Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

Földutak az asztalt körül Egy-két esős nap, és sán­réteg telepszik a városra, A Belváros aszfaltjára is: be­hordják a kocsikerekek oda is a nedves foldot, akár az ember a tiszta szobába, ha nem veti le utcai cipőjét. •ljeheteUen vigyázni a Bel­város tisztaságára, ha a vá­ros peremén sártengeren kell átgázolniuk a gépkocsiknak. De ennél is nagyobb a gond­juk azoknak, akik a külső kerületekben élnek és gya­logszerrel kell eljutniuk a buszmegállóig, a boltba, ez iskolába, az orvoshoz, ösz­szeű. és tavasszal, az esős idő beálltával, amilyen ez a mostani is, „menetrendszerű­en elárasztják" szerkesztőséi guriket a sorra, a rossz utak­ra panaszkodó levelek, ame­lyek számtalan kérdést is tartalmaznak. Fölkerestük hát a városi tanács épitésl és közlekedé­si osztályát, valamint a vá­rosgondnokságot, hogy vá­laszt tudjunk adni minden eddigi és ezután megfogal­mazandó, a föld utakkal kap­csolatos kérdésre. Sajnálatos tény: a nagyvá­rosok közül Szegednek van a legtöbb, leghosszabb földút­ja. Győrnek az év végére nem lesz földútja a belterü­leten, a miskolclak 70 száza­lékig kiépített utakon közle­kedhetnek, a ml útjainknak csak 40 százaléka ilyen. (A városokban 70—75 százalék lenne az igény.) A lemara­dásnak egyik, fő oka az, hogy az épitésl költségeket meg­drágítja a burkolásra hasz­nálható anyagok lelőhelyének földrajzi távolsága. Mindet­től függetlenül természetesen nagy figyelmet fordít a vá­rosi tanács özeknek a gon-' dóknak az enyhítésért. Hét esztendővel ezelőtt, 1073-ban elrendelte a tanács a város peremkerületeinek vizsgálatát Ennek részelj ént fölmérték a burkolt utak hosszát és ekkor került elő­térbe a földutak stabilizálá­sának, fokozott karbantartá­sának szükségessége ls. Az V. ötéves tervben fej­lesztési alapja nem volt erre a tanácsnak, csak a lakótele­pek útjainak előkészítésére, az új hídra és a remizre fu­totta a pénzből. Lehetőség volt viszont arra. hogy a költségvetésből fordítsanak némi anyagiakat a földutak korszerűsítésére. A szóba jö­hető lehetőségek közül az úgynevezett „salakstabilizá­ció" tűnt a legjobb megol­dásnak. Előnye az, hogy az Ilyen út Időjárástól függetle­nül használható, s a későb­biekben, ha a forgalom szük­ségessé teszi, további szerke­zetmegerősítést is alkalmaz­hatnak rajta. 1976-tól évente 10 millió forintot fordított a város az utak salakfeltöltésé­re: az első évben több mint 4 kilométer út kapott salak­burkolatot. egyebek között a Nagyszombati, a Gábor Áron. a Régiposta utca; 1977-ben a Derkovits fasor, a Korda, a Kátai utca, ho© csak né­hányat említsünk, összesen 3,3 kilométer hosszúságban. 1978-ban a 2,7 kilométer a Lövölde út, a Rózsa Ferenc sugárút és a Szőri utca to­vábbi korszerűsítéséből te­vődött össze. Tavaly 14 ut­cában — például a Szekeres utcában, az Újszóregi úton, a Nyugati soron, az Alkony, a Móra utcában dolgoztak az útépítők, újabb 3 kilométer­rel növelve a salakos utak hosszát Néhány helyen a lakosság is segített, példás társadalmi munkával Az öt esztendő alatt 20 kilométer földút szűnt meg. ez azt je­lenti, hogy 65 zzegedi utca „kilábalt" a sárból. Sajnos a kővel való burkolás nem Jár­ható útja a korszerűsítésnek: minden aszfaltozásra szánt útrúl már fölbontották a kö­vet és máshol fektették le. 1© aztán „klfo©tunk" a tar­talékokból. A költséges asz­faltozásra is van példa. 3,3 kilométer földút aszfaltbur­kolatot kapott Milyen alapon választattak Id azon szerencsések, akiket megszabadított a tanács a sártól? Elsősorban azokat az utcákat tették járhatóvá, amelyekben valamilyen köz­intézmény, üzlet, orvosi ren­delő van, ho© ezek könnyen megközelíthetők le©enek. No, és milyen reménye le­het a tölpbl, még sárban köz­lekedő lakónak? Hisz Szege­den jelenleg 220 kilométer a földút Ezek is használhatók, ha rendszeresen karbantart­ják őket. A városgondnokság olyan gépláncot — hengert, föld©alut rakodógépeket stb. — vásárolt amely meg­felelő lejtésűre ©alulva, tö­mörítve a talajt alkalmassá teszi az utat a közlekedésre. A költségesen üzemelő gé­pek fokozatosan látnak majd munkához. Az idén a KJPM na© útkorszerűsítéseit is támogatja anyagilag a ta­nács, í© jelentős összegek nem Jutnak a földutak javí­tására. A VI. ötéves terv költség­vetését még nem Ismerjük. De ha a pénzügyi föltételek engedik, az eddigieknél több pcnzt szeretnének fordítani a földutakra. Ha a földes te­rületek fő úthálózata elké­szül, környékük útjait az új eljárásokkal olcsóbban meg­javítva, a na© igénybevétel­től ls meg lehet kímélni. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról, ho© a következő öt esztendőben meglevő útjaink korszerűsíté­se sem tűr haladékot. Olyan na© munkák előtt állunk, mint a Lenin körút, a Hu­nyadi János sugárút, a Szél, a Fecske, a Bérkert utca át­építése. a Rózsa Ferenc su­gárút, a Zsámbokréti sor, a Bakay Nándor, a Bajcsy-Zsi­Unszky és a Mikszáth Kál­mán utca korszerűsítése, és megértek a Javításra Odesz­sza városrész útjai la. A városnak e© pénztárcá­ból kell fizetnie mindezt, miközben tudják: a mégoly ©önyörűséges tisztaszoba sem marad tiszta, ha elha­nyagolt, sáros az udvar. Chlkán A*ne* RAZASMO Fererczy LAa-/Jó éa l»o1gár Lrey­kv. Simon Ferenc éa Bácaványl AWaeó. Gwxjvbos Ferenc éa Z»ed­n*i Mária. Szűcs Pál és Dob­roosl Márts. Bálint Dnwe Jómét és LJppai Margit, Hauayer J6­zset István és Szaitka-Xovács Máris. Kárpáti Zoltán és Ötvös Eva. Bulca Viktor és Flnta Jo­lán. Záruihá Hébert és Oercsá Erzsébet. Klspéter Itnrc és Csáki Margit, Juhász Tibor István és Gábor Erika. Szabó László és Csáki Margit, Uáló Mihály és Uál Erzsébet Rozália. Németh J&-aet és Bodal Inén Emma, Bö­bék István és Ocskó Margit bá­^MB >runiss> BZULETflS BaMxs Ivánnak és WlrtMer Rsuxsainíiánaik Iván, Fodor Mik­lósnak és Acs-Kovács Irénnek Akos, Tandarl litvánnak és Zsemlye Erzsébetnek Róbert, Itoldlzsár Ferencnek és Horváth Rómának Viktor, Ördög Imire Istvánnak és Babonái Magdol­nának Krisztián. Varga István Györgynek és Daróczi Honának Ivott, Földes imménck és Orosz Mártának Imire, Neszviecskö La­j ősnek és Saja Tarferiának U­los. Dorogi Sándornak és Makal Erzsébetnek Gábor, Báló István­nak és FV'jvU Erzsébet Évának Hóbort. Kónya Zoltánnak és lovas fivia Máriának Judit Ibo­lya, Mát y us Zoltán Józsefnek és Halász Kain llnnak Katinka, Borbán János Istvánnak és Szi­lágyi Julianna Erzsébetnek Ti­bor. Perioó Mihálynak és Bényi Évának Tímea Mónika, IVtbarrzJ Istvánnak és Kormos Márta Zsuzsannának István. Bodnár Imrén ok és Szabó Máriának Sza­bolcs Imire. Magost Jenőnek és Samu Márta Gizellának Szabolcs, nullás Lászlónak éa Tóth KaUt­1 izmuk László. Kiss Jánosnak és cítl Laszti'.tv ifk Márta Rózsának Gábor Lengyel László Istvánnak én Gábor Máriának AMMA Juli A. Vörös Sándornak és Ná© Annii­nak Tamás, Rozsa Ferencnek és Pölös Zsuzsannának Ferenc, Bo­csa György Tamásnak éo End­rcsz Erzsébetnek Sarolta. Hu­szár Ferenc Lászlónak és Majk­ries Mártának Zsuzsanna, Maz.u­r.'uk Jánosnak és Husztl Katallm­nák Dávid. HusSka Antalnak és Kismárton Ilonának Norbert. Kónn János Tibornak és Rózsa Irénnek Eszter Andrea, dr. Mar­tinovics Jánosnak és dr. Kiutas Hona Mártának Eszter Agncs, Trmkó Pál Jánosnak és Terhes VoranBcáinak Tamás. Mojzes Ist­vánmsk és Virág Prém Évánolk Zoltán. Kováes LáasM Istvánnáik és Szálkai Erzsóbetnek Ágnes, Vörös ZvUán Lajosnak éa űü­Családi események azéétea Veronikának Zalin Dá­vid. Elarta Sándornak és Keczer Armánsk Norbert Zoltán, Tart Ferencnek és Sárközi Rónára* Judit. Vásárhelyi Lajosnak éa Horváth Ensmának Szabolcs, Fo­resztegl Lajosnak éa Mbzécs Évának MM* Pintér Ferenc­nek és Data Klárának Andrea. Daibarczl Árpád Sándornak éa G yenes Rózsának Adrienn, Szö­gi Jánoa Lajosnak éa Kiss Eri zeébetinok Mónika, Ma győrics Ró­bert Lászlónak és Papp F.telká­nak Doneditk. Bódls Gábornak és ltorta Vllctiórtának Gábor, dr. Llarta Junónek és dr. Bité Ibo­lyának Dávid Janó, Szűcs Jó­zsefnek és Kovács Katalinnak Katalin. Blahó Antalnak és Ko­vács Etelkának Brigitta Judit, KádáriNérneth Gyulának és Pa­lotás Zsuzsannának Gyula. Bá­lint Ferencnek éa Molnár Erzsé­betnek Zsanett Erzsébet, Bodó Brvimrvgk és Féml F.rtkAnak Zsu­zsanna. Fodor Istvánnak és Mak­ra Teréziának László. Dudás La­josnak és Lázár Margitnak Lajos, dr. Fekete Zoltánnak és dr. Cse­le Klárának Katalán Nóra. Barna Foranc Anitáira* és Ábrahám Klárának Csaba, dr. Abcmyi Já­nos Gézának és dr. Bérczy Ju­ditnak Zsolt, Szilágyi Lajosnak és Török Gizellának Lajos, dr. Tandarl Jánosnak és Dömötör Katalinnak János, Dohai Imré­nek és Soós Gizellának mire. Ba­logh Jánosnak és Paplógó Má­riának János Árpád. Illa Ferenc Györgynek és Karai Katalin Etelkának Beatrix. Hoppál Ist­vánnak és Tácsi Ilonának Edina Irma. Putyoro József Imréinek és Na© Ágnes Klárának Gábor, Markai Istvánnak és Sebők Franciskának István. Boldizsár Istvánnak és Faragó Erzsébet­nek Tibor Zsolt nevű gyerme­kük született. HALÁLOZÁS Szögi Vincéné Rá ez. Erzsébet. Baikos Sándor. Fodor Ödönné Somogyi Borbála. Terhes istván­RTÉ LOIKOIOS Róna, Kovács Ká­roly. Bakos Dezső. Faragó Jó­zzwfné Búza Giziel.l«, Szdkeros Istvánná Komócsin Anna, Kovács Istvánná Rácz Mária, dr. Török Lajos inuu. Csányi Péter Piál, KároTyná Ramaa Ama. Török József, Kovács Ferenc né Vcrtket Margit, Holló Elemérmi Gogl Mária Magdolna, dr. Bodnár Béla Latos. GyOxffy Miklósra Csepejy Mária Magdohn. Pusz­taszeri Zoltán Tibor. Bürgés Fe­renc. Kocsis Lajos, Matuia Imre, K ríván Pétenné Guba Anna, Czeglédl Károly. Na© Sándor. Körösi Pétiemé Hechtor Mária, líolopov Elekné Tóth Juliánra, Hajraá Albertra Szögi Julianna, Katona Feroncné Ördög Anna. Pintér József. Tóth Lajoané Csá­nyl Mária, Ttresricó Oyör©. Mii­ét Antamé Gcrrzanics Erzsébet. Bánfl Pálné ltolál Erzsébet, Ter­hes Andrásáé Makra Rozália, dr. Horváth József, Hódi Jáznefiné Kása Etelka. Szagló János. Budai Mihály. Rózsa Ferenc. Bodó An­toJL Kiss Imre, Pásztor EndTé, Mézer Jánosné Sajtos Julianna, Törő Lajos. Varga Andrásra Só­id Anna. Póeta Bélámé Hrrczeg Rozália. Batád József. Táborosl Mártom, Kálmán Margit Anna, Gulyás Antal Lajos. Szécsi Ráír né Kecskeméti Erzsébet, Bock Andomné Varga Gabriella, Bozsó Józsetné Kotogán Mária, Soltész Lászlómé Faragó Rozália. Gulyás Károly. Glrgás mén Margit. Né­meth Andrásné Szabó Magdolna, Vansa József. Vörös Géza. Dósa Jánosné Szúnyog Anna, Bába Autómé Katona Julianna, Terhe Bmréné Szívért Hona, Hell János, Paragl István, Ezsüás József. Lin­dák István. Halász László. Szabó Galiba Rozália, NRsovlta Miklós István meghalt. József Attila közöttünk 6. Fiatal életek indulója Juhász Gyula harmadik út­ja József Attilával Koroknay József (1888—1955) kis könyv­nyomtató műhelyébe veze­tett, a Templom térre. Most az Apáthy-kollégium áll azon a helyen, ahol ez a derék nyomdász szerény kis fölsze­relésével vidéki viszonylat­ban páratlan kiadói tevé­kenységet fejtett ki minte© évtizeden át Nyomdája mindössze két darab, lábbal hajtott nyomógépből állott A könyveket nem ivenként nyomták, hanem csak olda­lanként mert ennyi fért a gépbe; ez még akkori viszo­nyokhoz képest is kezdetle­ges, lassú eljárás volt En­nek ellenére 1922 és 1930 kö­zött 24 könyvet és 7 időszaki kiadványt hetilapot folyó­iratot adott ki. Igaz, volt közte, amely csak e©etlen számot ért (Csönd, 1923), akadt, amelyik kettőt is (Mécs, 1922), de a legjelen­tősebb a Színház és Társa­ság volt amelyet 1923. októ­ber 8-tól vett át hetilappá alakított és 1926. november 2-ig szerkesztett kiadott Jó­zsef Attilának számos verse jelent itt meg ezekben az években: még Bécsből is küldött haza költeményt Az első önálló versesfüze­tek a Mécs és a Csönd mel­lékleteként jelentek meg (Keck József Gáspár: Resig­natio, Berezeli Anzelm Ká­roly: Tűz van, Borús Béla: Alkonyatkor). Az első terje­delmesebb kiadvány Rózsa Imre: Az alkimista című színjátéka volt, majd Szép­kutl Miklós: ? (azaz Kérdő­jel) cimű versesfüzete. Az előbbi 1922 júniusában, az utóbbi októberben jelent meg. S jött Juhász Gyula az új pártfogoltjávaL Minden bi­zonnyal már folytak ekkor a Koroknay köré csoportosult ifjú szegedi költők előkészü­letei egy közös kiadvány, lí­rai antológia megjelentetésé­re. Kézenfekvő volt tehát ho© ebbe József Attilát ls bevonják. A nyomdában sür­gölődő-forgolódó, az antoló­giát bábáskodó süvölvény poétákkal va© mindjárt ek­kor, va© kevéssel utóbb Is­merkedhetett meg József At­tila. A szerkesztő Keck (ké­sőbb Kraszna) József volt és szerepelt benne Kormányos István (Aknai István költői néven), Berezeli Anzelm Ká­roly (ekkor még csak An­zelm Károly néven), Hont (költői nevén ekkor Homá­lyos) Ferenc, Némedy Gyula (ő már nem ifjú volt, hanem ügyvéd,, és nem illett a töb­bi közé jobboldalisága miatt sem), Rózsa Imre, Széli (köl­tői nevén Szabadjai) István, Schönbrunn (Szépkuti) Mik­lós, Teles Máté László és Unger (Ungvári) Elemér. József Attilát is befogad­ták. így alig látott napvilá­got november elsején a Szín­ház és Társaságban az emii­tett két verse, már 5-én meg­jelent a „Lírai antológia sze­gedi költők verseiből", és benne ismét négy verse, köz­tük a Fiatal életek indulója. 5 u©anazon a napon a Sze­gedi Híradóban Sz. Szigethy Vilmos is közölt tőle két ver­set (Szeged alatt, A bánat). Ezért dicsekedhetett Makai Ödönnek: A Parnasszusra is elindultam (!). De Juhász Gyula Korok­nayt i©ekezett rábeszélni, hogy adja ki a makói diák önálló versesfüzetét is. Meg­ígérte mindkettejüknek, hogy — a nyáron kilátásba helye­zett „fölfedező cikk" helyett — előszót ír bele. Koroknay még habozott Ha nyerni nem akart is rajta, nem fi­zethetett rá: bizonyos számú biztos előfizetőt kívánt te­hát József Attilától, ameny­nyi legalább a papírköltsé­geket födözi. Október 10-én József Attila azt újságolta Jolánnak, ho© már vagy 150 előfizetője van. Ü© lát­szik, ez elég volt Koroknay­nak, mert József Attila ok­tóber végén értesítette Ju­hász Gyulát, ho© Koroknay vállalta a kiadást, és ezért a fiatal költő arra kérte pártfogóját: az előszót most már írja meg, ho© amikor 6 november 1-én Koroknay­hoz beme© Szegedre, meg­legyen, mert ő akarja elvin­ni a nyomdászhoz, majd pe­dig meg akarja őrizni Ju­hász kéziratát. I© is történ­hetett Az előszó bekerült a kötetbe, a kézirat pedig fönnmaradt József Attila ha­©atékában, ma a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban, és hirde­ti Juhász Gyula önzetlen se­gítségét és kiváló ízlését, ítéletét Jövőbe látását A ha©omány szerint Jó­zsef Attila a boldogságtól és a Nap hevétől kipirosodott arccal, fölhólyagzott bőrrel tért meg Juhász Gyulától. Nem ls Zomborra, hanem tovább, eldicsekedni a ma­kói barátoknak, Kesztnerék­hez a vHlanytelepre (Liget u. 3.). Kesztnerné vajjal, tej­föllel kente be fölégett bő­réi, és ott tartotta, mrg rendbe nem jött S közben szeptember 6­án megkezdődött a tanítás: József Attila hetedik gim­nazista lett. Már nyáron azt írta Etusnak: nem akarok még jelen pillanatban gon­dolni sem arra, hogy vissza­menjek az internátusba. Ha kapok nevelői állást Makón, jó, ha nem, úgyis jó, mert akkor valami foglalkozás után nézek, és magántanuló leszek. E©előre az iskolát még nem ha©la el. A makói ku­tatásnak van még föladata, ho© kiderítse, hol lakott ki­ket tanított ebben az időben az internátusba vissza nem tért d!ák. Már e© évvel előbb, 1921. szeptember 24­én azt írta Jolánnak: Kap­tam egy kitűnő-eszes tanít­ványegy gyártulajdonos fiát. Apja gyáros, főhadnagy, francia származású; a nagy­bátyja báró. Van egy neve­lőnője is, egy csinos angol— francia miss. Nagyon meg­tetszettem én és a verseim a missnek, ezért és mert az igazgató úr erős-melegen ajánlott: konstruktor lettem. Nem tudjuk, ki volt ez a tanítványa. Most 1922. no­vember 4-én meg azt írta Makainak: Iritz Miksa bor­nagykereskedőnél vagyok ne­velő. Havonta 5000 és egy­néhány K fizetést kapok. Eb­ből 5000 K-t fizetek lakás­és ellátásért. Emlegetnek a kortársak bizonyos Adorján Ernő szállítási vállalkozót, akinél lakott s akinek fiát szintén tanította volna. S u©anebben az időben, pon­tosan nem tudjuk, mikor, költözhetett a Kálvin u. 14. sz. alá, Siket János házá­ba. Itt laktak osztálytársá­ék. Balog Jóskáék is. Min­denesetre még 1924 január­jában e© rendőrségi idéző a Kálvin tér 14. alá volt cí­mezve, bár akkor már a költő Espersitnél lakott. Szól e© szájha©omány arról ls, ho© kezdett bejá­ratos lenni a makói lapok szerkesztőségeibe, a nyomdák­ba is, és ifjú nyomdászbará­tai kiszedték e© tucatnyi versét tartalmazó füzetét Lovas a temetőben címmel, de a nyomdatulajdonos Sza­bó Sámuel minden példá­nyát megsemmisítette. I© hát a Szépség koldusa lett az első verseskötet Péter László (Folytatjuk.) Növekvő dömperek X bányászati termékek fejtéstől a feldolgozóüze- körüli terhet A fokozatos fajlagos (e© tonnára eső) mig. Fontos gazdasági szem- fejlődés során az ötvenes értéke általában csekély, és pont tehát a szállítási költ- évek elejére, már általáno­csak a feldolgozás során nő ségek csökkentése. Ennek san elterjedtek a 30 tonnás meg jelentősen. E© tonna érdekében általában célsze- egységek. A kocsikat bauxit ára például mind- rű az e© tételben szállított motorral szerelték össze századrésze e© tonna mennyiséget mind na©obb- mindegyik motor két fel; külön egy-egy féltengelyt hajtott meg, ezzel elmaradt a dif­ferenciálmű. A hatalmas Számítógépek tervezése A Jereváni Számítógépin- pekre jellemző szerkezeti tézet az egyik legfontosabb megoldásokat tartalmazza. számítógép-tervezőközpont A tudományos minősítő bi­a Szovjetunióban, örmény zottság tömeggyártásra ál­tudósok és mérnökök készí- kalmasnak találta az Inté­tették a Razdan és a Nairi zetben készült első szovjet komputer családot és más mátrix-processzort Az ESZ irányitó rendszereket. így —1045 számitógéphez hason­például a Razdan—3 számi- ló elemekből készült mát­tógép sokféle matematikai, rix-processzor hatalmas mér­mechanikai, fizikai feladat .tékíen. megnöveli a gép• tel­. ... . , , jesitményét. A számítógép megoldására kepes. egy másodperc aiattJ 880 ezer Az új mikroprogramos műveletes teljesítményét, 30 irányítású Nairi 4 a negye- millió műveletre növelte, dik nemzedékü szarni tógá- (APN) alumínium árának. A ka- ra venni, vics, a homok még kisebb A 30-as évekig a bánya­értéket képvisel. A készter- termékek szállításának a mék önköltségének Jelentős keskeny- és normálnvomtá- járműveket már nem lehe­hányada lehet a szállítási vú vasút volt a maidnem tett közvetlen emberi eró­költség a bányától va© kül- kizárólagos eszköze Ennek vel irányítani: a kormány. hátránya azonban a nagy ® tengelykapcsoló és a se. kezdeti beruházási költség, bessé©áltó valamint az, ho© külfeité- hidraulikus ses termelésinód mellett a vasúti feladóállomást a működtetésére szervóberende­zéseket alkalmaztak. A hatvanas évek valósá­fejtés haladásaval fokozato- goS forradalmat hoztak, san tovább kell telepíteni, amely a gépkocsik csaknem va© a külfejtés és a vasút minden fő részére hatott. A köze más szállítási eszközt teherhordó puttonyt kezdet, kell Iktatni. Speciális terep- ben né©zetcentiméteren­járó gépkocsit akkor még ként 2000—2500 kg szilárd­nem kínált az ipar. ezért ságú acélból készítették, de szabványos kivitelű 2-5 legújabban tért hódítanak tonna teherbirásu. benzin- az alumíniumból készült motoros, fúvott gumiabron- puttonyok is, amelyek je­csokon futó tehergépkocsi- ]entős súlymegtakarítással kat alkalmaztak. Ezeknek járnak. A belorussziai Ki­azonban költséges utak kel- rov teherautó©árban Dél­lettek. Az első na© BL. P gépkocsik 13 tonna önsúly- ményű dömper "sorozatgyár. lyal szállítottak 13 tonna tását kezdték meg. dául 200 tonnás, négykerék terepjáró meghajtású, na© teljesít-

Next

/
Thumbnails
Contents