Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

Vasárnap. 1980. június 15. Á városépítés útjai Ai ütemtervnek megfelelően ép Cl a Paksi Atomerőmű hatalmas és különleges kém cnve Szakszervezetek számvetése Az ÉDOSZ küldöttértekezlete Az Élelmezésipari Dolgotok Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága fegnap. szombaton tartotta meg küldöttértekezletét a szegedi szalámigyár Maros utcai üzemében. A közel 10 ezer szervezett dolgozót képviselő küldöttek tanácskozásán részt vett Oláh Miklós, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Szilágyi László, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára és dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára is. A küldötteket és a vendégeket dr. Cséfalvay Ignác főiskolai tanár, az ÉDOSZ megyei bizottságának tagja köszöntötte, megválasztották a munkabizottságokat, majd Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára beszámolt az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról, előterjesztette a megyei bizottság jelentését. A beszámolóban fölemlítették. hogy öt évvel ezelőtt milyen tennivalókat határoztak el, s azt miként teljesítették. A számadásnak ez a módja mindenképpen dicsérendő. Akkor a feladatok között jelezték. hogy tovább javítják a megye lakosságának élelmiszerekkel való ellátását, továbbá, hogy jobbá teszik a minőséget, gazdaságosabbá a termelést, javítanak a munkások körülményein, mérséklik a nehéz fizikai munkát, s általában segítik a dolgozók élet- és munkakörülményeit, fokozottabban védik érdekeiket, kiszélesítik az üzemi demokráciát. A titkári beszámolóból kitűnt, hogy sok mindent valóra váltottak, bár nem sikerült mindenben százszázalékosan előrelépniük. Az elmúlt években már tapasztalták, hogy az üzemi demokrácia különböző fórumain növekedett,-a dolgozók képviselőinek aktivitása, közreműködése. Az elmúlt időszakban lezajlott szakszervezeti választásokon a 9782 szervezett dolgozó több mint ötszáz bizalmit állított képviselőjének. Az élelmiszeripari dolgozók mindig is élen jártak a munkaversenyben, ezt bizonyítja, hogy 477 brigád nyerte el a szocialista brigádkitüntetést. Egy kollektíva a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja cím tulajdonosa, három pedig a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést szerezte meg. Az újítómozgalomban is szépek az eredmények: csupán az elmúlt esztendőben ötszáznál több újítást nyújtottak be a dolgozók, amelyből 233-at bevezettek, s közöttük sok volt a munkavédelmet javító újítás. A szakszervezetek elsőrendű feladatai közé tartozik a tagság érdekeinek védelme_ s számos szociálpolitikai gondoskodás. Az élelmezésiparban dolgozók közül tavaly majd 2 ezren vehettek részt vállalati üdültetésben, több mint 3,5 millió forintot adtak 95 dolgozónak lakásépítési kölcsönként A beszámoló végén újból •fölvázolták az elkövetkezendő évek tennivalóit, majd többen szót kértek, elsősorban közvetlen munkaterületükről mondtak véleményt, számos javaslattal' kiegészítették a megyei bizottság beszámolóját és határozati javaslatát. A zárszó után megválasztották az új tisztségviselőket; az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottságának tagjait, küldötteket az SZMT tisztújító értekezletére és az ÉDOSZ kongresszusára. Az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottságának titkárává ismét Csikós Mihályt választották meg. Postások tanácskozása Tegnap délelőtt tartotta küldöttértekezletét Szegeden a postaigazgatóság székházában a Szegedi Postaigazgatóság Szakszervezeti Tanácsa. A Postások Szakszervezetének a szegedi igazgatóság területén — Bács, Békés és Csongrád megyében — 31 alapszervezete működik, s ezeknek 95 bizalmi és 31 titkári küldötte mellett részt vettek az értekezleten a postaigazgatóság politikai és gazdasági vezetői is. Dr. Bán Ferencné, az értekezlet levezető elnöke köszöntötte a megjelenteket és az elnökséget, melyben helyet foglalt Kiss István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője. Bulyák Konstantin, a Posta vezérigazgató-helyettese, Kovács József, a Postás Szakszervezet Központi vezetőségének osztályvezetője, Bányai Sándor, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának osztályvezetője. Bordi István a Békés megyei SZMT titkára. Mi klán Ferenc. a Bács-Kiskun megyei SZMT osztályvezetője. Mára Péter. a postaigazgatóság pártbizottságának titkára és Dózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője is. A küldöttértekezlet beszámolóját Keresztes Mihály, az igazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára tartotta. Áttekintést adott az 1975—1979. között végzett feladatokról, s részletes elemzésben foglalkozott a Postások Szakszervezete X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásával, az eredmények mellett azokkal a tényezőkkel is, amelyek a ió elvek maradéktalan megvalósításának útjában állnak. Így például megállapította, hogy az üzem- és munkaszervezésben a vezetői szemlélet sok munkahelyen elmarad a követelmények és lehetőségek mögött. A továbbiakban az üzemi demokrácia, a postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, a munkaverseny- és sportmozgalom, a közművelődés és a politikai r.evelőmunka helyzetét vizsgálta. A beszámolót követő vitában a 14 hozzászóló az egyes alapszervezetek és munkahelyek eredményeiről, gondjairól beszélt és több konkrét javaslattal segítette a szocialista munkaversenymozgalom, a dolgozók szociális helyzete, az üzemi demokrácia további javításának ügyét. Valamennyi hozzászóló elfogadta a szakszervezeti tanács beszámolóját csakúgy, mint a küldöttértekezlet összes résztvevője. Ezt követően megtartották a tisztségviselők és a különböző bizottságok, valamint a kongresszusi küldöttek választását. A Szegedi Postaigazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára ismét Keresztes Mihály, elnöke pedig Kiss Lászlónó lett. A

z ország lakosságának a fele a városokban él. a falusiak háromnegyed része a városokban dolgozik, százezrek várnak arra. hogy a városokban letelepedjenek. Csoda-e, hogy az urbanisztika „bűvkörébe" kerültünk. Millióan, szinte valamennyien. Legalább úgy beszélünk erről, mint régi sikersportunkról, a fociról. .Nagy érdeklődéssel figyeljük városaink születését és újjászületését drukkolunk. hogy a jót jobb kövesse, a szépet a szebb váltsa fel. Szurkolásra pedig volt és lesz is okunk. Több mint egymillió lakás épült az elmúlt két évtizedben. 23 település alakult új várossá, nem egészen tíz év alatt. A nagykorúság küszöbét átlépte az építőipar. Ilyen fogalmak kezdtek meghonosodni a számok, tonnák, a köb- és négyzetméterek mellett, mint városesztétika, városszociológia ... Elérkeztünk oda. amikor az Ú1 otthonok avatásának öröme mellett arról is gondolkozunk, a társadalmi és gazdasági lehetőségeinkhez képest, milyen útjai léteznek még az urbanizációs fejlődésünknek. Mert keresni kell az új utakat; ez korunk parancsa is. A városiasodás fokozódásával számos olyan gond fogta körül életünket, amelyet egyre többen érzünk és a szorításon szeretnénk lazítani. Hogy melyek ezek? Már szinte unalmas emlegetni az újonnan épült városnegyedek gyakori sivárságát, a rekonstrukciók késői kezdését vagy elmaradását. történeti értékeink egy részének elhanyagolását. az engedély nélküli építkezések elharapódzását. a városok túlzott területi növekedését, az agglomerációs térségek burjánzását, a termelés és népesség koncentrációjának széttagoltságát... A különböző tudományos, de nem szakmai tanácskozásoknak is visszatérő refrénjei a felsoroltak, sőt a legutóbbi országos városépítési találkozón még markánsabban fogalmazták meg a hiányosságokat. A Magyar Urbanisztikai Társaság pedig az elmúlt hetekben 14 pontban fogalmazta meg a legfontosabb tennivalókat. A tézisek újabb mérföldkövei lehetnek a városépítésnek. A bűvös megváltó szó a településfejlesztésben is a minőség. Hogy mit értsünk ezen? Köztudott, hogy az épületek sehol sem véletlenül nőnek ki a földből. Egy települést sem lehetne használni, ha az építészetben nem volna szabályozás. A vita régóta tart. Sokan kevésnek tartják az előírásokat. rendelkezéseket, mások arra esküsznek. hogy agyonszabályozott a városépítés, különböző paragrafusok gúzsba kötik a tervezőt, az építőművészt. Hol az igazság? Valóban többféle előírás létezik, de hiányzik olyan átfogó jogszabály, ami biztosítaná a társadalmi, gazdasági tervezés és a városépítés kötelező összehangolását. Így a meglevő rendelkezések sem elegendőek és nem hatékonyák. Félreértés ne essék! Senki sem kéri számon, hogy a paragrafusokkal, még nagyobb jogszabálydömpinggel az alkotó fantáziának határt szabjanak. Az óhajtott törvény inkább arra lenne hivatva, hogy korrigálja, megelőzze az olyan városépítési tévedéseket hiányosságokat, amelyek a városrendezési tervek meghiúsulásából erednek. Hogy miért hiúsulhat meg egy jó terv? Számos oka lehet. Egy biztos, a régóta várt városépítési törvény garanciát nyújtana a túlzott szubjektivizmus, a szűken értelmezett csoport-, egyéni vagy ágazati érdek érvényesülésével szemben. A várospolitika legfontosabb eszköze a városépítés. Ebből következik, jó eredmény csak akkor születhet, ha jó a döntés. Márpedig egy döntés akkor hasznos, ha különböző összefüggéseket alaposan figyelembe veszik. Az utóbbi évtized nagyarányú prosperitása ellenére sem sikerült elérni, hogy a gazdasági fejlesztés és a városépítés mindig szinkronban legyen. A nem megfelelő összhang ma is gátolja a társadalmi-gazdasági célkitűzések megvalósítását. Ugyanis az ágazati, a tanácsi és a területi fejlesztés között a kapcsolat intézménvesen nem biztosított. Éppen ezért a gazdasági és a műszaki tervezés integrációja az elkövetkező évek legfontosabb feladata. Csak a társadalmi, gazdasági, műszaki lehetőségek ismeretében lehet helyesen dönteni arról, hogv az ágazati és települési szükségletek közül melvik a fontosabb: kórházat építsenek előbb, ipari üzemet vagy óvodát. Napjainkban a magas szintű szabályozásra csak az említett városépítési törvény lenne alkalmas. Egv ilyen törvény például útmutatást, segítséget adna a tanácsoknak a területek ésszerűbb felhasználásához is. Nagyobb biztonsággal tudnák védeni a régi városképet és remélhetőleg fokozódna a tanácsi szakigazgatás szerepe a tervezésben. Mert csak olyan módon biztosítható. hogy a tanácsok magukénak érezhessék a területekre vonatkozó elképzeléseket. és biztosítsák a tervezés és a végrehajtás okos. korrekt kapcsolatát. P

ersze hiába tartják be a meglevő okos rendelkezéseket, hiába lesz majd átfogó jó törvény. (Bár semmiképpen sem lehet e kérdést mellékesnek tekinteni, ugyanis számos hiányosság és vitára ingerlő jelenség a társadalmi, gazdasági és anyagi tényezők elégtelen összhangjára vezethető vissza.) Attól még nem szép a város, „lakható a város", ha minden törvényt helyesen alkalmaznak. Kell egy olyan plusz, amit használhatósági törvénynek is nevezhetünk. Vagyis alkalmas legyen a település az emberek teljes szellemi és testi befogadására. Ne érezzék idegenül magukat az utcákon, tereken, ne érezzék szürkének, sivárnak az új lakónegyedeket. Mindenki tudja, ilyen tekintetben mennyi változásra lenne szükség. A városépítés újabb, jobb útjára mindenki szeretne rálépni. Gyakran csak találgatjuk. hogyan. Több pénzzel, magasabb építőipari színvonallal, nagyobb műszaki tudással? No meg ötlettel, ami igazán nem nyeli a százmilliókat. Arra lenne szükség, hogy még több ember mondja el véleményét. nagyon sokan szólianak bele lakóhelyük sorsába, alakításába. Az érdeklődést már az iskolában fel lehetne kelteni oly módon is. hogy tanítanák. miként becsüljük környezetünket és ismerjük fel értékeinket Egy biztos, s az Urbanisztikai Társaság ajánlásai közül ezt tartom a legfontosabbnak; lehetővé kell tenni a különböző demokratikus fórumok segítségével, hogy a városrendezési tervek jóváhagyása előtt a lakosság elmondja véleményét. és már az alapvető koncepciók kidolgozásánál figyelembe vegyék a különböző észrevételeket. Ha mindenki részt vállal a környezet alakításában, mindenki közelebb érzi szívéhez városát Halász Miklós Víztároló a hegyen Elkészült a Budapesti Vízművek új nagy beruházása; a teljes gellérthegyi tároló rendszer. Két évvel azután, hogy átadták az első, negyvenezer köbméteres medencét. most üzembe helyezték a másodikat is. Ezzel a gellérthegyi rendszer befogadóképessége elérte a 127 ezer köbmétert Az idén a Budapesti Vízművek telepei már 1 millió 300 ezer köbméter vizet adhatnak Budapestnek. Telex és ügyintézés Telexgépekkel bonyolítják le Budapesten a kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács közötti ügyintézést levelezést. A jövőben a hosszadalmas hivatali utat nem kell megtenniük például az ülésekre invitáló meghívóknak, a fontos adatokat tartalmazó iratoknak, az információt tartalmazó leveleknek. Néhány hete telexgép .kopog a főváros mind a huszonkét kerületi tanácsánál, és természetesen a Fővárosi Tanácsnál is. Minden iratról két példányt készít a gép. a feladónál és a fogadónál is, így nem veszhet el egy üzenet sem. Az ügyfélszolgálati irodák és az üzenetrögzítő telefonok bevezetése után a tanácsi telex is — bár áttételesen — a lakosság az ügyfelek érdekeit szolgálja. Segítségével feleannvi idő alatt szervezik munkájukat, belső ügyrendiúket a? államigazgatás dolgozói (MTI) Michael O'Riordan magyarországi látogatása Az MSZMP KB meghívására június 10—14. között látogatást tett hazánkban Michael O'Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára. Az ír párt vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott vele Cyenes András, a Központi Bizottság titkára. O'Riordan látogatást tett a Május 1. Ruhagyárban, a BKV cinkotai autóbuszüzemében és a Veszprém megyei pártbizottságon. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást országuk helyzetéről. pártjuk tevékenységéről, s feladatairól. A nemzetközi élet. valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélés során hangi súlyozták, hogy valamennyi haladó, békeszerető erő további közös fellépésére van szükség az enyhülés eredményeinek megőrzése, a háborús veszélyek elhárítása érdekében. A közös célok eléréséhez az európai kor.-ununista pártok párizsi találkozójának eredményei jó alapul szolgálnak. A megbeszélések során kifejezésre jutott, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és Írország Kommunista Pártja közötti kapcsolatokat a marxizmus— leninizmus és az internacionalista szolidaritás szellemében. Michael O'Riordan szombaton elutazott hazánkból. Az ír párt vezetőjft a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta.