Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

Kedd, 1980. június 24. 5 Bulgáriából Szombathelyre Átutazóban a színház Pál Tamás az első külföldi turnéról Átutazóban érkezett haza vasárnap, pár órára, a szegedi színház operaegyüttese, szólisták, kórus, műszakiak és a szimfonikus zenekar Bulgáriából, s már hétfőn tovább ls indultak Szombathelyre. Június 12—22. között a magyar—bolgár kulturális kapcsolatokat rögzriő egyezmény keretében előbb Burgaszban, majd a várnai fesztiválon képviselték a hazai operajátszást Verdi Falstaff és Johanna cimú alkotásaival, illetve Donizetti Anna Bolenájéval. Hat napot töltöttek Burgaszban; Várnában közvetlen a szegediek vendégjátéka előtt lépett föl a Berlini Filharmonikus Zenekar és rendez• ték meg Leonyid Kogan hegedűestjét, utána pedig a helyi opera Carmen-bemutatója jelentette a fesztivál soros eseményét, vagyis izgalmas program ágyazta be operistáink első külföldi turnéját. Mindkét városban zárt színházban látszották el a három operát. — Szombathelyre a szokásos évadvégi meghívásnak eleget tenni utaztak teanap, Pál Tamással, a színház és a szimfonikusok igazgatójá • val tehát a szó szoros értelmében futtában sikerüli beszélnünk a bulgáriai úton szerzett legfrissebb benyomásokról. — Már Bugaszban kitüntető rokonszenvvel fogadtak, előadásainknak zajos közönségsikere volt. nagyon jól éreztük magunkat. A turné során ismételten meggyőződhettem arról, milyen erősek a társulatot összetartó szálak, hiszen más dolgunk sem volt, mint egymással törődni művészileg, emberileg. Idegen környezetben áltaiában élesebben rajzolódik ki az együttes profilja, s jóleső érzéssel kellett tapasztalnom, társulatunk művészi kvalitásai milyen ertékesek, felemelőek tudnak lenni. Bulgária köztudomásúan a hangbirtokosok ha. zája. E tekintetben persze nem vehettük fel a versenyt az élvonallal, ám az előadások összmunkájában. da rabértelmezésben, muzikalitásban feltétlenül. amit vendéglátóink is méltánvoltak. Főleg a Falstaffban, mely osztatlan, átütő sikert aratott; a Johannában és az Anna Bolenában Inkább a zenekar és néhány egyéni teljesítmény hívta föl magára a figyelmet. Mégsem szeretnék személy szerint senkit kiemelni, valamenynyi közreműködő képességeinek maximumát adta. s ezeknek különbségei számunkra ismeretesek. A bolgár szakemberek kiemelték viszont előadásaink rendezésének Jő színvonalát, összhangját a zenei megvalósítással. Várnában módunk volt megnézni a Trubadur fesztiválelőadását két angol vendégművésszel, Aszen Najdenov dirigálásával. t tulajdonképpen ekkor oldódott föl érthető szorongásunk, s tudatosult bennünk, nincs különösebb szégyenkeznivalónk. Azért is említem ezt a Verdi-operát, mert hazaérkezve nyugatnémetországi és belgiumi körútra szóló szerződés várt bennünket: 1981 februárjában-márciusában 21 elő adásra kötötték le együttesünket a Trubadúrral, olyan városokba, mint Rotterdam, Eindhoven, Fürth stb. — Mutat rokon vonásokat a várnai fesztivál a szegedivel? — Csak részben. Várnáról azt tartják, Bulgária nyári fővárosa, fesztiválja nemzetközileg is elismert, kidolgozott, bőkezű és nagyvonalú, említsem csupán a sajtótájékoztatók, műsorfüzetek színvonalát, hogy a Johanna-bemutatónkat például egyenesben közvetítette a szófiai rádió. A színházi produkciók nem égy színhelyre koncentráltak, mint a szegedi szabadtérin, s úgy vettem észre. évente más-más profilnak szentelik. Burgasz fejlődőben levő város. Várnát szeretné utolérni, s ezért a helyiek minden energiát mozgósítanak. Színházuk ugyanúgy épülőfélben, mint a szegedi, s mig elkészül, egy vegyipari kombinát kultúrházá ban tartják az előadásokat, mely a város főterén van, s annyiban sem hasontyt a ml kultúrházainkhoz, hogy forgószínpaddal rendelkezik, megfelelő