Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

4 Szerda, 1980. június 25. Kiállítási napló Parasztmúzsa forgószélb Füvészkert rózsái Minél többet búvárkodik az ember a Csongrád megye élő népművészete című, a Bartók Béla Művelődési Köz­potban látható kiállítás anya­gában, annál bogosabb je­lenséggel találja magát szemben, annál több kérdő­jelre bukkan. Nézzünk ezek közül néhányat ' Mi ls az a népművészet? „Minden művészi tehetség a paraszti kultúrában Magyar­országon is, másutt is a min­dennapi élet szolgálatában ál­lott, azt ékítette. Ha dísz volt is, elválaszthatatlan dísz; kü­lön, kiszakítva a paraszti élet rendjéből, elveszti ere­deti jelentését, szerepét". Or­tutay Gyula megállapítása, úgy gondolom, cáfolhatatlan. De akkor mit kezdjünk a népi kultúra mintegy másfél évtizede elkezdődött rene­szánszával, a felszínes diva­tokból szocialista kereskedelem. A nép művé- jünk a túldekorált borotva­szetét pedig fölváltották a tokokkal, a csodaparipákra népi iparművészek munkái, a készített lószerszámokkal, s a kiemelkedő mesteremberek gyönyör vas-tűzkutya is leg­remekei, a piacra termelő, fő- feljebb sznob újgazdagék hivatásban népies tárgyakat kandallója elé kerülhet — formáló mesterek sorozatda- merőben idegen közegben. rabjai. Megszűnt a tárgyakat készítők anonimitása, a kö­zösségi indíttatás, az ereden­dő, éltető és inspiráló közeg, s előlépett a maguk gyönyö­rűsége helyett mások (meg­rendelők, kereskedők) igénye. Líl Benne van-e a nép lelke a fazekas pénztárcájában? Fü­lep Lajos kiváló műtörténész így vélekedett: „Népművé­szet!... Vajon benne van-e a lelke a népnek, él-e benne, világít-c, megihlet-e bennün­ket, megrészegít-e? Vagy csak rideg számításra ösztö­nöz, megfontolt spekulációra, a veszendőbe menők józan kultúránk felhasználasára és értékesíté­mind szervesebb részévé in- sére?" A kemény kérdések­tegrálódó, népi gyökerű ben benne vannak a vála­áramlatokkal? Mit a páva- szok is. Hitelesnek is tűnnek, körök országos sikerével, a ám napjainkra differenciál­táncházak fiatalok ezreit tabban kell szemlélnünk ezt megmozgató hullámaival, s a az egyre erőteljesebb társa­melléjük egyre inkább fölnö- Uabni jelenséget Részint vő tárgyformálással? A meg- azé.c, mert az igazi hagyo­lehetősen sok ellentmondást mányápolás sohasem lehet a felszínre dobó eklektikus múl: örökségének rckonst­folklúrfesztiválókkal, népmű- rukciója. A tiszta források is­vészeti vásárokkal, különös meretében, az ősi gyökerek­heppeningekkel? Mit az új- bői táplál! ózva arra törek­sütetű szerencselovagokkal, a szik korunk igazi folkloristá­pénzsővár ügyeskedőkkel, ja, hogy elébe álljon az el­akik „jó érzékkel" satnyítják múlásnak, gátat vessen a a népi motívumokat sorozat- pusztulásnak, legyen az tár­ban gyártható divatcikké?! gyakban szunnyadó szépség Szép és értékes a bemuta­tó alkotásainak többsége, de vajon az élő népművészet al­kotásai-e ezek, vagy netán a népies tárgyformálás darab­jai, a népi motívumokat al­kalmazó mesterek dekoratív munkái?! Figyelmeztetőek Erdei Ferenc gondolatai: „A parasztmúzsa legszebb szavai játékos kedvteléssé üresed­nek, hogy ha kíváncsi idege­nek előtt mondják el kita­nult utánzók." 