesítmény helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a termelés minőségű hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében. az egyes iparágak, iparcsoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részenél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gyors iramban bővült a termelés, attól függően, hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az árukibocsátás eredményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — haszna. Az eltérések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehetősége tagadhatatlanul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is, de most már állandó jellemzőként kell számolni ezzel. Túlzás lenne azt állítani a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében, hogy a termelőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott, s a haladás útja zökkenésmentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első fedőnek teljesítményei alapján e- még a termelésükét kényszerűen csökkentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamosan az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, s a termékösszetétel korszerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. Rendkívül fontos jelzések ezek. nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is. mert hiszen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpontjában az ember áll. úgy is. mint megvalósító, s úgy is. mint az eredmények haszonélvezője. S mert a termelőágazatokban a megkezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapinthatók ki az első bizonyítékok arra hogv helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a népgazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén beiül a külkereskedelmi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák törekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megállapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az exportálási kedv. mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása következtében — csökkent. A határozatoknak és az azokhoz kapcsolódó intézkedéseknek a gyakorlati átültetését láthatjuk megmutatkozni abban is. hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visszafogás mellett a gazdaságos termelést, a,külkereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv szerinti, vagy annál is gyorsabb megvalósítása. s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegviparon át. az élelmiszeriparig, a mezőgazdasági üzemeknél a feldolgozóágazatban — jogos igény mutatkozik. Veszélves egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként sorakoztatott fel. Amibe az anyagellátás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visszaszorítása éppúgv beletartozik. mint a vállalkozási készség erősítése, a felelősség, a fegyelem szilárdítása. I

ndokoltan hívja fel a figvelmet a oárttestület üléséről kiadott Közlemény arra. hogy bár a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is. mert az idei eredmények és gondok valójában a hatodik ötéves terv kezdetének milyenségét — lehetősegeit — jelzik. Ezeknek a lehetőségeknek a bővítését szolgálja — nem tagadva abban a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet a támogatásokkal, mentesítésekkel a gazdaságtalan. vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E következetesség tartóssága, valamint a kívánt irányban történt elmozdulások együttesen adhatiák annak alapját, amit a célok megértésének, támogatásának, s elérhetőségének jelöl, a Központi Bizottság üléséről kiadott köziemeny. ... Ma tartja alakuló ülését az új országgyűlés Napirendjéről, feladatáról A Népfront Országos Elnökségének ülése Mint már jelentettük, a bizottság megválasztására is. Magyar Népköztársaság El- Az állandó bizottságok feladata, hogy • folyamatosan segítsék az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában. és előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és a Minisztertanácshoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. (Az elmúlt ciklusban tizenegy ilyen munkacsoport tevékenykedett: építési és közlekedési; honvédelmi: ipari: jogi, igazgatási és igazságügyi; kereskedelmi; kulturális; külügyi; mezőgazdasági; szociális és egészségügyi: terv- és költségvetési; valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) A bizottságok megválasztásuk után az országgyűTegnap, csütörtökön KaJhogy az Elnöki Tanács mái lai Gyula elnökletével ülést az ülésszak idején megtartja tartott a Haogfias Népfroru nüki Tanácsa az Alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését június 2"-én délelőtt 11 órára összehívta. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülése napirendjében, feladataiban eitér az egyéb ülésszakoktól, ülésektől. Az alakuló ülést — a parlamenti ügyrend értelmében — az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Ezután a korban legidősebb képviselő személyében kijelölik a korelnököt, aki az alakuló ülés első szakaszában vezeti az ülést, s munkájában kijelölt korjegyzőkként a két legfiatalabb képviselő segíti. Az alakuló ülésen — az ügyrendi szabályoknak megfelelően — az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lebonyolításáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a korjegyzők — mint bizottság lés elnökének összehívására — vizsgálják meg. Az .új. országgyűlés — miután meghallgatja a mandátumvizsgálatról szóló jelentést — első tanácskozásán megválasztja tisztésgvíselőit: az elnököt, az alelnököt és a jegyzőket. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi alakulnak meg. További munkájukat soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. A parlamenti élet eddigi gyakorlata alapján várható, alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek u Minisztertanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragrafusai értelmében a Minisztertanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait, biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, öszszehangolja tevékenységüket, irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását. gondoskodik a megvalósításukról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket; meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetről; nemzetköiz szerződéseket köt és hagy jóvá. Az újonnan megalakuló országgyűlés megbízatásának most következő ötesztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem *a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az Alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. (MTI) Országos Elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az Országos Elnökség saját hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztett elő javaslatokat. A vitában felszólalt: Bognár József, Mezei Barna. Nánási László, Nyíri Béla, Rónai Rudolf és Szabó Kálmán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta dr. Szentistvanyi Gyuláné országos titkár beszámolóját az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól. A Hazafias Népfront Orqzágos Elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik, a választások előkészítésé ben, lebonyolításában részt vettek, és munkájukkal hozzájárultak a választások si keréhez. (MTI) Javult az üzemegészségügyi ellátás További fejlesztést javasolnak a szakszervezetek A szakszervezeti testületek rendszeresen figyelemmel kísérik és segítik az üzemegészségügy munkáját. Négy évvel ezelőtt az SZMT elnöksége átfogóan vizsgálta az üzemekben az egészségügyi hálózat munkáját, s akkor több ajánlást is tett a SZOT-nak, az egészségügyi A francia külkereskedelmi miniszter tárgyalásai Lázár György fogadta Jean Francois Deniau-t Lázár György, a Minisz- körű találkozón részt vett tertanócs elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois Deniau francia külkereskedelmi miniszteri, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghíVeress Péter és Jacques Lecompt. * Veress Péter külkereskedelmi miniszter csütörtökön tárgyalásokat folytatott fran vasara szerdán érkezett Bi- cia kollégájával. Áttekintetdapestre, hogy tárgyalásokat ték a magyar—francia gazdatolytasson a ket ország gaz- -^g,- kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének perspektíváit. dasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak csütörtökön fogadta a francia külkereskedelmi minisztert Marjai József miniszterelnökhelyettes is A szívéi ves 1 éSMegállapították, hogy a legutóbbi években a két ország árucseréjében tapasztalt fejlődés ellenére a kapcsolatok bővítésének jelentós tartalékai vannak. Kiifejezték, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz a tartalékok kihasználására. .1 dolgozók szakszervezetének és a megyei tanácsnak, s pontosan körvonalazta a szakszervezetek feladatait. A tett intézkedéseket néhányszor áttekintették a tisztségviselők, sőt legutóbb a megyei NEB munkatársaival közösen újabb vizsgálatot tartottak, ellenőrizték a határozatok végrehajtását, A tapasztalatokat összegyűjtötték és tegnap, csütörtökön az SZMT elnöksége elé terjesztették. Az írásban kiadott anyaghoz dr. Veres László, a MÁV-rendelöintézet igazgató főorvosa adott szóbeli kiegészítést a NEB-vizsgálat eredményeiről. . Többek között megállapították, hogy az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítottak mindenütt az üzemegészségügy helyzetére, s ez lehetőséget nyújtott néhány korábbi gond fölszámolására. A két' évvel ezelőtti bérfejlesztés is sokat segített, s a tavaly elkészült új működési szabályzat pedig néhány nyitott kérdést tisztázott. Hogy környezetünkben szépen fejlődött az üzemegészségügyi ellátás, azt ékesen bizonyítja, hogy amíg 1976-ban 18, addig tavaly már 22 főfoglalkozási üzemorvos dolgozott. Az ellátottság területén 16 órával nőtt az üzemorvosi • órák száma és mintegy 70 ezer dolgozó általános A* szociális munkaegészségügy ellátását biztosítja. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya biztosította, hogy egyetlen üzemorvosi állás nincs üresen, megszervezte az orvosok részére a belgyógyászati gyakorlatot és szervezte továbbképzésüket. Viszont kissé zavaró volt, hogy a megyei üzemi főorvos személye gyakran változott. s így az irányító és koordináló munka gyengébb volt a kelleténél. Az üzemekben a szakszervezeti alapszervezetek és azok tisztségviselői. valamint' a területi szakszervezeti testületek mindig jól segítették az üzemorvosok munkaját. Az SZMT elnöksége javasolja a megyei tanácsnak, szorgalmazzák az üzemorvosi óraszám növelését, folytassák a részfoglalkozású üzemorvosi órák összevonását, s a főfoglalkozási üzemorvosok számát növeljék. Fontosnak tartják, hogy a mezőgazdasági üzemekben is javuljon az orvosi ellátás. Az SZMT elnökségének tagjai áttekintették még tanácskozásukon az elmúlt tanév tömegpolitikai oktatásának tapasztalatait, megállapították, hogy 960 tanfolyamon több mint 20 ezren tanultak.