zenekari árokkal, trégerekkel stb. Burgaszban találkoztunk többek között Kozsuharovval, a Magyar Televízió legutóbbi karmesterversenyén kitűnően sze • repelt muzsikussal, aki a helyi opera dirigense, s akit a szegedi zenekar hivott meg, a budapesti versenyeredményhirdetésén. vendégszereplésre. Mint korábban beszámol • tunk róla, az operával együtt Szombathelyen játszik a szegedi színház prózai és operett-társulata is. Június 30-ig a Házmestersiratót, a Szöktetés a szerájbólt, Erkel Bánk bánlát é; a Bajadért mutatják be, 27 én pedig a szombathelyi „táj" tizedik évfordulójának alkalmából, kívánsághangverseny lesz. ahol a szegedi művészek a szombathelyi nézők kérésére elevenítenek meg opera- és operettrészleteket. S újra hazatérve sem kezdődik a nyári vakáció mindahányuknak, hiszen hozzáláthatnak a Szegedi Szabadtéri Játékok előkészületeihez: Mind a Kálmán királyban, mind a Falstaffban és a Carmenben több szegedi művés'z, és persze a zenekar, énekkar, műszakiak érdekeltek, i N. I. Értékel közvetíteni Lesz elóg Tréningruha, iskolaköpeny A tavaly még hiánycikknek számító tréningruhák beszerzése az idén már kevesebb gondot okoz a gyermekes szülőknek. A Váci Kötöttárugyár és a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár 26 százalékkal, azaz a tavalyinál összesen félmili lióval több térníngruhát gyárt az idén. Ebbe természetesen a felnőtt tréningruhák is beletartoznak, melyek, mint korszerű' sportés szabadidő-ruhák, az utóbbi időben rendkívül keresetté váltak. A tréningruhák választéka is bővül, Vácott a műszállal kevert alapanyagból készülő Addidas tipusű női, férfi- és gyermektréningruhák az eddigi hagyományos kék-fehérnél több, és egymással kombinált színekben is kaphatók lesznek. A HÖDIKÖT a bolyhos belsejű, hagyományos tiszta pamut alapanyagú termékeken kívül új cikként műszál és pamut összetételű tréningruhát is gyárt. Az iskolaköpenyek legnagyobb gyártói, a Habselyem Kötöttárugyár és a Szegedi Ruhagyár, harminc modellből álló sorozatot mutatott be az idén a kereskedelem szakembereinek. Az új, praktikus és tetszetős leányka-, fiúköpenyekből néhány iskolában is véleményt kértek, ennek alapján jelölték ki a gyártásra kerülő modelleket. Ezekből készítik el a kereskedelem által igényelt 970 ezer darabot. Az első szállítmányokat már útnak indították a nagykereskedelmi vállalatokhoz. Á néptáncverseny eredményei ÉDOSZ-táncosok a múzeum előtt Vasárnap délelőtt nagy közönségsikere volt az utcai néptáncbemutatóknak; a város különböző pontjain tapsolhatott a közönség a 13 szak-szervezeti néptáncegyüttesnek, az idei találkozó, a IV. országos minősítő verseny résztvevőinek. A „tértáncok" után következett a háromnapos program záróeseménye, a verseny eredményeinek kihirdetése. A minősítés fokozatairól a szombati bemutatók alapján a következőképpen döntött a Pesovár Ernő népzenekutató által vezetett zsűri: arany első fokozatú minősítést kapott a Kertészeti Egyetem és a MEDOSZ táncegyüttese, valamint a szegedi táncosok, az EDOSZ csoportja. A találkozó legjobbjait az ózdiak követik, a Kohász táncegyüttes arany második fokozatú minősítést kapott. Ezüst 1.; Padragkút! Bányász. ezüst II.: Várpalotai Bányász, ezüst III.: Salgótarjáni Kohász és Szekszárdi TOTÉV Táncegyüttes. Bronz első *©kozatú minősítése van a hqjrendi porcelángyár, s mohácsi és a debreceni szakmunkásképző Intézet csoportjának, és bronz második fokozatot kapott a pápai téglagyár együttese. A zsűri azt javasolta a Pécsi Vasas Izzó és a Törekvjs Táncegyüttes vezetőinek, hogy a soron következő országos minősítésre nevezzenek. Ügy számolom, a foci és a színház kapta a legtöbb műsoridőt az elmúlt héten. Nem valószínű, hogy a különféle nyári színházak produkcióinak televíziós felvételei nagyobb közönségsikert arattak, mint az Európa-bajnokság mérkőzései. A profán összehasonlítást azért engedélyeztem magamnak, mert egyszerűen érthetetlennek találom: a televízió, amely nyíltan vállalja, hogy lehetőségei szerint népszerűsíti a színházat, miért nem képes belátni e lehetőségek korlátozottságát? Ha módja lenne a közönségnek látványosan megbuktatni valamely tévés produkciót, a hét két színházi felvétele, a fertőrákosi Barlang Szinház meg a Körszínház I előadásának közvetítése egész biztosan megbukott volna. Nem szükségszerűen azért, ! mert a Bor Józse/-rendezte Suppé daljáték, a Boccaccio, vagy Kazimir Károly Hiawatája — rossz. Az tudja, hogy milyenek voltak ezek az előadások, aki látta őket, nyáron, a helyszíneken. Egyszerűen azért buktak volna, mert mint tévés produkciók bizonyultak rossznak, hoszszúaknak, unalmasaknak, hatástalanoknak. Szükségszerűen kimaradt belőlük ugyanis a „hely szelleme", ezeknek a nyári színházaknak a sajátos légköre, amellyel együtt — meglehet — élvezhetők. Azoknak a színházismerő és színházat kedveld embereknek, akik fáradságot és pénzt nem sajnálnak, hogy nyáron megtekinthessék e különleges, speciálisan a helyhez és az időhöz kötött produkciókat. De vajon miért vállalja a tévé, hogy fontos darabok sikerült közvetítései, számtalan ismeretterjesztő jellegű műsor, tájékoztató, ízlést formáló magazin Jó hatását rombolja e kevesek érdeklődésére száL 'j. " Kgp kepernyo mot tartó előadások sikerületlen reprodukcióival? Félreértés ne essék: nem lenne jó, ha a technikára, a színházi előadás televíziós „leképezésének" eleve adott korlátaira, a színházi élmény szükségszerű redukciójára hivatkozva — nem kerülne előadás a képeryőre. Mint már sokszor bebizonyosodott, igenis léteznek színházi „események", amelyekből üdvös részelni a nézőtérinél jóval nagyobb tömegeknek ls. Azoknak is, akik nem jutnak el a teátrumba. Bár egészen nyilvánvaló, hogy sohasem volt és nem is lesz könnyű eldönteni, mit érdemes és kell ilyen sokak szeme elé emelni, ezért a színházi értékek fölismeréséhez elég régóta rendelkezésre áll már egy néhány eligazító elv és mérce, újabban meg a televíziózás ls talált alkotórészeket egy majdani, saját esztétikához. Fontos lenne, hogy használtassák is mindez, különösen, ha olyan művelődési missziók eredménye múlik ezen, mint amit a színház megkedveltetéséért vállalt az értékközvetítő televízió. S. E. ff ...növeszti körmét és fogát" rádiófigyelő ' íme, újabb adalék gyermekcentrikus világképünkhöz. Sőt, ennél többhöz ls: korunk egyik jellegzetes hazai konfliktus sorozatához. Az egyik vagy másik szülőre maradt gyerekek körüli acsarkodások és adminisztratív hercehurcák egyetlen, látszólag nem túlzottan tipikus, valójában mégis igencsak jellemző esetébe sűrítette mondandóját múlt csütörtökön a Kossuth-adón a Délutáni Rádiószínház bemutatója. Kósa Judit Foggal és körömmel című műsora „egy ritka per" dokumentumait feldolgozván, egyszerre több kérdést vetett föl: mitől „valóságos apa" az örökbefogadó férfi, s mitől nem válhat igazi anyává az időközben feleségül vett aszszony? Egyáltalán: a komoly és felelősségteljes szülői attitűd milyen határhelyzetekben minősíthető igazán? És főleg: miféle nevelési kultúrával is rendelkezik egy-egy átlagos mai magyar állampolgár? A szituáció a következő: a házaspár örökbefogad egv kisfiút. A nő meghal, « férfi elvesz egy özvegyasszonyt. Az újdonsült nevelőanya viGserepifascar Ismét megrendezik a hí- reláthatóan 20—25 ezer keres cserép vásárt Pécsett, rámiát rakodnak majd ki Időpontja július 6-a, hely- július első vasárnapján a színe a négytornyú székes- Sétatér öreg fái alatt, egyház előtti tér lesz. Előr (MTI) A természetes, rusztikus anyagok térhódításával divatossá váltak a zsák-, illetve ponyvaszerű kenderanyagok bútorszövetként, újabban pedig falburkoló tapétaként is. Ilyen durva szövésű anyagból a Kenderfonó és Szövőipart Vállalat az idén már mintegy százezer négyzetmétert szállít Skandináviába, ahol bűtorhuzatnak használják. Ugyanoda, valamint angol és francia megrendelőknek elküldték az első kendertapéta-szállítmányt is. Az úgynevezett rácsos szerkezetű, ritka szövésmintával készült szövetet főként szállodák és més középületek belső falburkolására használják. Hasonló rendeltetésű falburkoló anyagot készítenek a Mohácsi Farostlemezgyárral kooperálva is: a kenderszövetet farostlemezre rögzítik, így nyernek rusztikus hatású, divatos tapétát. Ezzel egyebek között csökkenteni kívánják a hiányt, amelyet a fenyőfűrészáru felhasználásának a korlátozása jelent az építkezéseknél. a falburkolásnál ls. Az űj cikkel egyébként beneveztek a BNV korszerű termék pályázatára. szonylag rövid idő elteltével Ponciustól Pilátusig futkos, beadványok és kérelmek tucatját írja rf gyámügyi hatóságtól a rádióig: vigyék el a gyereket, jelenlétét nem tudja elviselni. „Rossz természete van, kibírhatatlan". Állandó cívódások, a házaspár közben megszületett saját gyermeke hat nap után kétoldali tüdőgyulladásban meghal, persze ezért is okolható ós okolandó valaki: az apa. aki időközben elzavarta a nőt, aki megfázott, ám ... A kép egyre bonyolultabb, zsúfoltabb, kiismerhetetlenebb. És fokról-fokra sötétebb. Ami a rádiós oknyomozás során kiderült — példás riporteri módszerességgel, hatásos szerkesztésben — az .legalábbis ellentmondásos: az örökbefogadott gyerek a nevelőanya szerint rettenetesen elkényeztetett, hároméves kora után sem szobatiszta, ráadásul szemtelen és agresszív. A nevelőapa előadása szerint neje viszont ütötte-verte Gyurikát, lecigányozta és névtelen leveleket írogatott a valódi szülőknek: legalább ők vigyék el végre a kisfiút. Közben azt is megtudjuk, hogy a nevelőanyának két saját, huszonéves gyermeke van, Jelenlegi férjét valóban őszintén szereti, mellékesen pedig a gyámhatóság előbb elviszi a kisfiút, azután «z apának visszaadja, aki legvégül újra magára maradva tovább neveli, bízván abban. hogy „csak lesz meg egy J6lelkű nő". Két ember foggal és körömmel védi a maga Igazát. Egyik az örökbefogadott gyereket is, a másik ugyanazon eszközökkel marja azt. Gyurika, az ártatlanul ennyi bajt okozó, szerencsétlen fiúcska, lettlégyen akár elkényeztetett, pimasz kis kölyök, akár megfélemlített, szeretet után sóvárgó, Ijedt kis emberpalánta — csak veszíthet az ügyön. Hogy a magányos valódi- és nevelőapák könnyen kényeztetik a gyerekeket, a valódi- és nevelőanyák pedig hasonlóképpen könnyen vérengző anyatigrisékké is válhatnak: többé-kevésbé tudott dolog Kósa Judit dokumentumműsora végső soron nem mondott kJ semmi újat, sőt a feltett kérdésekre sem válaszolt, még közvetve sem. Csupán regisztrált Az igazán nagyszerű az volt ebben a rádióműsorban — ami nem volt benne. A csövesek például. Az aluljárókban, a futballmeccseken, a diszkóklubokban található, tömérdek cikktémát adó ifjonchad. Meg József Attila egyik késel nagy versének néhány sora: „ ... nézz a furfangos csecsemőre / bömböl, hogy sxánassa magát / de mig mosolyog az emlőre, / növeszti körmét és fogát". Hogy harminc-negyven év múlva Ismétlődhessék egy emlékezetes rádióműsor cí- * me (is)? Domonkos Láműó Elhunyt Komlós üladár A Kulturális Minisztérium, az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Magyar írók Szövetsége közli: Komlós Aladár állami díjas író, irodalomtörténész, költő, az irodalomtudományok doktora életének 68. évében, június 22-én, hoszszan tartó, súlyos betegség következtében elhunyt Temetéséről később intézkednek. (MTI)