5. Van tehát felelőssége és feladata bőven annak, aki al­kotással, szervezéssel vagy éppen véleménymondással kapcsolódik ehhez a jelen­séghez. A mennyiség ugyan­is elkábíthatna! Csakhogy a népi gyökerű tárgyformálás­ban még távol állunk attól, amit Csoóri Sándor elmond­hatott a népzene és néptánc minden várakozáson fölüli reneszánszáról: „ .. a kJtke­A szegediek tudják, hol ta­lálható az Egyetemi Füvész­kert. Sokan is látogatják, hogy szép növényeiben gyö­nyörködjenek, pihenjenek a rosariumában csak termesz­tett rózsák vannak. Mikortól ismerjük és sze­retjük a rózsákat? Elvész a mítoszok és mondák köré­hűs lombú fák alatt, tiszta ben, de történetük bizonyára levegőjével kitakarítsák ben- egyidős az emberrel. Móra zingőztől, füsttől, portól Ferenc például szerelmese szennyezett tüdejüket. Saj­nos, sokan játszótérnek hi­szik a kert szabad, füves tér­ségeit, és labdákkal, takarók­kal felszerelve akarnak ját­szani, kempingezni. Pedig itt még a fűszálnak is nebántsd a neve! A Füvészkert célja ugyanis más. Nevezetesen, hogy mi­nél több növényt gyűjtsön össze, ezeket vagy természet­adta csoportokba ültetve so­rakoztassa táblákba, vagy esztétikai szempontokat fi­gyelembe véve hívja fel a fi­gyelmet világhíres é6 világ­volt a növényeknek. Kibá­nyászta a Somogyi-könyvtár könyveiből, A rózsák napja című karcolat szerint, hogy egy perzsa istenség, Ormuzd teremtette a fehér rózsát Ami olyan szépre sikerült, hogy szerelmes lett belé az egész világ, még a csalogány is, és halálra sebezte magát tüskéivel, vérével pirosra festette a rózsa szirmait. Perzsiából terjedt el a rózsa Indiába és Babilonba. Talán a perzsa rózsakultuszt vették át az antik görögök. Szerin­tük a rózsák Aphroditével, a szép fákra, cserjékre, évelő szerelem istennőjével együtt és egyéves lágyszárú nővé- születtek. Amikor Aphrodité nyekre. A gyűjteményeket a tenger habjaiból megszüle­elsősorban az egyetemi és tett, a hajából lehullott viz­főiskolai oktatás használja, cseppekből lettek azok a ró­De ha valamikor csak az zsák, amelyek a Földközi volt a botanikus kertek fő tenger szigetein és a Balkán feladata, hogy az egzotiku- félszigeten máig is pompáz­mokat gyűjtse és mutassa be, nak. A rózsakultusz a római a feladata kiegészül, birodalomban szinte tobzó­ma ez Sokat ír róla a sajtó, hogy a dott. A birodalom hanyatlá­modern ipari termelés és a sával együtt nőtt a rózsaeső, a szirmok szórása, a rózsa­mezőgazdaság kemizálása el­pusztítja a természetes nö­vénytakarót, annak egyes fajtáit. Ezeket pedig nekünk olaj használata a szerelem gerjesztésére. Közismert, hogy Kleopatra rózsaszirom­ból vetett ágyon fogadta An­toniuszt, a nagy római had­vezért. A kereszténység sem tudta kiirtani a rózsa kultu­szát. Kénytelen volt átvenni, és a szerelmi szimbólumok helyett keresztényi erények­kel felruházni. A rózsából a tisztaság, a szüzesség, az ál­dozat lett. A keresztény ró­zsaszimbólumokat folytathat­nánk akár a magyar szárma­zású Árpádházi Szent Erzsé­bet (II. Endre és Gertrudis leánya) rózsacsodájával; a monda egyik variánsa szerint Wartburg várában leprás if­jút gyógyítgatott ágyában, aki a férj számonkérésére ró­zsákká változott. A modern kor embere nem él csodákkal, mítoszokkal. De évezredek során felhal­mozódott regék, mondák, mí­toszok és csodák nélkül is örömteli szívvel szemléli, él­vezi a rózsák gyönyörködtető színeit, szirmait, a nem diva­tos, de sohasem divatjamúlt illatát. Most van teljes pompájá­ban a füvészkert rózsakertje. Érdemes