Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Í0 él •V/ V^M AZ M S Z M P 'S Z E G ED 70. évfolyam 90. szám 1980. péntek április 18., Ára: 1,20 forint Y Á R O S I BÍZOTT S Á GvÁ?N Á K L A P J Á M egKez a jelölő gyuiesea Tudósítások az eseményekről *egnap, csütörtökön országszerte meg­kezdődtek a jelölő gyűlések. A választó­polgárok az elkövetkező két hétben, ápri­lis 30-ig döntenek arról, hogy az egyes választókerületekben kiket jelölnek or­szággyűlési képviselőnek, tanácstagnak. Ezzel a közelgő általános választások elő­készítésének újabb igen fontos szakaszá­hoz érkeztünk. Angyalföldön a választópolgárok Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát. Pest megye XVIII. vá­lasztókerületének lakosai Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, Nógrád megye 2. számú ország­gyűlési választókerületének lakosai Bruíyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnökét. Debrecen 1. számú választókéi ülétében Kállai Gyulát, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának el­nökét jelölték a választókerület ország­gyűlési képviselőjének. Csongrád megye hat választókerületé­ben jelöltek képviselőket. A megyei jelölő gyűlésekről összeállítást közlünk. A jelölő gyűlések ma folytatódnak. Kádár János hatodszor Angyalföld képviselőjelöltje H Rt Illést forfoft a MiEtiszferfonáes Angyalföldön, Budapest 33. számú választókerületében, a Láng Gépgyár Művelődési Központjában tegnap, csü­törtökön országgyűlési kép­viselőjelöló gyűlést tartottak, amelyen ismét — immár hatodszor — Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát jelölték a XIII. kerület egyik képvise­lőjének. A művelődési központ be­járatánál Kádár Jánost a helyi párt- és állami veze­tők fogadták; a házigazdák soraiban volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. A jelölő gyűlésen mintegy nyolcszázán vettek részt: a gyár munkáskollektivájának képviselőin kívül Angyalföld más üzemeinek, intézmé­nyeinek dolgozói, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár, a Kender-jutagyár, az Elzett Művek, az Akkumulátorgyár, a Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Csavaripari Válla­lat küldöttei, valamint a vá­lasztókerület lakói. A gyűlés elnökségében foglalt helyet Angyalföld közéletének, a nagy múltú munkáskerület gyárainak számos képviselője. Matuz László, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottságának utkára nyitotta meg a gyű­lést, majd Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés elő­adója tartotta meg beszédét. Emlékeztetett most záruló országgyűlési ciklus idején az országban és a kerület­ben elért eredményekre, a közelmúlt kiemelkedő belpo­litikai eseményére, az MSZMP XII. kongresszusá­ra. Elmondotta: az angyal­földi munkáskollektívák cselekvő aktivitással vesz­nek részt az építőmunka feladatainak megvalósításá­ban. Kezdeményezések, vál­lalások. újítások egész sora fémjelzi a szocialista brigá­dok és kollektívák tevékeny­ségét. Legfőbb törekvésük a gazdasági célok elérésében talá részvétel, amelyet olya u konkrét adatok bizonyítand/k, mint az hogy például az utóbbi öt esztendőben a ke­rületi gyárak és vállalatok teljes termelése több mint 50 százalékkal, a termelé­kenység 46 százalékkal, a külpiaci értékesítés 40 szá­zalékká' nőtt. Hasonló fejlődés jellemzi a munkáskerületet: a Duna­parton, Angyalföld belső ré­szein és az egykori Tripo­liszban a régi házak, tele­pek helyén űj lakóépületek magasodnak. A tervciklus­ban — 1980 végéig — mint­egy 19 ezren költöztek a ko­rábbinál szebb, jobb otthon­ba. Kovács Károly ezután a Hazafias Népfront budapesti és XIII kerületi bizottsága nevében javasolta, hogy Ká­dár Jánost, a Központi Bi­zottság első titkárát jelöljék a 38-as választókerület or­szággyűlési képviselőjévé. Kádár János képviselői je­löltségét támogatva felszó­lalt a gyűlésen Balogh Lajos angyalföldi veterán, Harsányi Jánosné. a Kender-jutagyár pártbizottságának tiíkára, Borszéki György, a Láng Gépgyár mérnöke. Diós Sán­dorné elsőválaszló. a Volán 20-as számú vállalatának dolgozója. Kolláth Pál, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkása, Nagy Ferenc­né nyugdíjas. Szabó Jánosné. a Thálmann utca 47. szám alatti általános iskola igaz­gatója és dr. Kemény Tál, a Madarász utcai gyermek­kórház igazgató főorvosa. A jelülő gyűlés résztvevői — egyhangúlag elfogadva a javaslatot — országgyűlési képviselőnek jelölték és hosszan tartó tapssal köszön­tötték Kádár Jánost. Kádár János köszönetet mondott a bizalomért, a je­lölésért, szólt az országgyű­lési és tanácsválasztások je­lentőségéről, kiemelte a kén­viselők munkájának felelős­ségét. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront program­ja a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. Az előttünk álló feladatokról szólva fel­hívta a figyelmet arra. hogv most a minőségi követelmé­nyek kerülnek e'őtérbe nem­csak a gazdasági munkában, hanem az élet minden terü­letén. Aki dolgozik, az biza­kodhat, ezután is boldogulni fog, és ez egyardnt é>-vényes az egyénekre, és egész né­pünkre. Végül kifejezte azt a meggyőződését. hogv a választások tovább erősítik népünk egységét, tettrekész­ségét, s további lendületet adnak szocialista építőmun­kánknak. A kormány Tájékőztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács tegnap, csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese je­lentést tett a KGST végre­hajtó bizottságának 94. ülé­séről. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a je­lentést. Megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedésekéi az ülésen elfogadott ajánlá­sokból adódó feladatok vég­rehajtására. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke beszámolt a kormány 1979. évi ellenőrzé­si tervének . végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek el­lenőrzései elősegítették a központi feladatok megvaló­sítását és hozzájárulták a gazdálkodás ** hatékonyságá­nak javításához. A Minisz­tevlapács a beszámolót -jóvá­hagyólag tudomásul vette. | A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és ellenőrzé­si tapasztalatairól. A népi el­lenörök az előirányzott fel­adatokat eredményesen meg­oldották, s nagyszámú ter­ven felüli vizsgálatot is vé­geztek. Olyan fontos népgazdasági feladatok — mint a gazda­ságos export növelése, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése. a készletgazdálkodás javítása — végrehajtásának ellenőrzése mellett kiemelten foglalkoztak a közérdekű be­jelentésekkel, panaszokkal és javaslatokkal. A kormány a jelentést jóváhagyta, egyben felhívta a minisztereket. hogy irányító munkájukban hasznosítsák a feltárt ta­pasztalatokat. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a Békés megyei tanaes végrehajtó bi­zotjságának beszámolóját es feladattervét. Elismeréssel állapította meg. hogy a me­gyében a tanácsi szervek te­vékenysége az elmúlt évek­ben jól szolgálta a megye társadajmi-gazdaságj fejlődé­sét, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását. A Minisz­tertanács felhívta a végre­hajtó bizottságot, hogy a megnövekedett követelmé­nyek és feladatok teljesítése érdekében tegyen további in­tézkedéseket az irányító munka színvonalának növe­lésére. egyben kötelezte a minisztériumokat és az or­szágos főhatóságokat, hogv ehhez nyújtsanak hathatós támogatást. (MTI) n mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar képes Üli árui adui Romány Pál nyilatkozata Az I. sz. választókerületben képviselőjelölt, Apró Antal Az algyői olajközpont teg­nap délután szinte az egész város előtt kinyílt: gépko­csikkal, autóbuszokkal jöttek petőfitelepiek, tápéiak, al­győiek, belvárosiak, s ott voltak természetesen a tá­gas kultúrteremben az ép­pen nem szolgálatos olaj­ipari dolgozók is, hogy or­szággyűlési . képviselőjelöltet állítsanak a megye 1. sz. vá­lasztókerületében. Igazán kedvesen ünnepélyes volt minden. A szép tavaszi nap­sütésben indulókat sugároz­tak a hangszórók, a gyüleke­zők között piros nyakkendős úttörők tűntek fel, legalább (Folytatás a 3. oldalon.) Üttörők köszöntik a jelöltet Világszerte növekszik az élelmiszer-termeiéi-' •' jelentő­sége, Társadalmunk fejlődé­sében nagy szerege van an­nak, hogy miképpen élünk hazánk természeti adottsá? gaival és a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás lehetősé­geivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális fel­adatairól Romány Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott. — A népgazdasági egyen­súly javításában kiemelt szerepe van az agrárterme­lésnek. Képes-e az ágazat az árualapok további nö­velésére és ennek melyek a feltételei? A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazda­ság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföldnek, mind a külföldi vevőknek. Természetesen a különféle termékek előállításához hosz­szabb-rövidebb felkészülési időre és kellő feltételekre van szükség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egyrészt mire képes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértel­mű ma már, hogy az igénye­ket csakis a többi népgazda­sági ágazattal együttesen, tervszerű keretek között le­het kielégíteni. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítet­te: elsődleges feladat a ha­zai lakosság egyre jobb, színvonalas ellátása. A kö­zelmúlt ünnepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élelmiszer-ellátás megfelelő és a választék is mind teljesebb körű. A to­vábbiakban, a belföldi ellá­tás színvonalának fenntartá­sa mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Eh­hez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, na­gyobb gondot kell fordítani a külső megjelenési formára, a csomagolás korszerűsítésé­re — a konzerviparban és máshol — és termékeink jobb propagálására. Igényes kereskedelmi munkával is elő kell segíteni termékeink gazdaságosabb értékesítését, a kedvezőbb árakat - Az élelmiszerek .'a világ? piacon inind élesebb-' - ver­senyben vannak. Ebben a helyzetben csakis az a ter­melő érhet el megfelélő ex­portsikereket, aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem „elébe is megy" a várható változásoknak. En­nek egyik lényeges feltétele a termelők és a külkereske­delem kapcsolatának szoro? sabbra fűzése, érdekazonos­ságuk elmélyítése, különösen akkor, ha a termékek fele, kétharmada exportra kerül, mint például a baromfiipar­ban vagy a tartósítóiparban. Ezért jobban be kell vonni a külkereskedelmet a terme­lés szervezésébe és javítani a kialakult információs és vállalati kapcsolatokat. — Jelentősen emelkedett az energiahordozók, a nyersanyagok és a termelő­berendezések ára. Mező­gazdaságunk egyre na­gyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem ok<fzre megtorpanást ag­rártermelésünk eddigi len­dülete^ fejlődésében? A mezőgazdaságban fel­használt ipari termékek árá­nak emelkedése tartós ten­dencia. A műtrágyák és a növényvédő szerek ára az utóbbi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzem­anyagoké pedig mintegy két­szeresére emelkedett. Az üvegházak fűtésének költsé­ge például az utóbbi évti­zedben • megsokszorozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások hatá rozzák meg, korszerű. ipai nélkül nincs korszérű mező­gazdaság. A munkabér is számít, természetesen, de » még mindig viszonylag kézi munka-igényes állattenyés* tésbén is-az összes költség­nek alig 10 százalékát teszik ki a munkabérek és egyéb költségek. Az energiahordozók és az (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött Elsőnek a zöldségfélék kapnak vizet Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében el­foglalták állomáshelyüket a folyóra telepített úszó vízki­vételi művek, hogy folyama­tosan feltöltsék az öntöző­fürtöket. A legnagyobb fel­használó a szentesi zöldség­termelő tájkörzet, amely a kurcai hálózatból kapja a vizet. A szolgáltatás meg­kezdése előtt megvizsgálták a kettős rendeltetésű — a belvízelvezető és egyben ön­tözőcsatornák vízminőségét, hogy idejében elejét vehes­sék az esetleges vegyszeres fertőzésnek. A szentesi Árpád, a szen­tesi Termál, a fábiánsebes­tyéni Kinizsi, a mindszenti Lenin és a szegvári Puskin Termelőszövetkezet kertésze­teiben a korai zöldségféléket árasztják el átlagosan húsz milliméteres mesterséges csa­padékkal. A talajok felszíni rétege ugyanis a hirtelen be­köszöntött erős felmelegedes hatására az utóbbi egy hét alatt kiszáradt. Általában a fólia alatt nevelt káposzta­félékre juttatják el először az éltető nedvességet, mi­után a fóliát levették az ül­tetvényekről. Az idén megnövekszik a feladata a csanyteleki fő vízkivételi műnek. Eddig főleg a tömörkényi Alkot­mány Termelőszövetkezet halgazdaságát látta el, de most már a Tisza Halászati Termelőszövetkezet épülő hatalmas tórendszerének ed­dig elkészült új tavaiba is eljuttatja a folyó vizét.

Next

/
Thumbnails
Contents