Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

Népbetegség ? Szokás ? Szegedi kutatók az öngyilkosságról M

agyarország száz éve a világ öngyilkossági statisztikájának élén áll. Mivel a KSH 1959 óta folyamatosan közli a területi részletes adatokat, így figyelemmel lehet kísérni a vidékenkén.ti megoszlást is. Az utóbbi két évtizedben Csongrád megye szinte minden évben e statisztikában kiemelt helyen szerepel. Az 30-es évektől 1974ig 30 százezrelékről 64 százezrelékre emelkedett az öngyilkosságok száma. Az adatok másról is vallanak. Világviszonylatban ls kirívó a Csongrád megyei magas öngyilkossági esetek aránya. Ml az oka ennek? A 60-as évek végén már számtalan -tanulmány, elemzés jelent meg erről a helyidről, sürgetve a kutatások megindítását. A 70-es évek közepén Szegeden megkezdődtek a vizsgálatok. Az eddigi eredményekről, tapasztalatokról a kutatóktól kértünk véleményt A kerekasztalbeszélgetés résztvevői dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SÉOTE Idegklinikájának igazgatója, dr. Boncz István klinikai tanársegéd, és dr. Farkasinszky Teréz, az Ifjúsági Ideggondozó Intését vezetője. |Vr hS Xj^auLmi | Szilárd János: Elszomorítóak az adatok. Például a 20. század első három évtizedében 30 millió ember halt meg a világon öngyilkosságban. Nem ismeretlen, nem mai keltezéaú jelenség ez, nemcsak beszélni kall erről, hanem meghatározni a társadalom feladatait Hozzá kell tennem, nincs olyan ember, aki bizonyos helyzetben ne gondolt volna, vagy ne gondolna az önkéntes halálra, tehát nincs abszolút „védettség". Egyébként az élet megoldhatatlan problémái elől való halálba meneküicst már az ősi civilizációk is ismerték. Az öngyilkosság megítélése történelmi koronként változott, a vallásoktól, filozófiai. ideológiai tanoktól függően. Voltak korok, amikor elítélték, és olyan is, amikor megengedhetőnek tartották. Könyvek, vaskos kötetek jelentek meg ennek a kérdésnek filozófiai, orvosi és szociológiai problematikájáról. A tények azonban ténvek maradnak, és az adatok bizonyítják, hogy az újkorban egyre többen választják az önkéntes halált. Rendkívül Izgalmas kérdés. hogy ml okozza, bizonyos népességek, területek magas öngyilkossági számát, ami függetlennek látszik társadalmi, gazdasági helyzettől. A teljes, kimerítő. tökéletes választ senki sem Ismeri. Farkasinszky Teréz: A felnőttek öngyilkossági kísérleteire vonatkozó kutatásokat évekkel ezelőtt kezdtük. Munkacsoport alakult, amely többféle tájékozódó felmérést végzett. Fő célunk volt, hogy megkeressük azokat a szociológiai és pszichológiai Jellemzőket, amelyek magyarázatot adnak arra. területünkön miért Ilyen magas, miért a legmagasabbak között van az öngyilkosságok száma. Az önkéntes halált megkísérlők egy részénél — akiket kórházba vagy klinikán kezeltek — pszlhológiai tesztelést végeztünk. Csoportunk több mint százoldalas akadémiai pályamunkát készített 1978-ban, ami a legfontosabb megállapításokat tartalmazza. Egy Ilyen beszélgetés természetesen csak arra ló. hogy a leglényegesebb észrevételekre utaljon. Boncz István: Azt hiszem, nagyon fontos megfigyelés, hogy kialakult az öngyilkosságnak egy szokás- és hagyományrendszere. Talán ezzel is magyarázható a Csongrád megyei magas arányszám. Mert például mit láthat a felnövekvő gyerek az olyan családban. ahol az önkéntes halál nem ismeretlen fogalom és „természetes" jelenség? Esetleg a dédapa, a nagymama, vagy az unokatestvér is önkezével vetett véget életének. Ebben a miliőben növekszik és tudatosul az illetőben, azt tanulja, hogy bizonyos problémák elől csak az önkéntes halálba lehet menekülni. Természetessé válik, hogy az élet bizonyos megpróbáltatásaira egy válasz van: „inkább megölöm magam!". Megfigyelhető, hogy a problémák között élő ember ilyen családi, rokoni tapasztalatok és példák alapján könnyebben képes beleélni magát az öngyilkosak helyzetébe. Jellemző az eset: egy tanyai fiatalember mérget ivott. De életét sikerült megmenteni. S amikor megkérdeztük, miért tette, igy válaszolt: „Csak még én nem voltam öngyilkos." A megyénkre vonatkozó egyéb öngyilkossági kutatások eredményeit is figyelembe véve mondhatjuk, hogy a családok egy részében az öngyilkosság elfogadott, vagy elvárt magatartásminta bizonyos élethelyzetekben. Vizsgálati anyagunkból kiderül, hogy igen magas azoknak a személyeknek a száma, akik bizonyos életszituációkban az önkéntes halált tartják megengedhetőnek. és elfogadhatónak problémájuk megoldására. A magatartásminták, életfelfogások az egymást követő generációk szemléletébe beépülnek, de azt még nem tudjuk, hogy milyen pszichés folyamatokon keresztül fejtik ki hatásukat. Sajnos ezt a hatást erősiti egy másik tapasztalat, amikor az egyénre ható közfelfogás úgy vélekedik, hogy bizonyos helyzetekben a megoldás az öngyilkosság. Farkasinszky Teréz: Nem lehet figyelmen kívül hagyni az alkoholizmust A megyei vizsgálatokkal egybehangzó más kutatások megállapításai: az alkoholos állapot az öngyilkosságot nagymértékben befolyásolja. Sajnos az utóbbi tizenöt évben 60 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás. Kimutatható, a szegedi járásban rendkívül magas és megsokszorozódott az alkoholos elmebetegségek száma. Ugyanakkor ezen a területen választják a legtöbben az önkéntes halált. De más összefüggésekről is beszélni kell. Vizsgálatainkból kiderül, milyen sok egyedülálló és elvált ember kísérli meg, vagy választja az öngyilkosságot. Vidékünkre ez azért is jellemző, mert az országos átlagnál itt jó. val nagyobb a felbomlott családok száma. Ezáltal mind a felnőtteknél, mind pedig a gyerekeknél fokozottabb a pszichés megterhelés. Az elmagányosodás azzal is magyarázható, hogy kedvezőtlen a népesedési helyzet. más területhez képest több az Idős, magára hagyott ember. Ne feledjük, hogy még igen nagy kiterjedésű a tanyarendszer. A társadalmi izoláció pedig gyakran depressziót — majd öngyilkosságot is előidézhet. Boncz István: Az öngyilkosságok megelőzésében jelentős szerepe van annak a jelzésnek, amikor az illető segítséget kér környezetétől. Vizsgálatainkból kiderül, hogy a megkérdezettek egyharmada fordult segítségért közvetlen környezetéhez, jelezte, ha nem oldódott meg problémája, véget vet életének. A környezet sokféleképpen „válaszolt". Volt, aki megértéssel találkozott és segítséget is kapott, de nem elegendőt. Nagyrészt a környezet a jelzést elutasította, nem vette komolyan, a kétségbeesett helyzetben levő személyt nem értették meg, kigúnyolták. Jellemző, hogy az általunk Ismert esetek Közül — aktuálisan — senki sem fordult orvoshoz. Pedig több olyan megjegyzés elhangzott, ha gondját-baját ily módon meg tudta volna beszélni, akkor valószínűleg nem kíserel meg öngyilkosságot. Ez is mutatja az öngyilkosság-megelőző segélyszolgálat szükségességét. Megnéztük azt is, hogyan fogadták az életbenmaradtak megmentésüket. Több mint a fele örült annak, hogy visszahozták őket az életbe. Arra a kérdésünkre, miként látja azt a problémáját, ami miatt öngyilkosságot kísérelt meg, a megkérdezettek több mint a fele pozitív választ adott: lehetőséget lát a kiútra. Arról ls próbáltunk képet kapni, hogy az öngyilkosságot megkísérelt személy tettét miként ítélte meg a környezete." Érdekes a statisztika. A megkérdezettek 27 százaléka számított rossz, elítélő minősítésre. De ezek nagyrésze úgy vélte, az öngyilkossági kísérlet szégyenletes dolog, 24 százalékuk biztos volt benne, hogy felmentik, megértik, sajnálni fogják a történtekért. Bizonytalanul ítélte meg helyzetét 21 százalék, míg 24 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem érdekli, mit mondanak róla. Kutatásunknak ez a része azt próbálta tisztázni, hogy a környezet közömbösségének milyen a szerepe, illetve az milyen fokú. Farkasinszky Teréz: Sajnos a lelkileg összeomlott emberek a legtöbbször értetlenséggel, elutasítással találkoznak. Buda Béla ezt a helyzetet úgy aposztrofálja: „Kemény futballt játszunk." A súlyos lelki konfliktushelyzetben levők segítséget igényelnek. Szilárd János: Az orvostársadalom egyedül képtelen a megoldásra. Először is néhány konzervatív és rendkívül káros szemléletet kellene felszámolni. Az esetek többségében a környezet úgy ítéli meg, hogy aki öngyilkosságot kísérel, az felelőtlen, elmebeteg. Sajnos, az egyoldalú szemlélet miatt a lelkileg felépült emberek újból sérülést szenvednek, és megnehezül a társadalomba való visszailleszkedésük. A társadalom szemléletén feltétlenül változtatni kell. De sürgetőek az öngyilkosság megelőzésének gyakorlati tennivalói ls. Minél előbb meg kell szervezni az öngyilkosságot megelőző segélyszolgálatot, felállítani azt az intézményt, amelyet egyszerűen úgy neveznék: segélykérő telefon. Külföldi és hazat példák bizonyítják, hogy lényeges szerepe lehet a prevencióban. Pécsett, ahol évek óta működik a segélykérő telefon, csökkent az öngyilkosságok aránya. Szegeden régóta megoldásra vár ez a kérdés. — Természetesen folytatjuk a megkezdett kutatásokat. Egyre több fiatal orvos kapcsolódik be a megyei vizsgálatba. Tovább kell gyűjteni a tapasztalatokat, hiszen ezer-kétezer esetről többet tudunk meg, mint ötvenből vagy százból. A nemrég kezdett vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy olyan területen, ahol az öngyilkosság társadalmi gond, kötelező ezzel a problematikával foglalkozni. • Dr. Várkonyi László, Szeged megyei városi tanács vb egészségügyi osztályvezetője: A városi tanács biztosítja, hogy az Idén végre működjön a segélyt nyújtó állomás. Ez persze nemcsak egyszerűen pénzkérdés, hiszen a telefonsegély megszervezése társadalmi összefogást igényel. HALÁSZ MIKLÖS Ybl-díj után A fényképről aszkétaarc tekint ránk. Ahogy a valóságban megismertük: más. — Most honnan jön? — Újszegedről, a biológiai központból. És mivel rugalmas munkaidőben dolgozom, jó, ha tudja: hivatalosan még most is ott vagyok ... — Hát. miután a Délmagyarországi • Tervező Vállalat Klauzál téri ablakaiból idelátni a cukrászda teraszára, ez az állítás elég könnyen cáfolható!. De most, hogy az április 4-e alkalmából átvett Ybl-díj ad beszélgetésünkhöz apropót, talán megbocsátják Tarnai Istvánnak ezt a kényszerű, ám annál kegyesebb csalást. Végül is az építészt munkája nem kötheti nyolc órára a rajzasztalhoz ... — Ezt nem kéne megírni, de a legjobb ötleteim borotválkozás közben támadnak... . — És melyiket tartja a legjobbnak? Gondolkodik. Válaszol. Aztán félbehagyja azt a mondatot, s hirtelen újat kezd. Szóba kerül a Ligetfürdő kupolás medenceegyüttese, a szökőkút a Dugonics téren, a $ZOTE felkérésére készített munkák sora. Nem a legutóbbi, de a legszebb: a Dóm téri oktatási épület. A szegedi Hilton, ahogy emlegetni szoktuk. — Legjobban annak örültem, hogy az Ybl-díj átadásakor az építésügyi és városfejlesztési miniszter is azt emelte ki erényeként. amire a legbüszkébbek lehetünk: az épület, azt hiszem, beilleszkedik a környezetbe. — De mitől? Meg lehet-e ezt indokolni? — Talán mert a végletekig leegyszerűsített. Az a jó épület, amit már nem lehet tovább „faragni" — és mégis eleget tesz minden kívánalomnak. — Ez lenne hát az építész feladata: még addig alakítani az épületen, amíg * nála a döntés joga, hogy aztán már ne Változhasson rajta semmit?... Inkább csak magamnak teszem fel a kérdést, neki minden szavából érződik a véleménye: magára vessen, akinek efféle gondjaira nincs saját orvossága. Magabiztos? Az, de az önmaguk értékével józanul tisztában levő emberek magabiztosságával. — Hogy tudta meg: a magyar építészet legrangosabb díját kapja? — Lacitól. Az Ikertestvéremtől. Félig kint lógott a DÉLTERV ablakán, amikor látta, hogy jövök át a téren. Megvan! Azt'hiszem, azt kiáltotta. Szerintem ő még nálam ls jobban örült, hogy megkaptam a díjat. Aztán tettetett morcossággal behívatott az igazgatóm, mintha valami galiba miatt elszámolnivalónk lenne. — És a kollégák? — Április elseje ls lévén az. nap, a vállalat minden folyosóján plakátokat raktak kl. amelyeken „kőrözvényes" szöveggel azt adták tudtumul, hogy őszintén gratulálnak. Tudja, ennek ai. én szememben nagyobb a súlya, mintha szóban mondták volna el. — A plakáton volt olyan mondat ls. hogy az ugyancsak építész-testvér nevét használja fedőnevűi ... Sosem voltak egymásra féltékenyek? — Nem volt okunk rá. — Mert más jellegű a munkájuk? — Mert kl-kl magának szerez érdemeket vagy kudarcokat, nem a másik ellenfeleként. Laci egyébként már 1968-ban Ybl-dítas volt: a Béke-utcai Iskoláért kapta. Egymás véleményére akkor is, azóta is adunk. Én például sokat rajzolok, egvlk variációt a másik után. (Eredetileg festő akartam lenni...) A sokból aztán könnyebb eldönteni, melyik a legjobb. — És ad mások véleményére? — Persze. Egy vidéki — és ezt úgy értem, nem szakosodott — tervezővállalatnál mindent kell csinálni: városrendezési tervet is, ha úgy adódik — az én kezem is benne van Tarjánban —, meg mosodát ls. Éppen ez az előnye! De azért is kénytelen a tervező a szakemberek, a szakirodalom segítségét kérni, konzultálni, tájékozódni... — Sosem akart elmenni Szegedről? — De. Mentem is. Vissza is jöttem. Az elvágyódástól, főként a Pestre vágyódástól megvéd, hogy rendszeresen részt veszek tervpályázatokon, s az anyagot általában Pesten öntjük végleges formába barátommal, aki egyúttal alkotótársam is. — A hét végén is azt .mondták: Pesten van. — Gyöngyös közelében van egy tó. Annak Udülőterületi hasznosítására, a közeli kőbánya funkciójának „kitalálására" Írtak ki pályázatot. Sástóról azonban többet nem mondhatok, most adtuk be a pályaművet. — Apropó, pályázat Hallom, mostanában nemcsak az egészségügyiek, hanem a kuwaitiák is tervezőjüknek mondják ... — Ez túlzás. Uszodára kértek villámgyors ajánlatot — néhány nap alatt megcsináltuk —, de hogy a Jelentkezők közül kit választ a kuwaiti megrendelő, azt nem tudjuk. — A közeli napokban mit csinál? — A Dugonics téri szökőkút lépcsőire tesszük fel a Juhász Gyula versrészlet betűit. De gyönyörű az a szonett I „Állj boldo. gan és büszkén ősi város. / Simulj szerelmes aeivvel a Tiszához." — Azt mondja, tesszük fel.il Saját kezűleg? — Hát persze. Ezt hívják tervezői művezetésnek! — Tavaly, amikor a szökőkutat még csak próbálgatták, minden este ott lehetett látni magát n téren. — Nagyon féltünk, hogy a télen megrongálják a kábeleket, reflektorokat. És semmi, képzelje, semmi baj sem történt! Azt hiszem, ez annak a jele, hogy a város megkedvelte a Szökőkutat. Vigyáz rá. Kell-e ennél nagyobb siker annak, ald tervezte? P. K.