odazarándokolnl érte. Dr. Simoncsics Pál dók számára is kiderült, hogy : kell megmenteni az utókor Vajon a népművészet térhó­dítása • elbírja-e azt a külö­nös, vargabetűkkel telitűz­delt és sokszor megvámolt vándorutat, amely a tiszta forrásoktól, az éltető gyöke­rektől piacokon, viszontel­adókon kerül egy új közeg­be, kiállítótermekbe, s fő­képp a modern lakásokba?! Megmarad-e múzeumi szi­getnek az igazi népművészet, vagy beépülnek áramai ,a szocialista közművelődésbe; közösségformáló erővé vál­hat-e; részese lehet-e az íz­lésformálásnak, a jellemala­kításnak, az ismeretbővítés­nek ; fölnőhet-e a nemzeti tu­dat gazdagitójává, az inter­nacionalizmus erősttőjévé?! Kik szerepelnek ugyanis a bemutatón? A lista meglehe­tősen heterogén, hiszen a Népművészet Mestere (Mó­nus Ferenc), a népi iparmű­vész Mónus Sándor és a Népművészet Ifjú Mestere (Danicska Lajosné) mellett szerepel tehetséges naiv al­kotó (a faszobrokat baltázó Hegyi Flórián vagy az agyag bői paraszti életképet gyúró Patatics József), mesterségé­nek kiváló művelője (a bra­szerepének tartalmát és le- vúros lószerszámokat készítő vagy a szellem kollekt ív gyü­mölcse. Nekünk ebből az as­pektusból kéli közelednünk minden törekvéshez, mely a népművészet égisze alatt szü­letik, így kell mérlegre tenni minden alkotást, melyet ez a szándék létrehoz. A Csongrád megye élő népművészete című kiállítás életre hívóit csak dicséret il­leti feltáró munkájukért és a bemutatásért. Csak ennek birtokában tisztázhatóak a mozgalom általános kérdései. A cím tudniillik nem pontos. 7. tlhet-e a népművészet, ha megszűnnek hagyományos létfeltételei? Kötelességünk szembe nézni azzal az egy­szerű ténnyel, hogy társadal­munkban a hagyományos népművészetnek megszűnnek egykori létfeltételei. Meg kell lehat keresni és találni új o legkonzerválóbb erő nem a pontos lejegyzés, nem a művészi feldolgozás, nem a kotta, nem a film, vem a le­mez, hanem a stilus idegek­be, sejtekbe való felszívása. Mert a stílus nemcsak az irodalomban, de énekben s táncban is azonos az ember­rel. Ebben az esetben magá­val a néppel..." Ahhoz, hogy ez a stílus a bennünket körülvevő tárgyak többségé­ben is azonos legyen velünk, mindannyiunkkal, sok még a tennivaló. Jó néhány ilyen és hasonló gyűjtő- és feltáró­munkára, kiállításra, vitára van még szükség. A bemu­tató bizonyítja, hogy jó úton járunk, hogy értő társakra találhatunk az alkotók kö­zött is. A parasztmúzsa kiállja a forgószél megpróbáltatásait, hiszen gyökerei termékeny földbe kapaszkodnak. Ezek­nek a gyökereknek ápolása, formálása és nemesítése leg­fontosabb közös feladatunk, „mert szakadt gyökér csak kórót vagy szégyenfát nevel". Tandi Lajos számára. Azaz a botanikus kerteknek az úgynevezett génbank szerepét is be kell tölteniük. A ml „Jáankunk"­ban kell tárolni az Alföld pusztuló fajait, a csikófarkot, a homoki kikiricset, a volgai héricset, a mocsári kosbort, a kétlevelű sarkvirágot és még vagy 100 alföldi növény­nevezetes, vagy kevéssé • ne­vezetes, de pusztuló faját Ha kilátogat valaki a kert­be, ne elégedjék meg az üveg- és fóliaházak neveze­tességeinek megtekintésével, hanem keresse fel szabadföl­di gyűjteményeit, és közben ne feledkezzék meg róla, hogy csak. a zöld növények fogyasztják a Földön a mindinkáibb felhalmozódó széndioxidot, és csak a nö­vények termelik a levegő él­tető alkotóelemét, az oxi­gént Ez idő tájt| javasoljuk megtekintésre. Kicsi volna az újság terje­delme, hogy akár csak a vadrózsa fajokat és változa­taikat ismertessük,mert a 18 hazai fajból csak a gyepü­rózsának körülbelül 80 vál­tozata van. A termesztett ró­zsafajták száma pedig több ezerre rúg. Füvészkertünk Mészáros László Kirgiziában Mészáros László neve is- céltudatosságával tűnt M, merősen cseng sok kirgiz már abban az időszakban vi­lakos számára. Tiszteletére a lágos és határozott emberi köztársaság fővárosában — és művészi elvei voltak. Te­Frunzéban utcát neveztek el hetségének teljes nyiltságá­róla. Kiállítások mutatják val és erejével szolgálta né­be alkotói munkásságát, pét. Ez maradt a hitvallása művészettörténészek és mű- azokban az években is, mi­vészek cikkeket, megemlé- kor száz és ezer kilométer ­kezéseket írnak róla. Filmet nyi távolság választotta el készítettek Szovjet Kirgiziá- hazájától, ban töltött éveiről. Mészáros A nemzet gyönyörű és ha­1936-tól 1938-ig élt itt. s úgy { b6vizű tűnhet, ez az időszak tulsa- .... . . . ,, gosan rövid idő volt ahhoz, folyok> mmt az egész elet j hogy a mester ennyire mély maga — mondta a művész emlékeket hagyjon magáról. Magyarországról. Ezeket a Munkásságának legtermé- kirgiz népre is igaznak érez­a rózsakertet kenyebb szakasza egybeesett te A Kirgiz Állami Képző­a kirgiz képzőművészet fej­lődésének kezdetével, mely forrásból különböző nemze- művészeti Múzeumban 8 tiségű művészek merítettek, mellszobrot és egy, a kirgiz Köztük volt a tehetséges ma- bányászokat ábrázoló relie­gyar mester. fet őriznek. A Kirgiziában A harminc éves Mészáros töltött évek alatt legjelentő­László — ahogy az ismerő- sebb alkotása az Idős pa­sök visszaemlékeznek hetőségeit. Ehhez hozzájáru­lás minden jószándékű ak­ció, mozgalom, kiállítás, kí­sérlet még akkor is, ha újabb és újabb gondokat, megválaszolatlan kérdéseket hoz felszínre. Ezért üdvöz­lendő a Bartók Béla Művelő­dési Központban látható tár­lat, ezért nem méltányolható kellően a létrehozók buzgal­pia. Az a fajta népművészet, hmelyet ez a kiállítás hiva­tott reprezentálni, a folklór­tudományban a viseletek, a ház és ezobaberendezés, a használati tárgyak formálá­sát, díszítését, építését je­lenti. Ebben az értelemben nem öntörvényű alkotások­ról van tehát szó, hanem a mindennapi élet szolgálatá­ban álló tárgyakról, melyek­nek szebbé tétele, díszítése egykoron elfogadhatóbbá tet­te a nehéz paraszti munkát, a falusi nép életét. Az anyag, Gyifkó Gyula), aranykezű hímzőasszony (Drahos Ist­vánná, aki kék-fehér és pi­ros-fehér hímzésálmait való­sítja meg, vagy dr. Hajóssy Tiborné, aki a vásárhelyi szőrhímzés-hagyományt élesztgeti), iparművész (a fémműves örökséget vastár. gyain továbbfejlesztő Orvos Sándor),, s vannak amatőrök (jók, mint a profi hatásokat asszimiláló Tóthné Orosz Anna Libatömő című plasz­tikája és a giccs felé kacsin­gatók, mint például Bangáné Szépe Julianna festett Liba­tömője) és jobb sorsra érde­mes dilettánsok, mint a na­turalista szobrok, a kereszt­szemes lovasvitézek és a mo­tívumoktól burjánzó borot­va tokok készítői. Érdemes elgondolkodnunk azon is, hogyan szakad ketté funkció és dekoráció. S azon, hogy a tehetség mindkét he­a funkció és a dekoráció lyen meg tudta őrizni a lé­szerves egységben valósult nyeget. Emlékezzünk csak a meg, szolgálta a paraszti élet funkcionális tárgyak közül mindennapjait. Ez a szinté- Kiss Zoltán visszafogottan zis természetszerűen borult szép cseréptárgyaira, Mező fel. A hagyományos anyagok György és Rakonczay Ágnes újakkal gazdagodtak (?), az tenyérbe simuló agyaghang­egvkori funkció háttérbe szo- szereire, vagy a másik cso­rult, s előtört a díszítés, a portból, Mónus Ferenc kék­dekoráció. S akarva, akarat- fehér csúcsi szívkalamárisá­lanul megjelent egy torzító ra, Mónus Sándor gyönyörű •nozzanat; a piac, a pénz, a szilkéjére — de mit kezd­Felmondás nyugdíj etőft M. I. szegedi olvasónkat nyugdíjazása előtt két évvel a munkahelyen történt át­szervezés kapcsán egy mű­szakos beosztásból két mű­szakra osztották be. Olva­sónk a munkáltató intézke­dését sérelmesnek tartotta, mert úgy tudta, hogy vé­dett korban van, és új be­osztását nem köteles elfo­gadni. Később a munkavi­szonyát felmondta, és új munkahelyen helyezkedett el. Munkatársaitól ismét azt hallotta, hogy a védett kor­ban levő dolgozót nem le­het más munkakörbe áthe­lyezni, ezért kérje volt mun­1979. (XII. 1.) MÜM számú rendelet részletesen felso­rolja azokat az eseteket, amikor a munkáltató a dol­gozó munkaviszonyát fel­mondással nem szüntetheti meg. Ilyen például a sor­katonai szolgálat, és az azt követő 15 nap stb. A ren­delkezés szerint csak külö­nös, indokolt esetben mond­ható fel a munkaviszonya annak az öregségi nyug­díjkorhatárt be nem töl­tött dolgozónak, akinek a legalább huszonöt évi szol­gálati időn alapuló öreg­ségi nyugdíjra való jogo­káltatójától az elmaradt ke- sultság megszerzéséhez leg­rcsetének megtérítését. Kér­dezi: jogos-e követelése, és mit mond erről a jogsza­bály? Olvasónk tájékozódása nem egészen pontos. A 17/ feljebb öt éve hiányzik. A rendelkezés szerint, ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátá­sára a fent említett dolgo­zó alkalmas, a munkavi­szonyt mindaddig nem le­het felmondással megszün (etnl, amíg ilyen munka­helyre áthelyezhető, felté­ve, hogy ezt a dolgozó vál­lalja. Tehát a nyugdíjazás előtt álló dolgozónak a fel­mondását szabályozza a ren­delet, ami csak indokolt esetben lehetséges. Ez a védettség a bérre és a be­osztásra nem vonatkozik, kü­lönösen akkor, ha a válla­latnál indokolt átszervezés van. Olvasónk esetében a mun­káltató szabályosan járt el akkor, amikor átszervezés kapcsán nem mondta fel munkaviszonyát, hanem át­helyezte más munkakörbe. Tehát, keresetkiegészítésre a volt vállalatától nem jogo­sult. Egyébként is a mun­kaviszonyát saját maga mondta fel. Dr. V. M. rasztportré című. A szakem­berek véleménye szerint a magyar mester ezzel a mű­vével jutott el akkori alko­tói periódusának csúcsára. A művész nemcsak szob­rászként dolgozott Kirgiziá­ban, de mint építész és de­korátor is. Részt vett a frun­zei pályaudvar terveinek kidolgozásában, vázlatokat készített a kormány üléster­mének kialakításáról. Az abban az időben szintén Kirgiziában élő másik ma­gyar művésszel, Uitz Bélá­val közösen vettek részt a köztársasági címer megter­vezésére kiírt pályázaton. Kadir Omurkulov Népművészeti hetek Mezőkovácsházán július 27-től augusztus 10-ig ren­dezik meg a népművészeti hetek országos rendezvény­sorozatát. Mintegy 20 ezer népművészeti alkotás kerül majd zsűrizésre, s ezek egy részét kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents