Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

4 Pcntek. 1980. április 11. postaláda társszerzőnk az olvasó Szabó Sándor a Sziliért su­gárút 18. szám alól. Olvasónk megnyugtatásá­ra közöljük, hogy a Jókai utcai nagyáruházban, me­lyet még ez évben átadnak rendeltetésének, a szolnoki­hoz hasonló kulturált kö­rülmények között, s kényel­mesen vásárolhat a lakos­ság. Legalábbis ezt ígérik az illetékesek. Az üzemeltetők, az áruház gazdái nak üzlet­politikai elképzeléseit egyéb­ként nemrégiben ismertet­tük lapunkban. Amennyi­ben a cikkünkbeit is közzé tett elképzelések valóra válnak, feltehetően kevesebb okunk lesz a panaszra. Hozzászólás Több olvasónk az ünnepi készülődés izgalmiban is szakított időt arra. hogy észrevételét, panaszát eljuttassa szerkesztőségünkbe. Legújabb Postaláda összeállításunkban — levélíróink jóvoltából — több aktuális problémával fog­lalkozunk. így például szólunk a takarékoskodással kap­csolatos kérdésekről, pontosabban » takarékoskodásnak el­lentmondó intézkedésekről. Olvasóink a lapunkban megje­lent írásokra ls reagálva, elmondják véleményüket a ke­reskedelemről. a tömegközlekedésről, és a város tisztaságá­ért indított akcióról. Néhányan tanácsot kértek tőlünk. A kérésnek igyekszünk is eleget tenni. Ka a magunk Ismere­tei kevésnek bizonyulnak a feladványok megoldására, az­zal próbálunk segíteni, hogy közzé tesszük a kérést. Társ­szerzőink között bizonyára akadnak majd. akik szívesen közreműködnek a gondok megoldásában. Busszal Mórahalomra Á Mórahalomra tartó autóbuszra szállt fel már­cius 26-én délelőtt 10 óra­kor Szegeden E. J.-né mó­rahalmi olvasónk. Utazásá­ról a következő tudósítást küldte el rovatunknak: Az első mórahalml meg­állóban azért nem szálltam le. mert a következő esik közelebb a házunkhoz, A fürdő előtt már megnyom­tam a jelzőcsengőt, a veze­tőnek bőven lett volna ideje megállni. De nem állt meg. Kértem, lassítson, szeretnék leszállni, de ő azt mondta, most már mindegy, majd a következőnél. Ezúttal sze­rencsém volt, mert a kalauz is kérte, hogy álllon meg. De így is sokat kellett visz­szajönnöm. sokkal többet kellett gyalogolnom, mintha az általam jelzett megálló­nál szállhattam volna le. Csak az a furcsa, hogy a sofőr egy Ismerősének még a megálló előtt leállította az autóbuszt Levélírónkhoz hasonlóan mi is azt kérdezzük, ezen az útvonalon talán alkalman­ként más és más a meg­állóhely T Lapunk március 4-1 szá­mában jelent meg Periratok a beázásról címmel az épí­tőipar problémáit ismertető cikkünk. Írásunkra az ille­tékesek, sajnos, nem rea­gáltak. Olvasóink viszont igen. Takács József szegedi olvasónk levelét idézzük: Az újságíró a tarjáni 607­es számú épület tetőszigete­lésének ügyében, az elkese­redett lakók védelmében ír­ta meg cikkét. A gond fel­vetésével egyben sok-sok lakótelepi család véleményé­nek is hangot adott Évek óta folyik a beázások mi­att a pereskedés, a bírósá­gi huzavona — olvashattuk. A károsultak dolgozó embe­rek, akik hosszú éveken át takarékoskodtak, hogy la­káshoz jussanak. Ügy vélik, drága pénzért seleltet kap­tak. A DÉLÉP-et elmarasz­taló bírósági ítéletnek nem sok foganatja lett. A vállalat illetékeseinek álláspontját nemcsak jogi, de morális szempontból sem tartom elfogadhatónak. Vé­leményem szerint társadal­milag igazságtalan, megen­gedhetetlen. hogy mások hibájából becsületesen dol­gozó emberek, egész csalá­dok kerüljenek súlyos hely­zetbe. Az ilyen magatartás társadalmi haszontalansága és az ügyben érintettek éle­tének megkeserítésén túl alig­ha járulhat hozzá az építők munkafegyelmének javítá­sához, a társadalmilag el­várható tisztességes munka­végzéshez. Tanácstalan vagyok Egy levél, öt észrevétel N. N. szegedi olvasónk összegyűjtve juttatta elhoz­zunk a mindennapok során szerzett kellemetlen tapasz­talatait. Első megjegyzését lapunknak címezte. A nyom­tatás minőségét bírálja. „Jó idö óta elmaszatolt betűk­kel. hiányos sorokkal, szinte felismerhetetlen képpel je­lenik meg. s meglehetősen gvakran a Délmagyaror­szág" — írja levélírónk. Majd fgy folytatja: A lap tgy nent oh/on vonzó az ol­vasó számára, mintha min­dig jól olvasható lenne. Olvasónknak kétségtelenül Igaza van. Tudnia kell Vi­szont. hogy e gondot esak a leendő ofszettechnika bevezetésével lehet meg­nyugtatóan megoldani. Ter­mészetesen követelmény a nyomdászoktól, hogy szép újságot állítsanak elő, amennyire csak engedi a régi berendeaés. Levélírónk második ész­revételéhez nem füzünk kommentárt. (Remélhetőleg megteszik est helyettünk az illetékesek.) Hátborzongató látvány, hogy a tömegközlekedési jár­müveken főleg az autóbu­szokon a nagy forgalom 'el­lenére sokszor kinyitják a vezetőfülke ajtaját és szinte végig az egész útvonalon beszélgetésükkel vonták el a vezető figyelmét, feltehe­tően maguk a Volán dolgo­zói Az ő traccsolásuk nem rejt baleseti veszélyt, vagy rájuk nem vonatkozik a fi­gyelmeztetés, miszerint: a vezetővel menet közben be­szélgetni tilos? Megdöbbenéssel teszi szó­vá olvasónk továbbá, hogy három évvel ezelőtt fi eveit fel először arra, hogyaPen­telei soron a 205-ös éoiilet közelében. húar. fémből ké­szüli, elhasználódott, hor­padt szemétgyűjtő hever az Út szólén. tele hulladékkal. Csodák csodája, a kukák ma is ott, s ugyanolyan ál­lapotban láthatók. „Oktat­juk az iskolában, unos-un­talan emlegetjük a környe­zetvédelem Jelentőségét Ez helyes te, de a propaganda mellett a megvalósítással ls kellene foglalkozni. Napon­ta sok száz gyermek és fel­nőtt „gyönyörködhet" az un. dorító, nyáron legyekkel borított szemetesedények­ben, de úgy latszik, az ille­tékoeek mindmáig nem érez. ték szükségét eltávolításuk, nak." Holló Lászlóné tarjáni le­vélírónk — noha feltehető­en nem iamerte az imént idézett levelet — ugyanezt a problémát tette szóvá, Q még azt is megkérdezi: vajon kiknek a feladata len­ne az ócska szemétgyűjtő­ket elszállítani, újra cserél­ni. Nagyon várjuk a tavaszt, a szemet gyönyörködtető tiszta parkokat, de az imént vázolt dekoráció nélkül — írja olvasónk. . Visszatérve N. N. levelé­re, ismét csak szólni kell azokról, akik az Ingatlanke­zelő vállalat igyekezetét semmibe sem véve bepisz­kítják a frissen festett há­zak falait, s megrongálják a H/tekct. Nálunk sajnos — Írja olvasónk — sokan úgy értelmezik a gyermekszere­tetet, hogy jópofaságnak mi­nősitik a 3—4 éves aprósá­gok cél nélküli liftezését. Jóllehet, a felvonó soha nem lehet gyermekjáték tárgya. Arról nem is szólva, hogy az efféle szórakozás balesetveszélyes is. Nem ke, vésbé feltűnő — folytatja N. N. —. hogy a füvesített területeken elterjedt és gát. lástalan gyakorlat a keresz­tülgvaloglás. Ahogyan az is bevált módszer, hogy sokan a játszótereken, a parkok közelében mossák le — a környéket sártengerbe bo. rítva — autójukat Pontos névvel és lakcím­mel ellátva Juttatta el hoz­zánk levelét az az olvasónk, akt azt kérte, amennyiben foglalkozunk ügyével, az R-Jeligére hivatkozzunk. Ezek után lássuk, miért is fogott levélírónk tollat, „lukasomban szeretnék für­dőszobát kialakítani. Egy­szerű lenne a dolog, az át­alakítást kevés költséggel meg is tudnám oldani. Az építési osztályon azonban elmondták, a fürdőszoba ki­alakításához tervrajzot kell készíttetnem. Hát ez az én problémám, a terveztetésre szerény nyugdíjamból nem futja. Tanácstalan vagyok, mit tehetek ezek után? Egészségi állapotom ós ko­rom is indokolná, hogy vég­re kényelmesen tisztálkod­hassam." Olvasónkat minden bi­zonnyal az előírások isme­retében. helyesen tájékoz­tatták, Levelét azzal a re­ménnyel tettük közzé, hogy talán akad olyan kollektíva, amely esetleg kevés költ­ség ellenében, netán társa­dalmi munkában vállalkoz­na az olvasónk szerint nem túl bonyolult tervrajz elké­szítésére. Másik tanácstalan olva. sónk Fodor Antal. Veje ne­vében, pontosabban helyette fogott tollat Mint írja, lá­nya régóta beteg, tüdősza­natóriumban gyógyítják. Egyéves kisfiának gondo­zása és nevelése a férjére, levélírónk vejére hárul. Am az édesapát munkahelyéről nem szívesen engedik cl, hogy a gyereket bölcsődébe vigye, reggelente 8 órakor kell a munkában megjelen­nie. Sokszor szombaton és vasárnap ls dolgoznia kell. Az Idős. beteg szülők nem tudják elvállalni a gyermek gondozását. Vajon ml a te­endő? Unokájáért aggódó olva­sónknak azt tanácsoljuk, biztassa vejé'., hogv beszél­je meg problémáját mun­kahelyi vezetőivel. Addig, amíg felesége szanatórium­ban van, minden bizonnyal sikerül szerencsésebb mun­kabeosztást találni. Egyéb­ként ezt Olvasónknak is OMdnia kell; amennviben az édesanya hosszabb ideig be­teg. s képtelen ellátni gyer­mekét. az édesapát is meg­illetik a társadalombiztosí­tási kedvezmények. Kl érti ezt ? Összehasonlítások ^ohtok nem túl nagy város, mindenesetre nincs az öt kiemelt város között. Ennek ellenére oár órás szolnoki tartózkodásom alatt akkora csemegeboltban gyö­nyörködhettem, mint Itthon a fél Centrum Áruház. Sok­kal kisebb élelmiszerüzlet­ben ts árusítottak például sampinyon gombát, kilóját 30 forintért, dobozos gam­baszlrmot, amiről Szegeden még nem is hallottunk, al­maillatú Tomi mosóport, s folytathatnám tovább. A szegedi élelmiszerboltokban lesodorják a kabátgombun­kat a vásárlók. Szolnokon kulturált körülmények kö­zött nézelődhet, válogathat a közönséo Miért nincs ná­lunk a Belvárosban élelmi­szerár uluu?" — kérdezi Az alábbiakban két levól tartalmát Ismertetlük. A sorokat jjevezető alcímmel nem véletlenül kérdeztük: ki érti ezt? Olvasóink ugyanis olyan furcsaságok­ra hivták fel figyelmünket, melyeket ésszerűen indo­kolni mi sem tudtuk. Az első feladványt a kereske­delem illetékeseinek figyel­mébe ajánljuk, „Vajon mi az oka annak, hogy az üzletekben árusí­tott segédmotor-kerékpárok­hoz alkatrészeket úousaól­rán egyáltalán nem lehet kapni? Magam már egy éve járok a Kiás utcai motor­szaküzletbe alkatrészekért, ám mindig azt a választ kapom, hogy a Jawa Mus, tnng elnevezésű kismotor­hoz soha nem is volt alkat­rész, s nem tudni, lesz-e va, laha egyáltalán. Felháborí­tónak találom, hogy a ke­reskedelem forgalmazza eze­ket a jármüveket, s nem biztosítja hozzá az alkat­részt. Tisztában vagyok a kereskedelem nehézségeivel, de azzal, hogy hiánycikk, véleményem szerint még nem lehet elintézni a dol­got" — írja Szabó László, Kiss Mihály Pulz utcai levélírónk a takarékosságra hivatkozva kérdezi; miért kell a SZEOL-meccseket es­te, lámpafénynél rendezni. Kiszámolta-e valaki, hogy mennyi áramot pocsékolnak el így feleslegesen? Kinek van erre energiája? A tévé­ből figyelmeztetnek bennün­ket, ha egy kis lámpa fe­Húszéves a Pécsi Balett A Pécsi Bulett többször fellépett már Szegeden, a társulat előadásait a nagy­színházban és a Dóm té­ren is láthatták az érdek­lődök. Egyik szegedi olva­sónk a közelmúltban meg­tekintette a pécsiek Balett '80 című produkcióját. Benyomásalt abból az ap­ropóból vetette papírra, hogy a társulat idén ün­nepli megalakulásának 20. évfordulóját. „A Pécsi Balettnek meg­alakulása óta célkitűzései között szerepelt a szimfo­nikus balettek színpadra vitele. A 60-as években Purcell, Couperin, Vivaldi művelt vitték színre. Eck Imre koreográfiájával. A 70­es években Tóth Sándor ké­szített koreográfiát Mah­ler, Bach és a ma élő magyar zeneszerzők, Léng, Kurtóg, Szokolay. Petro­vics müveire. A szimfoni­kus balettek színpadi be­mutatóit nemcsak az or­szág határain belül, ha­nem azon túl is siker ko­ronázta. A Verdi zenére írt Requiem, amelyet Man­zoni, olasz író halálának évfordulójára Irt a sene­azerzó. talán legkitűnőbb, legkiforrottabb produkció­juk, egészen káprázatos megnyilvánulása a zene és mozgás harmóniájának. A Pécsi Balett másik jellemzője, amivel már megalakulásakor kitűnt a magyar táncművészeiben, hogy színpadon bemutatott balettjei érzékenyen rea­gálnak a magyar társada­lom problémáira, mintegy a társadalmi valóság tük­rözésével politizálnak. A társadalombon fellelhető problémákat felelősséggel viszik át a tánc mflvészs­tébe. Ez a fajta politikus balett, amely a klasszikus és modern zene hazai és külföldi művelőinek leg­javára támaszkodik, mint­egy iskolát teremt tánc­művészetünkben. Az elmúlt 20 év alatt tehát új stílust teremtett a Pécsi Balett, melynek hatása a tánemflvészeten túl az egész magvar szín­házművészetre kitérted. 1980. március 22-én a Pé­csi Nemzett Színházban volt a „Balett '80" bemu­tatója. A mühorválogatás zenéjét Bach, Mahler és J. Strauss alkotásaiból ál­lították össze, hangulat­ban ls változatos egységgé. Az első rész Bach: II. és III. Brandenburgi verse, nyére készült szimfonikus balett. Maga a zene ls le­nyűgöző, élményt nyújtó. A jelmez és a díszlet pu­ritán egyszerűsége és har­móniája jól alkalmazko­dik a zene hangulatához, gyönyörködtet, mégsem vonja el a figyelmet a tánctól, e zenétől. Sajná­latos. hogy a tánc Inkább végzős hallgatók vizsgaelő­adásaként hatott, mintsem a zene méltó partnereként. Ebben közrejátszott a ko­reográfia szegényes, ke­véssé árnyalt megkompo­nálása, de nem utolsósor­ban a táncosok bizonyta­lannak tűnő mozgása. Teljesen más felfogás, díszlet Jellemzi a Mahler­zenére szerkesztett Búcsú­zás című kompozíciót. En­nek képei, tartalmi meg­formálása lényegesen har­mónikusabb. kifejezőbb. A színen mint valami Csont­váry-kép szereplői eleve­nednek meg a táncosok a jó értelemben vett mo­dem balettben, szakítva a klasszikus balett megszo­kott mozgáskultúráiéval. G. Mahler IX. szimfóniá­jának I. tételét használja föl Tóth Sándor koreog­ráfus egy sajátos képi megfogalmazáshoz, melyet expresszívebbé a változó fényeffektusok tesznek. A harmadik rész a Gör­betükör címet viseli. Hét kép. melyek egymástól el­különülnek, zárt i elene­tekben. a humor eszközé­vel mutatnak be néhány társadalmi visszásságot. Közülük kiemelkedő hu­morában. táncos játékos­ságában, kifejezőereiében a Táncversenv és a Kis­kapu. A képek saiátnssá­ga a humor éa, a játék. A szerzett élmények bir­tokában kívánunk sok si­kert az iskolateremtő Pa­csi Balettnek, hogv úlabb 20 év múlva hasonló öröm­mej emlékézzünk meg munkásságukról. Binfl Ildiké Sorokban leslegesen ég, ojtsuk ej, A SZEOL-osoknal még soha nem hallottak az energia­takarékosságról? A Postaláda soros szer­kesztője hiába törte fejét, nem talált olyan érvet, mellyel megnyugtatóan vá­laszolhatna a kérdésekre. Méltatlankodó levélírónk­nak minden bizonnyal iga­za van. A meccsek eredmé­nye — így tapasztaljuk — egyáltalán nem lesz jobb attól, hogy a mérkőzéseket nem nappal, hanem díszki­világítás mellett iátsszák. A közönséget inkább jó já­tékkal, s nem fényerővel kellene elkápráztatni, Kiss Mihály a Sziliért su­gárúti ramház miatt is mél­tatlankodik, „Amikor az ut­cát szélesítették, a rom he­lyén maradt Még a villany­oszlopokat is az úttest felé kellett miatta kanvarltanl. Jóllehet, az illetékesek tud­ják, hogy ez a ház nem ma­vad ott azt js, hogy mibe fog kerülni, ha lebontják, és a lámpákat emiatt át kell helyezni. Vajon kinek a pénzén fogják ezt a felesle­ges kiadást fedezni? Miért dúcolták alá, miért nem bontották le. Városképet rontó szörnyű épület." A bu­ta intézkedésért — iegvzt meg olvasónk — valaki minden bizonnyal felelős­ségre vonható. A feleslege­sen kidobott pénzt vele kel­lene megfizettetni — szól a további tanács, ..A szégyell­ni való házat bontsák le. ét tüntessék elF Reggelente sűrű fekete füst borítja el a Csongrádi sugárút 1—3. számú épüle, tet és környékét — írja V. S.-né olvasónk. A lakók így nem is merik elszánni magukat arra, hogy a szo­bákat szellőztetni ablakot nyissanak. A füst — magya­rázza levélírónk — a szín­ház közeli dekorációs mű­helyének kéményéből Arad. cseppet sem tetszetős deko­rációval, korommal „díszít­ve" a házak falait. Márta Józsefné szatvmazl levélírónk frizuraügyben kért tőlünk tanácsot. Mint Írja, állandóan figyelemmel kíséri lapunk család-otthon című rovatát. A rovatban megjelenő cikkek mindig jó tanácsot adlak számára az öltözködést illetően. Viszont ritkán foglalkoznak az írá­sok a hajviseletekkel. Olva­sónk ezt hiányolja, s mert frizuraügyben hiába bön­gészte lapunkat, azerkesztő. ségünket kéri. adjon taná­csot. milyen módon csavar­hatná fej hosszú, vállig érő haját. Kismama levélírónk frizurával kapcsolatos el­képzelését rajzzal is illuszt­rálta. Ezek után csak saj­nálkozhatunk, hogy frizura­ügyben megfelelő jártasság­gal nem bírván, képtelenek vagyunk útbaigazító taná­csot adni. Nem tudjuk, s ezennel a fodrászoknak to­vábbítjuk a kérdést, hogy miként lehet haltekerő pá­ros drót hiányában felcsa­varni a hajat. Amennviben • kérdésre szaktanács nem érkezik, azt Javasoljuk le­vélírónknak, hogy valame­lyik fodrászüzletisen próbál­jon szerencsét. Temesvári Ferenc szegedi olvasónkat óravásárlás mi­att érte bosszúság. Mint Ír­ja, még tavaly decemberben vásárolt egy vekkert, az Öra és Ekszerkereskedelml Vállalat 117-es számú bolt­jában. Az óra csörgőjét Idén március 11-ig nem próbálta ki. A napra pontosan em­lékszik. ugyanis ekkor de­rült kl. hogy noha „a felhú­zást szabályszerűen végez­tem". az óra nem csörög. Az üzletben hiába kérte ol­vasófőt, a hibás órát nem cscrélték ki. Pedig levél­írónk arra gyanakszik, hogy a vekker már ú.J korában hibás volt Véleményét alá­támasztja az is, hogy egy másik üzletben próbálkozva, hasonló, hibán órával ta­lálkozott Egyik levélírónk, akinek kérése, hogy problémájára levélben válasaoljunk. aat kérdezi, kik mentesülhetnek a szemétszállítási díj meg­fizetése alól. Tiszteletben tartva kérését, miszerint zzeretné megőrizni inkogni­tóját, nevét nem tesszük közzé. De mert a kérdésre válaszolni a rendeleteit is­meretének híján nem tu­dunk, tanácsoljuk, ea ügy­ben forduljon a városgaz­dálkodási vállalathoz, összeállította:

Next

/
Thumbnails
Contents