Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

4 Kedd, 1980. április 22. 4 József Attila közöttünk 1932. december 22-én Székely István karácsonyi meg újévi jókívánságait küldte Pestre József Attilának, és hiányolta őt vásárhelyi körükből. Sokáig kellett még várniuk a jó barátoknak, inig a költő ismét közöttük lehetett. 1933-ból egyetlen ttdalunk sincs itteni tartózkodására. 1934-ben került viszont sor leghosszabb vásárhelyi időzésére. Február végén utazhatott le. Beteg ls volt, és Judittal való együttélése is súlyos válságba került. Bizonyára arra számított, hogy a különélésük alatt eltelő idő majd eldönti kapcsolatuk tartósságát. Március 2-án írt első levelében — akkor már Makaiék a Villasor, később Horthy Miklós út 14. sz. alatt laktak (ez ma Ady Kndre u. 4.) — panaszolta Juditnak: Nem nagyon javulok. Ezekben a napokban járt Vásárhelyen — nem először és nem utoljára — Móricz Zsigmond. 7-én este Makaiék vendége volt. Itt találkozott az író a költővel. Találkozásukat József Attila halála után „Nagyon fáj" címmel a Szép Szó emlékszámában maga Móricz írta meg. Április 3-án József Attila ítadvánszky Alberttől Luther himnuszának műfordításához adatokat kért A pályázatra be is küldte fordítását, de a bíráló bizottság nem méltatta figyelmére Április 16-án olvasmányélményéről számolt be frissen Nagy Lajosnak: a Kiskunha1 ómról azt irta neki: Remek mü ez, barátom! Ugyanazaiap közölte Judittal, hogy sógora és Etus azt akarja, maradjon ő véglegesen Vásárhelyen, és tegye le a tanári vizsgát. 0 azonban szívesen visszatérne Judithoz: hogy mindent elölről kezdjünk. Május 1-én azt panaszolta neki: rosszul esett, hogy Judit nem hívta őt vissza. Pedig azt hitte: Bizo nyara megvannak benned ezek a jó érzések irányomban, csak éppen soha nem engedted érvényesülni őket. Azután: Szeretettel gondolok rád. Május 16-án Ottó Ferencinek küldött verset megzenésítésre. Sokat dolgozik-? — kérdezte barátjától. — ín eajnos keveset. Am tudjuk, hogy ekkori hosszú vásárhelyi tartózkodása alatt — február végétől június végéig — szerkesztette válogatott verseinek Medvetánc címmel karácsonyra megjelent kötetét. Igaz, az életmű nem nagyon gyarapodott ez idő alatt. Vásárhelyi Indíttatású es itt is keletkezett a Szap panos viz és a Falu című verse, és itt fejezte be, itt öntötte végső formába az Eszmélet című hosszú gondolati költeményét. Szántó Judit is úgy emlékezett: ,,,A nyoloadik és a kilencedik szakaszt Etusnál írta Hódjnezővásárhelyen, amikor először elváltunk." Június 13-1 levelében őjabb ötletet pendített meg Juditnak: Makaiék Balatonszárszón penziót nyitnak, s ők is ott dolgozhatnának. Ekkor már készült föl Pesti*. 22-én még Pákozdy Ferenccel közösen fogalmaztak egy el nem küldött levelet Bekc Manó professzornak, amelyben a két fiatal zseni valami különleges matematikai kérdésben kérte volna a világhírű tudós álláspontját. Szomorú nevezetességű ekkori vásárhelyi Idézésének « vége. Július 1-én érkezett föl Pestre, azon a napon, amelyen a lapok közölték, hogy a szovjet írókongreszszusra Illyés Gyulát és Nagy Lajost hívták meg. nem pedig — mint számított rá — őt. Nagyon letörte a hír. trt in e-fry elkeseredett, később baráti tanácsra ki nem adott. Utóbb messenunisült tanul15. A Medvetánc mányt Miért nem én? címmel. Augusztus 27-én és szeptember 3-án két részletben megjelent az Eszmélet a vásárhelyi Hetivásár hasábjain. 1935. április 4-én Buday György Szegedről fölajánlotta a költőnek, hogy előfizetőket gyűjt a Medvetáncra. 1935. augusztus 16-án érkezett József Attila utolsó vásárhelyi látogatására. Most is egy újszülött kínálta az alkalmat. Július 25-én megszületett ifjabbik unokaöccse, Ádám, s az ő látására jött le a költő. Két nappal előbb tréfás levelezőlapon jelezte érkezését: Nincsen e világon semmi kincsem Rád ám számit a nagybácsi, Adám. Sorsom ezért hozzád visz a gyorson. Elve megérkezek péntek délbe. Vess el gondot, és várj tyúklevessel. Augusztus 18-án Vásárhelyről küldötte el levelét és két versét fJVfint gyermek, A bűn) Babits Mihálynak, engesztelésül korábbi hántásáért. Mind a két vers meg is jelent a Nyugat szeptemberi számában. 20-án Juditnak írta: Drága Gyermek, semmi újság, sokat eszem, és szeretnék sokat aludni, de hív a kötelesség minduntalan. Neki is beszámolt a Babitsnak küldött két versről, s megfogalmazásából kiderül, hogy ez a két vers már Vásárhelyen született. Ugyanaznap új lélekelemző orvosénak, Gyömről Editnek is írt, rendelési idejéről kérdezősködött. Kedves Gyömről, itt vagyok Vásárhelyen, s a sógorom, ki elutazik, nagyon ragaszkodik hozzá, hogy egy pár napig, amíg ő távol lesz, maradjak itt Etus és újszülött gyermeke mellett. Így semmi esetre sem jelentkézhetem. De 23-án már Pesten volt: erről a sógoraival (Makai Ödönnel és Bányai Lászlóval) közösen a Japán kávéházból Etusnak Vásárhelyre írott tréfás verses képeslap (Három vándo.. ) a bizonyság. Így legendának bizonyul Paku Imre amaz emlékezése, hogy a vásárhelyi találkozó (aug. 25—28.) idején József Attila Vásárhelyen volt, de nem hívták meg, ezért nem vett részt az írók társaságában az eseményeken. Többet nem járt József Attila Vásárhelyen. Nem volt itt az 1937. február 16án elhunyt Makai Ödön temetésén sem. További vásárhelyi, makói, szegedi kapcsolatait csak levelezése tükrözi: Takács Ferenc, Almási Gyula Béla, Galamb Ödön és Berezeli Anzelm Károly néhány levele. 1936. február 25-én írta Etusnak utolsó tréfás verses rigmusát képeslapon („Hallom, hogy az Adám úgy ül, mint a cövek ..."). Nem tudjuk pontosan, mikor járt Földeákon, de fönt maradt fényképe, kigombolt télikabátban, hajadonfőtt. bajszosan amint a községháza udvarán cigarettával ke zében áll. Tasi József kiderítette, hogy volt makói osztálytársát, Felberbauer Lajos segédjegyzőt, látogatta meg Talán 1930 februárjában vagy 1932 decemberében lehetett, Péter László (Vege) Forradalmi életút Halász György születésének 100. évfordulójára A takarékos villanyégő Norvég kutatók új villanyégőt fejlesztettek ki, amelynek üvegtestét titámoxid és ezüst keverékévei vonták be. Ez a láthatatlan réteg normálisan átengedi a fényt, de a hő visszatér az izzószálba. Ezáltal az égő az energia 60%-át megtakarítja, és élettartama a háromszorosára növekszik. A kutatók megállapították, hogy ezt a réteget a hagyományos villanyógököoi is lehet alkalmazni, amelyek energiafogyasztása így 30%-kal csökken. Agyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 40 wattos ^takarékos" villanyégő annyi fényt bocsát ki, mint egy 100 wattos Száz esztendővel ezelőtt 1880-ban született Halász György, a szegedi munkásmozgalom történetének jelentős alakja, a felszabadulás előtti szociáldemokrata mozgalom harcos balszárnyának képviselője. Nyomorúságos gyermekkor után a kőműves szakmát sajátította el. Korán osztályrészéül jutott a kapitalista kizsákmányolás: a kíméletlen bánásmód, a kimerítően hosszú, munkanap, az éhbér. Sok proletár társához hasonlóan gyakran éhezett, bérkaszárnyában lakott. Mindez hamar ellenállásra, majd lázadásra késztette a tőkés rend ellen. Felismerte, hogy munkástestvéreivel együtt küzdenie kell a dolgozók életviszonyainak megjavításáért, egy igazabb társadalomért 1904-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, s tagja lett a Magyarországi Építőmunkások Országos Szakegylete (MÉMOSZ) helyi csoportjának. Az év augusztusában már egyik fő szervezője lett a város szocialista építőmunkásai által kibontakoztatott sztrájkharcnak, amely része volt az ország fontosabb városaira kiterjedő építőmunkás mozgalomnak. 1905—1908. között, a MÉMOSZ-cscport feloszlatásáig, vezetőségi tagként tevékenykedett. 1908-ban, néhány elvbarátjával együtt, a fokozódó hatósági terror közepette kísérletet tett a szakegylet újjáalakítására. A szervező munka érdekében röpiratokat szerkesztett és terjesztett, ezért letartóztatták, bíróság elé állították. Három hónapi börönre és 10 korona pénzbüntetésre ítélték, Szegedről pedig 10 évre kitiltot ták. A munkadók feketelistára tették, mégis 1909-ben Budapesten sikerült elhe lyezkednie. Itt megválasztották az építőmunkások állán dó bizalmi csoportjának vezetőjévé. 1923 és 1928 között Romániában és Törökországban talált megélhetést. 1929-ben hazatért Szegedre és azonnal bekapcsolódott a MÉMOSZcsoport munkájába, amely ez idő tájt a legnagyobb létszámú és leginkább baloldali irányvonalat követő szakszervezet volt Szegeden. Itt dolgozott a legtöbb kommunista, közöttük Ladvánszky József és idősebb Komócsin Mihály is. A csoportra jelentős érdekvédelmi feladatok vártak, mivel az iparág válságos helyzete miatt az építőmunkásság alig jutott munkához. Mindenekelőtt tehát munkaalkalomért kellett küzdeni, s amikor azt már sikerült kiharcolni, felléptek a kollektív szerződések rendszerének bevezetéséért, a nyolcórás munkanapért és a minimális bérekért. Halász György vezetőségi tagként, pénztárosként, bizalmiként fontos szerepet vállalt e sok szívósságot, áldozatot, mély szocialista meggyőződést és szilárd politikai elkötelezettséget követelő küzdelemből. A felszabadulást követően a Magyar Kommunista Párt tagjai sorába lépett, s tevékenyen részt vett a demokratikus rendőrség megszervezésében. Halász Györgyre emlékezve felidézzük Szakasits Árpádnak, a MÉMOSZ egykori elnökének Szegeden, 1935. január 12-én, a szakszervezeti csoport fennállásának 30. és az Építőmunkás Otthon létrehozásának 10 ét • fordulóján elmondott szavait: „Az emberiség történeté' csinálják az építőmunkások ezt látni alkotásaikból. Felmerül itt a kérdés, mi az emberiség célja: születni dolgozni, szenvedni és me"halni? Nem ez a cél, az emberiség célja a szabadság és az, amire törekszünk: hog<mindenki számára egyenlő létfenntartási lehetőségeket teremtsünk. Az egyenlőségnek ezt az eszméjét akarjuk megvalósítani. Mindenki dolgozzék, de a közös munka eredményeiben is mindenki részesülhessen. Ezt akarjuk ml, munkások." E célok és eszmék valóra váltásáért küzdött Halász György is, akit tiszteletre méltó, osztályharcos életútja a helyi forradalmi munkásmozgalom jeles alakjai közé emelt. Születése évfordulóján az utókor, a fiatalabb harcostársak ezért emlékeznek rá hálával, tisztelettel és megbecsüléssel. Dr. Hegyi András Donyec! szén HAZASSAG Németh Ferenc és Teleki Maris Hona. Szfcrécnkt Istvián és Simon Györgyi Gizella, Trutz János és Varga Margit, dr. Tóth Tibor Gyula és Hodúr Cecília. C-era János éa Szentesi Katalin F.rtka. Árud nej esik Pál és Molnár Viktória, Sánta Dezső és Bátyai Hona. Nagy Károly és Szűcs Zsuzsainma, Búcsúházi József és Lovat Margit, Gera Lajos és Hemyecz Ildikó, Kiss Ottó és Marótl Ilona Julianna, Keresztúri Imire és Hajnal Julianna, Onotrl Mauro és Jánosi Zsuzsanna. SzCllősl Gyula és Nagy Katalin házasságot kötöttek. ' SZÜLETÉS Samu János Ferencnek és Rák Erzsébetnek Anett, Rovó László Jánosnak és Stekina Veronikának Beáta. Oltványi Istvánnak és Tanács Julianna Erzsébetnek Gábor. Barna Vilmos Józsefnek és Karaik ás Évának Zoltán, Seres Mihály Lászlónak és Eperjesi Rozáliának Rozália, Kondása Pálnak és Kordás Annának Zsolt, Klspál András Ferencnek és Dudás Máriának Ildikó. Nagy Ferencnek és Rácz Zsuzsannának Árpád Péter, Farle Ferencnek és Szaszkó Ilona Eszternek Zoltán, Kónya Zoltánnak és Petrács Margitnak Zoltán, Varga György Józsefnek és Zámbó Klárának Györgyi, OlUri Andrásnak és Csáki Erika Honának Erilka Rita, Király Józsefnek és Rácz Margitnak Róbert. Bányai jozaefnek ée Gargyan Irénnek Családi események Beáta, Lailaatos Kálmánnak és Rácz Editnek Ágnes, Pataki István Györgynek és Fálfy Vilma Idának Balázs Péter, Szabó József Attilának és Fttri Katalinnak Katalin Ildikó, Lantos Lajos Józsefnek és Csatlós Ágnesnek Miklós. Báliint Jánosnak és Forral Margitnak Attila János, Enyedl Józsefnek és Hullna Zsuzsannának Richárd, dr. Gecse Árpád Jánosnak és Híres Saroltának Krisztina Barbara, Kis Zoltánnak és Borsodi Olgának Brigitta, Megyeri Györgynek és Cormiarcit Juditnak Anett,' Mészáros Jánosnak és László Máriának Csilla, Hamza János Taimásnak és Adonyi Rózsa Katalinnak Viktor, Pásztor Lászlónak és Szövő Ilonának Andrea Piroska, Gábor Andrásnak és Temesvári Irma Valériának Valéria, Bóka Pál Jánosnak és Fekete-Nagy Erzsébetnek Pál, Botos Mihálynak és Sírok Irén Ilonának Tibor Gábor, Mnaznicza Istvánnak és Rapcsák Margitnak Mónika Edina, Görög Lászlónak és Dudás Idának Gabriella. Katona István Sándornak és Fehér Angéla Ágnesnek Zsolt nevű gyermekük született, HALÁLOZÁS Nyárt Istvánná Csillag Franciska, Kocsis Mária. Kolláti Istvánná Antalö Mária, Kocsis András. Salamon Mária, Egri Lajosné Salamon Klára, Kisistók Mihály, Vajda András. Benyó György, Dudás Sándor Ferencivé Nagygyörgy Irén, Szilágyi Mlhályné Dohány Erzsébet, Kőműves Györgyivé Hegyközi Rózsa, Szalma Illésné Szabó Rozália, Palotás Sándor Andrásné Gulyás Erzsébet, Szabó Jenő, Demkó Erzsébet, Stifter Józsefné Czethofer Klám, Igaz Béla, Császár Julianna, Lázár Imre, Dobos Apollónia Anna, Kovács Istvánné Nyárosdt Julianna. Prohászka Gézáná Kardos riona, Tóth Ferenc József. Nagy istvánné Nagy Terézia, Bakos Albert, Oroszlány János, Balogh István, Berényl Lászlóná Békési Rozália Mária, Forgó Ferencná Varga Erzsébet. Ábrahám Mihály. Faragó Ferenc, Szálat Rezsőné Buchschauer Emília, Szegedi József, Szél Győrgyné Kucsora Julianna, Varga István. Zöldi-Kovács Sándor, Miklós József, Szakái os Sándorné Szólal Irén. Vecsernyés Mlhályné Tremka Ilona, Mészáros János. Sári Györgyivé Gera Anma,' Bartucz András. Tere be si László, Bartos Ferenc, Héjjá István, Kiss Fámé Kószó Etel. Makód pálme Csérnél Julianna, Kiss Árpád, Dér lenre József, Bóna Vilmosné Rehák Erzsébet. Hornyák Mária. Szél Pál, Kamenyiczki Jánosné Franczek Erzsébet. Horváth László meghalt. A szakemberek számítása szerint az elmúlt két és fél évszázad alatt a donyeci szénmedencében körülbelül 10 milliárd tonna szenet hoztak a felszínre. Ez az ukrajnai szénmedence ma is fontos szerepet játszik a szovjet energia- és tüzelőanyag-ellátásban. Az itt termelt kokszolható szenet használják fel a Szovjetunió déli részének vaskohászati üzemei, amelyek az egész szovjet nyersvastermelés egynegyedét és az acéltermelés felét adják. A donyeci szén biztosítja a szovjet vegyipar energiaszükségleteit Is. A donyeci széntelepek mélyen a föld felszíne alatt fekszenek, a rétegek vastagsága pedig nem haladja meg az egy métert. így kitermelésük sokkal többe kerül, mint Szibériában. Ennek ellenére itt Is folyamatosan növelik a termelést, ami a donyeci szén rendkívül jó minőségével magyarázható. Még a dúsítóüzemek hulladéka is gazdaságosan használható fel a hőerőművekben. A geológusok eddig 120 új széntelepet fedeztek fel. do még távolról sincs feltérképezve a vidék szénvagyona. r Étkeztetés, diákotthoni ellátás Vizsgálják a népi ellenőrök A diákok szociális ellátásának helyzetéről kezdett országos vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ez mintegy folytatása annak a közelmúltban zárult országos vizsgálatnak, amelynek során a népi ellenőrök fölmérték, hogyan készülnek az egyre népesebb gyermekkorosztályok fogadására az általános iskolákban. A népi ellenőrzés szakértői és társadalmi munkatársai a többi között arra keresnek választ, hogy melyek a legsürgetőbb tennivalók a diákok tanítás utáni foglalkoztatásának. felügyeletének ügyében, számba veszik a napközis ellátás gond iáit, tennivalóit. Kitérnek a diákétkeztetésre ls, utánanéznek, hogv az iskolát konyhák működéséhez megteremtették-e a kellő feltételeket, figyelnek-e a higiéniára. szakképzett-e, ízletes, tápláló ételeket főz-e a szakács. Nem mellékes, hogy élnek-e az iskolák az olcsóbb beszerzés lehetőségével — kapcsolatot teremtve a nagykereskedelmi vállalatokkal —, bekapcsolódnak-e a gyermekétkeztetésbe a vendéglátóipar, s a különböző vállalatok konyhái. éttermei, ésszerűen, célszerűen használták-e föl a tanácsok a diákétkeztetés fejlesztésére fordítható összegeket ? Egyebek között e kérdések nyomán kerekedik ki majd a helyzetkép. Az áprilisi fölmérés keretében fölkeresik majd a népi ellenörök az általános iskolai diákotthonokat is. Afelől tájékozódnak: betöltik-e szerepüket, megfelelnek-e rendeltetésüknek a kollégiumok, otthont nyújtanak-e a tanulóknak, s hogy az ellátáson, a tanulmányi felkészítésen túl — nevelőik felkészültsége odaadó munkája révén — hozzájárulnak-e a gyerekek személyiségének formálásához, aminek föltétele az. iskolai és a diákotthoni pedagógusok jó együttműködése is. Górcső alá kerül az Iskolai közegészségügy helyzete, a környezet, vizsgálják azt is a néni ellenőrök, hogy megfelelő-e a tantermi padok mérete, nem volt-e panasz a fűtésre, jó-e a világítás. Kiterjed az ellenőrzés az egészségügyi ellátás terepére ls. „Vizsigáznak" majd az iskolaorvosok, s az iskolák vezetői is számot adnak: milyen az orvos és a pedagógus együttműködése, mert a munkakapcsolat mind a gyógyító-megelőző munkában. mind a nevelésben ka« matozhat.