Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

fcsBtortfTk, 1980. Sprílís 10. 5 Koszorúzási ünnepség Holnap, április 11-én Jó­zsef Attila születésének 75. évfordulóján koszorúzási ün­nepséget rendeznek a Dóm téren, a költő panteonban álló szobránál. Déli 12 órakor az egyetemi énekkar vezeti be a megemlékezést, majd Fodor Zsóka, a Szegedi Nemzeti Színház művésze mondja el József Attila Ars poetica cí­mű költeményét. Ünnepi be­szédet Tóth Béla József At­tila-díjas író, az írócsoport titkára mond. A szobornál el­helyezi az emlékezés koszo­rúját az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága, a KISZ Szeged városi bizottsága, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága, az írószö­vetség dél-magyarországi csoportja, és a Szeged me­gyei városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya. A koszo­rúzás! ünnepség a költő Tél című versének kórusváltoza­tával zárul. Átadták a Kazinczy-díjakat A Kazinczy-díj bizottság az Idén Nagy Attilának, a Thá­lia Színház és Papp János­nak, a veszprémi Petőfi Színház művészének ítélte oda a Péchy Blanka érdemes művész alapította díjat. A díjakat a közelgő köl­tészet napja alkalmából Pozsgay Imre kulturális mi­niszter nyújtotta át szerdán. A Kulturális Minisztérium­ban rendezett ünnepségen reszt vett Péchy Blanka és jelen voltak a díj korábbi ki­tüntetettjei, színművészek, versmondók, magyar szakos tanárok, rádió- és tévé­bemondók. Pozsgay Imre kö­szöntőjében emlékeztetett ar­ra, hogy Péchy Blanka húsz esztendeje létesítette ala­pítványát, és 14 esztendeje oz alapítvány kamataiból azokat díjazzák, akik szépen beszélik a magyar nyelvet A dijat odaítélő bizottság sz Idén ismét színművészeiket tüntetett ki, olyanokat akik közismerték tiszta, szép ki­ejtésükről, szép orgánumuk­ról, magas színvonalú be­szédkultúrájukrói. Köszön­tötte a díjjal újonnan kitün­tetetteket az alapító Péchy Blanka is. (MTI) Népfronlmegbeszélések Ülést tartott tegnap, szer­dán a Hazafias Népfront me­gyei szervezési és módszer­tani bizottsága Molnár Sán­dor, a népfront megyei tit­kára tájékoztatót tartott az idei országgyűlési képviselő­és tanácstagi választások munkaprogramjáról, vala­mint azokról a tennivalókról, amelyek a járásban tevé­kenykedő népfrontaktivisták­ra várnak. A résztvevők vé­gül megvitatták a népfront megyei bizottsága és a TE­SZÖV megyei szövetségének elnöksége közötti együttmű­ködési megállapodás terve­zetét. A népfront Belváros ni. számú körzeti bizottsága is értekezletet tartott a körzet lakói részére, ahol a tanácsi és képviselőválasztások tud­nivalóiról, az előkészületekről tájékoztatták a megjelent mintegy 160 embert Kiállítás Mai magyar képzőművészek József Attilát idéző álkota­saiból nyílt kiállítás — a köl­tő születésének 75. évfordu­lója tiszteletére — szerdán a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége, a Jó­zsef Attila Emlékbizottság és a múzeum közös tárlatán a tavaly novemberben meg­hirdetett képzőművészeti pá­lyázat anyagából válogatott műveket mutatják be. A pá­lyázaton művészeti életünk számos jeles képviselője vett részt: összesen 152 alkotó 328 műve érkezett be, ebből 83 művész 129 kompozícióját vá­lasztotta ki a zsűri a kiállí­tás anyagául. Festmények, szobrok, kisplasztikák, gra­fikák, fotómontázsok, textil ­kompozíciók egyaránt látha­tók a tárlaton, óm a modern képzőművészet törekvéseinek sokféleségét is érzékeltető, különböző műfajú alkotások közsek a József Attila-i gon­dolat vállalásában, az élet­műve iránti elkötelezettség­ben, A kiállítást Major Tamás Kossuth-díjas színművész szavalata után Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő nyitotta meg Beszédében méltatta József Attila egyetemes em­beri értékeket hordozó mun­kásságát, s azt a folyamatos­ságot hangsúlyozta, amely a ma művészének másképpen szóló, de ugyanazt akaró, e munkásságot megőrizve meg­haladó eszmei programját jellemzi. Ez alkalommal adták át a pályázaton díjat nyert alko­tóknak a rendező szervek jutalmait is. (MTI) A Tiszatáj József Attila-száma Slcció a közlekedés biztonságáért A magyar szocialista líra kimagasló alakjára, József Attilára emlékezik az ápri­lisi Tiszatáj. A műfajilag is sokféle József Attila-tömb élére a hetvenöt éve szüle­tett költő életműve egyik legjobb ismerőjének. Fodor Andrásnak az írása került. Fodor a Bánat című vers alapján mutatja föl a mű­vészi tökéletesség példáját. Verselemzés Tasi József munkája is: a szerző — Kétféle „Ars politika" al­címmel — a sokat vitatott Akácokhoz című verset ér­telmezi. József Attila már pályakezdőként — alig tizennyolc-tizenkilenc évesen — egyesíti magában a Nyugat első nemzedéké­nek szimbolista-impresszio­nista vívmányait Petőfi len­dületével és természetessé­gével" — állaoítja meg A tanítvány című esszéjében Alföldy Jenő. Horgas Béla és Levendel Júlia tíz. évvel ezelőtt izgalmas József At­tila-könyvet jelentetett meg. A szerző- és házaspár mos­tani „négykezesében" olvas­hattuk: költőknél ..a '•szem­lélni a világokat'" ... nem a passzivitás ielmondata. ha­nem a szellemi független­ség pozíciója. Nem térni kl semmiféle kaland elől, meg­fontolni minden alánlatot, de ttem kötődni soha sem­miféle dogmához. amely zárt, és végleges magyaráza­tot ad". Móser Zoltán a Jó­zsef Attila-líra és a népdal összefüggéseit világítta meg, Szigeti Lajos pedig egv motívum történetét kí­séri figyelemmel. Kiss Dé­nes iegvzete a Kész a leltár című hfres vershez kapcso­lódik. Tóth Béla az élő kortár­sak emlékezéseit gyűjtötte össze. „József Attila szüle­tésnapján nem is szándékol­hattunk. többet, mint tiszte­letünk, szeretetünk paran­csára fölszedni halványuló lábnyomából az utolsó mor­zsát is, azoknak a kedves tanulótársaknak, pajtások­nak a segítségével, akik szí­vesek voltak féltve őrzött emlékeiket olvasóinknak át­engedni" — írja Tóth Béla. Az ifjú költő makói olvas­mányairól Tóth Ferenc kö­zöl adatokat. Kiss Mária Jó­zsef Attila kiszombori nya­rának talán leghitelesebb történetét írta meg. Két költő is József Attila emlékét idézi az áprilisi Ti­szatá.iban. Baka István Is­ten fűszála és Agh István József Attila csillagai és medáliái című verse nem véletlenül került hangsúlyos helyre. Csoóri Sándor, Ke­resztúrit Dezső. Kiss Bene­dek, Dobozi Eszter. Aczél Géza és Szöllősi Zoltán ver­seit olvashatjuk még a fo­lyóirat új számában. — Nemrég jelent meg Farkas Árpád romániai magyar költő Alagutak a hóban cí­mű verseskötete, mely az egyetemes magyar Iroda­lomban ls esemény. Ebből az alkalomból közli a lap a barát és költőtárs. Kovács István írását. A Kritika rovatban pedig Görömbei András bírálata jelent meg a kötetről. Folytatódik a Hazai Tü­kör rovatban Tóth Béla so­rozata. A Tisza-iárás leg­újabb állomása Kölcsey fa­luja, Szatmárcseke. A Ke­let-európai nézőben Kovács István Jerzy Róbert Nowak magyar esszégyűjteményét Ismerteti. (Nowakról, a ma­gyar kultúra egyik leglel­kesebb lengyelországi ter­jesztőiéről egyébként né­hány héttel ezelőtt láthat­tunk emlékezetes portréfil­met televíziónkban.) Kritika jelent meg — Farkas Árpád émlített műve mellett — Kiss Ferenc Kosztolányi­monográfiájáról is. Az „érett Kosztolányiról" írt kitűnő irodalomtörténeti munkát Grezsa Ferenc ér­tékeli. A Művészet rovatban Pálfy G. István a Kolozs­vári Magyar Színház buda­pesti és szegedi vendégjá­tékáról számol be. Ablonczy László pedig a színház eu­rópai hírű főrendező lével, Harag Györggyel beszélge­tett. „A magyar színiátszást nem azzal kell gazdagítani, hogy bizonyos külső jeleket veszünk át más országok vagy más népek színiátszá­sának a látványából, hanem a saját tradícióit kéne kiku­tatni." Az idézett mondat töredékét tartalmazza csu­pán Harag György — ma­gyarországi színházi életre is érvényes — megállapítá­sainak. A vidéki színházak­ról még egy megszívlelen­dő gondolat: e színházak „átka többek között az. hogv Bnkörében ön drukkerekkel dolgozik, kis körben kény­szerül mozogni és ott való­dik. Ilyenkor a konfrontá­ciók során meglepetések érik, mert egész más a kül­ső értékítélet, mint a bel­ső". — A Tisza táj áprilisi számához — József Attila versel alapján — Hézső Ferenc készített Illusztrá­ciókat. Az Országos Közlekedés­biztonsági Tanács, valamint a megyei és a városi KBT­szervezetek az idén április 10. és 16. között rendezik meg tavaszi közlekedésbiz­tonsági akciójukat. Mától tehát a szokottnál több fi­gyelemfelhívó plakátot lát­hatunk már az utcákon, a tömegközlekedési járműve­ken is. A szegedi városi és járási KBT akcióprogramjá­ban valamennyi korosztály­ra gondolt: az óvodákban a Közlekedünk című képes kivágófüzet, az általános iskolásoknak az e célra nyomtatott órarend és könyvjelző, meg á Két ke­réken című, kerékpárosokra vonatkozó szabályismertető nd tanácsokat. Kévés KRESZ-ismertetöket juttat­nak el a motorosokhoz, au­tósokhoz: a Házi Jogtanács­adó közlekelési témájú fü­zeteit, az Autós minden­tudó című könyvecskét is megnövelt példányszámban terjesztik maid. A ma kazdődő akció szer­vezői közlekedési témájú kisfilmek vetítését kezde­ményezik a mozikban és a nagyobb üzemekben, A Komócsin Illés úttörőcsapat és a járási úttörőszázad fog­lalkozásain. a gépjárműba­rát szakkörökben is a biz­tonságos közlekedés szabá­lyairól esik a legtöbb szó ezen a héten. Az óvodások, iskolások az Évi közlekedni tanul és a Stop! Közlekedj okosan című filmekben lát­hatják viszont kedvenc sze­replőiket, és ismételhetik át a már megtanult szabályo­kat. A felnőtteket az üzemek, sportpályák, nagyobb üzle­tek hangosbemondóin fi­gyelmeztetik a fokozott óva­tosságra, s a biztonságtech­nikai követelménvekre. Ez utóbbiak megtartását segíti az autóklub is: április 14­én 6—14 óráig ingyenes fényszóró-beállítást és fék­ha tátmér ért kérhetnek a klub műszaki állomásán azok is, akik nem klubta­gok. A KPM Autófelügyele­te térítés nélküli közleke­désbiztonsági vizsgálatra hívja a gépjárművezetőket május 3-án 7—13 óráig. Az AF1T XI. számú vállalatá­nak KISZ-esei pedig inától kezdve egy héten át műsze­res kocsijukkal elkísérik a közlekedési járőröket, s a hibásan működő fényszóró­kat az ellenőrzés után in­gyenesen beállítják. A de­fenzív vezetés alapelvett és gyakorlati szabályait ismer­hetik meg az érdeklődők az autóklubban április 14-én este 6 órakor kezdődő elő­adáson, melyet önkéntes vizsgával zárnak. Vizsgáznak a fiatalok ís: az úttörők szakpróbákon. önkéntes kerékpáros vetél­kedőkön és műszaki vizsgá­kon, a segédmotorosok pe­dig tanfolyamuk záróvizs­gáján. A városi és járási KBT aktivistái forgalom­biztonsági őrjáraton vesznek részt az idén is. A városi tanács vb építé­si és közlekedési osztálva. a városgondnokság, a KPM közúti igazgatósága munka­társai a közutak karbantar­tásával, a közúti jelzések felülvizsgálatával vesznek részt a közlekedésbiztonsági hét kezdődő programjában. A plakátok hátországában kiállítási napló Kz 1917-ben kezdődő világ­méretű forradalmi hullámot némi késéssel, de mintegy negyedszázados időszakra ki­teljesedve követte a „művé­szeti hullám". A politlkai­tarsadalmi változások viha­rai az addigi művészetek állóvizeit sem hagyták érin­tetlenül, s ezek a hullámve­rések hosszú időn keresztül gyűrűztek Európán. Különös jelentősége van e korszak történelmében és művészet­történetében a Magyar Ta­nácsköztársaság 133 napjá­nak és hatásának az egész kulturális életben. Az alig több mint négy hónap ese­ményei, utórezgései, tanulsá­gai és hatásai mintegy más­fél évtizeden át erőteljesen hatottak a legprogresszívebb törekvésekre. A korszak ki­magasló művészettörténeti értékei a Magyar Tanács­köztársaság plakátjai. Berény Róbert fegyverbe hívó mat­Á fekete varázsló ajándéka Színes, szinkronizált szov­jet mesefilm. Irta: V. Fedo­szejeva és I. Olisanszkij. Fényképezte: H. Trandalfi­lov. Zene: K. Volkov. Ren­dezte: Borisz Ricarcv. Főbb szereplök: Jelena Kondra­tyeva, Borisz Scserbakov, Larisza Danyilina. Ha létezne gyermekeink­nek népi mitológiaoktatás, ezt a filmet nyugodt lélek­kel lehetne ajánlani. Gyö­nyörű színes felvételek, ter­mészetfilmekbe, netán tu­risztikai hirdetésekre való képek — s mindez az orosz tájról és régi népéletről. Ami pedig az orosz nép év­százados mesemitológiáját illeti: szépen „összehozott" i mese segítségével minden jelen van itt: a Földanya, a kovácslegény, azután Matr­jona, a nyírfaligetek és ha­lastavak között található, faházakból álló falu magá­nyos asszonya, szépséges leánya — na és persze ma­ga a fekete varázsló, akinek menyasszonyi ruhaajándéka a bonyodalmakat elindítja. Fura módon az kissé za­varó is, ami ebben a film­ben jó: az alkotók olykor mintha túlontúl felnőttesen belefeledkeztek volna a kü­lönben igen jó érzékkel fel­dolgozott népi mesevilág vi­zuális szépségeibe. Gyerme­kéknek viszont, akik ha­sonló stílusú filmek esetén is nyilván mindig azonos várakozásokkal eltelten ül­nek a nézőtéren, mindez néha-néha nehézkesnek tűn­het. Mert elképzelhető, hogy nem mindnyájan gyönyör­ködnek hozzánk hasonlóan a népviseletek, folyók, fák, figurák, időnként öncélú együttesében — ha nem mindig elég „pergő" nekik ^a sztori. Ami viszont A fe­kete varázsló ajándékát, mint képi produkciót illeti —" azért csak elismerés 1ár­hat. S mivel Vaszilisza és Ivan a végén persze, hogv minden gonosz erőt legyőz — nyilván tetszeni fog a film azoknak, akiknek ké­szült. D. L. róza, Bíró Miklós kalapácsos munkásalakja, Uitz Béla vö­röskatonái immár mindenki számára ismerős és tartal­mas jelképek. Keveseobet tudunk viszont a Magyar Tanácsköztársaság művészet­nek más irányú tevékenysé­géről, grafikai munkásságuk­ról, szellemi csoportosulásaik­ról, a napi politikához köz­vetlenül nem kapcsolódó mű­vészeti, eszmei töltéséről, tartalmáról. Ennek nyomvo­nalaira lelhetünk, a plakátok hátországában tehetünk ta­nulságos kirándulást a Köz­művelődési Palota Kupola­Galériájának most látható kiállításán. A történelmi korszakot sze­gedi újságok kinagyított ol­dalai idézik. A Szegedi Vö­rös Újság, a Szeged és Vi­déke, a Szegedi Napló és a Délmagyarország szalagcímei, felhívásai, dekrétumai az események sűrűjébe vezet­nek bennünket. Közöttük a kiállított alkotások erőtelje­sebb társadalmi-politikai koordinátarendszerbe helyez­hetők, bizonyítván a művé­szek tudatos társadalmi el­kötelezettségét, azt a szelle­mi-eszmei kapcsolatot, mely e korszak avantgard törek­véseit megóvta a pusztán „formák forradalmától". Uitz Béla, Molnár Farkas, Moholy Nagy László, Bortnyik Sán­dor és főképp Kassák Lajos képviseli legpregnánsabban a konstruktivista törekvések hazai eredményeit, a kép­archltektúra tartalmi és for­mai egységét. Az analitikus művészetszemlélet, az alap­formák keresése mint formai, rendteremtési szándék és az aktivizmus, a tettrekészség és tettekre hívás, mint gondo­lati töltés találkozik ezeken az alkotásokon. Máttis-Tensch János lendületes expresszív noníigurácíója. Nemes Lam­pérth József fölfokozott toll­rajzal, Derkovits Gyula ér­zelmekkel és gondolatokkal terhes önarcképe és Tihanyi Lajos párizsi háztetői az ol­dottabb, formailag kevésbé summázott, de mondanivaló­jával az előzőekhez kapcso­lódó törekvések képviselői. T. L. Országos pedagógiai konferencia Az 1981—82-es tanévtől jo­gi kari állítanak föl a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — jelentette be Polinszky Károly oktatási miniszter a Kazincbarcikán rendezett országos pedagógiai tanácskozás szerdai megnyi­tóján tartott előadásában. A miskolci jogászképzés meg­szervezése része annak a tö­rekvésnek, hogy a felsőokta­tás szerkezetét a népgazda­ság igényeinek megfelelően módosítsák. Az új jogi karon kiemelten foglalkoznak majd a szerzői jog, az iparjog és a munkajog oktatásával Az oktatási miniszter elő­adásában áttekintette a ma­gyar oktatásügy helyzetét és az időszerű feladatokat. Hangoztatta: az oktatás korszerűsítésének feladatai megkövetelik, hogy a minisz­térium foglalkozzon a peda­gógusképzés reformjával ls. Az országos pedagógiai konferencia megnyitóján ki­osztották a szaktantermi ok­tatás és a munkára nevelcs témakörében erre az alka­lomra kiirt pályázatok dijait. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents