Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

Péníeír, 1980. április 11. 7 A városi tanács vb üléséről jelönijük Tavaszi nagytakarítás Szeged megyei város tanáfcsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Prágai Tibor elnökletével. A testület különös figyelmet fordított a város tavaszi nagytakarításának megszervezésére. Ez a nagyarányú vállalkozás már évről évre hagyományosan a lakosság, az üzemek, intézmények társadalmi közreműködésével zajlik le, hiszen a tél után csak így lehet Szeged közterületeit gyorsan rendbe tennL A társadalmi munkát szervező bizottság még decemberben kidolgozta ezt a programot, s tulajdonképpen már el is kezdődött a társadalmi munka, főként a középiskolai KlSZ-szervezetek részvételével. Tizenöt középiskola fiataljai a városi parkok, ligetek, út menti zöld szegélyek, erdei pihenőhelyek rendbe hozására vállalkoztak május 15-ig. Az általános iskolások Tápé, Algyő és Kiskundorozsma városrészekben a főutak közterületeinek és a mellékutak vízelvezető árkainak megtisztítását végzik el április végéig. a helyi üzemek és termelőszövetkezetek segítségével. A téeszek az illegális szemétlerakó helyek megszüntetését és a külterületi földutak egyengetését vállalták fel. A programnak része a Hazafias Népfront akciója is: takarítási mozgalom megszervezése Tarjánban, az Északi városrészben és Rókuson, a lakosság közreműködésével. Ennek célja a lakóépületek környezetének feltakarítása és a környező virágoskertek és előkertek első tavaszi gondozása. Sorompóba léptek már az üzemek is. Az „Egy üzem. egy park" mozgalom keretében több mint hetven helyen vállaltak munkát főként a szocialista brigádok részvételével. Elsősorban a játszóterek és a padok tavaszi karbantartását végzik el. Ezek a folyamatban levő akciók még nem terjednek ki a város egészére és nem tartalmazzák a társadalmi összefogásban rejlő valamennyi lehetőséget. Minthogy a környezet védelme érdekében mind teljesebb társadalmi összefogás szükséges, a Hazafias Népfront városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsáriak végrehajtó bizottsága felhívást fogadott el és tesz közzé a város állami, társadalmi és tömegszervezeteihez, az ipari, mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek, a szolgáltató vállalatok és az intézmények dolgozóihoz, a város egész lakosságához: tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságaért, rendjéért! * A végrehajtó bizottság áttekintette tegnapi ülésen az új hidnak a tömegközlekedésre gyakorolt hatását és a lépcsőzetes munkakezdés további kiterjesztésének lehetőségeit is. Határozatában a testület megállapította, hogy a helyközi autóbuszjáratoknak az új hídra vezetése helyes döntés volt, a megfelelő átszállási lehetőségek biztosítottak. A Belváros utasterhelése azonban szinte változatlan maradt és továbbra is egyenetlen. Ezért a lépcsőzetes munkakezdés további kiterjesztése indokolt. A vb jóváhagyólag vette tudomásul oktatási intézmények új munkaidőkezdését Mivel a bevásárlóforgalom kedvezőtlenül terheli a reggel 8 órai tömegközlekedési csúcsot a vb a Domus Áruház és a nagyáruház profiljába tartozó egyéb kereskedelmi egységek nyitvatartási rendjének felülvizsgálására utasította a kereskedelmi osztályt. E cél érdekében a Nagykörúton belüli üzletek, irodák, raktárak stb. nyitvatartási rendjét is át kell tekinteni. A tanács munkaügyi osztályának pedig az lesz a kötelessége, hogy a munkakezdés állandósításáról tárgyaljon a munkáltatókkal. * A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén értesültünk arról, hogy a testület utasítása szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály elkészíttette a Kiskundorozsma városrészben fekvő Subasa dűlő és szomszédsága környékén tartós földhasználatra kiadható terület részletes kimutatását és vázlatrajzát. Eszerint mintegy 110 hektárnyi területet lehet majd itt kiskerteknek kimérni. A parcellázásra vonatkozó műszaki megosztási vázrajzok elkészítése június végére várható. Felhívás Szegedi lakosságához Mint a végrehajtó bizottság üléséről szóló tudósításban emiitettük, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a tanács vezető testülete felhívással fordul Szeged állami, társadalmi