Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

( Vpsárnan. 19*0. rwáram 9. A hét 3 kAréM^Sá javaslata Az elmúlt héten volt 10 éve annak, hogy életbe lépett az atomsorompú-szerződés. A szerződésről vem lc,het be­szélni úgy, hogy ne érintenénk a leszerelés kérdését. Va­jon beváltotta-e az atomsorompó-szerzüdús a hozzá fűzött reményekel? Helmut Schmidt az USA-ban tárgyalt a múlt héten. Van-e egyetértés Washington és Bonn között a Carter—Schmidt találkozó után? Egy szenzációról is hírt adtak a hírügynökségek: politikai földcsuszamlás történt Rhodesiában, a megtartott választásokban abszolút több­séget szerzett a Mugabe vezette Hazafias Front. A kérdés most az. hogyan tovább Zimbabwében? 0 Hogyan áll a világ a le­szereléssel — az atomso­rompó-szerzödéi tizedik évfordulója után? A mai feszültnek tűnő nemzetközi helyzetben a vi­lág kevéssé figyelt oda egy évfordulóra: március 5-én volt tíz esztendeje, hogy életbe lépett az atomsorompu szerződés. A népszerű elne­vezés annyit jelent, hogy tíz éve tila'om all fenn a nuk­leáris fegyverek elterjeszté­sére, azaz nem juthatnak atom- és hidrogénbombák birtokába újabb államok. Gyakorlatilag a szerződés •ddig mestette a magiét, bár újra és újra níre járja, hogy hol a Dél-afrikai Köz­társaságban, hol Izraelben, hol Pakisztánban egyes kö­rök megpróbálkoznak nuk­leáris fegyverek megszerzé­sével. Továbbra is küzdeni kell azért, hogy az atom­sorompó leeresztve mnrndjon. Az évforduló kapcsán nem •zabad figyelmen kívül hagy­ni, hogv annak létrejötte mindenek előtt a szovjet­amerikai egyetértésnek vo11 köszönhető. A mai helyzettel ellentétben, amikor Washing­ton a szembenállást keresi, a világbéke szolgálatúban minél hamarabb vissza kel­lene (érni a két legnagyobb hatalom együttműködésének vonalúhoz. A hét elején Genfben — amint egy szűk­szavú hír ezt tudtul adta — a vegyi fegyverek betiltásá­val kapcsolatos kétoldalú, szovjet—amerikai tárgyalá­sokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség újabb találkozót tartott. Bécsben is folynak a had­erő-csökkentési tárgyalások, persze, itt sincs más kézzel­fogható pozitívum egyelőre mint az, hogy a szokott ütemben, a heti egyszeri ta­lálkozók során kerülnek na­pirendre a fegy/eres erők és a fegyverzetek korlátozá­sának kérdései. A máit heti ülésen a Varsói Szerződés tagországainak képviselője megállapította, hogy a NA­TO-tagországok- legutóbbi javaslatai tulajdonképp visszalépést jelentenek a korábbi nyugati álláspontok­hoz képest. Nagy adag türe­lem keli ahhoz, hogy kivárja a világ az első bécsi ered­ményeket a H) ország lár­gyalásuin... De. a leszerelési kérdések megvitatását újra és újra kezdeményezni kell. A szo­cialista államférfiak fárad­hatatlanul ezt is teszik, A héten Edward Gierek meg­ismételte a LEMP VIII. kongresszusán előterjesztett és ott elfogadott javaslatát: Varsóban üljön össze az európai katonai enyhülesi és lesz.erelési értekezlet. 0 Van-e egyetértés Washing­ton és Bonn között a Carter—Schmidt találkozó után? Igen is. meg nem is ... A Washingtonba látogató bonni kancellár nem tehette meg — nyilván nem is akarta —, hogy ujjat húzzon, a/. USA elnökével, akiről egyébként megvan a véleménye. (S en­nek szűkebb körben néha hangot is ad ...) Nemcsak azért ;gvekezett a/, egyetér­tés látszatát kelteni, mert Carter amerikája katonaitag, gazdaságilag és politikailag természetesen még mindig erősebb az NSZK-nál, ha­nem azért is, mert a nyu­gatnémet közvélemény egv része az USA-hoz húz a ki­éleződött nemzetközi hely­zetben és az NSZK-ban az. ősszel választások lesznek! Schmidtr.ek tehát egyszerre kellett a.', amerikaiak megbíz­ható szövetségese szerepében fellépnie és a nyugatnémet gazdasági érdekek védelme­zőjének. mi több: az NSZK önállósáca, „felnőtt volla' bizonyítójának is feltűnnie. Carternek nemcsak látszat­eredmények kellettek, hanem szerette volna nvugatnémet vendégét rászorítani arra, hogy az csatlakozzék a moszkvai olimpia bojkottjá­hoz, helyeselje a Szovjetunió ellen szervezendő gazdasági korlátozásokat és növelje a Törökországnak nyújtandó nyugatnémet segélv összegét. E három témában továbbra is fennmaradtak a vélemény­különbségek. Schmidt példá­ul kereken kimondta, hogy az NSZK-nak a Szovjetunió­vá! foivtatott kereskedelme nyolcszor akkora, mint a szovjet—amerikai árucsere. Bonn tehát ehhez alkalmaz­kodik álláspontja meghatáro­zásakor Ami a/ amerikai elnök és a bonni kancellár tárgyalá­sainak végén kiadott közle­ményt illeti, szavakbán már egyetértést jelzett, megismé­telve például az.t a NATO­véleményt, hogy a Szovjet­unió afganisztáni lépése ..a békét fenyegeti", ezenkívül újra előhozva a közös piaci országok elképzelését a kö; /ép-keleti ország semlegesí­tésére. 0 „Hogyan tovább" Ziin­babH'cban? Bizonyos fokig meglepetést keltelt, hogy Zimbabwéban, az eddigi Rhodesiában úgy­szólván teljesen tiszta vá­lasztásokat tudtak tartani, s hogy ezekből végül is az abszolút többség birtokában a Hazafias Front egyik moz- | gatma, a Róbert Mugabe ve- í zette Zimbabwe Afrikai Nem- : zeti Unió került ki győzte­sen. Az események ilyen alaku­lásában nyilván szerepet | játszott Mugabe taktikája. Az utóbbi időben mind több nyilatkozatban tanúsított mérsékletet a „hogyan to­vább" megválaszolásaként. Nem nyúlnak hozzá a tőkés ' vállalatokhoz, hajlandók még i a Dél-afrikai Köztársasággal i is együttműködni gazdasági | téren, földreform helyett a műveletlenül maradt földek­ből elégítik ki a nincstelenek iclöéhségét, és így tovább. Amikor bekövetkezett az elsöprő választási győzelem. Mugabe tartotta magát eh­hez az utóisó hetekben kiala­kított vonalához: felkérte például a rhodesiai hadsereg lehér ember vezérkari főnő­kéi. Peter Walls altáborna­gyot, hogy maradjon a he­lyén, Lord Soames brit iö­kormányzóval tárgyalva fel-, vetette, hogy Zimbabwe is a brit nemzetközösség tagja akar lenni. Egyébként is ar­ra kérte a Churchill család tagját, Lord Soames-ot, hogy maiadjon még • egy ideig Sa­lisburyben az átmeneti idő­szak békéjének kikiáltásának biztosítása végett. A főkor­mányzó közölte, hogy Zim­babwe függetlenségének ki­kiáltásának napját meg ez­után határozzák meg, ami pedig a kormány megalakí­tását illeti, legalább két he­tet jelöltek meg a koalíció­ban részt vevő miniszterek­kijelölésére. Joshua Nkomót. a második helyre befutott mozgalom vezetőjét az új állam elnökének posztjára jelölték, de ő nem vállalta. • Mugabe egyik nyilatkoza­tában azt mondta: semmit sem akarnak elsietni. Pálfy József Siklós János Hideg, tiszta csönd 6 Sokszor megvallattam magamat, • hogy miért is őriztem Ilyen szeretet­tel ezt a kertet, a házat, a fakat, a posta­ládát. Ahányszor csak jobban belegondol­tam, mindig arra a megállapodasra jutot­tam, hogy ezek az egyszerű tárgyak és az életem, egybetartoznak. Nélkülük szegé­nyebb, sokkal kevesebb lennek. Ne értsen félre Anyám, nem akarja el­venni senki sem az emlékeket, nem is féltés okán hoztam elő, inkább csak azért, hogy magammal tisztázzam: hányadán ál­lok én a múltammal. Erre meg azért van szükségem, hogy jobban értsem önmagam, így a könnyebb, mert nem élek hazugság­ban a világ előtt, de ennél sokkal fonto­sabb: nem akarok hazugságban élni önma­gam előtt sem. Megtartottam a családi ház erkölcsét, megpróbáltam úgy élni, ahogyan otthon láttam. Tisztán, őszintén, most már mind jobban azzal a bölcsesség­gel, hogv nincsen fontosabb a lelkiismeret békéjénél; amit cselekszem, meggyőződés­sel cselekszem. Nem szenvedek annyit az ember kicsi­nyes gonoszságától, alattomosságától, mint régen, és nem is félek már. Nem az em­ber változott nagyot, hanem jobban meg­ismertem saját természetrajzunkat. Nem ártottam oktalanul senkinek, szándékosán nem tettem rosszat, nem okoztam értelmi es erzelmt szenvedést. Elkerülöm a gőgösöket és a hízelgőket, alázattal tisztelem a tisztákat, okosakat, jószándékúakat, mert ez a természet leg­nagyobb adomanya. Nem vagyok már annyira magányos és szomorú, mint ré­gen. Élvezetet lelek a kegyetlen rabszolga­munkában, mert hiszen tudja, Anyám, a könyörtelen ólomszérű robotosának állí­tott a sorsom. Mostanában már nemigen bántanak, de ha valaki igazságtalanul - ar­cul ver, mindjárt kettőt adok vissza, hogy biztos legyek a dolgomban. így cselek­szem, mert életkorom lehetővé teszi és az a harmincöt esztendőnyi idő, amelyet egy­húztomban eddig leszolgáltam. Ügy mon­dom, mint régen — leszolgáltam —, mert szerencsére, szolgálatra szült engemet, sok fölös ambíció nélkül. Nagy szerencsének tartom, hogy a betűk világában sürgök­forgok, mert ebben a mezőnyben csak szolgálni lehet. Jó mostanában már az is, hogy a csak szolgálni tudó embert vala­mivel jobb szívvel veszik és nem élnek vissza oly gyalázatosan egyhúrű életéből alakult helyzetével. Nem úgy, mint ré­gebben, amikor én annyit panaszkodtam: megalázhatták, önérzetében megtiporhat­ták a szolgálókat, mert tudták, hogy min­den körülmények között csak szolgálni tudnak. Nagy változás történt itt is. Ennek én nagyon örülök, édesanyám. Itt állok, a halottak birodalmában és 0 Hanoi (MTI) Vietnam kész. márciusban vagy áprilisban külügymi­niszter-helyettesi tárgyalá­sok folytatására Kínával, de ha Peking erre nincs felké­szülve, akkor hajlandó elfo­gadni a kínai indítványt, hogy a tárgyalások harma­dik. Hanoiban tartandó for­dulója ez ev másodiK felé­ben kezdődjék. és az első ülés időpontjául július Iá­ét javasolja. Szombaton, teg­nap Hanoiban Phan Hien vietnami külügyminiszter­helyettes nemzetközi sajtó­értekezleten ismertette kor­mányának álláspontját a tárgyalások pekingi fordu­lóját megszakító, egyoldalú kínai döntéssel kapcsoialban, valamint azt a jegyzéket, amelyet Vietnam intézett vá­laszul Pekinghez. Vietnam az időpontjavas­latokkal ismét tárgyalási készségének jelét adta, és Phan Hien szavai szerint ..akár holnap is kész lenne fogadni a kínai delegációk". A vietnami külügyminiszter­helyettes ugyanakkor hatá­rozottan visszautasította azt a kínai törekvést, amely Vi­etnamot próbálja felelőssé tenni a tárgyalások zsákut­cába jutásáért. Hangoztatta, hogy „Kína kezdettől fogva komolytalan magatartást ta­núsított. nem mutatott sem­miféle jószándékot kompro­misszum keresésére". Kinai részről még vizsgálat' tár­gyává sem tették Vietnam­nak a hálái térségben ural­kodó feszültség csökkentésé­re tett konkrét indítványait. Ami a kínai tárgyalási módszert ilieti, Phan Hien utalt. rá. hogy Kína előbb a ha'noi, most pedig a pekin­gi tárgyalási fordulónak ve­tett véget egyoldalúan. A pekingi tárgyalási szakasz­ban tudatosan nyújtották el az ülések közötti időt. utol­jára „elfoglaltságra" hivat­kozva, és végül nem adtak beutazási vízumot az új vietnami küldöttségvezető­nek. Azt akarták, hogy Vietnam veszítse el türel­mét, mondja fel a tárgyalá­sokat. A tárgyalások ide­jén Kína változatlanul foly­tatta provokációit, „második leckével" fenyegetőzött, a Paracel- és a Spratly-szi­getek feletti szuverenitásáról való lemondásra akarta kényszeríteni Vietnamot, megkísérelte egymással szembeállítani a délkelet­ázsiai országokat, és mind szorosabban együttműködve az Egyesült Államokkal, a feszültség növelésére töre*< kedett. Phan Hien hangsúlyozta: .