Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

/ Vasárnap, 1980. április 6. 3 Művelt emberfők sokasága Minden társadalom annyit szagok gazdasági potenciája sítjük, személyes életünk ér, amennyi kreatív, munká- nemcsak a felhalmozott egyre növekvő mértékben ól­ra, alkotásra kész, erős, anyagi tőkében — természe- vad össze az univerzális élet­egészséges emberrel rendel- tesen abban is —, hanem el- tel." kezik, és annyit tud felmu- sősorban a megszerzett szel­tatni majd. amennyit haszno- lemi tulajdonban található, sitani tud tagjainak képessé- Abban, hogy az emberiség gélből. Mi most építő mun- által felhalmozott tapasztalat­kánk mai periódusában mi- anyagot Iskolák, főiskolák, nőségileg új és a korábbiak- egyetemek rendszerében jól nál komplikáltabb feladatok őrzik, jól közvetítik ki a tár­elé nézünk. A stabil politi- sadalom tagjainak, termé­Amit Széchenyi tudott a múlt száradban: „Egy ország gazdagságát a művelt ember­fők sokasága teszi" — azt kai hatalom lehetőséget ad, szetesen a megadott osztály- Bertrand Russell a közösségi hogy minden erőnket a gaz- korlátaikon belül. Ezt — az létben tekinti bizonyítottnak, dasági tényezők megoldásé- emberiség közkincsét — a A szocializmus pedig össztár­nak szenteljük, és nyilván- maguk érdekében, a maguk sadalmi cél, csak az egész való, hogy ezeknek a felada- osztólyértekrinek megfele- társadalom teljes erőfeszíté­toknak a megoldása csak a loen sajatitjak ki. Ez • ' szocialista magyar társadalom klasszikus példasor szerint sével valósítható meg. Éppen céltudatos munkájának ered- valami olyasmit jelent, hogy ezért fontos az, amit a XII. ha lakatlan szigetekre telepi- kongresszuson Kádár János tenének különböző ismeret- _ . ... ,„.,,. . fejlettségű nációk tagjait és mondott' a kultura' a "lű,ve~ e hermetikusan elzárt szige- l°dés ügye nemcsak a kultu­teken ugyanazt a külső segít- ra, a művelődés munkásai­séget is kapnák meg egyfor- nak belügye, hanem az egész mán, akkor is, ha húsz év társadalom közös ügye, gaz­múlva ellenőriznénk, melyik dasági feladataink megoldá­arra, hogy szellemük, kezük sziget lakosai hol tartanak, sának forrása. Ahhoz, hogy ügyességét a társadalom egé- nyilvánvaló, hogy a fejlet- előre tudjunk lépni, a napi f™ tebbek a maguk megszerzett gyakorlatban javítani kell a tapasztalatanyagát hasznosít- szellemi erőfeszítésre irá­va sokkal előbbre tartaná- nyúló magatartásunkat. Hi­nak, mint azok, akik keve- szen „a szocialista építés nél­sebb ismeretanyagot tudhat- külözhetetlen feltétele a tár­nak a közös kalapba bele­tenni. ménye lehet Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocia­lista társadalom ezért mun­kára neveli alkotó tagjait tássák, azért, hogy megvaló­sulhasson hazánkban az em­beriség ősi nagy álma. Min­den emberi tevékenység köt­ve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvá­Az emberiség tapasztalat­ról meg, és életünk értelme anyagának, tudásának min­csak akkor és úgy lehet sa- den társadalomban természe­ját magunk önmegvalósítása, tes átörökftője az iskola. Ma ha önmagunk értékei igazi iskoU ^elent a értékek társainknak, szűkebb tudással. De ez a tudás csak és nagyobb közösségünknek, az alaP- a késség megalko­társadalmunknak ia. Az ****** képes­„ ., , ,, . ségének kell hozzá társulni, Nyilvanvaló. ha az egyéni . , ., , , . . , * , , , ~. . hogy l/hasznos társadalmi ér­boldogság, az emberi lét ér- ^^^ az el6dök sadalom műveltségi színvo­nalának emelése", és ez pedig „nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy tovább erősöd­jenek társadalmunk szocia­lista vonásai". Sz. M. telmes feltétele az ember önmegvalósítása és ha ez az önmegvalósítás a munkában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, ak­kor a társadalomnak mindent el kell követnie annak érde­kében, hogy minél több kul­turált, művelt tagja legyen. Az a társadalom, amelyiknek szorongatóan nagy feladato­kat kell elvégeznie. annak szükségszerűen csak egy mó­don lehet felkészülni ezekre a feladatokra: a társadalmi agyat — az emberfők soka­ságának összességét — kell aktívabbá, érzékenyebbé, fel­készültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tudo­mány ma már a termelés szerves része, akkor gyakor­latilag arra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már munkáját továbbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó kész­ségeket teremt Ezért hát biztos, hogy az iskola a leg­olcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfor­dítással a legtöbb értéket ter­meli. Mert nemcsak közvet­lenül a falba beépített tégla társadalmi beruházásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett gondo­latmenetünkbe beépített fel­ismerés is, hiszen lehet hogy abból fog kisarjadni, hogyan lehet olcsóbb vagy jobb tég­lát funkciójának jobban megfelelő falat teremteni. Ezért hát az olcsó beruhá­minden tudományág, szinte zások közé tartozik minden minden képviselője — ha a olyan beruházás is, amely az társadalom jól gazdálkodik iskolán túl a társadalom tag­vele — konkrét termelési ér- jainak kulturáltságát gon­ték forrása. Természetes dolkodóképességét, alkotó­valóság lett hogy a szellemi készségét fejleszti. A szelle­érték anyagi valóság, és mi- mileg gazdagodó ember nem nél több ilyen mobilizálható marad meg önmaga agyának agykapacitással találkozunk, korlátain belül, biztosan ki annál nagyobb a létrejött akar törni koponyájának anyagtermékek köre. csontfalai közül, ahogy Béri­Régi példasor bizonyítja, rand Russell mondta: „Ha hogy az iparilag fejlett or- érdeklődésünket egyre széle­A magyar film mértéke és értéke Beszélgetés Szabó B. Istvánnal A közelmúltban a Csöng- eleve leszámíthatunk vagy fogadnunk a külföldi, nem­rád megyei Művészklub ven- 600 teljesen érdektelen, bel- zetközi, szakmai mércét ls, dégeként Szegeden járt Sza. terjes, operettszerű indiai onnan nézve végképp nem bó B. Ittván, a Kulturális filmet, körülbelül 400 hong- állítható, hogy a magyar Minisztérium Ftlmföigazga- kongi karate-filmet és még film elmaradt volna a nem­tóságának vezetője. Fllmmű. vagy 400—400 pornót és hor- zetközi élvonaltól, nemigen vészetünk helyzetéről, néhány rort. Még Így is legkevesebb lehet bizonyítani azt. hogy a időszerű kérdésről tartott 3 ezer olyan alkotás marad, hazai filmgyártás válságban előadást, ennek kapcsán be- amely a mi európai fogai- volna. Arról nem is beszélve, szélgettünk vele. maink szerint is film. Ebből hogy filmjeink nemzetközi Általános a vélemény: mintegy 200—250 amerikai, elismerése egyben a magyar­s 70-es években visszaesett s ez uralja a nem szocialista országi kultúrpolitika elis­a magyar film... országok moziműsorainak 95 merése ts. Mert azt, őszintén — ... „elvesztette a 60-as százalékát! Az USA-filmlin- beszélve, a mi rendezőink is években meglévő értelmiségi perializmus óriási. A szocia- elismerik, hogy oly szabadon bázisát, ellankadt, kifáradt, lista országokban összesen kevés helyen lehet filmet megtorpant" Ugye, így akar- készül egy évben körülbelül készíteni, mint Magyarorszá­ta folytatni? Jó ismerem eze- ennyi film. (Egyébkent a gon. ket a valóban erősen elter- Szovjetunióban évente mint- — Mindez szép, de a kő­jedt nézeket. Nos, szerintem egy 120 filmet készítenek, zönség többnyire változatta. valamit nem vesznek figye- nálunk hosszú évek óta 20 nul rossznak tartja a ma. lembe az ilyen kijelentések: körüli az „éves termés".) gyar filmeket... a mértékegységet. Ahhoz, Most egyetlen tény:azOscar- — A közvéleményben ösz­hogy tudjuk, Gulliver a tör- díjat odaítélő testületekelőtt szemosódik egy pozitív, prog­pék vagy az óriások országá- volt Gábor Pál filmje, az resszív és egy negatív, kife­ban jár-e, látni kell a reális Angi Vera, már a minden- jezetten retrográd jellegű mértéket jelző gyufásdobozt. kori év legjobb tíz, nem an- elégedetlenség. Ez utóbbi ese­Tehát viszonyítani kell: mi- golszász alkotása között. És lében természetesen nem hez képest? Ha a nagyvilág most én kérdeznék: miért azokra gondolok, akik szín­vagy a szocialista országok nem írja ezt meg így a ma- vonalasabb, kritikusabb, ke­évi filmtermését vesszük, ha gyar sajtó? vésbé zavaros és szakmailag a fesztiválok eredményeit, — Megígérhetem: én meg- felkészültebb alkotásokat ha a rokon művészeti ágak írom majd... várnak. Ám akiknek a 40-es mai eredményeit, ha a kö- — Nem akarom fölsorolni és az 50-es évek filmtermése zönség egyébként nehezen a díjakat, az elismerések a jó, az az intézményesített egyértelműnek tekinthető hosszú sorát, amit a hetve- népbutítás és ízlésrontás, am; 'gényeit... nes években kapott a ma- más jelleggel ugyan, de ha­— Vegyük először a nem. gyar film amúgy is gyakori sonló hatással folytatódott zetközi és a hazai filmter. a vád: nem a közönségnek, még a felszabadulás után is mést! hanem a fesztiváloknak ké- a Latyi-fllmekkel meg a töb — Kérem. Ma a világon szftenek filmeket a ml ren- kiekkel néhány tiszteletre­évente körülbelül 6 ezer já- dezőink. Azonban egyfajta méltó kivételtől most elte­tékfilm készül. Ebből már viszonyítási alapnak el kell kintve, az ötvenes évek kó­^^^^mmm^^^^mms^mmm^mamamsmmmmmmmmmmmmmm^m repéig — nos, akiknek m» Meghalt dr. Horváth József Súlyos veszteség érte a sa. Több mint 25 éven át szegedi József Attila Tudo- foglalkozott szakterületével. , . _ . . Irányításával az évek során mányegyetemet és a magyar egy yQlyan gzegedJ korrózi6s tudományos életet. 1980. kutatóbázis jött létre, mely­március 31-én, 49 éves korá- nek munkáját és eredmé­ban súlyos betegségben el- 'nyeit határainkon belül és hunyt dr. Horváth József túl egyaránt ismerik és érté­egyetemi docens, a József kelik. Hirtelen halálával egy Attila Tudományegyetem eredményes élet zárult. Em­Altalános és Fizikai Kémiai lékét munkatársai, tanítvá­Tanszéke munkatársa, a ké- nyai, barátai kegyelettel púai tudományok kandi datu- megőrzik. k A ff V . / f ¥ Művészét es ifjúság Vélemények as országot bomutafÓMorozatról összevont szakmai értéke- szervezett csoport gyorsan gek. Ennek ellenére mégsem léssel, a minősítések kihirde- tető alá hozott előadása lé- az egyetemistáknak adnám a tésével, a díjak és jutalmak kezóleg hat az egész mozga- pálmát átadásával fejeződött be csü- lom fejlődésére. Nem tartal­törtökön — mint jelentettük ml kérdésekről, ideológiai — az egyetemi és főiskolai vagy politikai bizonytalansá­kulturális napok, valamint a gokról van szó, hanem elsó­Művészet és ifjúság országos sorban mesterségbeli hlá­bemutatóinak rendezvényso- nyosságokról, a szakmai rozata. Három napon át a alapismeretek gyengeségéről. fesztiválhanaulat mert felsőoktatási intézmények A korábbi időben tapasztalt vjunanguiat, mert irodalmi színpadai, színját- íesztiválhangulat ls hiányzik, erre nz Auaitorium MdX1" szó csoportjai, vers- és pró- nincsenek a mozgalom mű­zamondói, valamint politikai helymunkáját jellemző izgal­és társadalmi dalokat előadó mas viták, eszmecserék. A együttesei és szólistái Sze- részt vevő csoportok nem is geden találkoztak, s négy igen figyelnek egymás mun­helyszínen — a JATE Audi- kájára. Ugyanakkor azt hl- az Ifjúsági Házban tórium Maximumában, KISZ- szem, hogy ez túlméretezett zsűrizték. klubjában, a Bartók Béla vállalkozás, s nem találom Művelődési Központban és a szerencsésnek az egyetemi és -1^dá«okaTTáttunk"AV meá" szegedi Ifjúsági Házban - főiskolai napok összepárosí- ^Kie sek kivétel nél­együtt léptek fel a KISZ ál- tasát a Művészet és ifjúság .... tal meghirdetett Művészet és akcióban részt vett együtte- ' ifjúság akciósorozat megyei sek bemutatóval, bemutatóinak sikeresen sze- ^ Szód szilárd, a Kul­repelt együtteseivel. M.ntegy turáUg Mln"igztérium közmű„ 700 fiatal találkozott ezen a velódési főosztályának főelő- lásnak nyomát sem lehetett seregszemlén, melynek új- adója, az Auditórium Maxi- érzékelni, a pol-beat elneve­donsága volt, hogy az egye- mumban lebonyolított bemu- n?"I Is 'llik ^ Produkciók temisták és főiskolások önte- tatók fjének tógja: A SS^^iVSS: vékeny művészeti csoportjai hatvanas évek végén, hetve- pasztalataim szerint nagyon közös bemutatókon szerepel- nes évek elején látványosan népszerűek a fiatalok között, tek a középiskolásokkal, felívelő egyetemi-főiskolai Ez egyszersmind jelzi az if­szakmunkástanulókkal, mun- színjátszás az utóbbi időben júság társadalmi problémák kásfiatalokkal, katonákkal. A megtorpant. Az akkori íris- iránti érzékenységét, hiszen bemutatók szüneteiben kér- seség, kísérletező kedv, akár a mai dalok többségének té­tünk véleményt a zsűrik né- szélsőséges próbálkozás szel- matikáját különféle termé­hány tagjától. iemi izgalma, borzas, de szetű gondjaink adják. Az Keleti István, a Pinceszín- őszinte megnyilatkozásai el- értékek ismerete és tisztele­ház vezetője, az Amatőr múltak. Mar csak nyomokban te, egészséges kritikai érzék, Színjátszók Országos Taná- fedezhetjük fel ezeket a zenei felkészültség és jó elő­csának képviseletében a JA- szándékokat, törekvéseket, adókészség jellemezte a dal­TE KISZ-klubjában lezajlott Az egyetemi és főiskolai énekesek szegedi bemutatóit, bemutatók zsűrijének elnö- színjátszó együttesek, irodai- Deák Tibor: Ami mindeze­ke: Az eddigi tapasztalataink mi színpadok és a Művészet ken kívül .nég szimpatikus szerint az egyetemi-főiskolai és ifjúság akció keretében volt: a versenyzők közül so­színjátszás mintegy két év- idekerült csoportok találko- kaknak kitűnő a humorérzé­tlzedes történetében az idei zója akkor lett volna igazán kük, meglepetően finom iró­egy meglehetősen gyenge se- szerencsés és eredményes, ha niával képesek látni és lát­regszemle. Okait kutatva a KISZ-akció előzsürizéseit tatni az erre „érdemesült" megállapíthatjuk, hogy a komoly szakemberekre bíz- közös dolgainkat Néhány A szakmai beszélgetéseken, az értékelések során kiderült, hogy legtöbben igénylik a kritikát de nem tudják el­viselni azt. Azt is meg kell jegyezni, hogy azért nincs mum nem ad alkalmat nincs közönség, a színpad vezetők fölkészültsége is kívánnivalót hagy maga után. dalénekesek produkcióit ketten Vági László: Jó színvonalú s a fiatalok saját szövegeivel is elégedet­ték lehetünk. Különösen tet­szett, hogy annak a bizonyos erőszakolt, erőltetett politizá­színjátszás nem 'olyan tévé- ták volna. Sokan csak úgy együttes és szólista hang­kenység, mely eredményekre eljöttek, mindenfajta fellépés szertudása egészen kiváló, képes rendszeres és folyama- és szakmai értékelés nélküL kitűnő hangszerelés, színpad­tos műhelymunka nélkül. Ebből következően nagyok képes előadói stílus jellemez­Pusztán egy-egy fesztiválra voltak a szinvonalkülönbsé- te bemutatóikat is ez a magyar film jelent5 a jót, azokkal szemben nyu­godt lelkiismerettel vállal­tok, hogy a mai (3—400 ez­res nézőszámú) filmjeink rosszak. — A nézőszám mégis sok mindent elárul... — Igen. Melyik igazi Iro­dalom jelenik meg 400 ezer példányban? Itt is relatív, hogy ml a sok és mi a kévést Nálunk hétnél is több as évente egy filmre eső mozi­'átogatások száma. Ez a szám Ausztriában 2, Franciaor­szágban és Olaszországban 4. — Milyenek az anyagi le. hetőséoek a hazai filmgyár. 'ásban? — Évente 200 millió forint áll rendelkezésre. Ilyen ke­vés pénzból a világon sehol sem gvártanak filmeket! A filmgyár, a műtermek háború előttiek Most mondlam azt. hogy az alkotói tehetség oó­tolja Magyarországon 30 éve az anyagi-technikai bázist? összehasonlításképpen: egy olyan szunerfilm költsége, mint a Pokoli torony volt, annyi, mint nálunk az évi húsz film elkészítésének ösz­>zege. Tehát, átszámftva. kö­rülbelül 200 millió forint. — Végezetül: ön személy szerint mit vár a SO.as évek magyar filmjeitől'' — Talán más vonatkozás­ban már eddig is kiderült: optlmlsti vagyok. Amennyire szerintem tartotta és tartja magát a magyar kultúra ma­gas szintjén a hazai film, európai színvonalú művek­Kel és alkotókkal, annvira bízom a méltó folytatásban, a jövőben. És a közönség­ben is! Az önmagám ismerés 'génye csak növekedni fog emberben. társadalomban egyaránt. A magvar film -edíg — nyitva tartja a szemét. Domonkos László' Elhunyt Pernye András Pernye András Erkel Fe­renc-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára 52 éves ko­rában, gyógyíthatatlan be­tegsége miatt öngyilkos lett. Temetéséről később intéz­kednek. I 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents