Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Vasárnap, 1980. március 9. — 3 Kongresszusi küldötteink — Szerencsés epiber vagyok, hogy részt vehetek a magyar kommunisták XII. kongresszusán. Azt hiszem, megválasztásomban közrejátszott, hogy szűkebb munkaterületemen, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a pártszervezet erős, véleményét országos kérdésekben is kérik és meghallgatják, neve és rangja van. Bizonyára az sem elhanyagolható tény, hogy tagja vagyok a szegedi városi párt-végrehajtóbizottságnak, ahol felkészült, fontos kérdésekben véleményt nyilvánító szakemberek, közéleti elkötelezettségű kommunisták döntenek. — Egy orvosnak szocialista társadalmunkban — ha nem megy el közömbösen környezete jelenségei mellett — óhatatlanul megvan a lehetősége, hogy orvosi hivatása mellett közéleti emberré is váljon. Kiharcolhatja, hogy a szakmai kérdéseken túl más területeken is kikérjék véleményét, leifogadják és méltányolják azt. Ez nem különleges és" egyedi út, minden fiatal orvos számára természetes. már az indulásnál meglevő lehetőség. — Az irányelveket olvasgatva fölvetődött bennem, és néhány vita tapasztalatai megerősítették, hogy az értelmiségről, ennek helyzetéről és szerepéről bővebben foglalkozhatott volna ez a dokumentum. Jelen körülményeink között ugyanis az értelmiség szerepe megnőtt, és körük kitágult. Azok az emberek, akik szűkebb szakterületükön elmélyült és alapos tudásra tesznek szert, véleményük van politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben, életmódjukat alapvetően a szocialista vonósok jellemzik, tendenciájában az értelmiség sorait erősíthetik. Növekvő szerepük szükségszerű, létkérdésünk a ..kiművelt emberfők sokasága". — Ami az egészségügyet •illeti, nem vagyok túlzottan lelkes és optimista. Bár megnyugtat, hogy a központi szervek nem csökkentették az egészségügyi beruházások és fejlesztések nagyságát és ütemét. De óriási a restancia, a most előttünk álló fejlesztési feladatokat régen meg kellett volna oldani. Mint intézményvezetőnek a szakmai kérdések mellett Berendezés o>ip Érték és értékítélet halastavaknak A siófoki Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat műszaki gárdája olyan berendezést fejlesztett ki, amelynek segítségével megszüntethető a halastavak oldott oxigénhiánya és ezzel a halak pusztulása. Az úszóműre, csónakra, állóés mozgóhídra, tartályok, medencék falára szerelhető szerkezet kiválóan alkalmas szennyezett vizek, halastavak oldott oxigénszintjének meghatározott értéken tartására. Meghajtása elektromos vagy robbanómotorral történik és az oxigént a motor propellerjének segítségével csövön juttatja a vízbe. A gyakorlati kísérletek során ezzel akadályozták meg a halpusztulást a soponyai víztározóban és a balatonföldvári halastóban. 'A jpl bevált berendezés iránt nagy az érdeklődés: vízügyi igazgatóságok, halgazdaságok és tanácsok rendelik meg. (MTI) Dr. Cserháti István gazdasági problémákkal is kell foglalkoznom a jobb gyógyítási, oktatási és tudományos munka feltételeinek megteremtéséért, az optimális környezet megvalósításáért. Biztos vagyok abban, hogy a szigorúbb gazdálkodás nem zárja ki az ésszerű fejlesztést, a szükségszerű korszerűsítést. — 1970-ben részt vettem a párt X. kongresszusán. Tehát vannak emlékeim, élményeim, tapasztalataim. Ügy gondolom, hogy a mostani tanácskozás egy tudományos konferenciához fog hasonlítani, ahol nemcsak a szónoki emelvényen hangzanak el föntos dolgok, de a' szünetekben, baráti beszélgetések alkalmával is jó néhány, a saját munkánkban is hasznosítható tapasztalatokat szerzünk. Munkajellegű kongresszust várok, mely konkrét társadalmi • célokat tűz ki, melyeket minden munkahelyen „testre lehet szabni". (Elmondta dr. Cserháti István egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 2-es számú belgyógyászati klinikájának igazgatója, az MSZMP városi bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Xll. kongresszus Csongrád megyei küldötte.) T. L. Budapesten Tavaszi nagytakarítás ' A következő hetekben ala'.osan megtisztítják, kitakaítjók Budapest útjait, 'tereit. \ Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat tavaszi nagytakarítási menetrendje szinte már napra készen tartalmazza a tennivalók egész sorát. Kézi vagy gépi erővel szedik föl az utak partján, a járdák szegélyén maradt hordalékot. A főváros tisztaságáért felelős vállalat a munkálatokhoz kiegészíti százfőnyi csapatát a kerületi kirendeltségeken jelentkező önkéntes munkásokkal. Az emberek seprűin, lapátjain kívül mintegy 150 locsoló, seprőgép, speciális aluljáró-oszloptisztító masina, billenős teherautó, rakodógép tisztítja, súrolja, mossa a város utcáit. Eltüntetik a téli szutykot március végén, április elején a Duna fölött átívelő hidakról, a felüljárókról, a köztéri szobrokról, s a rakpartok, a városból kivezető utak szalagkorlátjairól. Tisztára mossák az aluljárókat és a Váralagutat is. Egy hónap múlva indulnak — főként éjszaka — a mosó-seprő járatok, először a lakótelepekre. A locsolókocsiknak legalább 100 ezer köbméter víz szükséges, hogy zavartalanul mossák le a város aszfaltmezőit. A hagyományos eszközökkel — vödrökkel, súrolókefékkel — fölszerelt dolgozókra vár a mintegy 6000 KRESZ-tábla, s a több kilométernyi lánckorlát tisztítása. Ezenkívül takarítják és lefestik a 9200 hulladékgyűjtő edényt. (MTI) Készülődnek a dunai hajósok A tél még tartja magát, erőlködik, a meg-megújuló hózivatarok azonban már nem zavarhatják a hajózás munkáját, tavaszi felkészülését. Egyelőre még a parton, a partmentén serénykednek a szerelők, a vontatók a belvárosi Duna-szakaszon. Üszódaru közreműködésével megkezdődött a kikötői pontonok kikötése, a parton telelt hajóhidak elhelyezése. Elsőként a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomáson horgonyozták le, rögzítették a vasbakokhoz a pontonokat, amelyeknek már volt vendége is, a szovjet Moldávia hajó. A héten újabb szomszéd országbeli üdülőhajókat várnak. Ugyancsak helyén van a Matróz csárdánál a hazai és a nemzetközi teherhajók, vontatók fogadására, pihenésére szolgáló vízi állomás, s a megszokott helyén, a Margitsziget dél-budai oldalán várja a SZOT-üdülőhajót is a vízikikötő. A következő napokban a főváros területén — a Vigadó téren, a Bem téren — 19, majd a Budapest—Esztergom közötti hojóúton 23, a főváros és Mohács között 6 kikötői ponton kerül a helyére. Felállítják a MAHART szakemberei a ráckevei Duna-ág úszóhajó kikötőit is. A dunai személyforgalom lebonyolításához szükséges mintegy 60 kikötő, parti vízialkalmatosság helyére vontatása, rögzítése várhatóan a hónap végéig befejeződik, arrfikor az időjárástól függően egyúttal megkezdődhet legnagyobb folyónkon a személyhajózási idény. (MTI) F

ontos érdekeink fűződnének ahhoz, hogy rte csupán a lényegekben, hanem a felszínen is. a formákban, mozgékonyságban, megjelenésben, a design-ben is teremtsünk magunk körül egyfajta társadalmi mobilitást, amely mindennapi közérzetünk, hangulatunk munkánkban is tükröződő ritmusát, alaphangját kialakítaná. Ehhez természetesen ipar. kereskedelem kellene, amely kellőképpen mozgékony, s érdekelt abban, hogy minél szélesebb piacokat szerezzen meg önmagának. Csakhogy létezik-e ez az érdekeltség? Látatlanban ezt mondhatnánk: igen. Hiszen — legalábbis elvben — ma már mindenki személy szerint is érdekelt abban, hogy a legjobbat, a legkelendőbbet produkálja: érdekelt abban, hogy kitöltse a kereslet és kínálat között bőségesen tátongó réseket. A gyakorlat, a mindennapok praxisa viszont mindmáig egészen mást mutat. Hiszen üzleteink választéka, kínálata — ami a divatot, a küllemet illeti — alig-alig változott az utóbbi tíz esztendőben. mintegy annak kifejezett jeleként, hogy érdekeltségi viszonyaink talán korántsem működnek kielégítően: talán korántsem fogják át kielégítő hatásfokkal a termelőtől a vásárlóig terjedő láncolatot. Példákat bőségesen lehetne idézni minderre. Többek között azt. hogy eavkoron. alig néhány éve azzal a nem titkolt szándékkal bővítettük erőteljesen külkereskedelmünket a fogyasztási cikkek behozatalával. hogy a hazai termelőknek konkurrenciát teremtsünk a hazai piacokon, s ezzel késztessük őket előrelépésre, termékszerkezetük korszerűsítésére, átalakítására. Olvan feltételeket teremtve, amelyek között a gyöngébb minőséget, a korszerűtlen. divatjamúlt küllemű árut már itthon sem igen lehet eladni. Ám mire intenzívebben alkalmazhattuk volna e módszert, a világpiacon megkezdődött a cserearányok számunkra hátrányos változása. s az importáruk olyan árakkal kerültek üzleteinkbe, amelyekkel a korszerűtlenebb hazai termékek olcsóbb áraikkal bőségesen versenyképesek maradtak. Sokan ekkor már lemondóan legvintettek: ez a módszer sem fog eredményt hozni. Minden marad hát a régiben. Közben ismét változott a világ. Kiderült ugyanis, hogy a világgazdaság válságjelenségeit. a világméretű inflációt nem állíthatjuk meg határainknál. Mindez viszont alapvetően megváltoztatta a gazdaság termelő szektorainak közvetlen érdekeltségeit. a bevezetett, a világgazdasági tendenciákat bizonyos mértékig belföldön is érvényesítő szabályozók jóvoltából. Hiszen egyre jelentősebbé vált az ipar exportérdekeltsége. Márpedig a külföldi piacok irányába termelő vállalataink csakis úgy orientálódhattak, ha igvekeztek átvenni a korszerűbb termelési el tárásokat: vagy ha ez nem is állt módjukban. legalább megkísérelték, hogy termékeik használati értékét — beleértve a divatosságot. a küllemet is — a lehetséges, általuk elérhető maximumra növeljék. Hiszen az elérhető ár — a haszon, vagy olvkor a ráfizetés megszüntetése — a külföldi piacokon elsősorban a vevő értékítéletétől függ. attól, hogy a termelő képes-e olyat szállítani, ami eléggé újszerű, eléggé az élvonalba tartozik ahhoz, hogy a vásárló hajlandó legyen — a fagyon bőséges választékon belül — tisztösapges árat fizetni a termékért. Mindez rugalmasságra. fejlesztésekre ösztönözte a vállalatokat, már csak azért is, mert a hazai piacon is mód vo"lt arra. hogy például egy-egy divatos, minden bizonnyal naeyon is keresettnek bizonyuló bútor árához hozzátegyék azt a néhány százalék plusz hasznot, amit a termék külseje, megjelenésének kelendősége a vásárló szemében is indokolttá tehetett S mindennek'eredményeként egy-két hazai vállalat, szóvetkezet a külföldivel egyenrangú., s annál — a néhány százalék többlet hasznot kalkulálva is — jóval olcsóbb bútorokkal jelent meg a piacon Sajnos, a jelenség — a feltételrendszer múlandósága miatt — túlságosan is rövid életű maradt ahhoz, hogy erényeit, hasznát szélesebb körben élvezhettek volna. Mert az új szabályzók ismét szigorúbbra fogták az árkalkuláció lehetősegeit, ami — legalábbis elvben — a belföldi piac ugyan olcsóbb, de minőségben, megjelenésben, divatosságban kétségtelenül középszerűbb ellátáshoz vezethet. Akkor hogyan tovább? — kérdezhetnénk. Vajon a szigorúbb, az árak változásaira formálisan is ügyelő szabályozórendszer valóban szükségszerűen azzal ,iár majd. hogy kevesebb újdonság, kevesebb divatos holmi kerül az üzletekbe? Hiszen a hazai árrendszer alig-alig honorálja a gyártmányfejlesztésbe, -tervezésbe. a külsődleges, ám mégis nagyon fontos korszerűsítésbe fektetett energiákat. Vállalataink jó része viszont a belföldi értékítélettől. szabályzóktól függetlenül is kénytelen fejleszteni termékeit, kénvtelen azokat minimum tisztességes, ha nem a legmodernebb megjelenéssel felruházni, ha valamennyire is tisztességes árat kivan kapni értük külföldön. Elvileg tehát a hazai kereskedelemnek sem lenne rrta-i dolga, mint hogy csatlakozzon a külföldi megrendelők igényeihez, hiszen lassanként a termelők 'is egyre inkább abban érdekeltek, hogy külföldre gyártott szériáik nagyságát megnöveljék a belföldi piac által biztosított kereslettel is. Annál is inkább, mert az alapanyaggyártók is egyre inkább fölzárkóznak a világpiaci igényekhez, s egy-egy termelővállalatnak lassanként — ha exportál is — előnyösebb ugyanazt adni a hazai piacra is. amit külföldre szállít. H

ogy mindez miért nem látszik egyelőre' kellőképpen üzleteink kínálatán? Ha az ember jobban körülnéz az ipar és kereskedelem házatáján, kapcsolataik rendszerében, egyre inkább az az érzése, hogy most már a kereskedelemnek kellene lépnie. Ügy tűnik, hogy manapság sokszor már elsősorban rajta mukk. hogy a gyártmányfejlesztésbe, installációba. riivatosságba. korszerűsítésbe fektetett termelői energiák ne csak a külföldi. hanem a t^e'.füídi piacokon is hatásosabban. gyorsabban és szemmel láthatóbban érvényesüljenek. Az ipar sok területen már lépett. Ezt a lépéselőnyt pedig nagyobb kereskedői rugalmassággal, a piac valóságos és széles skálájú értékítéletének jobb figyelembevételével kellene megpróbálni behozni, egy új. éugalmas. a változások iránt érzékeny, dinamikus piaci egyensúly jegyében. Szávay István Brigádvezetők . A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat szocialista brigádvezetői szombaton, Budakalászon megtartott tanácskozásukon — a múlt esztendő jó eredményeinek nyugtáztával — figyelmüket elsősorban az idei teendőkre irányították. A vállalat 1980-ban mintegy 3150 tonna rostlent, 11 ezer köbméter pozdorja bútorlapot, és 26 millió négyzetméter kész szövetet gyárt. Bányászokr színészek összefogása Óvodát építtetnek A tatabányai Nyugati—II. bányaüzemben dolgozó Vida Antal szocialista brigádja néhány évvel ezelőtt baráti kapcsolatot alakított ki a Fővárosi Operettszínház Kálmán Imre szocialista brigádjával. Azóta gyakran megfordulnak a bányászok az operettszínházban, az előadásokon kívül időnként részt vesznek a próbákon is, a színművészek beavatják őket „műhelytitkaikba". A Kálmán Imre szocialista brigád tagjai is szívesen látott vendégek a tatabányai szénbányáknál, többször is leszálltak a bányába, hogy megismerjék r föld alatt dolgozók nem könnyű munkáját. Nemrég a bányász brigád felajánlotta hogy kommunista műszakon vesz részt s munkabérükkel hozzájárul egy 150 személyes új óvoda építéséhez. Kezdeményezésükhöz a fővárosi brigád is csatlakozott: elhatározták, hogy az ország különböző vidékén előadásokat rendeznek, s a bevételt — mintegy félmillió forintot — átadják a tatabányai városi tanácsnak az óvoda építéséhez. (MTI) Sokáig hiánycikk volt a szén- és olajtüzelésű kályhákhoz szűk eges füstcső. Szegeden, a tömegcikk készítő ipari szövetkezetben évek óta gyártják a vas-nagykereskedelmi vállalatok megrendelésére, naponta 3 ezer darab készül belőle, és bár a télnek lassan vége lesz, változatlanul nagv a kereslet. Képünk a szövetkezet szerelőcsarnokában készült Szállításra készen állnak a könyökcsövek