és tömegszervezeteihez, az ipari, mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek, a szolgáltató vállalatok, az intézmények dolgozóihoz, a város egész lakosságához. A felhívás legfontosabb részleteit az alábbiakban közöljük: „Szeged város Dolgozói! Elvtársak, Barátaink! Az elmúlt években tartalmasabbá, , gazdagabbá vált életünk, szépült városunk, megváltozott az emberi környezet. A szocialista építés során tovább fejlődik városunk társadalmi, gazdasági élete. Bővült az ipari, mezőgazdasági termelés, növekszik az anyagi jólét... A környezetvédelemmel kapcsolatban kibontakozott városi tevékenységünk hatékonysága társadalmi öszszefogással tovább növelhető. Ezért indítjuk útjára a -Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért!- mozgalmat. Célunk a tiszta, szép, egészséges, rendezett környezet megteremtése és megóvása. Ehhez egyéni és közterületek, a lakó- és munkahelyek környezetének tisztaságán és szépségén vezet az út. Hívunk és kérünk mindenkit: csatlakozzék mozgalmunkhoz! Törekvésünk megvalósítása az egész lakosság részvételét igényli. Kérjük a népfrontbizottságok, a KISZ- és úttörőszervezetek tagjainak, a szakszervezeti és vöröskeresztes aktíváknak a szervező munkáját, példamutatását, az üzemi közösségek, szocialista brigádok cselekvő közreműködését. Induljon mindenütt nemes versengés a -Tiszta, virágos Szegedért-, a -Tiszta udvar, rendes ház- cím elnyeréséért, az akció keretében a kiskertek, a városok rendbetételéért, az épületek csinosításáért. Társadalmi összefogásunk nyomán szülessenek új parkok, játszóterek, utcai fasorok, fásított közterületek, virágos utcák, udvarok! Legyünk őrei a parkok, az útcák fáinak, virágainak, gyepszőnyegeinek, a közterületek tisztaságának! Tegyük közüggyé városunkban környezetünk védelmét, váljék mindennapi tevékenységünkké a szépítés! Felhívjuk Szeged minden lakóját, az ipari, mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek, a szolgáltató vállalatok, az egészségű©! és művelődésü©i intézmények, a hivatalok dolgozóit, a tanulóifjúságot, hogy ve©enek részt tiszta és szép, virágos és rendezett város megteremtését szolgáló -Te©ünk többet lakóhelyünk tisztaságáért, rendjéért- mozgalomban!" Diákköri koherencia Országos tudományos diákköri konferencia kezdődött tegnap, csütörtökön a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kertészeti Egyetem, a Keszthelyi Agrártudományi E©etem, a Budapesti Vendéglátóipari Főiskola és természetesen a szegedi intézmény hallgatói mutatják be tudományos dolgozataikat A kétnapos tanácskozásra külföldi vendégek is érkeztek, a belgrádi, valamint az újvidéki egyetem hallgatói is tartanak előadásokat. A diákköri konferencia tegnapi megnyitóján Gábor Miklósné dr., a SZÉF főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, dr. Tóth Zsiga István, a MÉTE ü©vezető elnöke mondott megnyitó beszédet. Ott volt a városi partbizottság képviseletében Szántó Tivadar osztályvezető, valamint Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. A tudományos program délután kezdődött: a hallgatók három szekcióban a két nap alatt összesen 33 előadást tartanak — feldolgozástechnológiai, mikrobiológiai, műszaki és gazdasági témakörökben. A konferencia egyik ünnepi eseményeként együttműködési szerződéseket írtak alá tegnap délelőtt: a SZÉF a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karóval, valamint a szegedi Fodor József szakközépiskolával a szervezettebb együttműködés kialakítása céljából kötött szerződést. A III. Országos MÉTE Tudományos Diákköri Konferencia ma, pénteken délután eredményhirdetéssel zárul. Perdöntő a minőség Korszerű raktár Az ország legkorszerűbb anyagmozgatási rendszerével kialakított, tízezer négyzetméter alapterületű raktárt adtak át csütörtökön rendeltetésének Törökbálinton. Üzemeltetője az Autóker Vállalat II. számú importalkatrész-kereskedelmi üzletága. A Budapest és Törökbálint közötti területen 30 vállalat részvételével megvalósuló közös beruházás — a depó — építkezése 1972-ben kezdődött. A tervezett létesítmény 92 800 négyzetmétert zárt és 25 100 né©zetméter szabadtéri tárolókapacitással az ország legna©obb raktárüzeme lesz. A gazdasági fejlődésnek az az