Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

Földutak az asztalt körül Egy-két esős nap, és sánréteg telepszik a városra, A Belváros aszfaltjára is: behordják a kocsikerekek oda is a nedves foldot, akár az ember a tiszta szobába, ha nem veti le utcai cipőjét. •ljeheteUen vigyázni a Belváros tisztaságára, ha a város peremén sártengeren kell átgázolniuk a gépkocsiknak. De ennél is nagyobb a gondjuk azoknak, akik a külső kerületekben élnek és gyalogszerrel kell eljutniuk a buszmegállóig, a boltba, ez iskolába, az orvoshoz, öszszeű. és tavasszal, az esős idő beálltával, amilyen ez a mostani is, „menetrendszerűen elárasztják" szerkesztőséi guriket a sorra, a rossz utakra panaszkodó levelek, amelyek számtalan kérdést is tartalmaznak. Fölkerestük hát a városi tanács épitésl és közlekedési osztályát, valamint a városgondnokságot, hogy választ tudjunk adni minden eddigi és ezután megfogalmazandó, a föld utakkal kapcsolatos kérdésre. Sajnálatos tény: a nagyvárosok közül Szegednek van a legtöbb, leghosszabb földútja. Győrnek az év végére nem lesz földútja a belterületen, a miskolclak 70 százalékig kiépített utakon közlekedhetnek, a ml útjainknak csak 40 százaléka ilyen. (A városokban 70—75 százalék lenne az igény.) A lemaradásnak egyik, fő oka az, hogy az épitésl költségeket megdrágítja a burkolásra használható anyagok lelőhelyének földrajzi távolsága. Mindettől függetlenül természetesen nagy figyelmet fordít a városi tanács özeknek a gon-' dóknak az enyhítésért. Hét esztendővel ezelőtt, 1073-ban elrendelte a tanács a város peremkerületeinek vizsgálatát Ennek részelj ént fölmérték a burkolt utak hosszát és ekkor került előtérbe a földutak stabilizálásának, fokozott karbantartásának szükségessége ls. Az V. ötéves tervben fejlesztési alapja nem volt erre a tanácsnak, csak a lakótelepek útjainak előkészítésére, az új hídra és a remizre futotta a pénzből. Lehetőség volt viszont arra. hogy a költségvetésből fordítsanak némi anyagiakat a földutak korszerűsítésére. A szóba jöhető lehetőségek közül az úgynevezett „salakstabilizáció" tűnt a legjobb megoldásnak. Előnye az, hogy az Ilyen út Időjárástól függetlenül használható, s a későbbiekben, ha a forgalom szükségessé teszi, további szerkezetmegerősítést is alkalmazhatnak rajta. 1976-tól évente 10 millió forintot fordított a város az utak salakfeltöltésére: az első évben több mint 4 kilométer út kapott salakburkolatot. egyebek között a Nagyszombati, a Gábor Áron. a Régiposta utca; 1977-ben a Derkovits fasor, a Korda, a Kátai utca, ho© csak néhányat említsünk, összesen 3,3 kilométer hosszúságban. 1978-ban a 2,7 kilométer a Lövölde út, a Rózsa Ferenc sugárút és a Szőri utca további korszerűsítéséből tevődött össze. Tavaly 14 utcában — például a Szekeres utcában, az Újszóregi úton, a Nyugati soron, az Alkony, a Móra utcában dolgoztak az útépítők, újabb 3 kilométerrel növelve a salakos utak hosszát Néhány helyen a lakosság is segített, példás társadalmi munkával Az öt esztendő alatt 20 kilométer földút szűnt meg. ez azt jelenti, hogy 65 zzegedi utca „kilábalt" a sárból. Sajnos a kővel való burkolás nem Járható útja a korszerűsítésnek: minden aszfaltozásra szánt útrúl már fölbontották a követ és máshol fektették le. 1© aztán „klfo©tunk" a tartalékokból. A költséges aszfaltozásra is van példa. 3,3 kilométer földút aszfaltburkolatot kapott Milyen alapon választattak Id azon szerencsések, akiket megszabadított a tanács a sártól? Elsősorban azokat az utcákat tették járhatóvá, amelyekben valamilyen közintézmény, üzlet, orvosi rendelő van, ho© ezek könnyen megközelíthetők le©enek. No, és milyen reménye lehet a tölpbl, még sárban közlekedő lakónak? Hisz Szegeden jelenleg 220 kilométer a földút Ezek is használhatók, ha rendszeresen karbantartják őket. A városgondnokság olyan gépláncot — hengert, föld©alut rakodógépeket stb. — vásárolt amely megfelelő lejtésűre ©alulva, tömörítve a talajt alkalmassá teszi az utat a közlekedésre. A költségesen üzemelő gépek fokozatosan látnak majd munkához. Az idén a KJPM na© útkorszerűsítéseit is támogatja anyagilag a tanács, í© jelentős összegek nem Jutnak a földutak javítására. A VI. ötéves terv költségvetését még nem Ismerjük. De ha a pénzügyi föltételek engedik, az eddigieknél több pcnzt szeretnének fordítani a földutakra. Ha a földes területek fő úthálózata elkészül, környékük útjait az új eljárásokkal olcsóbban megjavítva, a na© igénybevételtől ls meg lehet kímélni. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról, ho© a következő öt esztendőben meglevő útjaink korszerűsítése sem tűr haladékot. Olyan na© munkák előtt állunk, mint a Lenin körút, a Hunyadi János sugárút, a Szél, a Fecske, a Bérkert utca átépítése. a Rózsa Ferenc sugárút, a Zsámbokréti sor, a Bakay Nándor, a Bajcsy-ZsiUnszky és a Mikszáth Kálmán utca korszerűsítése, és megértek a Javításra Odeszsza városrész útjai la. A városnak e© pénztárcából kell fizetnie mindezt, miközben tudják: a mégoly ©önyörűséges tisztaszoba sem marad tiszta, ha elhanyagolt, sáros az udvar. Chlkán A*ne* RAZASMO Fererczy LAa-/Jó éa l»o1gár Lreykv. Simon Ferenc éa Bácaványl AWaeó. Gwxjvbos Ferenc éa Z»edn*i Mária. Szűcs Pál és Dobroosl Márts. Bálint Dnwe Jómét és LJppai Margit, Hauayer J6zset István és Szaitka-Xovács Máris. Kárpáti Zoltán és Ötvös Eva. Bulca Viktor és Flnta Jolán. Záruihá Hébert és Oercsá Erzsébet. Klspéter Itnrc és Csáki Margit, Juhász Tibor István és Gábor Erika. Szabó László és Csáki Margit, Uáló Mihály és Uál Erzsébet Rozália. Németh J&-aet és Bodal Inén Emma, Böbék István és Ocskó Margit bá^MB >runiss> BZULETflS BaMxs Ivánnak és WlrtMer Rsuxsainíiánaik Iván, Fodor Miklósnak és Acs-Kovács Irénnek Akos, Tandarl litvánnak és Zsemlye Erzsébetnek Róbert, Itoldlzsár Ferencnek és Horváth Rómának Viktor, Ördög Imire Istvánnak és Babonái Magdolnának Krisztián. Varga István Györgynek és Daróczi Honának Ivott, Földes imménck és Orosz Mártának Imire, Neszviecskö Laj ősnek és Saja Tarferiának Ulos. Dorogi Sándornak és Makal Erzsébetnek Gábor, Báló Istvánnak és FV'jvU Erzsébet Évának Hóbort. Kónya Zoltánnak és lovas fivia Máriának Judit Ibolya, Mát y us Zoltán Józsefnek és Halász Kain llnnak Katinka, Borbán János Istvánnak és Szilágyi Julianna Erzsébetnek Tibor. Perioó Mihálynak és Bényi Évának Tímea Mónika, IVtbarrzJ Istvánnak és Kormos Márta Zsuzsannának István. Bodnár Imrén ok és Szabó Máriának Szabolcs Imire. Magost Jenőnek és Samu Márta Gizellának Szabolcs, nullás Lászlónak éa Tóth KaUt1 izmuk László. Kiss Jánosnak és cítl Laszti'.tv ifk Márta Rózsának Gábor Lengyel László Istvánnak én Gábor Máriának AMMA Juli A. Vörös Sándornak és Ná© Anniinak Tamás, Rozsa Ferencnek és Pölös Zsuzsannának Ferenc, Bocsa György Tamásnak éo Endrcsz Erzsébetnek Sarolta. Huszár Ferenc Lászlónak és Majkries Mártának Zsuzsanna, Maz.ur.'uk Jánosnak és Husztl Katallmnák Dávid. HusSka Antalnak és Kismárton Ilonának Norbert. Kónn János Tibornak és Rózsa Irénnek Eszter Andrea, dr. Martinovics Jánosnak és dr. Kiutas Hona Mártának Eszter Agncs, Trmkó Pál Jánosnak és Terhes VoranBcáinak Tamás. Mojzes Istvánmsk és Virág Prém Évánolk Zoltán. Kováes LáasM Istvánnáik és Szálkai Erzsóbetnek Ágnes, Vörös ZvUán Lajosnak éa űüCsaládi események azéétea Veronikának Zalin Dávid. Elarta Sándornak és Keczer Armánsk Norbert Zoltán, Tart Ferencnek és Sárközi Rónára* Judit. Vásárhelyi Lajosnak éa Horváth Ensmának Szabolcs, Foresztegl Lajosnak éa Mbzécs Évának MM* Pintér Ferencnek és Data Klárának Andrea. Daibarczl Árpád Sándornak éa G yenes Rózsának Adrienn, Szögi Jánoa Lajosnak éa Kiss Eri zeébetinok Mónika, Ma győrics Róbert Lászlónak és Papp F.telkának Doneditk. Bódls Gábornak és ltorta Vllctiórtának Gábor, dr. Llarta Junónek és dr. Bité Ibolyának Dávid Janó, Szűcs Józsefnek és Kovács Katalinnak Katalin. Blahó Antalnak és Kovács Etelkának Brigitta Judit, KádáriNérneth Gyulának és Palotás Zsuzsannának Gyula. Bálint Ferencnek éa Molnár Erzsébetnek Zsanett Erzsébet, Bodó Brvimrvgk és Féml F.rtkAnak Zsuzsanna. Fodor Istvánnak és Makra Teréziának László. Dudás Lajosnak és Lázár Margitnak Lajos, dr. Fekete Zoltánnak és dr. Csele Klárának Katalán Nóra. Barna Foranc Anitáira* és Ábrahám Klárának Csaba, dr. Abcmyi János Gézának és dr. Bérczy Juditnak Zsolt, Szilágyi Lajosnak és Török Gizellának Lajos, dr. Tandarl Jánosnak és Dömötör Katalinnak János, Dohai Imrének és Soós Gizellának mire. Balogh Jánosnak és Paplógó Máriának János Árpád. Illa Ferenc Györgynek és Karai Katalin Etelkának Beatrix. Hoppál Istvánnak és Tácsi Ilonának Edina Irma. Putyoro József Imréinek és Na© Ágnes Klárának Gábor, Markai Istvánnak és Sebők Franciskának István. Boldizsár Istvánnak és Faragó Erzsébetnek Tibor Zsolt nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szögi Vincéné Rá ez. Erzsébet. Baikos Sándor. Fodor Ödönné Somogyi Borbála. Terhes istvánRTÉ LOIKOIOS Róna, Kovács Károly. Bakos Dezső. Faragó Józzwfné Búza Giziel.l«, Szdkeros Istvánná Komócsin Anna, Kovács Istvánná Rácz Mária, dr. Török Lajos inuu. Csányi Péter Piál, KároTyná Ramaa Ama. Török József, Kovács Ferenc né Vcrtket Margit, Holló Elemérmi Gogl Mária Magdolna, dr. Bodnár Béla Latos. GyOxffy Miklósra Csepejy Mária Magdohn. Pusztaszeri Zoltán Tibor. Bürgés Ferenc. Kocsis Lajos, Matuia Imre, K ríván Pétenné Guba Anna, Czeglédl Károly. Na© Sándor. Körösi Pétiemé Hechtor Mária, líolopov Elekné Tóth Juliánra, Hajraá Albertra Szögi Julianna, Katona Feroncné Ördög Anna. Pintér József. Tóth Lajoané Csányl Mária, Ttresricó Oyör©. Miiét Antamé Gcrrzanics Erzsébet. Bánfl Pálné ltolál Erzsébet, Terhes Andrásáé Makra Rozália, dr. Horváth József, Hódi Jáznefiné Kása Etelka. Szagló János. Budai Mihály. Rózsa Ferenc. Bodó AntoJL Kiss Imre, Pásztor EndTé, Mézer Jánosné Sajtos Julianna, Törő Lajos. Varga Andrásra Sóid Anna. Póeta Bélámé Hrrczeg Rozália. Batád József. Táborosl Mártom, Kálmán Margit Anna, Gulyás Antal Lajos. Szécsi Ráír né Kecskeméti Erzsébet, Bock Andomné Varga Gabriella, Bozsó Józsetné Kotogán Mária, Soltész Lászlómé Faragó Rozália. Gulyás Károly. Glrgás mén Margit. Németh Andrásné Szabó Magdolna, Vansa József. Vörös Géza. Dósa Jánosné Szúnyog Anna, Bába Autómé Katona Julianna, Terhe Bmréné Szívért Hona, Hell János, Paragl István, Ezsüás József. Lindák István. Halász László. Szabó Galiba Rozália, NRsovlta Miklós István meghalt. József Attila közöttünk 6. Fiatal életek indulója Juhász Gyula harmadik útja József Attilával Koroknay József (1888—1955) kis könyvnyomtató műhelyébe vezetett, a Templom térre. Most az Apáthy-kollégium áll azon a helyen, ahol ez a derék nyomdász szerény kis fölszerelésével vidéki viszonylatban páratlan kiadói tevékenységet fejtett ki minte© évtizeden át Nyomdája mindössze két darab, lábbal hajtott nyomógépből állott A könyveket nem ivenként nyomták, hanem csak oldalanként mert ennyi fért a gépbe; ez még akkori viszonyokhoz képest is kezdetleges, lassú eljárás volt Ennek ellenére 1922 és 1930 között 24 könyvet és 7 időszaki kiadványt hetilapot folyóiratot adott ki. Igaz, volt közte, amely csak e©etlen számot ért (Csönd, 1923), akadt, amelyik kettőt is (Mécs, 1922), de a legjelentősebb a Színház és Társaság volt amelyet 1923. október 8-tól vett át hetilappá alakított és 1926. november 2-ig szerkesztett kiadott József Attilának számos verse jelent itt meg ezekben az években: még Bécsből is küldött haza költeményt Az első önálló versesfüzetek a Mécs és a Csönd mellékleteként jelentek meg (Keck József Gáspár: Resignatio, Berezeli Anzelm Károly: Tűz van, Borús Béla: Alkonyatkor). Az első terjedelmesebb kiadvány Rózsa Imre: Az alkimista című színjátéka volt, majd Szépkutl Miklós: ? (azaz Kérdőjel) cimű versesfüzete. Az előbbi 1922 júniusában, az utóbbi októberben jelent meg. S jött Juhász Gyula az új pártfogoltjávaL Minden bizonnyal már folytak ekkor a Koroknay köré csoportosult ifjú szegedi költők előkészületei egy közös kiadvány, lírai antológia megjelentetésére. Kézenfekvő volt tehát ho© ebbe József Attilát ls bevonják. A nyomdában sürgölődő-forgolódó, az antológiát bábáskodó süvölvény poétákkal va© mindjárt ekkor, va© kevéssel utóbb Ismerkedhetett meg József Attila. A szerkesztő Keck (később Kraszna) József volt és szerepelt benne Kormányos István (Aknai István költői néven), Berezeli Anzelm Károly (ekkor még csak Anzelm Károly néven), Hont (költői nevén ekkor Homályos) Ferenc, Némedy Gyula (ő már nem ifjú volt, hanem ügyvéd,, és nem illett a többi közé jobboldalisága miatt sem), Rózsa Imre, Széli (költői nevén Szabadjai) István, Schönbrunn (Szépkuti) Miklós, Teles Máté László és Unger (Ungvári) Elemér. József Attilát is befogadták. így alig látott napvilágot november elsején a Színház és Társaságban az emiitett két verse, már 5-én megjelent a „Lírai antológia szegedi költők verseiből", és benne ismét négy verse, köztük a Fiatal életek indulója. 5 u©anazon a napon a Szegedi Híradóban Sz. Szigethy Vilmos is közölt tőle két verset (Szeged alatt, A bánat). Ezért dicsekedhetett Makai Ödönnek: A Parnasszusra is elindultam (!). De Juhász Gyula Koroknayt i©ekezett rábeszélni, hogy adja ki a makói diák önálló versesfüzetét is. Megígérte mindkettejüknek, hogy — a nyáron kilátásba helyezett „fölfedező cikk" helyett — előszót ír bele. Koroknay még habozott Ha nyerni nem akart is rajta, nem fizethetett rá: bizonyos számú biztos előfizetőt kívánt tehát József Attilától, amenynyi legalább a papírköltségeket födözi. Október 10-én József Attila azt újságolta Jolánnak, ho© már vagy 150 előfizetője van. Ü© látszik, ez elég volt Koroknaynak, mert József Attila október végén értesítette Juhász Gyulát, ho© Koroknay vállalta a kiadást, és ezért a fiatal költő arra kérte pártfogóját: az előszót most már írja meg, ho© amikor 6 november 1-én Koroknayhoz beme© Szegedre, meglegyen, mert ő akarja elvinni a nyomdászhoz, majd pedig meg akarja őrizni Juhász kéziratát. I© is történhetett Az előszó bekerült a kötetbe, a kézirat pedig fönnmaradt József Attila ha©atékában, ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban, és hirdeti Juhász Gyula önzetlen segítségét és kiváló ízlését, ítéletét Jövőbe látását A ha©omány szerint József Attila a boldogságtól és a Nap hevétől kipirosodott arccal, fölhólyagzott bőrrel tért meg Juhász Gyulától. Nem ls Zomborra, hanem tovább, eldicsekedni a makói barátoknak, Kesztnerékhez a vHlanytelepre (Liget u. 3.). Kesztnerné vajjal, tejföllel kente be fölégett bőréi, és ott tartotta, mrg rendbe nem jött S közben szeptember 6án megkezdődött a tanítás: József Attila hetedik gimnazista lett. Már nyáron azt írta Etusnak: nem akarok még jelen pillanatban gondolni sem arra, hogy visszamenjek az internátusba. Ha kapok nevelői állást Makón, jó, ha nem, úgyis jó, mert akkor valami foglalkozás után nézek, és magántanuló leszek. E©előre az iskolát még nem ha©la el. A makói kutatásnak van még föladata, ho© kiderítse, hol lakott kiket tanított ebben az időben az internátusba vissza nem tért d!ák. Már e© évvel előbb, 1921. szeptember 24én azt írta Jolánnak: Kaptam egy kitűnő-eszes tanítványegy gyártulajdonos fiát. Apja gyáros, főhadnagy, francia származású; a nagybátyja báró. Van egy nevelőnője is, egy csinos angol— francia miss. Nagyon megtetszettem én és a verseim a missnek, ezért és mert az igazgató úr erős-melegen ajánlott: konstruktor lettem. Nem tudjuk, ki volt ez a tanítványa. Most 1922. november 4-én meg azt írta Makainak: Iritz Miksa bornagykereskedőnél vagyok nevelő. Havonta 5000 és egynéhány K fizetést kapok. Ebből 5000 K-t fizetek lakásés ellátásért. Emlegetnek a kortársak bizonyos Adorján Ernő szállítási vállalkozót, akinél lakott s akinek fiát szintén tanította volna. S u©anebben az időben, pontosan nem tudjuk, mikor, költözhetett a Kálvin u. 14. sz. alá, Siket János házába. Itt laktak osztálytársáék. Balog Jóskáék is. Mindenesetre még 1924 januárjában e© rendőrségi idéző a Kálvin tér 14. alá volt címezve, bár akkor már a költő Espersitnél lakott. Szól e© szájha©omány arról ls, ho© kezdett bejáratos lenni a makói lapok szerkesztőségeibe, a nyomdákba is, és ifjú nyomdászbarátai kiszedték e© tucatnyi versét tartalmazó füzetét Lovas a temetőben címmel, de a nyomdatulajdonos Szabó Sámuel minden példányát megsemmisítette. I© hát a Szépség koldusa lett az első verseskötet Péter László (Folytatjuk.) Növekvő dömperek X bányászati termékek fejtéstől a feldolgozóüze- körüli terhet A fokozatos fajlagos (e© tonnára eső) mig. Fontos gazdasági szem- fejlődés során az ötvenes értéke általában csekély, és pont tehát a szállítási költ- évek elejére, már általánocsak a feldolgozás során nő ségek csökkentése. Ennek san elterjedtek a 30 tonnás meg jelentősen. E© tonna érdekében általában célsze- egységek. A kocsikat bauxit ára például mind- rű az e© tételben szállított motorral szerelték össze századrésze e© tonna mennyiséget mind na©obb- mindegyik motor két fel; külön egy-egy féltengelyt hajtott meg, ezzel elmaradt a differenciálmű. A hatalmas Számítógépek tervezése A Jereváni Számítógépin- pekre jellemző szerkezeti tézet az egyik legfontosabb megoldásokat tartalmazza. számítógép-tervezőközpont A tudományos minősítő bia Szovjetunióban, örmény zottság tömeggyártásra áltudósok és mérnökök készí- kalmasnak találta az Intétették a Razdan és a Nairi zetben készült első szovjet komputer családot és más mátrix-processzort Az ESZ irányitó rendszereket. így —1045 számitógéphez hasonpéldául a Razdan—3 számi- ló elemekből készült máttógép sokféle matematikai, rix-processzor hatalmas mérmechanikai, fizikai feladat .tékíen. megnöveli a gép• tel. ... . , , jesitményét. A számítógép megoldására kepes. egy másodperc aiattJ 880 ezer Az új mikroprogramos műveletes teljesítményét, 30 irányítású Nairi 4 a negye- millió műveletre növelte, dik nemzedékü szarni tógá- (APN) alumínium árának. A ka- ra venni, vics, a homok még kisebb A 30-as évekig a bányaértéket képvisel. A készter- termékek szállításának a mék önköltségének Jelentős keskeny- és normálnvomtá- járműveket már nem lehehányada lehet a szállítási vú vasút volt a maidnem tett közvetlen emberi eróköltség a bányától va© kül- kizárólagos eszköze Ennek vel irányítani: a kormány. hátránya azonban a nagy ® tengelykapcsoló és a se. kezdeti beruházási költség, bessé©áltó valamint az, ho© külfeité- hidraulikus ses termelésinód mellett a vasúti feladóállomást a működtetésére szervóberendezéseket alkalmaztak. A hatvanas évek valósáfejtés haladásaval fokozato- goS forradalmat hoztak, san tovább kell telepíteni, amely a gépkocsik csaknem va© a külfejtés és a vasút minden fő részére hatott. A köze más szállítási eszközt teherhordó puttonyt kezdet, kell Iktatni. Speciális terep- ben né©zetcentiméterenjáró gépkocsit akkor még ként 2000—2500 kg szilárdnem kínált az ipar. ezért ságú acélból készítették, de szabványos kivitelű 2-5 legújabban tért hódítanak tonna teherbirásu. benzin- az alumíniumból készült motoros, fúvott gumiabron- puttonyok is, amelyek jecsokon futó tehergépkocsi- ]entős súlymegtakarítással kat alkalmaztak. Ezeknek járnak. A belorussziai Kiazonban költséges utak kel- rov teherautó©árban Déllettek. Az első na© BL. P gépkocsik 13 tonna önsúly- ményű dömper "sorozatgyár. lyal szállítottak 13 tonna tását kezdték meg. dául 200 tonnás, négykerék terepjáró meghajtású, na© teljesít-