Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

39 Vasárnap. 1980. június 29. Az ország első háza Lődi Ferenc Csodálkozol... ? Elszáll a szó, az írás megfakul, az ölelésem lemosod a kádban. a csókom íze sem marad a szádban: fogat mosol és rágyújtasz, s a füst finom hálóián nézel át merengve. Szemed tükrében ott vagyok talán, meleg tavaknak mosolyában élek. haragjuk bár. akár a penge-élek szabdalni készen várnak már reám. Csodálkozol? A vesztemet is érzem. Addig még minden ölelést, gvönvört. jóságot, rosszat éli meg énvelem csak félelmek nélkül, ameddig nekem vagv s aztán: hiányzol. Hasíts, fájdalom, te ós erő. kJ szóra bírtad számat, kimondani, mit mélyek rejtenek, s végigvezettél szakadékok szélén, hátha zuhanok, s azzal is beérném. Hát nem! A szó, az frás megfakul, az ölelésem, csókom benned ég el s versenyt futok a holnapi reménnvei. Szemed tükrében ott vagvok. tudom. Vigyázz rám mégis, ahogy eddig senki. A jövő dajkái N agyszerűen időzítette gyö­nyörű albumának megje­lentetését a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata, amikor az ünnepi könyvhét polcaira tet­te Az Országház című kötetét A könyvpiacra kerülés egybeesett társadalmi életünk egyik jeles és felelősségteljes eseményével, az országgyűlési képviselők megvá­lasztásával. így hát konkrétan és jelképesen is. többet gondolunk mostanában az Országházra, ha­zánk e gyönyörű épületére. Bu­dapest egyik ékére. A közel nyolcvanéves épület megbecsült műemlékünk és álla­mi életünk központja egyszerre. Kifejezi történelmünk folytonos­ságát, a kupoláról magasodó vö­rös csillag utal szocialista társa­dalmunk lényegére. Ebben az épületben születnek az ország életére kiható legfontosabb dön­tesek. itt kaptak helyet az állam­hatalom legfelsőbb szervei, hiva­talai. Az állampolgárok által vá­lasztott országgyűlési képviselők itt hozzák meg törvényeinket, nagy jelentőségű döntéseiket. „Az országgyűlés gyakorolja a nép­szuverenitásból folyó összes jogo­kat. biztosítja az ország alkotmá­nyos rendjét, meghatározza a kor­mányzás szervezetét, irányát és feltételeit" — mondja ki a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá­nya. Az országgyűlés és az Or­szágház ma már elválaszthatatla­nok egymástól, a Parlament épü­lete országunk történelmi és po­litikai térképének origója. Az Országház 1904 óta állami életünk központja. A csodálatos csipkepalotát a múlt század ki­emelkedő építésztervezője, Steindl Imre (1839—1902) álmodta meg. Egry Margit és Markovics Ferenc arra vállalkozott, hogy díszes al­bumban mutatja be ezt a monu­mentális épületet, mely kitűnő arányaival nagyszerűen illeszke­dik a Duna-part pompás környe­zetébe. Egry Margit szé­les rétegekhez szóló, közérthető tájékoztató írásában fölvillantja az építés legfontosabb állomásait, végigkalauzol az épületen, bemu­tatja az épület külsejét és belse­jét díszítő képzőművészeti alko­tások legjellemzőbb darabjait, szól arról, hogy az Országház ál­laméletünk központja, mely ott­hont ad a legfőbb hivatalainknak s néhány jellemző adattal érzé­kelteti méreteinek monumentali­tását. A fotós Markovics Ferenc pedig egy mindenki által jól is­mert, immár szimbólummá nőtt épület szépségeit örökíti meg 63 színes, nagyméretű fotón úgy, hogy a szinte mindennap föl­villanó képek mellett a rejtett szépségeket is megtalálja fény­képezőgépének lencséje. Először diákként egy iskolai ki­ránduláson jártam a csiokepalotá­ban, hallgattam az idegenvezető fe­jünkre zúditott ismeretzuhatagát. Szinte összemosódott bennünk a látvány, a sok új kép, a rengeteg lenyűgöző élmény. Úgyhogy alig maradt meg bennünk vala­mi. talán csak az, hogy „milyen szép az Országház, milyen csodá­latos a kupolája s milyen süppe­dősek a szőnyegek". Később többször vezetett falai közé munkám, s mikor, immár felnőtt fejjel és következetesebb érdek­lődéssel néztem végig az épület folyosóit, építészeti együttesének harmóniáját, a műalkotásokat, bizony elkelt volna néhány infor­máció, örültem volna, ha felötlő kérdéseimre válaszol valaki. Ezt, a minden bizonnyal sokakban felmerülő hiányt pótolja a Kép­zőművészeti Alap Kiadóvállalata bábáskodásával megjelentetett szép album. Haszonnal forgathat­ja mindenki, akit érdekel építé­szetünk, a századforduló művé­szete, aki kiváncsi történelmünk­re. aki a legismertebb épületar­cok titán a rejtetteb szépségek­re is fogékony. 1880-ban hirdettek pályázatot új országház építésére Magyaror­szágon. „Az Országgyűlés mind­két házát befogadó, állandó or­szágházának a főváros ötödik ke­rületében levő Tömő-téren építé­se elrendeltetik." — olvashatjuk az országgyűlés akkori törvény­cikkében. A lipótvárosi Tömő tér, a mai Kossuth Lajos tér akkori­ban lett a főváros belterülete. 1882-ben jelent meg a pályázati hirdetmény, melyre tizenkilenc tervet küldtek be az építészter­vezők. A pályázatot Alkotmány I. jeligéjű tervével Steindl Imre nyerte. Három év múlva kezdő­dött el az építkezés, s bár csak 1904 nyarára fejeződtek be a munkálatok, 1902-ben már meg­tarthatták a képviselőházi ülése­ket. A befejezést az építészterve­ző már nem érhette meg. A Par­lament építésének teljes költsége 37 millió aranykoronát tett ki. Vajon miért volt fontos ilyen méretű vállalkozás, mi tette szükségessé ilyen nagyszabású reprezentatív fényes Országház építését? A válasz ott van ha­zánk sajátos történelmi fejlődésé­ben. Ennek az épületnek kellett jelképeznie önálló államiságun­kat, alkotmányosságunkat. Mint­egy reprezentálni Magyarország létét, bizonyítani szuverenitását. A kötet közli az Országház főemeletének alaprajzát. Olyan ez az alaprajz, mint egy csodálatos csipke. Ez az a szint, ahonnan a kupola magasodik, ahol az ülés­termek találhatók. A könyv ko­rabeli rajzokon is bemutatja Steindl tervét, melyeket szinte kibontanak Markovics Ferenc fo­tói. Egry Mária pedig kézen fogva vezet bennünket folyosókon, üléstermeken, lépcsősorokon át, rámutat Lotz Károly, -Tantyik Mátyás, Rudnay Gyula, Munká­csy Mihály festményeire, a dísze­sen faragott és díszített kazet­tákra, oszlopfőkre, pompás üveg­ablakokra, faragott ajtókra, ci­zellált kilincsekre. Az album né­hány érdekes adatot is közöl. A Parlament épületének hossza 208 méter, legnagyobb szélessé­ge 118 méter, a kupola magassá­ga 96 méter, a tetején levő vö­rös csillag átmérője 3 méter. Az épület alapterülete 17 ezer 745.5 négyzetméter, tíz udvara van, 27 kapun lehet bejutni, 29 lépcső vezet emeleteire, 691 helyiséget zár magába. Az országgyűlési te­remben 449 ülőhely van a képvi­selők számára. Mögöttük a páho­lyokban 62 külföldi és magyar újságíró foglalhat helyet, a kül­földi és magyar vendégek részére az első és a második emeleti pá­holysorban közel 200 helyet biz­tosítottak. A kongresszusi terem 566 küldöttet fogadhat, karzatai 345 vendégnek adnak helyet. Ér­dekesség, hogy Magyarországon először az Országházban alkal­maztak távfűtést. Közelesen újra benépesülnek az Országház műemléképületének országgyűlési termében a székso­rok. Elfoglalják helyüket az új képviselők, akik a következő öt esztendőben sorsunkról, életünk­ről hazánk fejlődéséről döntenek. Felelősségteljes munkájukhoz egy ország adta szavazatát, egy or­szág bizalma kíséri tevékenysé­güket. Az ország első háza jel­kép. Vörös csillagos kupolája a szocialista Magyarország szimbó­luma. Falai között folyó munka mindannyiunk életének épülését, szépülését, gazdagodását szolgál­ja. Ez a szép kötet erre is utal, s a kiadó ezzel is köszönti az or­szággyűlés úi képviselőit, Raj­tuk keresztül valamennyiünket TANDI LAJOS E gyáltalán nem magánügy, hogy egy fiatal lány vagv asszony miként él: fittyet hány ezerféle orvosi jótanácsnak, vagy tudatosan őrzi. védi egész­ségét. Nem magánügy, hisz leen­dő anyaként a jövő dajkája, fe­lelős a megszületendő utódokért. A mértéktelen dohányzás és al­koholfogyasztás. a felelőtlen kap­csolatok. a gyakori partnercse­rék. a szexuális élet egészségügyi tudnivalóiban való járatlanság, a későbbi megfontolt családterve­zés hiánya, mind-mind a gyére­kek, a későbbi nemzedék egészsé­gét veszélyeztetheti. De a felelős­ség nem kizárólag az anyáké. A társadalomnak is jó dajkának kell bizonyulnia. Nem mindegy, hogv mennyire ..életrevalók" egy ország fiai. De az sem mindegy, hányan vannak. Míg Ázsia, Afrika. Latin-Ame­rika „a demográfiai atombomba", a túlnépesedés okozta robbanás­sal küzd. hazánk a kedvezőtlen korösszetétel, az elöregedés ellen, a több szülés érdekében volt kénytelen intézkedéseket hozni a hatvanas évek közepétől. Ismertek már a népesedéspo­litikai határozat célkitűzései, rendelkezései, hiszen az égisze alatt elsőként született gyerekek már iskolás korúak. Szüleik fo­kozott anyagi támogatást kaptak, édesanyjuk akár három évig is odahaza maradhatott velük anél­kül. hogy munkaviszonya meg­szűnt volna, vagy teljes jövedel­mét nélkülözte volna a család. Azóta gyökeret vert a köztudat­hat egy korábban alig ismert fo­galom. a családtervezés is: a gyógyszerek elterjedésével lehe­tővé vált. hogy akkor érkezzen a baba a házhoz, ha felkészültek fogadására, ha örömet okoz ér­kezése. Ez annak a felismerésnek is bizonyítéka, hogy a gyerékál­dás nemcsak a családban áldás, hanem az a társadalomban is. De hogv valóban az legven. ott is megfelelő körülményeket kell te­remteni a jövevény számára, fészket, amelyet nem elég szülői érzelmekkel kibélelni. A gyerek világát a társadalomnak, amely­be beleszületik, szintén biztonsá­gossá kell tennie. Határozatok, törvények, rende­letek óvják, segítik az anyákat és gyermekeiket: anyasági, terhes­ségi és gyerekágyi segéllyel, csa­ládi pótlékkal, gyermekgondozási segéllyel járul hozzá az állam a nevelés gond iáihoz. A családjo­gi törvény szerint állampolgári jog hazánkban, hogy ki-ki a le­hetséges legkedvezőbb feltétele­ket teremtse meg gyermeke egészséges fejlődéséhez. Az egészségügy is segíti ebben: ki­épült a család- és nővédelmi ta­nácsadó hálózat, a terhességmeg­szakítást elbíráló bizottság ala­kult. orvosok százai vállalják, hogy a legkülönbözőbb fórumo­kon nevelő, felvilágosító előadá­sokat tartanak. Évek óta már a családi életre is oktatia az isko­la a 10—18 éves diákokat. Milyen eredményre vezetett Csongrád megyében a nagvobb családdá gyarapodás társadalmi szándéka? Dr. Marofka Ferenc nőgyógyász főorvos a városi néo­front nőbizottságán számolt be erről. Míg 1973-ban 6 ezer 285 kisgyerek született a megyehatá­ron belül. 1974-ben 7 ezer 413, egy évvel később 7 ezer 997. A grafikon hullámhegye azonban 1976-tól egyre alacsonyabb. Így aztán, ami országos gond. az még inkább érezhető Csongrád me­gyében: itt születik a legkevesebb gyerek, sok a vetélések száma és aránva. s az elöregedés fenyeget bennünket. Elégedettek lehetünk-e mindez­zel? Senki nem állíthatja, hogv igen. ha csak a számokat fogiuk vallatóra, bár a csecsemőhalálo­zás csökkenéséért elismerés ille­ti a megve egészségügyét. Ha a mennyiségi mutatók ezt nem is jelzik, mégis csak volt eredmé­nye a nevelő, felvilágosító mun­kának. „Okosobbak" a mai kis­mamák. A tanácsadók jóvoltából is nagyobb anyai tudással föl­vértezve váriák és gondozzák gyereküket. Sikerült elültetni a köztudatban az anvaság iránti tiszteletet, persze, hogv ez fává terebélyesedjék, van tennivaló bőven. A gyes azonban — vall­juk be — nem vizsgázott egyér­telműen jól. mint ahogy vártuk volna tőle; elszürkülés, pesszi­mizmus vesz erőt a hivatásuktól, munkájuktól, a felnőtt közösség­től hosszabb időre megváló anvák némelyikén. Sokan állítják, hogv a támogatások ellenére egyáltalán nem felhőtlen a kis­gyereket nevelő családok élete: zsúfoltak az orvosi rendelők, drá­gák a gvermekruhák. nincs eléé bölcsődei, óvodai hely és félő. hogy a pedagógiai munka, a szel­lemi feilődés rovására megv. hogy az iskolák falai sincsenek gumiból. Világviszonylatban is szinte egyedülálló népesedéspolitikánk": sehol ennyi kedvezményt nem ígérnek a szülő nőnek, mint ná­lunk. Mégis nagy a távolság a társadalmi szándék, a társadalmi érdek és a családok elszántsága között. Általában egy. esetleg két gyereket mernek vállalni a szü­lők. Döntésük feltehetően felelős­ségteljes és megfontolt, úgy érzik, annyi erkölcsi, anyagi fedezetük van. amellyel egy, illetve két gyermeket tudnak fölnevelni tisztességgel, egészségben, önma­guk föladása nélkül. Mert senki nem állítja, hogy áldozatok, lemondások nélkül le­hetne elvezetni akár csak egyet­len kisfiút, kislányt is a felnőtt korig. A szülői hivatás kétségkí­vül nehéz Dálya. Ezért helyes, ha csak az vállalja, aki érzi. képes megfelelni számtalan követelmé­nyének. Az változatlanul magánügv: megismétli-e önmagát az ember és hányszor. Az azonban közügy, milyen ..dajkák" ringatták a vi­lágra jött gvereket. amíg saját lábára nem áll. CHIKÁN ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents