Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

4 i Vasárnap, 1980. április fi. „Szereti ön Bartókot?" — kérdezi a magnókazetta fel­irata. mire én bólintok, kap­csolok, s felcsendülnek a zene akkordjai: muú-muúú, szrrmyi kknyikk; muúúú ... Hiába, ez a Bartók mégis­csak zseni, mondom. Lehunyom a szemem, hadd higgye a szomszéd, ha be­nyit, hogy átszellemülten él­vezem. „Muúú, muuuú. nyikk­njd kknyi kk nyi kk, zzzz, zzzz, muúú, prr, szrütyüü, szrü­tyüü, klatty-klatty. No, kérem, ezt tessék meg­figyelni. „úgynevezett" ze­neszerző úr! Beethoven-he­gedűverseny! Ez muzsika. Rajta: klattyklatty, muúú, szrütyüü. szrüty. _ Oh. pardon. Lehetetlen, hogy ekkora stílusbeli hason­lóság legyen kettejük zenéje közötti Jó kis magnó. ez. csak egy apró hibája vart. Garanciális készülék, díjtalanul meggyó­gyítják. Ügy ls lett. Doktor bácsi két nap után azt mondta, ááá. kicsit megpas­kolta a poflkáját, engem megdicsért, milyen jó ké­szülékem van. örülhetek ne­ki, mert stb •.a Olvadozva, majdnem büsz­kén (mintha végtére is én csináltam volna üres óráim­ban AKAI—AJ 350-et) haza­cipelem. Kapcsolok. Allegro barba­ro. hurrái Mintha nem ls egy fekete doboz, hanem a Zeneakadémia Bösendorfere állna a szobámban Kocsis Zoltánostul. Éljen a magnó­doktor, éljen a Gelklatty, klattyklatty... muúúú. szrü­tyüü, szrüty..; Szép magnó. Jó magnó, csupán egy egészen jelenték­telen apróság... De mit eszem én ezen magam. Iga­zán nem ügy. veszem a ké­szüléket. viszem. beadom. Igaz, kicsit szégyenkezve, el­végre is az a kedves ember kijelentette, hogy ez egy Igen jó masina... s én meg, mint egy háklls öregasszony. a nyakára járok. Jövök a betegért keblem­re ölelem, meghallgatom a szívzörejeit elmúltak, vi­szem. Büszkén, boldogan, el­végre is „ez egy príma kis készülék", naná, hisz én vet­tem. s hát micsoda sort áll­tam végig! Ez egy hőstettel felér, hát vili. hogy boldog vagyok. Ehhez pedig Öröm­óda illik Karajannal. Rajta. Oh Freude! Oh Froooo-o-Jde! Frooojdeaménkűcsapjonbele, eszem ágában sincs a mag­nómmal bosszankodni csak ;ízért, hogy a kedves olvasó­nak legyen mivel szolgál­nom. Szép masina, okos jó­szág. meg is dicsérik. de bánja fene. szidják, ócsárol­ják inkább, de hadd hallgas­sam márl • Nem nyújtom a történetet hiszen tudom, a sorozatos is­métlődések unalmasak, s nem csodálkozom, ha a ked­ves olvasó kifárad, így csu­pán annyit Jegyzek föl. hogy Egyébként Kiváló AKAI— AJ 350-ke ismét megjárta a rendelőt Ismét meggyógyult, ismét megdicsérték, s újfent csak kedvesen, udvariasan. A barátaim eközben azt hitték, kvarclámpázok odahaza, mert annyit pirultam. Ami részben igaz. Annyiban, hogy otthon még vörösebb lettem. Mint a .•ák! Mint tíz rák! Mint Custeau kapitány összes ván­dorló langusztája, amely a fazékban végzi. Mert mi tör­tént? Tessék kitalálni. óra indul.;: Ügy van? Megint csak be­döglött! Vivaldi, kapcs, és klatty. A Négy évszak tél tétele befagyott A japán csodára ferde szemmel né­zek. • nem érdeket hogy egyébként príma, csak egy aprócska hibája... de ezt mér ismerik. Feladom. Azt hazudom, hogy dühös vagyok, s bojkot­tálom a javítókat feléjük ma született taviponty, te­sem nézek. A valóság pedig hát elintézett ügy voltam — az, hogy kifáradtam, mint a a százhúszezer javításból horgot nyelt hal, s elfog a mindössze 119 váltott ki pa­nagyon is egyszerű, hétköz- nászt. Egy ezrelék, az is egy napi gyávaság. A félelem at- híján. Szép eredmény, pláne, tói, hogy nevetségessé válok ha ügy számolom, hogy ke­az akadékoskodásommal, a még nagyobb félelem, hogy ez már meg is történt mert hagytam, hogy mosolyokkal, hamis elismerésekkel fizes­senek ki. Mindenesetre hó­napokig be nem kapcsolom az ellenszenvessé vált készü­léket És szép csendben ki­futok a garanciális Időből. * Hallok egy beszélgetést a szolgáitatásról, miszerint a panaszkodó vendég rontja a javítók üzletét Gondolko­dom, vajon azért kiabál-e, mert bögyiben van a Gelka, vagy mert rossz a készüléke? Vagyis: ki rontja az üzletet? A rossz munkát végző javí­tó, vagy a panasztevő vevő? Maszekgyávaságom feladva és feledve feltettem ezt a kérdést a javítók legiüeté­kesebbjének. Kiderült hogy igenis, a lakosság (azaz én és mi) ala­kítja a szolgálat hírnevét amit érthetek úgy is: én is vagyok érte a felelős. Mert Jár a szám. Pedig nem én vagyok a Jellemző. Egy csu­dát I Én elenyésző vagyok. Egy semmi. Csupán egy ez­relék. Mert tavaly ls — amikor hallgattam, mint a zet csókolnak az esztergá­lyosnak, ha csak minden ez­redik munkadarabját rontja el! S ha úgy veszem, hogy az egy ezrelékes hibáért nem állítják pellengérre, el sem marasztalják, nem beszélve a hitele rontásáról. Nem úgy, mint az ezredrésznyi paná­szolók! Azok híresztelik sé­relmüket, fröcsögik az átkot, bezzeg a 118 ezer 881 meg­rendelő nem ír köszönőleve­let! Ez bizony hálátlanság, ha úgy veszem. De nem ve­szem úgy! Nekem, nekönk magnó kell és nem százalék­láb. Ez nekem munkaeszköz! — Miért maga mivel fog­lalkozik? — Üjságfró vagyok — bö­köm ki, mert most már mu­száj. És most már szeretem Bar­tókot. Mert azóta hallom. Mert Jó a magnóm. Garan­ciaidőn túl és egy fillérbe sem került. Csak tudnám, hogy számolták el.,. S mi­kor? Mindenesetre boldog va­gyok, mert megleltem a megoldást — amit ajánlok a többi száztlzenkilencnek is. Igrlczi Zsigmond Szeged a hazai lapokban 198911. REGDOTf Óéra: Csongrád me­gye. — Előadóülések. Győg.v­sieréaset, március. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csong­rád megyei szervezetének szegedi rendezvényei.] TTJ kórházi pavilon. Magyar HÁZNAGY András: Tudomá- Hírlap, márc. 30. [A deszkl tüdö^ nyos ülések Szegeden. Gyógy- gyógyintézetben.] szerészet. március. (Az orvfe- ZADOR Erika: Hét nap — egy egyetem gyogyszerósatudoanásci arc. — A-lhglfjaBb'akSdátnlktfr. karán.1 Magyar llfrinp. márc. 30. (Lovász Szeged bet] tolls tor hejwgs. László szegedi matematikus Daily News, márt. 14. egyetem) tanár.] Kalmár Lászlóra emlékeztek m Üjabb tízezrek teljesítették si­keresen s kongresszusi mflsza. kot. — (HORVÁTH Kálmánl H. K.: Szegedi Vas- és Fémöntöde. — A nyugdijasok Is jelentkeztek. Szegeden. Magyar Hirlap, márc. 23. (Születésének 75. évforduló­ján.] Küldötteink. - Judlk István. _ Csongrád megye. Kápee Ojság, Népszabadság máre 30 márc. 29. (A Nagyalföldi K6- „ olaj- és Föld gáztermelő Válla- ÖKRÖS László: Kabaré. ­lat szegedi üzemének teehnl- hegedt Zenés Színház. ÜJ Tö­kusa a XH. pártkongresszuson. *8r- márc. 30. (A musical elö­Fényképpel.l adásáról. Fényképpel] fMátvás István] (mátyás): La. (MÜNZ András] (münz): Sze­pozgató — A szépség koldusa, gedl kezdeményezés. — Kertvá. Népszava, márc. 29. [Ismertetés ros — elemekből. — Nyolc la a Somogyi-könyvtár hesanmás kásterv. — Félkész házak? Hét­kledványáról.] föl Hírek, márc. 31. ]A Dír.EP GECSEG Ferenc: Hetvenöt éve és a Szegedi Tervező Vállalat született Kalmár László. Nép- házgyáti elemekből készülő csa. szabadság, márc. ». [Fénykép- ládl házakat fejlesztett kl. Raj pel.] zokkal.J Európai enciklopédia „Európa korai történelmé­nek enciklopédiája" címmel a szocialista országok tudo­mányos akadémiáinak együtt­működésével érdekes új ki­advány készül: az NDK Aka­démiai Kiadója 12—15 köte­tes sorozatot készít elő a VI—XII. század Európájának történetéről. A könyvsorozat első kötetének megjelenteté­sét 1984-re tervezik, ezt kö­vetően két évenként kerül­nek nyomdába a következő kötetek. A történeti és kul­túrtörténeti részeket társa­dalmi, gazdasági kapcsolatok tárgyalása egészíti ki a kö­zép-, délkelet- és észak-eu­rópai népekről. Ajándékutazás Valahogy szokottá vált mindennapi életünkben — és híradásainkban is —, hogy egy-egy vállalat. In­tézmény dolgozói munkáju­kat, pénzüket ajánlják föl egy-egy óvoda, olykor böl­csőde korszerűsítésére, gaz­dagítására. Természetesnek tartjuk szinte magától érte­tődőnek, hogy ha gyerme­kekről van szó, egy ember­ként, önzetlenül adunk min­dent, ami csak adható. A humanitás szép példái ezek. csakhogy környeze­hogy két kommunista mű­szakjuk bérét a szociális otthonban, öregek napközi otthonaiban élő idős embe­reknek ajánlják föl. A pe­tőfitelepi egyesített szociá­lis intézményt értesítették U erről, s a hírt lelkesen fo­gadták az otthon lakói. An­nál is inkább, mert akiktől a segítséget kapják, nem idegenek számukra. A gyu­fagyár dolgozói eddig is vé­geztek társadalmi munkát. Ez a most fölajánlott „ajándék" különösen kedves tünkben nem csupán a gye- és hasznos számukra: hoz­rekék azok. akik gyámuli- zásegíti őket ahhoz, hogv tásra 6zorulnak — s erről megszokott környezetükből mintha kicsit elfeledkeztünk elutazhassanak, és új él­volna. Éppen ezért értesül- ményekkel gazdagodva tér­tünk örömmel egy követésre jenek vissza az otthon falai méltó vállalkozásról: a gyu- közé. fagyár dolgozói elhatározták, Ch. A. József Attila közöttünk 4. A kiszombori nyár Juhász Gyula 1922 hús­vétjén is Makón volt, sőt ezúttal talán bő hetet is töltött Espersit vendégszere­tő házában. Föl lehetne te­hát tételezni, hogy ekkor több alkalma volt találkoz­ni József Attilával. Azonban József Attila Távol, zongora mellett című versének bu­dapesti keltezéséből (ápr. 11.) kitűnik, hogy a hús­véti szünetet a fiatal diák ismét családi körben tölt­hette, így a szegedi költő­vel ekkor elkerülhették egy­mást. Ezekben a hónapokban bontakozott kl József Attila szerelme az internátus volt igazgatójának. Gebe Mihály­nak Márta lánya-fránt. Áp­rilis 2-áp adta át kamaszos félénkséggel azt a régi di­vatú, színes levelezőlapot („odvas, roskadó kerítés tö­vében ibolyabokor nyílik"), amelynek hátlapján így val-' lott szerelmet Tusikának: Mint ibolyák, a férfike­belben a szív kivirágzik. S mint ibolyák, rejtve este magába susog. Ez az év Mártáé és a köl­tészeté. A viszonzatlan sze­relem és pártfogó tanárok ellenére ls lélekölő magá­nyosság az érzékeny lelkű kamaszfiút öngyilkossági kí­sérletre sarkallja. Június 14-én megvolt az évzáró, Jogtudományi értekezések A JATE Anam- és Jog­tudományi Karának nagy­múltú Acta Juridica et Po­litica sorozatában a közel­múltban nyolc üj tanulmány látott napvilágot. Czucz Ot­vizsgál. Bemutatja egyebek dolkodásmód előhírnökei, és között az emberi környezet szennyezésével kapcsolatos nemzetközi jogi felelősségi szabályokat, az atomener­gia felhasználásával kap­tó munkája („öregségi csolatos felelősségi rendal­nyúgdíjrendszerek az euró- kezéseket, sőt olyan alap­pai szocialista országok- vető és rendkívül érdekes rendszeralkotási kísérletek. A posztklasszikus korban kifejlődött a jogtudomány államilag előírt oktatása, majd a jusztinianuszi jog­tudományt már viszonylag sokoldalú absztrakció, egy­ségesítés, egyszerűsítés, jog­összehasonlító módszerrel vizsgálja a szocialista tár­sadalmakban a nyugdíj­korhatárt elérőknek nyúj­tott alapellátások típusalt „A bírói ítélet indokolá­sa" címe Martonyi János ban") arra vállalkozott, hogy problémákat is tisztáz, hogy biztonságra törekvés jelle­Bizonyára érdeklődésre tarthat számot Ruszoly Jó­zsef munkája „A választási bíráskodás szabályozásának története a reformkortól az 1945. évi VIII. tc. megalko­tásáig". Külön érdekessége és értéke a publikációnak, hogy több mint 100 év In­tézménytörténetét, ennek hátterét dolgozza fel olvas­mányosan, gazdag archív­anyagra támaszkodva. A bí­róságok belső igazgatásának világába kalauzolja el olva­mit is jelent tulajdonkép­pen a kozmikus térben oko­zott károk fogalma. Papp Ignác a társadalom egyik fontos alrendszerét, a köz­igazgatást vizsgálja („Köz­igazgatás, társadalom, haté­tanulmányának. Az állam- konyság.,). Részletesen elem­polgárokat gyakran közvet- zi az állampolgárok, a köz­lenül érintő, ugyanakkor vélemény, a munkaszerveze­tek, a tudomány és a tech­nika, valamint a közigazga­tás viszonyát, kapcsolat­rendszerét. Pólay Elemér „Privatrechtliche Denk­weise der römisehen Juris­ten" címen) arra a kérdésre sóit ürmös Ferenc „A szo­kíván választ adni, hogy a jogpolitikai, társadalompoli­tikai szempontból is kiemel­kedően fontos bírósági ha­tározatok indoklásait elem­zi. tudományos Igénnyel. Molnár Imre „A szerződés megszűnésének okai és a felmondási jog kérdése a locatio conductionál" című római jogászok jogtudomá­tráaa egy a gyakorlatban nya eseti vagy absztrakt iel­igen elterjedt polgári jogi legű volt-e. Az ősi jog ko­intézménynék, a bérletnek rában — a szerző szerint — a római jogi szabályozását és a jogtudomány a papi tes- J| a szabályozás társadalmi, tület monopóliuma, ezt dolgozatot, gazdasági összefüggéseit ku- azonban a fejlődés termé­tatja. szetes következményeként a Nagy Károly („Haftung világi jogtudomány váltja für die mit einer erhöhton fel A köztársasági korszak Gefahr verbundene Tatig- .„, „,„„,o1„„_„ir „„ keit im Völkerrecht") cím- vé«én jelennek az mel speciális nemzetközi jo- elsö regulák és definíciók, gl felelősségi viszonyokat amelyek az absztrakt gon­cialista bírósági igazgatás kialakulása és típusai" cí­mű tanulmányában. A mun­ka történeti jellege, össze­hasonlító módszere, kiváló információs forrássá teszi a A nyolc tanulmány tema­tikus gazdagsága, aktualitá­sa, nívós problémakezelése jól reprezentálja a karon folyó oktatói-tudományos rrunka színvonalát. Dr. Józsa Zoltán 17-én a költő elutazott Bat­tonyára görögkeleti hittan­vizsgájára. utána néhány napot ismét Mezőhegyesen töltött (18-án itt írta Ta­vaszi ének című versét), majd Pestre utazott. Nem az említett száz koronát Bizonyítványában most is ott a jellemzés: „tehetséges, kötelességtudó, bátor fellé­pésű". Saját kezű másolatát Kályáni Ferenccel hitelesít­ve küldte fel gyámjának. maradt sokáig; valamin Könyvjutalmat is kapott, a összezördült sógorával, s rögtön visszatért Makóra. Nyilván ez ls hozzájárult elkeseredéséhez. Végrende­let-et írt, ezután kijavította a szerényebb Végkérésem, re. Megrendítő ez búcsúzko­dás: Mindenem azé. akinél van, kivéve az internátus­ban lévő fehérneműmet és ruhámat, melyek osztassa­nak ki szegénysorsú tanulók között. A pályázaton nyert 100 K-mat adják oda Kiss Ká. . rolynak, akitől ennyit kap­tam kölcsön, amit itt is há­lásan köszönök: a hátralevő instruktort . követelésem is 100 K, kérem ezt Fülöp ta­nár úrnál levő hátralékom fedezésére fordítani. Egyéb adósságaimra néz­ve kérem kedves Gyámo­mat, hogy azokat fedezze. Olyan sokan vannak, akik közel állnak szívemhez, hogy lehetetlen most Tőlük külön-külön elbúcsúznom: köszönöm jó szavukat, ér. deklődésüket, pártfogásukat, s üdvözlök, köszöntök min. I denkitl Makó. 1922. iún. 28. József Attila A borítékra ráírta: JúnL us 29-én bontható fel! Hó­napokkal később Etus nén­jének így számolt be a tör­téntekről: a vizsga felé ha­ladó napokban valami deka. dens pillanat hatása alatt „megettem" hatvan darab aszpirint, estei fél kilenckor, egy óra múlva végigvágód­tam a folyosón 41,8 C° láz­zal. Tiz órakor gyornormo­sás, elég kellemetlen rálá­tni, isten tudja, hány nap fekvés, aztán a színjeles bi­zonyítvány. Galamb Ödön így Írja le az esetet: „Attila eleinte vonakodott. Ragaszkodott elhatározásához. Nincs ér­telme életének, nemcsak a szerelem adta kezébe a mér­get, hiábavaló az egész éle­te. Nincs miért élnie, nem szereti öt senki. Hivatkoz­hattam arra, hogy ö máris drága nekünk, társainak s minden ismerősének, min­denkinek. aki sokat vár tő­le, s megbecsüli benne a kezdő poétát. Nem sokat használt. Csak amikor ma­gamhoz öleltem, s megcsó­koltam mint szegénv, elha­gyott gyermeket, akkor zo­kogott fel, s akkor adta be­leegyezését, hogy igen: se­gítsünk rajta. Egy szó tart­hatta csak vissza, melvet kora ifjúságától nélkülözött: a szereteté." Június 29-én átvette a Je­les bizonyítványt és „az ön­képzőkörben való működé­sért és önképzőkört pálya­munkáért" kapott jutalmat. tanári kartól vászonruhát, a Segítő Egyesülettől pedig 1000 Korona ruhasegélyt. A költészet azonban sok pén­zébe is került: 1500 Koro­náért könyveket vásárolt, jobbára versesköteteket. A szünetben nem ment föl Pestre, hanem kiköltö­zött Kiszomborra Kiss And­rásnéhoz, a Zöldfa u. 404/A számú (ma 8. sz.) házba. Kiss Ilonkát. Mészáros Ancit meg Faragó Macát készítette föl javítóvizsgák­ra, s közben a szomszéd fi­úkkal. Faragó Miskával. Gulácsy Péterrel, Prónyai Balázzsal élte a falusi gye­rekek vakációs életét. A bá­náti erdőkből nagy csapa­tokban a szántóföldeket el­lepő varjakat rossz bádog­kannák ütögetésével kerget­ték el; nagyokat fürödtek a Marosban; lapos kavicsokat dobáltak a vízre, vetélked­ve, ki tudja többször fölpat­tintani a viz színére... Egészséges, szép nyár volt ez József Attila életében, és döntő jelentőségű költésze­tében is. Itt született az el­ső olyan verscsoport, nevez­hetni ciklusnak is, amely már nem költői zsenge, hanem az érett líra remeke. Közü­lük kettőt (Éhség. A jámbor tehén), József Attila fölvette válogatott verseinek Medve­tánc címmel 1934-ben meg­jelent gyűjteményébe is. Mintegy tucatnyi vers szü­letett Zomboron. köztük a Mártát köszöntő Névnapi dicséret, a Juhász Gyulámik ajánlott Szeged alatt. A kiszombori nyár abból a szempontból is jelentős volt, hogy József Attila ek­kor kapott ösztönző bátorí­tást Juhász Gyulától. Előbb csak levélben, augusztus kö­zepén: „Kedves Attila öcsém, levele és új versel nagyon megkaptak ás meg­hatottak. Sok gondom és bajom mellett nem feledem, és azon tűnődöm, hogyan kellene magát okosan és szépen fölfedezni." A Sze­ged című lapot, amely az 1920-ban megszűnt Délma­gyarország utóda volt, ép­pen ezekben a hónapokban kényszerű hallgatásra ítél­ték. szüneteltették. Abban nem írhatott tehát Juhász. Azt ígérte a fiatal diáknak, hogy valamelyik fővárosi lapban ir majd róla. „Higy­gye el, hogy ha van ma ha­zai költö, aki magát szívből szereti és becsüli, elsősorban Juhász Gyula az. Bízzék, ne lankadjon, írjon tovább, tanuljon tovább, magának nem szabad, és ha akarja, nem lehet elkallódni 1" Péter László (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents