Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Vasávnnp, 1980. március 9. fürdő Visegrád festól kiránduló­helyén. a Pilisi Parkerdőgaz­daság által gondozott Lepen­cevölgyben új medencét épí­tenek. /i 33 méteres erdei sportttlrdő már három éve fogadja a vendégeket, s a nyár elejére elkészül a há­romszintes, teraszos ülöfürdő ls. Ez utóbbit, akár a sport­medencét a föld mélyéről feljövő 39 fokos víz táplálja majd. • Pécseit AtomeremOvi szakiskolai képzés indul Pécsett szervezik meg az épülő Paksi Atomerőmű kö­zépszintű szakemberképzé­sét. Az Oktatási Miniszté­rium döntése alapján új szakiskolai ágazatot hoznak létre: az atomerőművi gépé­szet oktatását A képzés az 1980/81-es Olvasókör az Ifjúsági Házban Irodalomkedvelő középis­kolások figyelmébe ajánlha­tó elsősorban a hír: március ll-tól olvasókör indul az Ifjúsági Házban. Hetente két alkalommal, este 6 órai kez­kerül majd, s nyilván me­netközben kiderül majd az ls, méltán avagy méltatlanul nem hallottak még eddig róluk a tizenévesek. Az egyes korok Irodalmát meghatáro­dettel megrendezendő foglal- zó-befolyásoló politikai moz­kozások programjait össze­állítva a szervezők figyelem­be vették a középiskolai vi­lág- és magyar Irodalmi tan­anyagot s még egy fontos galmakat, Ideológiákat az adott társadalmi viszonyokat, szintén megtárgyalják majd. A márciusi program az avantgarde jegyében telik tényezőt: a Szegeden hall- el: s hogy milyen nagy te­ható TIT-elóadások és egye­temi előkészítők tematikáját. rületet átfogva vizsgálódnak együtt a fiatalok, azt talán Így részben elkerülhető lesz érzékelteti néhány téma és az ismétlődés, részben pe- néhány név: Nietzsche,Sebő­dig — s ez az Igazán fon­tos — világossá, egyértelmű­vé válik a kezdeményezés hogyanja-mikéntje: nem elő­adássorozatról és nem is va­lamiféle Iskolai szakkörpót­lékról van szó. A foglalkozások meghívott vezetői — az első időszak­ban a József Attila Tudo­mányegyetem Bölcsészettu­dományi Karának fiatal ok­tatói — kötetlen formában beszélgetnek majd a részt­vevőkkel olyan irodalmi kor­szakokról irányzatokról, penhauer, szecesszió, natura­lizmus; Rimbaud, Baudelaire, szimbolizmus, Ady, Kassák, Szabó Dezső. A következő hónapok tervel között az egzisztencializmus, a fasiz­mus ideológiája és irodalmi vetületei, a realizmus, a beat-Irodalom és a mai ma­gyar Irodalom szerepel. A programok, a kezdeménye­zés tervei láttán, remélni le­het, hogy az ifjúsági házbeli olvasókör foglalkozásai Je­lentős mértékben bővítik az tanévben Indul meg a Vegy­ipari és Vegyi Gépészeti Szakközépiskola keretében. Az országban egyedül ebben az intézményben lesz atom­erőművi gépész szak. A vá­lasztás azért esett Pécsre, mert — a Pakshoz való föld­rajzi közelségen túlmenően — a szakközépiskola profil­jába jól beleillik az atom­erőművt képzés, kitűnő mér­nöktanárok oktatnak az is­kolában és kellőképpen fel­szerelt tanműhelyekkel ren­delkezik. Az első osztályba 33—40 fiatalt vesznek fel. A pécsi szakközépiskola 1984-ben bocsátja ki az első atomerőművi gépészeket. Azok, akik Paksra kerülnek közülük, középszintű szak­vezetőként dolgoznak majd: az atomerőmű gépészeti be­rendezéseinek üzemeltetése és karbantartása lesz a fel­adatuk. (MTI) Miért ülnek kevesen a nézőtéren? Beszélgetés a színházról Bányainédr.Birkás Máriával, a városi tanács elnökhelyettesével amelyek nem szerepelnek az érdeklődők ismereteit, s hoz­iskolában tanulandók között zájárulhatnak — talán nem Jó néhány, már-már elfelej- ls kicsit — a továbbtanulás tettnek tűnő író is terítékre esélyeihez. Politikai irodalom diákoknak, munkásoknak A politikai irodalom nép­szerűsítése, a Kossuth Könyv­kiadó köteteinek megismer­tetőse, a politikai-történelmi ismeretek bővítése, a mun­kásművelődés és a népszerű tudományos eredmények ter­jesztése érdekében a napok­ban két felhívás indult út­jara. A kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­ző intézet KISZ-szervezete elküldte felhívó levelét a megye összes középfokú tan­intézetébe. melyben az MSZMP XIT. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdeti az Egy diák — egy könyv akcióját. A moz­galom célja, hogy az Idei forradalmi Ifjúsági napok­hoz és a KISZ KB által kez­deményezett Könyv és ifjú­ság akcióhoz kapcsolódva szorgalmazza a fiatalok kö­rében a Kossuth Könyvkiadó köteleinek népszerűsítését. Az AFIT XI. számú Autó­javító Vállalat Komócsin Zoltán szocialista brigádja Csongrád megye 120 üzemé­be küldte el levelét, mely­ben csatlakozni hívja a mun­kásokat az Egy brigád— egy könyvtár. Illetve az Egy bri­gádtag — egy könyv mozga­lomhoz. A felhívást fogal­mazó szocialista brigád vál­lalta. hogy tagjai 150 forint értékben vásárolnak a Kos­suth Könyvkiadó által kibo­csátott múvekbőL A két akciót támogatja a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága és a Kossuth Könyv­kiadó Csongrád megyei ki­rendeltsége. Megküldik az üzemek KISZ-szervezeteihez és szocialista brigádjaihoz a , kiadói könyvjegyzékeket és i megrendelőlapokat. Az ak-1 cióban részt vevő brigádok­nak és iskoláknak az eladott könyvek értéke után a kiadó tíz százalék jutalékot bizto­sit A legjobban forgalmazó Iskolák és szocialista brigá­dok külön jutalomban része­sülnek. Integrált háztáji zöldség­termelés Az utóbbi pár nap alatt valóságos fólia erdő „nőtt ki" Szentes határában. A Szentesi Korai Zöldségter­melést Rendszer taggazdasá­gat mintegy ezer családot mozgósítottak fólia alagutak építésére. Minden család há­rom Ilyen sátrat készített és ültetett be káposztapalántá­val. A palántát a szövetke­zetek adták, ami garancia arra. hogy az óriási kiterje­désű háztáji területről azo­nos időszakban egyöntetűen jó minőségű árUt tömegesen adhatnak majd piacra. Az egész háztáji termelési folyamatot a kertészett rend­szer szakemberei irányítják. A háztáji gazdaságok adják viszont a munkaerőt, vállal­ják az ültetést, szedik majd le a termést és készítik elő exportra. Április végétől május végéig ugyanis több mint 1 millió tavaszi fejes káposztát exportálnak Svéd­országba, Finnországba és a Német 'Szövetségi Köztársa­ságba a már megkötött szer­ződések alapján. Utána a területet másodszorra Cecei paprika termesztésével hasz­nosítják. Lassan megszokottá vált. hogy a színház gondjairól szólni Szegeden mindig aktuális. Nemcsak azért, amit Bi­nyalné dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese űgy fogalmazott meg tavaly nyáron, az évadzáró társulati ülésen, hogy a színház több. mint a városi tanács 130 köz­művelődési intézményéből az egyik, kiemelt rangja, sze­repe van, amire rá is szolgált abban az évadban. Hanem mert mindjárt akkor hozzátette: legsürgősebb feladat mi­nél előbb kiköszörülni a hírén esett csorbát, az első lépé­sek biztatóak, önkéntelenül adódik tehát a kérdés: milye­nek az úgynevezett második lépések? Ugyanennek az 1978 —79-es szezonnak évadnyitó társulati ülésén tudniillik, ahol Bányainé dr. Birkás Mária az igazgatócserit bejelen­tette. kilátásba helyezett további nagy jelentőségű válto­zásokat is. Felsorolná? Közlekedési verseny A Szeged városi és járási Közlekedő-biztonsági Tanács szervezésében az idén ls részt vesznek az általános és.kö­zépiskolák tanulói a Nemzetközi Iskola Kuoa vetélkedő­sorozatában. A város és a szegedi járás diákjai tegnap, •zombaíon délelőtt a Kolozsvári téri KRESZ-parkban ver­sengtek. hogy,eldöntsék, melyikük sajátította el a legered­ményesebben a kerékpáros és gyalogos közlekedés szabá­lyalt, s ki képviselje őket a megyei döntőn — Ha van színház, amely az elmúlt évtizedben objek­tív és szubjektív tartozékai­val egyszerre avult el. te­hát épületében csakúgy, mint erkölcsi-művészi szem­pontból, akkor a Szegedi Nemzeti Színház az. Ma­gunk közt nem minden iró­nia nélkül emlegetjük, hogy tudtunk mi korszerűek ma­radni, hiszen nálunk is le­zajlott az igazgatóváltás, ha­gyományőrzőek ls, mert az opera megtartotta rangját, s bizony vezető szerephez is jutottunk egy szempontból: a nagyszínházat elsőként zártuk be. Az objektív és szubjektív nehézségek együt­tes hatása az 1977—78-as évadban kulminált, s mond­hatni. robbanást idézett elő. Miközben körülöttünk ez Idő tájt ért el kimagasló sike­reket Kecskemét. Szolnok, Kaposvár, előkészítve a fő­városi változásokat ls, a mi színházunk, más megyei vá­rosokéhoz hasonlóan, közép­szerűségben élt, s csupán akkor hallottak rólunk, ha a szó legszorosabb értelmé­ben véve énekeltünk. Az 1978-as évadkezdetre fel­gyorsultak az események. Pál Tamás került az Igazga­tót posztra, ambiciózus, te­hetséges művész, tele becs­vággyal, intellektuális lehe­tőséggel. S minthogy mű­vész. akit ebbeli ténykedé­sében korlátozni nem sze­retnénk, az adminisztrációs kuszaságok fölszámolására ügyvezető igazgató került mellé, dr. Dömötör Iván. Elkezdődött tehát egy fo­lyamat, melynek lénvege és célja nem a személvcsere volt, hanem megindítani egy „színházosodási" folyama­tot, hogv legyen rend és tervszerűség, ambíció, igé­nyesség, mely igazán szín­házzá avathatja az intéz­ményt A városi pártbi­zottsággal szoros együtt­működésben konkrét felada­tokat határoztunk meg a szakmai és szervezési mun­ka javítására. Csupán cím­szavakban. olyan kérdések­ről van szó, mint a művészi színvonal emelése, műhely­munka, stúdió-előadások, szocialista eszmelségű mai magyar dráma, kapcsolat a drámaírókkal, fiatalok fel­karolása, dramaturgiai mun­ka, társulatfejlesztés, a lá­togatottság növelése, terv­szerűség. A jelen helyzetet, gondolom, e folyamat tük­rében lehet és kell értékel­ni. Megítélésünk szerint a jó színházzá válás folyama­ta megindult, pontosabban a változás egyes jelei ér­ződnek. Más kérdés persze, hogy sokan egyik napról a másikra történő megújulást vártak. Nem akarom a több­tagozatú színházak sajátos gondjait ecsetelni, de a Sze­gedi Nemzeti Színházról szólók is általában együtt beszélnek prózáról, operá­ról, operettről, pedig az ér­tékelésnél bizonyos dolgo­kat szét kell választani. így az operatársulat a nem ép­pen ideális körülmények el­lenére ls együtt maradt, rangiához méltóan szerepel, s képes az alkalmazkodó megújulásra. Együttese és vezetése igazán nagy értéke a színháznak, a városnak, a magyar zenei életnek. Más a helyzet a prózával. Bár korábbi önmagához képest tett egyet s mást — ősbemu­tatókat tartott Maróti Lajos­nak, Sütő Andrásnak. a Csurka-darabokkal maiságát bizonyította. Igyekezett meg­nyerni drámaírókat, vendég­szerepelt Budapesten, részt vett a lengyel én szovjet művészeti heteken, bekap­csolódva a közművelődés országos áramkörébe — mégis azt kell mondanom, nem fejlődött úgy. ahogyan szerettük volna, nem ke­rült az érdeklődés közép­pontjába. Tevékenységéből hiányzik a perspektivikus műsorpolitikai koncepció, a tudatos tervezőmunka, a társulatfejlesztés, a sikernek olyan feltételrendszere, ahol Jó darabok, kiváló művé­szek, rendezők vannak je­len. Megkockáztatom: a pró­zai társulatot Jelenleg né­hány színész tartja életben. Gyenge a műhelymunkája, kicsiny a vonzereje. Min­denképpen változásokra lesz tehát szükség, s az Iménti felsorolásból nagyjában az is érzékelhető, miben, hol A művészeti élet farkas­törvénye, hogy a hivatásos együttesekkel szemben nem szívesen méltányos a közön­ség. A pénzéért minőséget vár. Az a bizonyos robbanás, vagy amiképpen ön mondta, az „objektív és szubjektív nehézségek kulminációju", némiképp megkésett Szege­den. Legalábbis más váro­sokban korábban lezajlott, minek következtében úgy ke­rülhettek elibénk (is), hogy a megújulási szándékok ha­sonló, bár körülményesebben elhatározott vágyához, a rob­bantáshoz, kikölcsönözték színházművészetünk arzenál­jából a szükséges és haté­kony „gyutacsokat". A kö­zönség pedig, mely jó ideje türelmetlenül várta a tűzi­játékot, lassacskán ráunt, hogy beváltatlan ígérgetések­ben és nagy-nagy fogadko­zásokban elfulladó üres dur­rogásokat hall. — A korábbi színházveze­tés koncepciójának akkor lett volna létjogosultsága, ha legalább egyetlen réteget megnyer magának, mondjuk a fiatalokat, hogy aztán raj­tuk keresztül férkőzhessen szélesebb közönségcsoportok­hoz. Sajnos, alig tudtunk ér­zékelni ilyen fejleszthető kö­zönségbázist. ezért kellett változtatni. Színház és kö­zönség kapcsolatát elsődlege­sen • a látogatottságon mér­jük. Minek szépítsük a dol­got, továbbra sem rózsás a helyzet. Tessék elmenni a színházba, bárki meggyőződ­het róla, kevesen ülnek a nézőtéren. A különböző kez­deményezések hatása nem­igen észlelhető, csökkenő bérletszámok, megváltott és üresen hagyott székek, egy­egy kellemes est: jószerivel ennyi ma a Kisszínház, s alig több a Zenés Fölsorol­hatnék számos, színházon kívüli okot, de most csak a ml oldalunkról közelítem a kérdést. Legfőbb gondunk a már említett művészi szín­vonal esetlegessége. A prózá­nál talán még értem, nem így az operánál hiszen kiug­ró látogatottsággal ott sem büszkélkedhetnek. Fájó pon­tunk a fiatalok, egyetemis­ták távolmaradása, akik nem kapták meg azt a fajta szín­házi érdekességet, amit mondjuk egy Padi István­féle produkció kínál — és ez baj. Ám nem kevesen közöt-/ tük, nagyképűségből, sznob­ságból vagy lustaságból, kí­vülről ítélik meg a színhá­zat. Általában véve hajla­mos arra a szegedi közönség, hogy az előadások megtekin­tése nélkül ítéljen, kategori­kusan. Gyakran a komoly szakmai elismerést kiváltó darabok ls fantomnézők előtt mennek. Szegeden egysze­rűen nem divat színházba járni S ha már Itt tartunk, felvetném a sajtó felelőssé­gét is a közhangulat formá­lásában. Nem akarom jogát megkérdőjelezni a hiteles kritikára, a problémák tu­datosítására. de nézőpontja mindig csak a színházszere­tet, a művészek tisztelete, a segítő szándék lehet. Ügy érezzük, utóbb ez a tenden­cia jellemző a sajtókritiká­ra. — Bárhogyan is szeret­nőnk szélesebb mederben tartani beszélgetésünk témá­ját, minduntalan a próza akut gondjainál vetünk hor­gonyt. Már Pál Tamással is szót váltottunk e hasábokon a műhelymunka bizonyos hiányosságairól. Most a mü­sorpolltika kapkodásai, zsák­utcái révén, melyek az utób­bi időkben is tapasztalhatók, gondolom, nem haszontalan megfaggatnom önt a tanácsi Irányítás szerepéről, termé­szetéről. mibenlétéről. — Több oka van annak, hogy prózánk az országos színházi megújulásban nem tudott meghatározó lenni. Hiányoztak azok az erők, melyek a megújulást belül­ről, természetes módon vit­ték volna' végbe, nem sike­rült tehetséges fiatalokat Sze­gedre telepíteni, s az irá­nyító szervek sem rendelkez­tek mindig olyan reális hát­térrel, ismeretanyaggal, át­tekintő képességgel, „hata­lommal", hogy a problémá­kat kívülről, exporttal tud­ták volna megoldani. A hely­zetkép mára elég pontos, és tisztázottak a teendők ls, melyek megvalósításán együtt munkálkodunk a színház ve­zetésével Csakis a jelenlegi társulatunk igazi értékeire és a tehetséges fiatalokra tá­maszkodva léphetünk to­vább, ám nem máról hol­napra. A gyökeres változta­tást nem érezzük megvaló­síthatónak. indokoltnak. Fo­kozott felelősség hárul a ta­nácsra, a minisztérium is erőteljesen támaszkodik ránk. Mi teremtjük elő a költségvetés anyagi fedeze­tét, s bár a műsortervet jog szerint a minisztérium hagy­ja Jóvá, kialakításában részt vállalunk magunk ls. Véle­ményünk nem az egyes da­raboknak szól, hanem a kon­cepciónak és a végrehajtás irányainak. Kemény viták árán sikerült elfogadtatnunk azt az álláspontunkat, hogy hosszú távú* program nélkül esetlegessé válik a rövid­távú, s a .következmények fellelhetőek a társulatfejlesz­tés hiányosságaiban, hogy ma sincs szünőben az'elván­dorlás, s tehetséges művé­szek nemigen kapkodnak a szegedi színház után. Meg­győződésem, az elmúlt két esztendőben előbbre tartunk. Helyzetfelismerésünk egyér­telmű. S a városban érzek annyi potenciális lehetősé­get, hogy hamarosan meg­felelő színvonalra hozza föl színházát is. Nikolényi István i v

Next

/
Thumbnails
Contents