Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

é Vasárnap, 1980. iúníus 15. Zenes tábor Csongrádon Ma, vasárnap nyílik Csongrádon három megye, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun 110 zeneiskolai tanulójának egyhetes nemzetközi zenei lábora. A negyedik alkalommal szervezett foglalkozásokat Rohmann Imre, Arató Szilvia. Gyermán István és Gyermán Istvánné a csehszlovákiai Prágai trió tagjai, valamint Weninger Richárd vezetik. Két1 hangversenyt ls szerveznek. június 17-én Csongrádon, 20-án-pedig Szegeden. Gyorsmérleg Ermdmémjew as ünnepi könyvhéft — Bár végleges adatok be véve az árváltozásokat is még nincsenek birtokunk- — minimális mennyiségi fórban. azt tudjuk már, hogy galomnövekedést takar. A az idei ünnepi könyvhéten fővárosban, az Állami Könyvcsaknem 120 millió forintnyi terjesztő Vállalat üzleteiben, könyv kelt el, a tavalyinál könyvsátrainál a tavalyinál Győri Imre mintegy 20 százalékkal több — mondotta Gábor Viktor, n Kulturális Minisztérium kiadói főigazgatója. — Ügy ítéljük meg, hogy ez az eredmény — figyelemA Kincskereső nyáron A Szegeden szerkesztett Televízió szegedi körzeti stúKincskereső, n 10—14 évesek diójával együttműködve a irodalmi és művészeti folyó- képernyőn jelenik meg a Irata az iskolai tanévhez iga- Kincskereső két szünidei zodvn a nyári szünidő három különszáma. Az elmúlt -hehónapjában nem jelenik meg. tekben fejezték be a két idei Am tétlenségről szó sincs, 'produkció felvételeit és utóNemcsak az őszi számok elő- munkálatait. Az úgy volt... készítése folyik, de befejezé- címmel portréfilm készült a séhez közeledik az ötödször tizenévesek legnépszerűbb megrendezésre kerülő Kincs- ....... ... keresö-tábor szervezési muri- írónCjér51' a sze«edl szuletékája. Az idén július 3, és 12. sű Janikovszky Éváról. A félközött Szegeden a tanyai órás filmben az írónő mesél diákotthon Április 4. utján gyerekkori élményeiről, a kolevő épülete fogadja az or- rabell Szegedről és megeleszág minden részéből azt a venedik különböző feldolgo100 gyereket, akik a folyó- zásban a Kincskeresőnek írt irat legszorgalmasabb olva- Az úgy volt... sorozat nésót, a Kincskereső-klubok hány darabja. A riporteri legtevékenyebb résztvevői, a szerepet ls gyerekek vállalBarátom, a könyv pályázat ták magukra. A filmet Erdős legeredményesebb résztvevői Pál rendezte, és Július közevoltak. A hagyományokhoz pén kerül képernyőre, híven a tábor lakói mégis- A másik tévés különszám merkednek Szeged nevezetes- a lakótelepi gyerekek viláségeivel. irodalmi, művészeti gába vezeti el a nézőket. Cihagyományaival; találkoznak me: A mi házunk. Egy toa folyóiratban gyakran sze- ronyház élete elevenedik meg replö írókkal. költőkkel; versben, dalban, dramatizált megismerkednek a folyóirat- részletekben, sok gyerekszeszerkesztés titkaival, a szín- replővel és a szegedi színjátszás és bábozás alapjai- ház művészeinek közremúköval. A tábor idején megje- désével. A Tarjénban forgalentetik saját . írásaikkal és tott vidám, néhol groteszk rajzaikkal a Tábori Kincs- műsort Horváth Zoltán renkeresót. dezte. A filmet augusztus Gyakorlattá vált. hogy a közepén láthatjuk a televínyári szünetben a Magyar zióban. Janikovszky Éva. a gyermekszereplők és a stáb néhány tagja Az úgy volt... felvételén Molnár F. János felvetoei Kamera a daru kosarában a tarján! toronyházak között — A mi hézunk felvételének egy különleges pillanata 10 millió forinttal, 21 százalékkal több könyv — összesen 57 millió forintnyi — talált gazdára. A vidéki Állami Könyvterjesztő, a Művelt Nép mintegy 43 millió forint forgalmat ért el, amely az előző évinél 25 százalékkal több. A szövetkezeti könyvesboltok pontos forgalmi eredményét ma még nem ismerjük, számításunk becsült adat; eszerint ezekben az üzletekben mintegy 15 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva a forgalom; s így elérte a 18 millió forintot. — Az ünnepi könyvhét sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a 95 könyvheti újdonság 2,5 millió példányban, időben, zavaroktól mentesen eljutott az ország könyvesboltjaiba. Elmondhatjuk: a könyvválaszték a könyvhét célkitűzéseinek megfelelően alakult. -7- Az idei könyvhétnek ls sikerkötetei voltak, a már hagyományos antológiák: a Körkép '80, a Rivalda 78—79 és az írószemmel 1979; a többi kelendő kötethez — Nagy László, Szentmihályi Szabó Péter, Tandori Dezső, Ráth-Végh István, Goldzjher Ignác, Janikovszky Éva, Bojár Sándor, Slawomir Mrozek, Joyce Carol Oates könyveihez,— hasonlóan már az első napokban elfogytak. A sikerkönyvek kapcsán megjegyzem, hogy Moldova György könyve iránt rendkívüli érdeklődésre számítottunk, de a tervezett 100 ezres példányszámot reálisnak tartottuk, s a könyv mégis teljesen elfogyott. Aá ünnepi könyvltéV''végére több helyütt hiánycikké vált egyebek között a fiatal magyar prózai rókról és a fiatal magyar költőkről írott két tanulmánykötet, a Kalevala, Örkény István, Németh László, Ottlik Géza, Babits Mihály, Mocsár Gábor, Szabó Magda, Páskándi Géza, Tóth Juciit. Bemard Malamud, Graham Greene és Hermán Ottó kötete. Végig nagy érdeklődés kísérte Vaszilij Suksin művét, a mai szovjet drámákat közreadó könyvet, s a Magyal- Néprajzi Lexikon harmadik kötetét is. — Lényeges tapasztalata az idei könyvhétnek, hogy kulturális életünk jelentős eseményének társadalmi rangja tovább erősödött. Párt-, állami, társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében nyitották meg az ország több pontján a könyvhetet. (MTI) Nemzetiségi hetek Idén júliusban is megrendezik a Nógrád megyei nemzetiségi heteket. A gazdag kulturális program kiemelkedő eseménye lesz a rétsági szlovák és német nyelvű könyv- és hanglemez-kiállítás, a bánki nemzetiségi háznak a szlovák kultúra helyi tárgyi emlékeiből öszszeállitott tárlata, az öntevékeny nemzetiségi néptánccsoportok, kórusok nézsai találkozója, valamint a megyei amatőr képzőművészeti tábor Bánkon. A nógrádi nemzetiségi hetek a bánki nemzetiségi fesztivállal fejeződnék be. Az augusztus 3-i felvonuláson és a tó víziszínpadán megi rendezésre kerülő műsorban ! a Nógrád megyei nemzetiséI gi együtteseken kívül részt vesz a szlovák szövetség tardosbányai és a német szövetség városlődi együttese. A fesztiválra szlovákiai és NDK-beli népi együtteseket is várnak. Kimeríthetetlen forrás rr r a nep művészété A fazekasság a legősibb mesterségek egyike. Szerte a világon sokféle nép. sokféleképpen alakította legősibb és legolcsóbb nyersanyagát. az agyagot, hogy célszerűen a maga szolgálatába állítsa azt. Ember és agyag első találkozása óta él a fazekasokban az a törekvés, hogy úgy formálják az agyagot a maguk kedvére és hasznára, hogy örömük ls teljék benne. Annak is. aki készíti, annak is. aki használja. Igv volt és így van ez Hódmezővásárhelyen is. ahol ez a szép népművészeti ág új reneszánszát éli. A vásárhelyi keráml 200 éves múltja során mindig a népművészet méltó reprezentálója volt. s többször is megújhodott. A szép hagyományokat először 1912ben több jól ismert vásárhelyi művész: Endre Béla. Tornyai János, Pásztor János. Kallós Ede és mások elevenítették fel. amikor létrehozták a Majolika Telepet, s megmentették a hanyatló fazekasipart és vele annak szakmai és művészi értékét. A hajdani telep ma az Alföldi Porcelángyár része, s az ott dolgozó malolikafestők ma is bátran merítenek a népművészet helyi hagyományaiból: Ez a kiállítás a vásárhelyi népművészeti kerámia mai, második nagv megújhodását tükrözi. Azt példázza, hogy szerencsésen találkozott a Népi Iparművészeti Tanács ösztönzése az Agyag és Szilikát Ipari Szövetkezet készségével és jó helyzetfelismerésével, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének segítsége az állam sokoldalú támogatásával, a népművészet helyi hagyományait kutató szenvedély a szövetkezeti tagok pontos és lelkiismeretes munkájával. A vásárhelyiektől hallottam, hogy a régi fazekas dinasztiák szinte kihaltak már, csak két régi mester tevékenykedik a városban. Sem ők. sem a nagyobb sorozatokat előállító Majolika Gváregység nem tudnák a megőrzésre érdemes formák, minták teljes választékát fenntartva, a jelentkező igényeket kielégíteni. Fontos , saerepe./-volt és van tehát az Itt kiállító szövetkezetnek, amely — bátran építve tervezőjének. Nagy Bélánénak szetívedélyes kutatómunkájára — megközelítően 900 féle zsűrizett vásárhelyi népművészeti kerámiával tudja gazdagítani a termékek választékát A legszebb darabok e kiállításon láthatók. Nem érzem magam hivatottnak arra. hogy e népművészeti remekeket eleVnezzem. azt taglaljam, hogyan őrzik a régi tabáni, újvárosi és csucsi városrészek tálas- és fazekasmestereinek hagyományait. Inkább arról szólnék, amit e szép alkotások puszta jelenlétükkel felidéznek. A tárgyak olykor többet, olykor kevesebbét árulnak el az avatatlannak születésük körülményeiről. Pedig életünk qagy változásairól tanúskodhatnának. Azok a formák, azok a minták, amelyek régen egy-egy tálas, fazekas család szinte személyes tulajdonának számítottak, ma megújulva élnek tovább, de immár a közösség alkotásaiban. Ami pedig régen a legszegényebb osztályok használati tárgya volt, az ma a lakások dísze- ÜJ színt visznek az emberek környezetébe, s a maguk módján örömet szereznek a szépet szeretőknek. És nem kevés emberről, nem kevés lakásról van szó. hiszen az elmúlt évtizedekben a fél ország új otthonba költözött Érdemes arra is gondolni, hogy a népi kerámia készítése sajátos értékalkotó tevékenység. A cserepek, majolikák ára legkevésbé a felhasznált anyag mennyiségétől. árától függ. sokkal inkább az alkotó ember fantáziájától, ügyességétől. Ez a szellemi erőforrás Vásárhelyen kéznél van. adott a szorgalmas és ügves kéz is. és finom agyagnak sincsenek hfián. Szigorúan gazdasági megközelítésben úgy is fogalmazható, hogy a kerámia gazdaságos termék. Hozzá lehet tenni: ez a szövetkezet ipari kerámiákat is előállít más üzemek számára, s termékeivel Jelentős importmegtakarítást tesz lehetővé. Az itt látható sok szép kerámia mögött ott van a hagyomány, ott a művészet öröme és ott vannak a gazdasági mutatók összefüggései is. Kifejezője száz-egynéhány vásárhelyi ember életkörülményé• Az MSZMP KB osztályvezetőjének beszéde a Fővárost Művelődési Házban rendezett, vásárhelyi kerámiákat bemutató kiállítás megnyitójaként harv.zott el Június én. (A szerk.) nek. tevékenységének, a 46 Csongrád megyei ipari szövetkezetben tevékenykedő 11 ezernyi dolgozó eredményeinek. Még tágabb értelemben: érzékelhetővé teszi a kisipari szövetkezetek szerepét. jövőjét társadalmunkban. Az itt kiállító Agyag- és Szilikát Ipari Szövetkezetnek 160 tagja van. Népművészeti és ipari kerámiákat készítenek, nagyjából fele-fele arányban, és mintegy 25 millió forint a teljes árbevételük. Nyereségük évente — legalábbis 1980-ig — elérte az árbevétel 25 százalékát. Ez az arány nagyon jónak mondható, kétszerese a Csongrád megyei átlagnak, s országosan is elismerésre méltó. A szövetkezet jövője megalapozott. Az elmúlt esztendők beruházásának köszönhető. hogy egyetlen esztendő alatt — változatlan létszám mellett — a termelési érték megkétszereződött. Termékszerkezete — amelyről manapság olyan sok szó esik országszerte — Igen jó arányokat tükröz. Választéka gazdag, keresett cikkeket gyárt, nyersanyaga van és a szakmai utánpótlás örvendetesen gyarapszik, 45 szakmunkástanulójuk van. Ez a szövetkezet szerény. de fontos szerepet tölt be a Csongrád megyei ipari szövetkezetek sorában. Huszonötmillió forintos termelési értékük századrésze a többiek 2,5 milliárdjának. Szűkebb pátriájukban tehát — ahol a szövetkezeti ipar az országos átlagot meghaladóan 11—12 százalékos részarányt képvisel a megye szocialista iparában — az itt kiállítók nem tartoznak a — hogy úgy mondjam — „nagyok" közé. De néhány területen sokan tanulhatnak tőlük: jó a helyzetfelismerésük. nagy az ügyszeretet e kollektívában. Dicséretes, hogy a szövetkezet fejlődése jól illeszkedik az ágazati, a megyei és a városi tervekhez. A gazdasági tevékenységen messze túlmutat a tagságnak az a döntése ls, hogy alapszabályukban kötelezttséget vállaltak a hódmezővásárhelyi tájjellegű népművészeti kerámiamotívumok gyűjtésére, alkalmazására. megóvására, a nxal lakáskultúrába való illesztésére. Ez a szép kiállítás kedvező lehetőséget kínál arra ls. hogv néhány szót ejtsek az ipari szövetkezetek távlatáról. Ismeretes, hogy a párt- és az állami vezetés gazdasági munkájában régóta számol és a jövőben ls számolni fog az ipari szövetkezetek tevékenységével. Ezek jól beépültek a népgazdaság szervezetébe, fontos szerepet töltenek be a lakosság ellátásában, sőt a külkereskedelemben is. Jelentős a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenységük. Aktívan vesznek részt a lakásépítési program megvalósításában is. Ezek a kis- és középüzemek igyekeznek rugalmasan, viszonylag gyorsan alkalmazkodni a változó piád igényekhez, tevékenységükre szükség volt és ezután ls szükség lesz. Jövőjüket illetően pártunk XII. kongresszusának határozata is rendkívül egyértelműen foglalt állást. Idézem: ..A szövetkezetek fontos szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben ls arra törekszünk. hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítési és fenntartó szövetkezetek — a népgazdasági és a társadalmi célokkal összhangban — fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekét, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát" A kiállítás látnivalói magukért beszélnek. Mélv meggyőződésem, hogy a Fővárosi Művelődési Ház vezetőinek az a tiszteletreméltó vállalkozása, hogy helyet adtak a hódmezővásárhelyi népművészeti kerámiai kiállításnak, helyes és jó döntés volt. Elősegíti, hogy új Igények szülessenek, a meglevők formálódjanak, erősödjék a tenniakarás. gyarapodjék a kezdeményezők önbizalma, hogy jó úton járnak. amikor a népművészet kimeríthetetlen kincsestárához nyúlnak vissza. HófezivásárSieiy a több) között arról is nevezetes, hogy lakosai az artézi kutak nem apadó, tiszta vizét Isszák. Ilyen tiszta és kimeríthetetlen forrás a nép művészete is. Erőt és biztatást nyer a ma tennivalóihoz, aki a szép hagyományokhoz alkotóan visszanyúl, megőrzi, továbbfejleszti azokat, őszintén kívánom. hogy ezek a tiszta források Hódmezővásárhelyen es az ország más vidékein is bőven buzogjanak. v