Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

Kedd, 1980. április 22. 5 Felújítják a vasutas művelődési házat A földszinten félhomály, nyirkosság, dohszag. A nagyteremben porlik a parketta, a szürkéskékre mázolt falakon jókora hasadékok; a csöndes enyészet itt az úr. Talán nem sokáig. Május 4én átadják az üres házat — az építőknek. Felújítják végre a vasutasok szegedi kulturális központját, ezt a Petőfi Sándorról hivatalosan elnevezett de máig kitartóan „Kapca"-ként tisztelt épületet. Lehet, hogy az építkezés után majd lekopik róla a sorozások, katona- és egyéb bálok után ráragadt név, és nem hirhedt, hanem híres hely lesz. De a név akár maradhat, az a lényeg, hogy előbb-utóbb elfelejtődik. miféle keresztségben kapta. Mert a tervek szerint nemcsak kivül-belül megszépül a ház, de falai között szép, emberi foglalatosságoknak lesz majd hely. Nem mintha a mostani rossz állapotában Is másra használták volna; az utóbbi években a vasutasokon kívül sokan jártak oda a környéken lakók is, gyerekek, felnőttek egyaránt. Az amatőr művészeti csoportok foglalkozásaira, irodalmi és szórakoztató műsorokra, klubokba, szakkörökbe, könyvtárba — mint minden „rendes" művelődési házba. Mindenféle költözködés sok gonddal jár, egy meglehetős forgalmú művelődési házé különös sen. Mindenesetre sikerült már elhelyezni a gyerekek néptánccsoportják, az irodalmi szinpadosokat, van próbaterme a fúvószenekarnak is, a nemrégiben jubileumot ülő, 90 éves MÁV Hazánk Munkáskórus tagjai pedig a szomszédos főiskolai gyakorlóban kaptak egy tantermet, hogy próbálhassanak. A könyvtár egy udvari kis kuckóba költözött, pontosabban annyi könyv, amennyi elfért ott a 14 ezres állományból. Az emeleten asztal, törött tükör rajta, a székek hátán Képviselői és tanácstagi jelölő gyűlések Folytatódnak a képviselői és a tanácstagi jelölő gyűlések, Az országgyűlési képviselői jelölő gyűlések helye és időpontja Szegeden: az 1. számú választókerületben a harmadik jejölő gyűlést április 23-án délután negyed 4-kor a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Maros utcai kultúrtermében; a 2. számú választókerület második ielölő gyűlését április 24-én délután 2 órakor a Mino Cipőgyár kultúrtermében: a 3. számú választókerület második jelölő gyűlését április 23-án délután 5 órakor az Északi városrészben, az új iskolában; a 4. számú választókerületben a második jelölő gyűlést április 23-án délután fél 3 órakor e HÓDGÉP dorozsmai üzemében; az 5. számú választókerületben a második jelölő gyűlést április 23-án délután 3 órakor a mihályteleki Új Élet Tsz-ben; a 7. számú választókerületben a harmadik jelölő gyűlést április 23-án délután 5 órakor a röszkei művelődési házban; a 8. számú választókerületben a harmadik jelölő gyűlést április 23-án délután 3 órakor a sándorfalvi művelődési házban: a 9. számú választókerületben a harmadik jelölő gyűlést április 24-én délután 5-kor a pusztaszeri művelődési házban tartják. A tanácstagi jelölő gyűlések Szegeden: április 23-án délután 6 órakor (4-es választókerület) a Technika 1 lazában; (22-es választókerület) Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában; (27-es választókerület) az odesszai II. számú általános iskolában; (32-es választókerület) a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskolában; (44-es választókerület) az MSZMP felsővárosi székházában, a Római körút 31. szám alatt; (49-es választókerület) a Szirmai István általános iskolában; (53-as választókerület) a petőfitelepi. Balatoni utcai általános iskolában; (63-as választókerület) az algyői ügyfélszolgálati irodában: <69-es választókerület) a Gedói általános iskolában; (75-ös választókerület) a Csongrádi sugárüti Zalka Máté általános iskolában; (80-as választókerület) az élelmiszeripari főiskolán; (89-es választókerület) a kiskundorozsmai. Jernei utcai általános iskolában Április 24-én délután 6 érckor: (16-os választókerület) az élelmiszeripari főiskola Mara (éri kollégiumában; (6-os választókerület) a Ságvári Endre gyakorló általános iskolában; (13-as választókerület) a Béke utcai általános iskolában: (19es választókerület) a Dugonics általános iskolában; (35-ös választókerület) a Hintaló csárdában; (42-es választókerület) a Szilléri sugárúti általános iskolában; (55-ös választókerület) a Gera Sándor általános iskolában; (66-os választókerület) az algyői Rákóczi Tsz rákóczi telepi irodájában; (67-es választókerület) a Csongrádi sugárúti Zalka Máté általános iskolában; (70-es választókerület) a kereskedő- és vendéglátó szakmunkásképzőben a József Attila sugárúton; (76-os választókerület) a városgazdálkodási vállalat Pacsirta utcai kultúrtermében; (83as választókerület) a Móra Ferenc általános iskolában; (94-es választóikerület) a kiskundorozsmai ügyfélszolgálati irodában; (99-es választókerület) a Gagarin általánös iskolában; (104-es választókerület) az MSZMP alsóvárosi székházában. a Rákóczi utcában; (107-es választókerület) a Szabadság téri óvodában; (113-as választókerület) a gyálaréti általános iskolában; (62-es választókerület) az algyői Bartók Béla úti C barakkebédlőben; (114-es választókerület) a mihályteleki művelődési házban. Április 25-én délután 6 órakor: (l-es választókerület) a Radnóti Miklós gimnáziumban; (10-es választókerület) a Ságvári Endre gimnáziumban; (21-es választókerület) a Dugonics általános iskolában; (26-os választókerület) a Mező Imre általános iskolában; (45ös választókerület) a Szilieri sugárúti általános iskolában ; (50-es választókerület) a Szirmai István általános iskolában; (51-es választókerület) a Révai József általános iskolában: (58-as választókerület) a Budai Nagy Antal általános iskolában; (74-es választókerület) az Északi városrészben, az általános iskolában: (85ös választókerület) a költségvetési üzem Dorozsmai út 75. szám alatti kirendeltségén; (93-as választókerület) a kiskundorozsmai Felszabadulás utcai központi iskolában; (95-ös választókerület) a Gagarip általános iskolában; (105-ös választókerület) az MSZMP alsóvárosi, Rákóczi utcai székházában. , a leszedett faliképek, szőnyegek. Az igazgatónő, Benkö Andrásné mindössze öt hónapja vezeti az intézményt vagy inkább: a költözködést. — Az építkezés ellenére is szeretnénk megvalósítani az éves terveinket, a házon kívül. A rendezvényeinket majd az igazgatóságon tartjuk, és ahol éppen helyet kapunk. Csak a környéken lakók rövidülnek meg, itt a közelben ugyanis semmilyen más művelődési intézmény nincsen. Hogy mikor lesz készen? A szőregi ktsz a kivitelező, egyik képviselője csak mosolygott, amikor a hivatalos másfél éves építési idő került szóba közöttünk. Megértem, mert ki tudja milyen bajokra bukkannak falbontáskor, de már fáj a fejem, ha a várható határidő-módosításokra gondolok. Pedig pénz ezúttal van. Hatmillió, a vasutas szakszervezettől. Lett volna több is, korábban. A most megkezdett építkezés (már alászigetelték a falakat és eztazt megmozgattak az alvállalkozó, a Szegedi Építő Ktsz munkásai) ugyanis nem előzmények nélkül való. Legalábbis, ami a terveket illeti. Korábban készült egy terv, amely a ház melletti, már megvásárolt üres telek beépítéséről is szólt. Ezt a vadonatúj épületrészt átjáróval kötötték volna a régihez, korszerű, művelődésre alkalmas, sok klubszobás ház lett volna, a következő húsz évre: elég. Csak az engedélyt nem sikeredett megkapni a terv valóra váltásához. Mentek hát újra a tervezőkhöz, akik elkészítettek egy másik, a régi ház felújítására szóló tervet. Az üres telek megtelt szeméttel, aztán kerítést kapott és most építőanyagokat halmoznak rá. A megszépítendő földszinti nagyteremhez (amelyben a város egyik legnagyobb, 74 négyzetméteres színpada is megmarad), és az emeleten szintén egy nagyteremhez. Ez mozgatható fallal kettéválasztható ugyan, de újfent hiányoznak majd a kisszobák, a szakköröknek és az egyforma érdeklődésű emberek más kiscsoportjainak lakályos helyiségei. Mindazonáltal: szép lesz azért a vasutasok szegedi művelődési háza. Sulyok Erzsébet Vízbázis Tartalék vízbázisnak jelölte ki az Országos Vízügyi Hivatal és a Szolnok megyei tanács a megyeszékhely határában levő alcsiszigeti Holt-Tiszát. A tervek szerint a holtágtól a Tisza jobb partján levő városi felszíni vízműig nyomóvezetéket építenek ki, szivattyútelepet létesítenek. Fiatalok sorozása flgromasexpo, Construma Katonaköteles fiatalok, az 1962-ben születettek sorozása kezdődött tegnap, hétfőn Szegeden, a Komócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban. Szegedről és a szegedi járásból sorozzák a legényeket a Csongrád megyei területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokság képviselői, a sorozó bizottság. A sorkötelesek újabb gondos orvosi vizsgálaton vesznek részt, s a hadkiegészítő parancsnokság tisztjei is újból beszélgetnek a fiatalokkal. Képünkön: a serozóbizottság előtt a sorköteles A Budapesti vásárközpontban hétfőn, tegnap Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár megnyitotta a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket fel! vonultató Agromaesexpo és a Construma építőipari nemzetközi kiállítást. A vásárközpontban hétfőn Heiczman János kohóés gépipari miniszterhelyettes kiosztotta az érintett vállalatok képviselőinek az Agromasexpo nemzetközi ki-' leállítás díjait. Első díjas lett — a többi között — a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP Vállalat újfajta paradicsomkombájnja is. Színészek és filmek Az előbbiek közül Kőmives Sándornak is, Tolnay Klárinak is volt egy-egy jutalomjátéka a héten. Sajnálatos módon mindketten felemás produkciókban, zavaros tartalmú tévéfilmekben kaptak főszerepet. A Kertész Ákos novellájából készült Kasparek címszerepét Kőmíves valóban színészi mindenttudással játszotta el. A film értékelésekor mégis zavarban vagyunk. Kasparek öregember, a társadalom peremén, alkalmi munkából él, főként „szemetel", azaz lehordja a lakók szemetesvödreit a kukákba, néha bútort tologat, tüzelőt hord. A kutyasétáltatás terén viszont valódi karriert fut be, ebből a tevékenységből származnak élete nagy bonyodalmai s egyszersmind közmegbecsülése, népszerűsége. A filmben kitűnően fotografált jeleneteket látunk (operatőrök: Bornyi Gyula és Halász Mihály) Kasparek hétköznapjairól, meghitt együttléteiről a kitűnően idomított kutyákkal. Zavarunk először akkor keletkezik, amikor az eleseit öregember arcával és hangján közbeszól egy öregúr: a mesélő vagy narrátor — szintén Kőmíves Sándor. És e kettős szerep magyarázatáért hiába figyeljük a filmet, hiába kutakodunk a formabontás, korszerűség címszavak mögött föllelhető ismereteink között. Kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy magyarázat nincs, és a tiszteletreméltó, feketekabátos, csokornyakkendős öregúr fölöslegesen „beszél bele" Kasparek történetébe. A másik baj is „beszédes" természetű. a filmes elbeszélés módjában van. Legalábbis .stílushibának tekinthettük a film kifejezetten érzelgős jeleneteit — a realisták és a groteszk színezetűek között. Még egy pár belőlük, és Kasparekből furcsa mesehős lesz, amolyan — civilizációtól eltorzult lelkületűek által — kiszorított természeti lény, aki egymagában őrzi az emberies vonásokat. Tanulság? Nem árt azért, ha a rendező rendez, s nem hiszi el magának, mint Fazekas Lajos (a műsorújságbeli nyilatkozatában): „nekem nem kellett rendeznem." Kanadai televíziós társasággal kooprodukcióban készült a Drága kisfiam.', amelyben Tolnay Klári remekelt egy anyaszerepben. A fia disszidens, Kanadában él és állítólag akaratgyenge valamint megalkuvó. Az ajánlószöveg szerint a kanadai életforma zártságát, felületességét, szürkeségét is „közelről mutatja meg a fiú sorsa". A film azonban sokkal inkább megmutat'a az itthon élő anya sorsát, ha tetszik, magyarországi éle.formájának zártságát, felületességét, szürkeségét is. Közelről, Tolnay arcáról „olvashattunk" mindezekről, aki játékával egészen kis tanulmányt kerekítve az öregedő szépasszonyok lélektanához, abszolút főszereplővé léptette elő magát, s megváltoztatta a Makk Károly-rendezte film föntebb jelzett témáját. S. E. Jártában-keltében rádiófigyelő Igen, jártában-keltében. Vagyis csak úgy, mellékesen, érintőlegesen, ahogyan telnek-múlnak az emberrel a napok, hónapok és évek, az élet. Jártában-keltében az ember figyel, igyekszik nyitott szemmel járni, tapasztalatait leszűrni, rendszerezni, értelmezni. Ennyi az egész. Zoltán Péter is járt-kélt, amint műsora cime — Jártamban-keltemben — is bizonyítja. S a Petőfi adó múlt héten csütörtökön este sugárzott adása — igazi esDiáksikerek Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Gimnáziumban került sor a középfokú iskolák I—II. osztályai számára rendezett Irinyi János kémiai verseny megyei döntőjére, 45 tanuló részvételével. A diákok két kategóriában versenyeztek. Az idei megyei döntő érdekessége volt: ez iskolai évben először vettek részt benne a szakközépiskolák tanulói. A versenyben kategóriánként az első öt helyen végzett tanulók — a helyezés sorrendjében — a következők. Az I, osztályos tanulók kar tegóriája: Fazekas Zsuzsanna (Radnóti gimnázium), Szécsi Mihály (hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium), Tóth Simon, Martinék Vilmos, Kárpáti Zoltán (Radnóti gimnázium). A II. osztályos tanulók kategóriája: Fazekas Gábor (Bethlen gimnázium), Otott K. István. Bitó Tamás (Ságvári gimnázium). Révész Károly (Radnóti gimnázium), Gaiser Tamás (Ságvári gimnázium). A verseny országos döntőjére május hó elején, Győrben kerül sor. tére való rádiós csemege — csokrot nyújtott át reflexióiból. Kezdetben úgy tűnt, a párizsi emlékképek nagyszerű miliőt fölmutató ihletettsége a költőiség felsőbb régióiba viszi el a járás-keiés tapasztalatait. Azután a Négyszemközt egy rongygyújtővel című interjú hirtelen-váratlan csalódást, stílustörést okozott: sokkal inkább kuriózumkeresésnek, öncélú jópofáskodásnuk tűnt, mint valamit tényleg mondani akaró beszélgetésnek. A tanulságot ekkor csupán ennyivel is össze lehetett volna foglalni: „lám-lám, ilyen is van". Ez pedig önmagában akkora közhely, hogy az embernek jártában-keltében nem is kellhet nagyobb. Később viszont egyre világosabbá vált: az aggodalmak, légyen szó stílusegységről, tartalmasságról, eredetiségről és főleg mélységről — mégiscsak fölöslegesek. A nyugatnémet vendéglőtulajdonos „gulyásbarátsága", az öt nyelven elmondott Hamlet-nagvmonológ, a Riportúton a Balaton mellett Illyés Gyulával efmű betét, a ma "ivarul tudó mongol nő az ulánbátori ragypagodaban — már mind egyegy lépés volt a végső tanulság íelé: amit jártunkbankeltünkben látunk, valahogyan így kell tálalnunk, közérdekűvé, fontossá' és érdekessé tennünk. Az utolsókét műsorrészlet — egy Déryinterjú és egy jegyzet — pedig végleg eldöntötte a kérdést: milyen irányban haladhat az efféle esti rádiós vegyesfelvágott? Csakis a felszínességtől távoiódva, az érdemi mondandó mélyebb távlatai felé, válaszolhatnánk. S mivel ráadásul a zene is mirtdig szinte akkurátus szigorúsággal „vágott" az előbb elhangzottakhoz — á hatás, e mindent eldöntő és véglegesítő tényező, legalábbis megduplázódhatott. A befejező Friss, ropogós kenyér című jegyzet méltó koronája volt ennek a fejlődőképes másfél órának. Bizonyítva, hogv a könnyedség nem föltétlenül jelent halandzsázó, felszínes „szövegelést" (sajna, akad ilyesmire is bőven példa a hasonló típusú műsorokban), a humor Dedig nem mindig a jőpofáskodás. hanem a frapnáns elegencia eszköze is lehet Teen. az ember lártábpnk eltében figyel, igvekrn'k nyitott szemmel íárni, tapasztalatait leszűrni, rendszerezni, értelmezni. Ennyi az egész. D. L.