„Vietnam változatlanul tü­relemmel. tárgyalásokon akarja rendezni a két or­szág viszonyát, es azt kí­vánja, hogy ezek olyan ha­mar folytatódjanak, ahogyan csali lehet. Ezért várja Pe­king mielőbbi válaszai- az időpont javaslatokra". Arra a kérdésre válaszol­va. vajon a tárgyalasok szünetelése nem növeli-e egy nagyobb konfliktus veszé­lyét, Phan Hien ezt mond­ta : „Vietnamban béke van, az ország népe nyugodtan dolgozik, de egyúttal telje­siti nemzetvédelmi kötele­zettségeit. A kinaiak folytathatják » provokáciokat, de ezek sú­lyosabb konfliktussá szé­lesedése a kínai belső hely­zettől. a két fel erőviszonyai­tól. Vietnam és barátai ere­jétől függ. Ügy véljük, a kí­naiaknak ezerszer. millió­szor meg kell gondolniuk, mielőtt erre az útra lépné­nek ..." Vietnami helyzctclemzők szerint Phan Hien kijelen­tése érzékelteti, hogy Ha­noiban gyakorlatilag nem adnak esélyt egy újabb kí­nai agressziónak, ugyanak­kor nem 'tartják valószínű­nek. hogy Peking belemegy, a tárgyalasok korai folytatá­sába. mm • iavii/á^i RADIOTELEX A POLISARIÓ HARCI SIKERE A Nyugat-Szahara felsza­badításáért küzdő Polisario Front közleményben jelen­tette be, hogy csapatai hat­napos csata során mintegy 1300 marokkói katonát tet­tek harcképtelenné, és nagy mennyiségű hadfelszerelést tettek tönkre, illetve zsák­mányoltak, közte 12 francia gyártmányú harckocsit is. Az'ütközetről Marokkó nem számolt be. A Reuter érié­kelése szerint a Polisario állal közzétett számadatok a négy évvel ezelőtt kirob­bant szaharai háború leg­súlyosabb ütközetére valla­nak. ÁREMELÉS LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban tegnap­tól kezdve felemelték a ben­zin, a motor- és kenőolajok •árát, valamint a taxik vitel­díját. Az állami tervbizott­ság bejelentése szerint a 04 oktános benzin literenkénti fogyasztói ára 16-ról 18 zlo­tyra nő, ugyancsak két zlo­tyval emelték a normál benzin és a dízelolaj árát. a motor- és kenőolajok ár­emelkedése átlagosan 15 százalékos. A taxinál a vi­teldíjak átlagosan kilomé­terenként fél zlotyval ma­gasabbak. A tömegközleke­dési eszközök viteldíjai nem változnak. D'ESTAING AMMANBAN Az Akabában töltött „pi­henőnap" után, amelynek során Husszein királlyal folytatott kötetlen eszme­cserét, szombaton megkezd­te jordániai hivatalos láto­gatását Giscard D'Estaing francia köztársasági elnök. Amman lakossága barátsá­gos fogadtatásban részesí­tette a francia államfőt, aki Husszein királlyal együtt nyitott gépkocsin tette meg az utat a repülőtértől a ven­dégpalotáig. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Két együttműködési meg­állapodást írtak alá Bulgária és Spanyolország között pén­teken este Szófiában. A megállapodások, amelyeket bolgár részről Marii Ivanov, a külügyminiszter első he­lyettese. spanyol részről pe­dig Carlos Robles Piquer külügyi államtitkár írt alá, előirányozzák a két ország közötti kulturális, oktatás­ügyi és műszaki-tudomá­nyos együttműködés jelen­tős bővítését. MA NYÍLIK A LIPCSEI VÁSÁR Mintegy 100 országból fél­millió látogatót várnak a ma megnyíló lipcsei vásár­ra, a világ legnagyobb szakvásárara. A március 16-ig tartó seregszemlen 66 országból több mint 9 ezer kiállító vesz részt. A szo­cialista országok között va­lamenyi KGST-tagállara. szerepel. Magyarországot csaknem 4 ezer négyzetmé­ter kiállítási területen több mint 30 külkereskedelmi vállalat képviseli megvirradt egészen. Feljött a nap a vasúti töltések mögött, rátelepedett a friss levelű cserjék hegyére. Nem jár erre senki, Anyám. Volna még nekem mondanivalóm, igen sok mondanivalom, amiben — tudom én — benne van a hanyatló figyelem, ke­vésszer fordul* erre az utam és ezért aztán feltornyosodik bennem a szó. Megvagyunk mindannyian, nem hullt el közülünk senki. Mindnyájan végezzük a munkánkat, még a munkahelyük sem vál­tozott, csak az enyém. Öt esztendeje Pes­ten élek, újságcsináló lettem újra, olyan, mint odahaza voltam. A gyerekek nagyok már; a sok unokából a nagyobbjai egye­temre járnak,1 meg szakmunkásként dol­goznak. Üjabb unokák nem születtek, ha­nem most már odajutunk, hogy mi le­szünk nagyapak es nagyanyák. Tamások­nál nemsokára megszületik a kisbaba. Zsuzsi lányom meg a múlt hónapban ment ferjhez. Jóravaló fiúnak látszik a férje. Ügy nézem, szeretik, megértik egymást Még egy-két év és következnek a töb­biek; a Kati, meg a Laci. Rendes gyere­kek, szorgalmasak, tisztelettudóak es a nagyobbjai megőrizték a régi ház emlé­két. Ha néha-néha úgy hozza az idő, ösz­szejövünk és ezek az életre készülő gyere­kek olyan érdekes, kedves történeteket mondanak el, amelyekről én nem tudok. Megrajzolják Anyám sápadt vékony ar­cát, szomorú nézésű, barna szemét. And­ris meg a hangját is majd csak élethűen utánozza, örökké sietős, ideges járását Kati unokája örökölte, mert az szalad ak­kor is, ha nem hajtja a sürgősség. A csa­ládi képet saep, korszerű rámába tettük, a szoba falán tartjuk. Azt mondják, hogy ez már nem divat. Lehet, hogy így van, dé az érzelmek nem egészen követik a diva­tot Anyák köszöntésének napján unokái az első csokor virággal anyjukhoz fordulnak, inert hiszen ez így van rendjén, de ide is eljönnek velünk. Eljönnek majd talán ké­sőbb is, amikor már mi sem leszünk, de egyre hülő szívvel, azután már csak pusz­tán formális udvariasságból. Mindig olyan es annyi érzéssel, amennyire nekik szük­ségük lesz. Megkopik minden, életünk emléke el­enyészik, évtizedek múltán sírhelyünket is fölszántják. Ez így lesz, és én azt mon­dom, Anyám, hogy minden elmúlás mö­gött szép, új élet marad. Mi egy picinyke láncszem vagyunk a szakadatlan teremtés rendszerében, s ezáltal minden jelenlétünk a következő forrása. Elmúlnak az emlé­kek, de ittlétünkben fogant a holnap itt­léte. Tiz gyereket szült, abból hetünket fölnevelt, s lányai körül kilenc unoka él. Elmegyek, Anyám, csak először széjjel­választom az orgonákat, különveszem a fehéreket, meg a lilákat. Ideteszem a sír­hant fölé, a májusi gyöngyharmatra. Majd ma, vagy holnap, rendes időben eljönnek a többiek is, szükségük van rá­Fölhágott a nap a magasba, fölszárítja a finom harmatot, meghervasztja a szedett orgonát, de amíg frissen illatozik, a réfi fészek emlékét árasztja ebben a esöndes nyugalomban. Látom, Rácz Sanyi is jár­kál, nyitogatja a kapukat. Megelevenedik a temető nemsokára. Elköszönök, viszem a saját kis életba­tyumat. Jő érzéssel, megbékélten megyek tovább, gondolataimban hordozom e iáto­gató-köszöntő tisztességét, Anyám szép­keserves életének emlékét Hordozom, amíg aztán egyszer úgy jö­vök, hogy én is Ittmaradok. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents