Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

Szerda, 1980. június 25. 3 békemozgalmi munkáért Kedden délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront Csong­rád megyei Bizottságának székházában a békemozga­lomban hosszú évek óta te­vékenykedő aktivisták ré­szére baráti találkozót ren­deztek. A találkozón, ame­lyen részt vett és felszólalt Szögi Béla, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak osztályvezetője is, dr. Szilágyi Júlia, a megyei bé­ke- és barátsági bizottság elnöke méltatta az idén megindulásának 30. évfordu­lóját ünneplő békemozgalom jelentőségét. Ezután Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá­nak titkára átadta az Orszá­gos Béketanács kitüntető jel­vényét és emléklapját a bé­kemozgalmi aktivistáknak a mozgalomban végzett mun­kájuk elismeréseként. A békemozgalom, kitüntető jelvényét kapta: Jenei Sán­dor, a mindszenti községi népfrontbizottság titkára, Éliás Mihályné, a Hazafias Népfront Szeged városi Bi­zottságának tagja, dr. Friez János, a Vöröskereszt me­gyei vezetőségének tagja. Emléklapot kapott: a Csong­rád megyei Hírlap szerkesz­tősége, a Délmagyarország szerkesztősége, Fábián Györgyné (Csongrád), Ham­vas István plébános (Szeged), Hári Lajos plébános (Csa­nádpalota), Iványi Zoltán (Szeged), Lőkös Sándorné (Hódmezővásárhely), a ma­kói Állami Zeneiskola, az MHSZ Csongrád megyei ve­zetősége, Oláh Imréné (Hód­mezővásárhely), a szegedi Tisza Szálló Pintér András szocialista brigádja, a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­lalat Zrínyi Ilona szocialista brigádja, a Vöröskereszt Szentes városi vezetősége és dr. Tóth Mihályné (Szeged). Propagandisták köszöntése Tegnap, kedden délután Szegeden a Szabadság film­színházban gyűltek össze több mint háromszázan a pártpropagandisták, akik eredményesen oktattak, taní­tottak az elmúlt évadban. Bujdosná Lengyel Eszter, a várcsi pártbizottság munka­társa köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára méltatta a pártpropa­gandisták elmúlt tanévi tevékenységét. A töb­bi között hangsúlyozta, hogy a politikai oktatási év egybeesett a XII. kongresszus­ra felkészüléssel, a kongresz­szus időszakával. A pártélet aktivitásának fokozódása a politikai oktatás minden for­májában felélénkítette a fi­gyelmet a párt belső élete, a népgazdaság helyzete, az életszínvonal-politika, a nem­zetközi helyzet iránt. Az értékelés szerint az el­múlt tanévben fejlődött a politikai munkában a szer­vezettség, erősödött a haté­konyság, előtérbe kerültek a lényegbe vágó kérdések. Az elmúlt évben a közép- és felsőfokú politikai oktatás­ban, valamint a speciális to­vábbképzőkön a hallgatók 75—80 százaléka párttag volt, s ez megfelelt a káderképzé­si követelményeknek. Lénye­gesen nőtt a tömeg­tanfolyamokon a párt­tagok aránya. A követ­kező tanévben a pártszer­vekre, a szervezett propa­gandamunkára vár, hogy na­gyobb számban vegyenek részt a pártoktatásban nők és fiatalok, örvendetes, hogy az 1979,80-as oktatási évben tovább javult a propagandis­ták felkészültsége, ráter­mettsége. A tanfolyamot ve­zető propagandisták 97 szá­zaléka párttag, 18 százaléka nő, közép- és felsőfokú vég­zettséggel rendelkezik a pro­pagandistáit 72 százaléka, ál­lami felsőfokú végzettséggel 20 százalékuk. Mind átgon­doltabb az üzemi, az intéz­ményi pártbizottságok mel­lett működő agitációs és pro­paganda munkabizottságok tevékenysége Elemzésükkel egyre jobban hozzájárulnak a városi pártbizottság fel­adatokat meghatározó mun­kájához. Rendszeressé vált a propa­gandisták felkészítése, mód­szertani és tematikához fűző­dő ismereteik bővítése. Ezt jól segítette a propagandis­ták szervezett módszertani képzése. Fejlődött a propa­gandisták felkészítésének rendszeressége, képzése és megbecsülése. Dr. Székely Sándor végül megköszönte a propagandis­ták odaadó munkáját. Szervezés Konténeres telefon­központok Csepelen Tegnap, kedden délután a főváros XXI. kerületében — Csepelen — a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság két konténeres telefonközpontot helyezett üzembe. A közpon­tok 1800 távbeszélő-állomás beszerelését teszik lehetővé. Ezen felül, és még az idén, az ugyancsak két PAM-rend­Újkrumpli — Forráskútról Ássák a korai burgonyát Forráskúton. A Haladás Tsz­ben a napokban kezdték a részesművelők a munkát, a kertészeti telep melletti táb­lában. Az idén — az eddi­giek szerint — jobb termés­re van kilátásuk a gazdák­nak. mint tavaly, hiszen a csapadékos, meleg időjárás­ban kedvezően növekedtek a gumók. Remélhetőleg ez majd a piacon is érezteti ha­tását, s nem csicsókás, ap­ró burgonyát kínálnak a vá­sárlóknak. Az üllés—forrgs­kúti közösségben ezen a ta­vaszon 150 hektáron ter­mesztettek korai burgonyát. Mivel ez értékes élelem, ka­pával, kézzel emelik ki a földből. A gép sokat el­hagyna, és kárt is tenne a gumókban. Az Egységes Zöldség- és Burgonyater­mesztési Társulás többi gaz­daságában is szedik a ko­rai burgonyát. szerű lakótelepi központ elkészültével, a csepeli tele­fon-előfizetők száma további nyolcszázzal növekszik. Csepelnek jelenleg három­ezerhétszáz telefonvonala van. Ezek részben a józsef­városi részben a pesterzsé­beti főközpontokhoz tartoz­nak. A gond évtizedes: a há­lózat kibővítésének egyetlen lehetséges módja a csepeli önálló főközpont üzembe he­lyezése. A konténeres főköz­pontok mai átadása nem egyértelmű az új telefonvo­nalak bekapcsolásával. Ez utóbbi most a legközelebbi feladat. Az eddigi három­ezerhétszáz vonalból kétezer­kétszáz vezet a lakástelefo­nokig. Az idei bővítés összesen kétezerhatszáz vonalából kétezeregyszázhatvan érpárt kapcsolnak a főközponthoz. A maradék elosztása a vár­ható igények függvénye. Egyértelmű azonban a dön­tés : a magán-előfizetők szá­mát csaknem megkétszerezik. MTI Alento­helikopter A városi kórháztól mind­egy 3 kilométernyire elké­szült a soproni mentőheli­kopter-leszállóhely. Ezzel Sopront és környékét is be­kapcsolják az országos légi mentőhálózatba. (MTI) S okan felteszik nálunk azt a kérdést, miért nem tudunk zöldágra vergőd­ni a gazdálkodással. Az őszinte és • okos válaszok mindig kitérnek az okok és okozatok sokaságára, az összefüggések bo­nyolultságára. Az a cél, hogy lássuk, tud­juk: nehéz megteremteni az életszínvo­nal-növelés föltételeit. Volt idő. amikor lakodalmas menetnek képzeltük a szocializmus építését. Mi ta­gadás, a hatalom megszerzése után néhány évig „szuperokosak" voltunk, és kijelen­tettük, hogy amit mi csinálunk, az felül­múlhatatlanul tökéletes, ellenben a tő­lünk nyugatra létező világ szőröstül-bő­röstül haszontalan vegetáció. Megjósoltuk, hogy záros határidőn belül a munka ter­melékenységét. az egy főre jutó termelést illetően elérjük, sőt elhagyjuk a fejlett tőkés államokat, s talán nem is gondol­tunk arra. hogy mindehhez milyen irgal­matlan sok munkára, hány ezer és ezer okos. szervezni és irányítani tudó fejre van szükség. Már régen tudjuk, semmit sem szabad leegyszerűsíteni, s hogy a tőkés rendszer halódik ugyan, de közben sok-sok szépsé­get, és gyakran számunkra is megszívle­lendő tapasztalatokat hoz felszínre. Nagy­jaink fölismerték ezt. Frederik W. Taylor rendszerét Lenin a következőképpen érté­kelte: egyesíti magában a burzsoá kizsákmányolás körmönfont kegyetlensé­gét számos igen gazdag tudományos vív­mánnyal, a munkában végzett mechanikus mozdulatok elemzése, a felesleges és ügyetlen mozdulatok kiküszöbölése, a leg­helyesebb munkamódszerek kidolgozása, a legjobb nyilvántartási és ellenőrzési rend­szerek bevezetése stb. tekintetében. A szovjet köztársaságnak, ha törik, ha sza­kad, át kell vennie mindent, ami értékeset a tudomány és a technika ezen a terüle­ten elért." Az utóbbi időben hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a szer­vezési és irányítási problémák tanulmá­nyozásának. Amikor itt, Csongrád megyé­ben is látjuk, hogy például két termelő­szövetkezet azonos természeti adottságok mellett is szinte ég-föld különbséggel gaz­dálkodik, akkor nyilvánvaló, hogy szubjek­tív okok játszanak közre! Pártunk XII. kongresszusának határozata éppen ezért nyomatékosan hangsúlyozza: „A társadal­mi tevékenység minden területén az eddi­ginél is fontosabb föladat a belső tartalé­kok föltárása és hasznosítása, a munka termelékenységének gyorsabb növelése... Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem­és munkaszervezés, a kooperáció javításá­ban!" A nemrég lezajlott szegedi közgaz­dász-tanácskozás is arra keresett vá­laszt, hogy a kedvezőtlen külgazdasági ha­tások és saját gazdaságszervező munkánk fogyatékosságai miatt bekövetkezett lema­radást hogyan lehet minél gyorsabban megszüntetni. Nyilvánvaló, nem másolhatjuk le gépi­esen a szervezés és irányítás kapitalista for náit és módszereit, de az is kétségte­len, hogy az ésszerű tapasztalatok a mi szocialista viszonyaink között is alkalmaz­hatók. Amikor Tyerescsenko professzor több éves amerikai vizsgálódás után 1960­ban hazaérkezett Ukrajnába, az Izvesztyija hasábjain Jelentéktelen dolgok hatása címmel közzétette „odaát" szerzett isme­reteit. Az olvasók körében élénk érdek­lődést keltett a cikk. a szerző számos le­velet kapott. A kérdésekre adott válaszok­ból jött össze egy kis könyvecske, ame­lyet annak idején Szervezés és irányítás címmel nálunk is megjelentetett a Kos­suth Könyvkiadó. Mivel a benne elmon­dottak ma is időszerűek, érdemes beszél­ni róla. Mivel a taylorizmus elsődleges formája a munkást a gép sajátos folytatásának te­kintette. az Egyesült Államokban is ha­mar elavulttá vált. Ma az emberi, pszicho­lógiai tényezőket is fontosnak tartiák. Rá­jöttek például, hogy az irodai munkában ésszerűtlen dolog eltiltani a magánbeszél­getést. A cégek 80 százaléka kapcsolja, il­letve a vállalat számláiára engedélyezi az alkalmazottak magánjellegű telefonhívá­sait. Ügy találták, ha valakinek telefonál­nia kell, de ezt megtiltják neki. akkor a munka termelékenysége — mivel gondo­latai nem a munka körül forognak — csökkenni fog. Elismert, hogy nagyvállalatban hatéko­nyabb a helyiségek, berendezések, anyagok kihasználása, mint a kicsiben. De hol szabható meg a felső határ? Az irányító személy nyilván nem képes megbirkózni a nagyon nagy méretű szervezeti appará­tussal. Az USA-beli gyakorlat azt mutat­ja: a plafon emelésének egyetlen módsze­re a vezetés decentralizálása, vagyis a fel­ső irányító funkciókból minél többet al­sóbb szerveknek kell leadni. A világszer­te ismert General Motors-cég például 35 autonóm részlegből áll, amelyek annyira függetlenek a központtól, hogy még verse­nyezhetnek is egymással. A mindannyiuk számára közös irányítás csupán a termelés közös „stratégiájának" kidolgozására kor­látozódik. A termelés „taktikája" kizárólag a cég egyes részlegeinek ügye. amelyek a produkció összes föladatait önállóan old­ják meg. Tyerescsenko megfigyelte: az amerikaiak gondos méréssel állapítják meg, hogy pon­tosan hány emberre van szükség egy-egy feladatkör ellátásához. Ahol a munkaidő­nek csupán 30—40 százalékát fordítják a kapott megbízatás ellátására, ott a beosz­tásokat összevonják. Az alapvető termelési és ügyviteli folyamatokat vonalak formá­jában ábrázolják, amelyek a rajz egyes pontjain keresztülhaladva összekötik an­nak alkotórészeit. Ezeknek a vonalaknak a lehető legrövidebbnek és egyenesnek kell lenniük, mert ha minden irányba hosszan elcsellengenek. az a rossz vezetés ismertetőjele. Helyes munkaszervezés és korszerű fel­szerelés birtokában a mezőgazdaságban is legalább harmadára csökkenthető az élő­munka-ráfordítás. Egy közgazdász érdekes kísérletet végzett olyan tejgazdaságban, ahol 22 tehenet tartottak, s a farmernek csak egy alkalmazottja volt. Megfigyelte, hogy ketten milyen sorrendben végzik a napi munkát, majd számos apróbb javas­lattal állt elő: a,szénát ebben a helyiség­ben tárolják, a szerszámokat pedig abban; az istállóba a másik oldalon járjanak ki­be; vásároljanak jobban kézhez álló lapá­tokat stb. A folyamat ésszerűsítésének eredményeként a munkaráfordításokat si­került a farmon 760 órával csökkenteni, s évi 1277 kilométerrel lerövidíteni a mun­kaidő alatti üresjáratokat. E gy kicsit magyar betegség a bürok­ratizmus. Tapasztaljuk olykor, hogy magasan képzett, nagy tapasztala­tú. fontos beosztású emberek mindenféle adminisztrációs semmiségekre kénytelenek fordítani a drága időt. Az Egyesült Álla­mokban alapelv, hogy egyetlen magas képzettségű és fizetésű alkalmazott sem végezhet olyan munkát, amelyet alacso­nyabb képesítésű kollégája is elvégezhet, A szervezési és irányítási szakértő nem a** szabja meg, hogy a gyárban mit tegyeürtt hanem azt: hogyan tegyék. Megszervezi <4 munka, a nyilvántartás, az ellenőrzés rendjét, értékeli a gazdasági hatékonysá­got, ajánlásokat tesz a munkaerő és a be­rendezések ésszerűbb kihasználására. Saj­nos, hazánkban nem egyszer előfordult, hogy az üzemvezető, vagy a tsz-elnök nem fogadta ej a tudomány fölkínált segítsé­gét. aminek következménye — mint fen­tebb utaltunk rá — siralmas gazdálkodás­ban mutatkozott. Számtalan példa van rá. hogv nyugod­tabb körülmények megteremtésével. a munkatermek, irodák falszínének helyes megválasztásával, megfelelő hőmérséklet­tel és világítással, a zajok minimálisra csökkentesével, a kellemetlen szagok és gázok elvezetésével stb.. milyen jelentő­sen növelhető a munka termelékenysége. E tényekről azonban nem csak beszél­nünk kell. hanem cselekednünk, mert még korántsem jó minden, amit csinálunk. Mint Tyerescsenko mondja: Bátran hozzá kell látni az ide vonatkozó tudományok alkalmazásához, amelyet Lenin alapvető­nek, központinak, a legnehezebbnek és a leggyümölcsözőbbnek nevezett. F. N. I. Űttörc-mezogazdászok találkozója Képünkön; Jenei Tiborék szedik az újburgonyát Kedden, tegnap Nyíregy- gyakorlati kérdéseire kellett házán több mint félszáz válaszolniuk, pajtás részvételével meg- A versengés végeredmé­nyitották az úttörő-mező- nyét csütörtökön hirdetik gazdászok kilencedik orszá- majd ki. addig pedig a me­gos találkozóját. A nyitást zőgazdaságot kedvelő és ér­követő programban fögtön to kispajtások a gyakorlat­számot is adhattak tudá- ban is tanulmányozhatják , ., Szabolcs-Szatmar agrarkul­sukrol: a szakmai vetélkedő túráját; a mátészalkai Sza­tesztfeladataira, elméleti és mos menti Állami Tangaz­daságban végigkísérik az al­ma útját az almáskertektől egészen a feldolgozókig, a hűtőtárolókig. Vendégei lesz­nek a Nyíregyházi Mező­gazdasági Főiskolának is, ahol a növényvédő repülő­gépekkel, a leendő pilóták tevékenységével ismerked­hetnek meg. (MTI) Dokumentum A szocialista ifjúsági moz­galom értékes dokumentu­mát tárták fel Pécsett: egy 1920-ban közreadott if­júmunkás-kiáltványt- A le­véltárban őrzött régi rend­őrségi iratok között bukkan­tak rá a baranyai szocialis­ta ifjúmunkások kongresszu­si határozatát tartalmazó ki­adványra. A dokumentum szerzője ismeretlen.

Next

/
Thumbnails
Contents