Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

8 Csütörtök, 1980. április 17. Mestergerenda József Attila testvére szegedi diákok között Hanyatt fekszem a friss szénaillatú parasztszobában, és tanulmányozom a mennyezet gerendázatát. Nem tudom, mennyi idős lehet ez a ház. mai gazdája se tudja. De nem bontotta meg paraszti eredetiségét. Kicsinyek az ablakok, a fal se kapott nemes vakolást, csak agyaggal tapasztották, simították egyenesre kemény paraszti kezek. Nagyapám emlékeiből tudom, hogyan készítették valamikor az ilyen mennyezetet Nekik még engedélyt kellett kérni a grófi tiszttartótól, hogy néhány szálegyenes fenyőt kivághassanak az erdőben, a fákat kiválasztották. de a grófi jáger hagyta jóvá a kivágásukat. Akkor aztán összefogott a rokonság, komaság, kivágták. legallyazták a törzseket és levitték a faluba, hogy kezelésbe vehesse a paraszt ács. aki nem rendelkezett semmiféle szakképzettséggel. de olyan remekbe faragta a párolgó fenyőket, hogy városi mester se csinálta volna meg különben. Azt is mesélte nagyapám, hogv rendszerint egy-két éves száradású fát dolgoztak fel, sokszor ilyen állapotban is várakozott egv-két évig, mire annyira jutott a döngölt falas. vagy agyagtéglós építkezés. Emlékszem, egyszer télidőbén jártam náluk, akkor már tudtam egyetmást a városi és falusi életmód kö• zött levő különbségekről. Akkor fedeztem föl az egyik gerendán nagyapám kézi faragását: gyerekeinek születési évét és napját örökítette meg a jövőnek. — Mestergerendák — jegyeztem meg akkor tudálékosan. — Csak a középső, a hosszú az — mondta ő. — Amelyik hosszában fut a többiek alatt, azt nevezzük mink mestergerendának. Akkor fedeztem föl azt is, hogy néhol a gerendákon levő minden második deszka alatt tartják az öregek értékeiket, a kevéske pénzt, a születési bizonyítványokat, a járlatleveleknek nevezett jószágleveleket, amelyekről ma se tudom, mért hívják járlatnak. Ennyi fölkészültséggel megrakottan bámulom most fejem fölött azt a gerendás mennyezetet. Az előbb kifaggattam már a gazdáját, mit tud róla. sajnos, nem sokat gazdagodtam. Akkor belép a tyúkos udvarról egyik útitársam, aki a szomszéd házhan lakik, s megkérdi, mivel foglalkozom. — A gerendázatot tanulmányozom. — Mi van azon tanulmányozni való? — Sok minden. A múlt. őseink építési formái és így tovább. Közben visszalép a konyhából a gazda, literes üveget hoz. poharat. Iszunk. Ülök az ágy szélén, nem megy a fejembe, hogyan lehet ennyire közömbös útitársam. Meg is kérdem. — Téged egyáltalán nem érdekel az őseid múltja? Erre meghökken egy kicsit. — Dehogynem. Mért ne érdekelne. De sokkal jobban érdekel a jövő. Nézd. milyen modern házak állnak már itt a faluban. Ebben igazat kell adnom, de nem folytatom a beszélgetést ebbe az irányba. Akkor ő megkérdezi a gazdát. — Mikor lakkozták be ezt a mennyezetet? — Ezt? — néz föl csodálkozva.— Most. két éve. — Kár volt — mondom. — Hogyhogy kár volt? — kérdi. — Ügy. hogy ez a mennyezet az eredetijében szép. idő érlelte barna volt. Hosszú évtizedek színét viselte. A lakkozás meghamisítja az eredetit. Erre hallgatunk mind a hárman. Mit is mondhatnánk? Sajnos, sok helyen meghamisítjuk a múltat. Lakkozással, az eredeti színek torzításával. Visszadőlök az ágyra. tovább szemlélgetem a gerendák, deszkák erezetét amelyek eredetiek a lakkozás alatt is. Ormos Gerő Nagy László felvétele Makai Ödönné Jőzsef Etelka, a költő testvére tegnap, szerdán Szegedre látogatott, s részt vett a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola önképzőkörl foglalkozásán. A József Attila szülelésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek sorában ez a bensőséges találkozó azt bizonyította, hogy József Attila költészete, pályája, munkássága, élele iránti érdeklődés élénken él a mai fiatalságban. Dr. Diós József, az iskola igazgatója köszöntötte a kedves vendéget, majd az önképzőkör tagjai bemutatták legsikeresebb munkáikat. 20-25* Várható időjárás ma estig: Kevés nappali gomolyfelhőképződés, csapadék nélkül. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 20—25° között. A SZÉPSÉG KOLDUSA A SZOVJET FOLYÓIRATOKBAN A Szovjetszkaja Lityeratura áprilisi és a Lityeraturnaja Gazeta április 2-i száma ismerteti József Attila 1922-ben, Szegeden kiadott első verseskötetének, a Szépség koldusának a Somogyikönyvtár gondozásában megjelentetett hasonmását, és közli a kiadvány címképét is. Az ismertetés cím szerint kiemeli a kötet néháiny jelentős verést (Tél. Éhség, Fiatal életek indulója), nőt egy fontos mondatot idéz Juhász Gyula prófétai előszavából is. NÉPMŰVELÉS SZAKOSOK VIZSGARENDEZVÉNYEI A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves népművelés szakos hallgatóinak vizsgarendezvényei szerepelnek ma, csütörtökön az Ifjúsági Ház programjai között- délután 5 órától Pályaválasztás, társválasztás, családi élet címmel lesz vitaest, előadó és vita vezető: dr. Bácskai Erzsébet pszichológus. Délután 6 órai kezdettel a bajai Duna Fotóklub tart kiállítással egybekötött, színes diabemutatót. ELÖADAS A KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉBEN A Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei csoportjának oktatási szakosztálya szervezésében holnap, pénteken délután fél 3kor dr. Csányi László egyetemi tanár tart előadást a Technika Házában A korszerű műszeres analízis alapjai címmel. KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT A városi tanács közlekedései foglalkozó szakemberei, a szeiedi tömegközlekedésért felelő® vállalatok munkatársai, a közúti közlekedés társadalmi és érdekvédelmi szervezeteinek képviselői vettek részt azon az őrjáraton, amelyet tegnap. szerdán délután szerveztek a közlekedésbiztonsági hét keretében. Az őrjárat tapasztalatai alapján javítják ki majd a hibás közúti jelzéseket Szegeden. KF.KEZOVICH JANÖS BÜCSÜZTATASA A szegedi munkásmozgarlom régi harcosának, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjének, Kekezovich Jánosnak hamvasztás utáni búcsúztatása április 18-án, pénteken 15 órakor a Dugonics temetőben lesz. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A Magyar Tudományos Akadémia élelmiszer tudományi komplex bizottsága, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és annak Csongrád megyei csoportja. valamint a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet holnap, pénteken délelőtt fél 11-kor tudományos kollokviumot rendez Szegeden, a Technika Házában. A kollokvium részivevői hat előadást hallgathatnak meg a húsipar területére vonatkozó tudományos kutatások köréből. Sóhaj Egy részeg férfi így sóhajt fel: — Miért van a világon annyi pénz? Miért? Es ha már van, akkor miért nincs? ELTŰNT ÉRMÉK A több millió nyugatnémet márka értékű, ezer érmét és medált tartalmazó Christian—Lange-gyűjteményt ellopták a kiéli Kunsthalleból. A rendőrség letartóztatott egy férfit, aki az épületben dolgozott. MAGYAR— DÉLSZLÁV KAPCSOLATOK címmel kiállítás nyílik ma, csütörtökön délután 2 órai kezdettel Hódmezővásárhelyen. a Komócsin Zoltán Vendéglátóipari Szakközépiskolában. SZEGEDI FESTŐ DEBRECENBEN Pintér József szegedi festőművész kiállítását rendezik meg Debrecenben, az Orvostudományi Egyetem galériájában (Elméleti tömb, Nagyerdei körút 98.). A nemrégiben Szegeden is bemutatott anyagot április 18-tól május 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Pintér József kiállítását dr. Polner Zoltán szegedi költő, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetője nyitja meg április 18-án, délután 4 órakor. TANÁCSKOZÁS A KENDERIPARRÓL A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület tegnap, szerdán kihelyezett ülést tartott a Technika Házában, közösen az egyesület Csongrád megyei csoportjával és a kenderszakosztály vezetőségével. A tanácskozás résztvevői meghallgatták a kenderipar helyzetéről szóló beszámolót, s megvitatták a TMTE megyei csoportjának, valamint a kenderszakosztálynak a tevékenységéi ól szóló beszámolókat SZEGEDI TUDÓS KÜLFÖLDÖN A német Tudományos Akadémia meghívására az NDK-ba utazott dr. Solymosi Frigyes címzetes egyetemi tanár, az MTA reakcióikinetikai kutatócsoport vezetője, ahol plenáris előadást tart a katalíziskonferencián. Napsütésben Láebmamn Béla felvetőié* Irodalomtörténeti acta Fájó szivvél tudatjuk, hogy a felejthetetlen fiú. testvér, sógor, nagybácsi. 1ÍARTUCZ ANDRÁS életénele 34. évében, hosszú betegség után elhunyt. Temetése április 18-án 12 Uraikor lesz a Belvárosi temet <5 ravatalozójából. A gyászoló család, Baktó, Forradalom u. 19. 7611 Fájdalommal tudatjuk, hogy CSÁSZÁR JULIANNA életének 75. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése április is-án 1.1 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. — A gyászoló család. 7609 Köszönetet mondunlk múndazok-nak a rokonoknak, ismerősöknek. Jó baritoknak, munkáld rsűiennk. akik felejthetetlen halottunk. VARGA SÁNDOR temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. 7612 Fájó szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen édesanya, anyós, nagymama, testvér és drága Jó dédmama, MAKAI PALNE Csernal Julianna életének 76. éveben váratlanul ÍMhágyott bennünket. Drága szerettünk temetése április 17-én du. 3 órakor a tápéi temetőben lesz. A gyászoló család. Tápé. Beszterce u. 31. Köszönet mindazoknak, akik szeretett feleségem és édesanya, DUDÁS SANDORNE temetésén részt vettek, mindazoknak a rokonoknak, testvéreknek. külön a Csongrád meGyászközlemények gyei Vendéglátó Vállalat dolgozóinak. aikik igyekeztek virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni A gyászoló család. Drágia. felejthetetlen testvérünk, KEKEZOVICS JÁNOS, az Orion Bőrgyár volt gyárvezetőjének búcsúztatása április 18án lesz a Dugonics temetőben. A gyászoló Dettre, Murbán és dr. Kapronczay család. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak, munkatársaknak és mindazoknak, akik felejthetetlen hallottunk. SZILAGYI MIHÁLYNÉ Dohány Erzsébet temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. 8428 Megrendülten tudatjuk, hogy a mindenki által szeretett feleség, édesanya, nagymama és rokon, LAKATOS KAROLYNÉ Bitó Erzsébet életének 49. évében váratlanul itthagyott bennünket. Temetése 1990. április 18-án 11 órakor lesz ít DÖgomies temetőben. A gyászoló család. 8429 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak. szomszédoknak, akik felejthetetlen halottunk, SZABÓ JENŐ temetéséin megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Felsővárosi feíketeföldek 57. 8427 Köszönetet mondunk a Szeged megyei városi tanács elnökének és közvetlen munkatársainak, a m-egyel és városi pártbizottság dolgozóinak, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság dolgozóinak, a marxista—leninista esti középiskola 2 évfolyama hallgatóinak és vezetőségének, a Szegedi Építőipari Szövetkezet vezetőségének. kollektívájának, pártés KISZ-szervezetének. a lakatosrészleg és a többi részleg dolgozóinak. az 1.. 2., 3.. 4-es építésvezetőségnek. a Spartacus sportegyesület röplabda-szakosztálya vezetőségének és sportolóinak, a városgazdálkodási vállalat vezetőségének. a műszaki osztály és a javítóműhely dolgozóinaik és a többi munkatársaknak, a DELEP párt-, KISZ-, szakszervezeti vezetőségének és munkatársainak, a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Mgtsz párt- és gazdaságvezetésének és dolgozóinak. a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat Igazgatójának s mindazon rokonoknak, barátnak, ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk. RADICS BELA temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Külön mondunk köszönetet az I. sz. belklinika orvosának, a körzeti orvosnőnek, akik élete megmentésén fáradoztak. A gyászoló család. Megjelent az Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum, a JATE bölcsészettudományi kara II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének kiadványa. A Csukás Jstván által szerkesztett kötetben a tanszék oktatóinak igen' érdekes tanulmányai olvashatók: Nacsády József A „hallgató" Arany és az „Őszikék", valamint Csukás István Vajda János és a nemzetiségi kérdés című írása nyitja a sort. Papp István: az Edgár Poe-i életérzés Ady Endre költészetében című dolgozatának második része motívumvizsgálatot tartalmaz, ' Ilia Mihály pedig Juhász Gyulának Adyról szóló, kiadatlan följegyzéseit dolgozta föl. Baranyai Zsolt Krúdy idő- és értékproblémáit elemzi az író Boldogult úrfikoromban című regénye alapján, Vörös László tanulmánya pedig a Babits-líra egyik kulcsmotívumáról szól. Az irodalomtörténeti acta két, általunk legizgalmasabbnak talált írása Krajkó András és Szigeti Lajos nevéhez fűződik. Az előbbi — A magyar fa sorsa 1927-ben — egy már-már elfeledett kiváló erdélyi író. Makkai Sándor Adyról szóló egykori tanulmánykötetét, illetve az azt követő* vitákat mutatja be, Szigeti Lajos pedig a József Attila utolsó éveit meghatározó pszichoanalitikus kezelés következményeként keletkezett, a költő által készített „Szabad ötletek jegyzékét" veti össze a kései József Attila-versekkel, így szolgáltatván új adalékokat az életmű néhány motívumához. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: F. Nagv István - Főszerkesztő-helyettes: 9z. Simon István - Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó. Kovács László - Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház. 6740 - Teleron: 12-633 - A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged Bajcsy-Zsilinszky utca 28. - 6726. Igazgató: Dobó József - Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a oostablvataloknál és kézbesítőknél. Előrlzetésl dl.l egy hóuapra 30 forint. » Index: 35 053 - ISSN: 0113-4125 s ifi, i