Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

10 Csütörtök, 1980. május 1. Változások őrzői Kiállítási napló a Budapesti Művészeti — pávamadara mellett Hetek Máté hály utcai Képtárában. Jellemezhető-e az utca művészetével, évenként két-két falragasszál a felszabadulásunk óta eltelt 35 esztendő megannyi politikai, társadalHarmincöt év, hetven pia- „lázmérőjén": „Enyém kát. Ez a címe annak a ki- föld, magamnak aratok" állításnak, melyet a Magyar mosolygó .paraszt arca mel- András filmplakátja jó példa Munkásmozgalmi Múzeum lett a következő falragasz erre). anyagából rendeztek a Móra már fölszólító módban fogai- A mind rangosabb magyar Ferenc Múzeum Horváth Mi- maz: „Kaptál földet adj ke- plakátművészet megoldási nyeret!" Ismét mellette pe- módjainak gazdag skáláját dlg már egyenesen követel: jeizj Hincz Gyulq az 1918-as „Lakat alá a feketézőkkel 1" köztársaságra emlékező piaion tosabb ez ido tájt a poli- kátjának grafikussága; a tika, a termelés, a társadal- gyerekekhez szóló színes, kedmi erok harca, mint a kul- Ves játékosság jellemzi Reich mi, gazdasagi, kulturális moz- tura. így hat a három- és Károly nemzetközi gyermekzanata?! Természetesen nem. ötéves tervek plakátjai mel- évre készített rajzát A fesDe hetven plakát — ha jól lett elvétve fordul elő kul- t6i hatásokra épít ' Schmall valogatták azokat a hatal- turális tematika. Károly 70-es nőnapi íalramas mennyiségből — jelez- A hatvanas évektől egy gasza vagy Szyksynan Wanhet fontos történéseket, egészen más plakátművészet da az országos úttörő-találutalhat tendenciákra, fő Irá- teljesedik ki. Jellemzője en- kozóra készített nyakkendőnyokra. A falragasz ugyan- nek a gazdagodó tematika, virága. Az emblémajelleget ls a legdemokratikusabb az oldott ábrázolásmód, mind legpregnánsabban Konecsni művészeti agak egyike. Cél- több kiváló alkalmazott gra- György bravúros megoldása ját, funkcióját, megjelenését fikus jelentkezése. A poliü- — a nők helsinki világkongteklntve mindenképpen köz- kaj téma természetesen ma- resszusára — jelzi, s az ő erthető, kozpontilag ellenőr- radi de a direkt agitáció he- nevéhez fűződik a tán legzött Tehát „hivatalos" állás- íyett a figyelemfelkeltés, a ötletesebb elképzelés is: a pont tükrözője, akár tartal- megdöbbenlés a célja. Jel- szocialista alkotmány gondoszerűen, mellbevágóan fogai- latát két óvó kéz között az maznak (So—Ky neutron- Országház kupolájával fejebomba-ellenes plakátjának zi ki. A fotós megoldás haexpresszív, „tépett" grafikai tásos darabja Bakos István megoldására vagy Kemény 1945—1975 című plakátja, György Indokína-falragaszá- melyen a két évszám plasznak sárga-fekete kontraszt- tikus betonképéből készít jára, bomba- és felkiáltójel- műalkotást, a sokszorosítás motívumára gondolok). A technikájára utal „Faragó" termelés plakátjai áttétele- csillagraszterpontokból megsebbek (az ötödik ötéves formált Lenin-portréja. Így terv növekvő számjegyei), a őrzik ezek a plakátok — kultúra jegyében született mint egy kórlap — tórsadalmunkák sokszínűbbek (Filo ml életünk változásait Átadták a SZOf-iljakat Szerdán a SZOT-szállóban lemérni, hogy azt mennyire ünnepélyesen kiosztották az tudják befogadni a dolgozók 1980. évi SZOT-díjakat. Az tömegei, hogyan formaija író-rendező alkotópáros, Ifiké László színművész, Ipper Pál újságíró Kakucd Géza, ünnepségen részt vett Aczél gondolkodásukat, maga tárta- a debreceni dolgozók általáGyörgy, a Minisztertanács sukat, szemléielüket. Az ilyen elnöknelyettese, Gáspár San- művészet nélkülözhetetlen dor, a SZOT főtitkára, az társadalmunk számára, s MSZMP Politikai Bizottságá- s ezért a szakszervezeti mozmát akár formai megoldásait figyelembe véve. Ez a hetven plakát azt mindenképpen bizonyítja, hogy két, jól elkülöníthető részre oszlik az elmúlt három és fél évtized, az 1960as évek előtti és utáni szakaszra. Míg a felszabadulást követő másfél évtizedben a plakátművészet elsősorban a napi politika agitátora volt, addig az utóbbi évtizedekben művészi igényességű tájékoztatóvá vált. A korabeli jelmondatok, közhelyes ábrázolások, hosszadalmas szövegek, a politikai tartalom túlburjánzásának múltával módosultak a tematikai arányok és a plakát mindinkább az Informálás. a tájékoztatás művészi közvetítője lett A felszabadulást . követő Időszak romos házfalait, sebHímzett életfa Él-e, élhet-e a népművészet évszázados hagyománya; megőrizhető vagy még inkább megújitható-e egy-egy Szabó Imréné. Rajzai, öszszegező munkái, gyűjtései bizonyítják, hogy magáénak tudja a magyar népi hímzések gazdag és változatos mintakincsét, öitéstechnikáját Nyers színű, természetes vásznain, posztóin visszafogott, mély tüzű zöld, bordó, kék fonalakkal teremti újjá , . . . .... e táj motívum kincsét az egyMagyar Rommunteta Párt nak< utóbbi ®asasságokflt szerű levél- és -*rágmintákt ^^"bSScIt napjainkban?! „Saját barlangjában végzünk a fasiszta fenevaddal!" — nak tagjai és Pozsgay Imre kulturális miniszter is. Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a kitüntetetteket, hangoztatva, hogy a szakszervezeti mozgalom messzemenően támogatja a művészetet, amely az embert, a munkát ábrázolja, a dolgozók tudatát formálja. Mint galom ezt továbbra is támogatja. A SZOT-díjakat Gáspár Sándor adta át. SZOT-díjat kapott: Adorján Lajos, az Ózdi Kohász néptáncegyüttes vezetője, Aradi Nóra művészettörténész, Bokor László filmrendező. Galambos Tibor koremondotta, a művész alkotó ográfus, Gáqs Rezső (Rodolmunkája nem öncélú tevé- fó) artistaművész, a Gyönkenység, értékét azon lehet gyössy Imre—Kabay Barna nos iskolájának igazgatója, Kalló Viktor szobrászművész, Kapusi Rózsa, a Magyar Rádió főmunkatársa, Kprai József zeneszerző-karnagy, Kiss István, a HVDSZ Liszt Ferenc férfikarának karnagya. Kovalik Károlyné —Hegyi Imre, a Magyar Rádió alkotópárosa, Kovács Kati táncdalénekes, Lóránd Hanna színművésznő, Olesai Kiss Zoltán szobrászművész, Raszler Károly grafikusművész, Tóth Béla író és Zelk Zoltán költő. Juhász Gyula-díjasok Elismerések szakszervezeti munkáért Az Eszperantó utcai szék- gának „Április 4.", a vállaháziyin* tegnap, szerdán ren- lati Kiváló címet elnyert dezték meg az SZMT ünnepségét. Juhász Imréné, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az SZMT munkatársait, a szakszervezeti aktivistákat. Ott volt a mebrigádja az egyik kitüntetett. Tagjainak eredményes gazdasági tevékenységéért, általános, szakmai, politikai műveltségük rendszeres fejlesztése és közéleti aktivitásuk gyei pártbizottság képvisele- alapján kapta a brigád a tében Szögi Béla osztályve- díjat, a vele járó emlékpia' hirdeti a szöveg a rohamsisakbunkerben remegő koriSok-sok példa bizonyítja a lehetőségek széles spektrumát a divatjelenségektől egészen a bartóki szintézis magasságáig. Az előbbire terkatúra-Hitler alatt „Gyöke- mé.szetes6n többen vélltdkozolvashatjuk egy máslkon. majd több plakát idézi a sürgető építőmunka feladatait: „Takarítsd el katl", „Építsünk!", többet !" stb. E korszakból tán legjobb és legmaradandóbb Konecsni György necsak kevesen érik el. De van, tói a kakasokig és szimbolia lehetőségek között egy na-.kus életfákig. Egyszerre ottgyon tisztes fennsík, ahol mind szebben és Igazabbul 8 rom?7 virágzik újra a népi hagyoTermeij mány Ezt a fennsíkot járja dr. Szabó Imréné népi iparművész, akinek hímzéseiből közelmúltban nyílt kiállihonos a futódíszítések alkalmazásánál, a népművészetre oly jellemző szimmetrikus szerkesztésnél, de a centrális ábrázolásoknál is. Teritők, szettek, párnák, falvédők, hímzett ruhadarabok, nyakvezet.es A kenyér Itt kezdő- tájs Szegeden, a Juhász Gyu- ékek, könyvjelzők. tariszdlk című alkotása, amely a munkásosztály és a parasztság érdekeinek szoros összela Művelődési Központ nagytermében. A békési táj, a Viharsarok nyák jelzik a funkció őrzését és gazdagítását, hagyományos futódíszítések a múlt fonódására utal korszerű, ké- J' tic,hnrHó lila „ávchp. nyelven. A kor feszültségei Kmzésvilágának kiváló isleolvashatók a plakátok merője és ujraalkotója Is dr. szín fonalakkal hímzett terí' tők a megújító törekvéseket. Két évtizede lesz lassan, hogy a Békés megyei Kamuton dr. Szabó Imréné elsők között teremtett olyan szűkebb közösséget, népművészeti szakkört, mely egy országos mozgalom elindítója is lett. Kétszer nyert dijat az országos Kis Jankó Bori-póNövekedett megyénkben a velését jutalmazó kategória- lyózaton 1971-ben lett népi tejtermelés, annak ellenére, ban a pitvaros! Felszabadu- iparművész. 1975-ig hetvenTejtermelők hogy az állomány bővítése lás Tsz lett az első. második elmaradt a tervezettóL A kis- pedig a makói József Attila termelök idén 8 százalékkal Tsz. tartanak kevesebb szarvas- Az országos verseny különmarhát, mint 1978-ban. A bözö kategóriáiban második nagyüzemi szarvasmarha-ál- helyezést ért el a Hódmezölomány is csak 1,4 százalék- vásárhelyi Allatorvostudomákal növekedett A kevesebb nyj Egyetemi Tangazdaság, a tehén viszont több tejet szegvári Puskin Tsz és a Goradott zsai Állami Gazdaság. KüBálint Jánosnak, a Csöng- löndíjat kapott a hódmezőrád megyei Állattenyésztési vásárhelyi Rákóczi Tsz. és Takarmányozási Felügye- A kistermeiök megyei verlóség igazgatójának értékelő senyében a legtöbb tejet szavai után dr. Szilágyi Ernő 3? ^ utfirt Benk6 Józse£ a Csongrád megyei tanács vb hódmezővásárhelyi lakos érmezőgazdasági és élelmezés- ta^tette 1979-ben. A máugyi osztályvezetője adta át sodik helyezett Kormányos a jutalmakat a megyei te - sándor csengelel tsz-tag, termelési vereeny győztesei- 34225 literes eredménnyel. A m L?an ÍT legmagasabb tejhozamot, lékelték a gazdaságok ered- 7430 htert Gallyas Ferenc ményejlt. A Derekegyhári Ál- hódmezővásárhelyi lakos tehene adta. A második legjobb eredményért 7071 literért Terhes János sándorfalkét tanítványa vizsgázott Békés megyében, öt éve él Szegeden, s vezeti a Juhász Gyula Művelődési Központ népi díszítőművészeti szakkörét. Kiállítása bizonyítja, hogy nemcsak nagy elhivatottsággal, de kiváló szakmai tudással, művészi színvonalon is. Tanúi Lajos zető, a városi pártbizottságot Rigó Szilveszter osztályvezető képviselte. Az elnökségben foglalt helyet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A Mihálka György vezette Szakszervezetek Altalános Munkáskórusának ünnepi műsora után Kovács Sándor, az SZMT titkára mondott beszédet. Azoknak, akik a munkásművelődésben, a szakmai és politikai műveltség fejlesztésében, a szocialista művékettet és pénzjutalmat. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat „Bolyai" szocialista brigádjának tagjai példamutató gazdasági munkájuk, a vállalati brigádmozgalomban és a munkásművelődés terén évek óta végzett színvonalas tevékenységük .alapján részesültek a kitüntetésben. A szakszervezeti mozgalomban végzett munka elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetésben részesült: dr. Harmatos József, dr. Sipos szet megteremtésében ki- Györgyné, Kiss Mihály. Meemelkgd.ő sikereket érnek el, évenként Juhász Gyula-dijat adományoz a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Az idén két kollektívának ítélték a díjat, amelyet a tegnapi ünnepségen adott át Oláh Mihály, az SZMT elnöke. Vásárhelyi szocialista brigád, az Ailatorvostudogyaszai Imre, Kovács Katalin, Pusztai György, Veres János, Bogár Sándor, Pintér Ilona, Babik Ferencné. Papp József, dr. Tényi Mária, dr. Rácz János, dr. Papos Mihály, Harkai Vilmos. Az ezüst fokozatú kitüntetést kapták: Bukovics Béla, Farkas Istvánná, Bódi Ilona, lami Gazdaságban adott a legtöbb tejet egy-egy tehén.: 5096 kilogrammot. Második le" vi lakos kapott jutalmat A ság, tehenenként 4814 kilogrammal. Harmadik a székkutasi Üj Élet Tsz, 4189 kilogrammos hozammal. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelés kategóriájában a felgyői Alföldi Róna Tsz lett az első, száz hektáronként 99 571 kilogrammos eredménnyel. Má megyei tanacs mezőgazdasági osztályának jutalmát további hat kistermelő vette át. Az ünnepélyes eredményr hirdetésen részt vett Keresztúri Istvánná, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, dr. Szabó János megyei főállatorvos és sodile a roszkei Kossuth Tsz, Csápenszki István, a Csongszáz hektáronként 54 783 ki- rád megyei Tejipari Vállalogrammal. A tejhozam nö- lat igazgatója. Kovács János sikere Gyöngyösön Gyöngyősön, az impozáns Zettel monodrámáját, a JoMátra Művelődési Központ- seí Lang cs. kir. hóhért eleban rendezte meg múlt hé- venítette meg a zárónapon ten a Kulturális Miniszteri- rendezett szakmai bemutaum, a Színházművészeti Szö- tón, ahol a részt vevő szakvetség és yeves megye ta- emberek és a közönség egynácsa az első országos mo- öntetű elismerését váltotta nodráma-fesztivált, ahol Sin- ki, produkcióját a szakmai kovits Imre, Bessenyei Fe- értékelésen a legjobbak körenc, Bánfi György, Pécsi II- zött emlegették, dikó, Csernus Mariann, Sütő A szegedi művész nagy siIrén és Spányik Éva társa- kert aratott a gálaesten is, ságában bemutatkozott Ko- ahol Móra-prózát és Petöfivács János, a Szegedi Nem- verset mondott, s adott rázeti Színház művésze is. adást, amit a közönség köGerhard Dorfer és Anton vetelt. mányi ^Egyetem tangazdasá- dr. Cserniczki Gyuláné, GyuSZOT-díjas: Tóth Béla „Hetekig szabtunk a sza- „Fényes szelek" jöttek, NÉlagíűrészen, porosak voltunk, KOSZ-kollégiumba, egyetemi mint a lisztes molnárok." előadótermekbe emelték, esz„Verekszünk naponta.., méltették önmagára, a világHa fülön kapom apámtól ra. Megtudta, „nincs izgalörökölt nagy gyalumat, őseim masabb munka az emberi világegyengető szerszámát, lélek rejtelmeinek búvárlásáegyenesbe hozom vele mind- nál", idestova harminc éve azt, ami görbe, kajsza, igaz ismeri ennek a gyönyörűséútjainkról ferde süllyesztők- geit és a kínjait. írásai, rebe siklató." gényei, novellái hiteles és Tóth Béla egyik legutóbbi súlyos szavúak. légióként kötetének (Gyaluvonások) az ezért szépek. Fedezetük van, első, meg az utolsó lapjairól érvényesek. Életküzdélem hivalók az idézetek. Onnantól telesíti őket, ami tartott vé— eddig; kínálja magát a gig az úton. s most is, hinem túl eredeti gondolat, s szen: „verekszünk naponta", rest küzdeni jobbért a má- Szóljanak bár tápái révésok dolgáról számvetni min- székről, más vízen járókról, iig (hivatalból) kész elme. És kocsisokról és kormányférmert való igaz: nagy útja fiakról — egy-egy tiszteletvolt a tanult asztalosnak, a dJ fflhajtág a dolgokat a nagy gyalutól a nagy gyaluig J , " , .,. két keze munkájaval a vilaglai István, Nagy János, dr. Kovács Lászlóné, Dura Géza, Jójárt István, Terhes István, Bánfi József, Lantos Illés, Pataki Mária, dr. Kosztolányi Gyula, Mári Józsefné, Málé József, Juhász Sz. István, Vöneki Mihály, Pázmán István, dr. Veres József, Fórizs József né, Metzing Mária, Sisa Zoltán, Lehelvári Sándorné, Nákófalvi József, Kohajda József, Rostás Ernőné, Nyíri Imréné, Molnár Györgyné és Szabó Aurél. A társadalmi aktivisták közül összesen 122-en a Szakszervezeti Munkáért oklevelet kapták. A tegnapi ünnepségen kapta meg Kiváló Dolgozó kitüntetését Kiss Jánosné és Daru Ernő. Kiváló Munkáért oklevelet kapott Raffai Zoltán és jó munkájukért számosan kaptak tegnap jutalmakat is. A SZOT elismerő oklevelét kapta a szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes munkájáért Szabó Sándorné, a szegedi Férfi és Női DivatszabóoVállalat 3. számú fiókjának dolgozója. A kitüntetetteket a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Szabó G. László köszöntötte. ra szerkesztő ember előtt Belülről ismeri a várost is, a múltját a mostani életét; „Móra Ferenc betűösvényein" nemrégiben végigvezette a mai lakóit, akiket „öreg könyvek őrizőjeként" és újak írójaként egyre szolgál. S. E. Május 5—9. Akadémiai közgyűlés A Magyar Tudományos Akadémia Idei közgyűlését május 5. és 9. között rendezik meg — jelentették be szerda délelőtt a közgyűlésről tartott sajtótájékoztatón. A május 5-1 nyitó napon az Akadémia elnökségének írásbeli beszámolóját — az elmúlt években végzett munkáról — Szentágothai János, az MTA elnöke, főtitkári beszámolóját pedig Márta Ferenc terjeszti be. Ugyancsak a közgyűlés nyitó ülésén adják át az Akadémiai aranyérmet és az Akadémiai díjat.