üteme — öt év alatt 20 százalék körüli — amelyet ebben a tervidőszakban teljesíteni tudunk, jócskán kevesebb a megszokottnál, például annál, amelyet a hatvanas évtized első felében elértünk. Nem véletlen, hogy a növekedési ütem mérséklődését mindennapi életében is érzékelő társadalmunkat, annak minden rétegét, szó szoros értelemben egészét, esztendők óta foglalkoztatja a hogyan tovább? kérdése, a közel- és a távolabbi jövő perspektívája. Nos, az új évtized első felére az MSZMP XII. kongresszusa, a tényekkel, a reális lehetőségekkel számolva mintegy 15—17 százalékban jelölte meg a további út fejlődés mértékét. Nincs értelme, haszna szépíteni, megmagyarázni a helyzetet, avagy abban keresni megnyugvást, hogy világjelenségről van szó, mindenütt, más szocialista országokban is a korábbinál jóval szerényebb gazdasági növekedést tartanak reálisnak, me©alósíthatónak. Fontosabb azt felismerni, s aszerint dolgozni, cselekedni, ami segíti, teljesíthetővé teszi a soron következendő esztendők feladatait. A közgondolkodás és a gazdaság kapcsolatában időnként fáziskülönbség léphet fel. Ü© tűnik, hogy napjainkban sem a teljes harmónia jellemzi viszonyukat. Alig vitatható, hogy a magyar gazdaság idestova már e© évtizede maga mögött hagyta az extenzív fejlődés időszakát, rá kellett' lépnie az intenzív fejlesztés útjára. Ennek időszerűségét és következményeit a világgazdaságban bekövetkezett korszakváltás még fokozta. Mindez a gazdaságban nemcsak a követelményeket, egyszersmind a cselekvései: és folyamatok értékrendjét is módosította. Sommásan ezt úgy lehet meghatározni, hogy a kvantitatív — menynyiségi — mutatók jelentőségét és szerepét megelőzték a kvalitatív — a gazdasági folyamatok minőségi változásait, javulását kifejező — mutatók. Példaszerűen: a termékek műszaki-technikai színvonala, az export versenyképessége és gazdaságossága, a munka és az üzem szervezettsége. A gazdaságban tőlünk függetlenül kialakultak a kívánatos és egyedül lehetséges cselekvés, gazdálkodás kritérumai, de vajon követte ezt a közgondolkodás is, amely azután ily módon megújulva visszahat a gazdaságra, előreviszi annak folyamatait, fejlődését? Erre nem mi vagyunk hivatottak válaszolni, az illetékes a gazdaság. Illetékesek az említett mutatók, amelyek részben konkrétan, részben a végeredményben jelzik, érzékeltetik hozzájárultak-e és milyen mértékben a gazdálkodás minőségi változásai a fejlődéshez. Nagy elfogultság kellene ahhoz, hogy a tényekből, gazdaságunk elmúlt esztendőkbeni fejlődéséből kiolvasható választ pozitívnak, avagy legalább kielégítőnek minősíthetjük. Azért alapvető és szükséges a közgondolkodás és a gazdasági valóság, a szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági munka értékrendjének és a követelményeknek az egysége, összhangja, mert enélkül egyének és kollektívák, beosztottak és vezetők téves, sőt irreális következtetésekre juthatnak. A gazdaságfejlesztés korább: időszakaiban olyan meghatározások születtek, mint a feszített terv, ütemgyorsítás s ezekhez nagyobb, a foko zott erőfeszítés társult. Ilyes fajta gondolatmenettel, szem lelettel a ma és a közeljövC nem értelmezhető és nem érthető meg, mert olyasmi sülhet ki belőle: az alacsonyabb növekedési ütem kevesebb erőfeszítéssel, köriynyebben teljesíthető. Az ellenkezője az igaz; nehezebb lesz, többet és eredményesebben kell dolgoznunk. A gazdasági növekedés klasszikus erőforrásai — többletberuházás és -munkaerő — tekintetében adottságaink, lehetőségeink determináltak és korlátozottak; nem a több, hanem csak a gazdaságos befektetés és a termelésnél nagyobb mértékben javuló termelékenység lehet egy-egy szerény összetevője a haladásnak. Szerény és nem elegendő, mert néhány tucat új beruházás bizonyíthatóan jobb hatásfoka és működése még nem boldogít, érdemben nem változtatja meg az egész magyar gazdaság hatékonyságát. Ebben a tervidőszakban példának okáért az iparban és a mezőgazdaságban — az exportfejlesztési hitel igénybe vételével — kisebb-nagyobb beruházások egész sora valósult meg, amelyek ebben az évben majd 1 milliárd dollár értékű gazdaságosan értékesíthető áruval ©arapitják kivitelünket Elismerésre méltó beruházási, termelési, kiviteli teljesítmény ez, mindemellett gazdaságunk egészének hatásfoka, külgazdasági vetületben exportképessége, kivitelének gazdaságossága, változatlanul alacsony. Épp abban rejlik a ma és a holnap gazdaságfejlesztésének nehézségi foka, s egyben kulcsfeladata, ho© a már meglevő magyar gazdaság valamennyi anyagi termelő ágazatában folyamatosan és minél nagyobb mértékben javítani kell a ráfordításhozam-viszonyt, a gazdasági hatékonyságot. Jelképesen szólva: a vállalatok többségét kapun belül kell az előbbi tekintetben újjáépíteni, átalakitani, s elsődlegesen nem is beruházásokkal. Ennek hangsúlyozására ide kívánkozik az előbbi példa: az exportfejlesztő beruházásokkal létrehozott, s gazdaságosan exportáló árualap forint értéke kb. 30—31 milliárd, ez az anyagi termelőágazatok összproduktumának 4—5 százaléka. Kizárólag ezen az úton haladva aligha lehet a termelés egész, de legalább széles sprektumában rövid idő alatt javítani a hatékonyságot. Kell-e még bizonyítani a tágabb értelemben vett minőségi mutatók perdöntő szerepét, valamint azt, ho© az általuk mért, jelzett teljesítmények — például a terméke©ségre jutó energiaés anyagköltség csökkentése, azonos ráfordítással a minőség javítása, a javuló gazdaságosságot tanúsító termékszerkezet és export, a munka na©obb termelékenysége — a haladás, a gazdasági növekedés legfőbb mozgatói, összetevői. Mindez nemcsak a népgazdaság egészére, minden vállalatra érvényes. A társadalom csak azokat a vállalatokat ismerheti el fejlődőknek, a gazda, sági növekedés segítőinek, amelyek javítják tevékenységük hatékonyságát. < Garamvölgyi István Forradalom és földosztás Jubileumi tudományos konferencia Szegeden Felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére Népi demokratikus forradalom, és a földosztás címmel tudományos ülést rendezett a SZAB előadótermében a Magyar Történelmi Társulat megyei és szegedi csoportja, a Szegedi Akadémiai Bizottság filozófiai és történettudományi bizottsága, a JATE új- és legújabb kori magyar történeti tanszéke, a SZOTE marxizmus—leninizmus intézete, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszéke, a Hazafias Népfront me©ei honismereti bizottsága és a TIT Csongrád me©ei szervezetének történelmi választmánya. A tegnap délutáni tudományos ülésen Mérey Gyula akadémikus, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára köszöntötte a résztvevőket, majd Orbán Sándor, a történelemtudományok doktora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője tartott bevezető referátumot Az agrárkérdés demokratikus megoldásának útkeresése címmel. Szólt arról a történelmi útkeresésről, mely a magyar fársadalom egyik legfontosabb problémájához, az agrárkérdéshez kapcsolódott. Megállanította. ho© a felszabadulás ténye, a néni demokratikus forradalom és a "öidosztás egybeesése nem •örténelmi véletlen, hanem mély történeti összefüggés kifejeződése. Kifejtette, ho© agrármúltunk kérdéseit a társadalmi-gazdasági összefüggések alkotó részeként kell felfogni, megoldása az átfogó átalakulás egyik lényeges eleme. Fölvázolta azokat az ellentmondásos viszonyokat, melyek a polgári átalakulás félmegoldásai folytán követték egymást aa agrárszocialista mozgalmak kísérletein, 1919 tanulságán, a tömeges kivándorlásokon, a mezőgazdaság két háború közötti konjunktúráján. a népfrontmozgalom agrárpolitikáján át az 1945. március 17-én egyetlen ellenszavazattal megszületett földosztásrendeletig. A referátumhoz kapcsolódott Somlyai Magdának, a történelemtudományok kandidátusának, e©etemi docensnek A parasztkérdcs megoldása: történelmi sorsfordulók alkotóeleme és Szakács Sándornak, a történelemtudományok kandidátusának, egyetemi docensnek A földreform az agrárgazdaság és a társadalom strukturális változásainak tükrében című korreferátuma. A tudományos programot két hozzászólás egészítette ki. Szabó István, a történelemtudományok kandidátusa, egyetemi docens Az agrárviszonyok forradalmi-demokratikus megváltoztatásának snjá tossáoni a Dél-Alföldön, Tamasi Mihály, a történelemtudományok kandidátusa, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztőié A kisárutermeló parasztság történelmi útja a felszabadulás után címmel szólt hozzá a témához.