Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 10. évfolyam 56. szám 1980. március 7.. péntek Ara. 1,20 forint J0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Törvény az atomenergiáról—Június 8: képviselők és tanácstagok választása Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Ölést tartott a Szeged városi pártbizottság A törvényhozói és az el­lenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási cik­lusának újabb tanácskozásá­ra ült össze csütörtökön dél­előtt 11 órakor a Parlament­ben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István. Németh Károly, Óvári Miklós és Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apro Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megem­lékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről. Az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg az elhunytak érdemeit, s az illés résztvevői néma felál­lással adóztak emléküknek. A képviselők ezután, elfo­gadták az ülésszak napirend­jét: 4 Az atomenergiáról s*ó­"* ló törvényjavaslat; *t A Népköztársaság El­A nöki Tanácsának be­számolója; 0 A legfőbb ügyész be- — Korunk a tudományos számolója; és technikai forradalom kor­1 A Legfelsőbb Bíróság szaka amelyben az, emberi 4- elnökének beszámolója, tarsadalom íejlodese - nem kis mertekben epp a tudo­Ezatén megkezdődött az mányos felfedezések révén atomenergiáról 6zóló tör- — rendkívüli mértékben fel­vényjavaslat tárgyalása. Dr. gyorsult — kezdte beszédét Markója Imre igazságügy- dr. Markója Imre. — E fel­miniszter tartott expozét, gyorsult fejlődésnek is az majd dr. Vida Miklós, a tör- egyik legfontosabb állomása, vényjavaslat bizottsági elő- az atommaghasadás felfcde­ndója szólalt föl. Dr. Szekér zcse volt, amely történelmi­Gyula, a Minisztertanács el- leg igen rövid időn belül új nökhelyettese beszélt ezután, távlatokat nyitott az em.be­majd fölszólalt dr. Bognár riseg számára. Az itt meg­Rezső egyetemi tanár, Hai- született tudományos ered­dú-Bihar megyei képviselő, mények a szó szoros értel­Dr. Markója Imre igazság- mében forradalmasították a ügy-miniszter mondott zár- termelés — s ezen belül a szót az atomenergiáról szóló technológia — fejlődését is. törvényjavaslatról. Ezután az Nehéz megfelelő kifejezést országgyűlés elfogadta az találni a haladásnak arra a atomenergiáról szóló tör- mértékére, amely a század­Dr. Markója Imre beszéde vényt. fordulót követően, vagy A továbbiakban a Népköz- mondjuk 1938-hoz kepest, társaság Elnöki Tanácsának amióta ismeretes az atom­beszamolójat Katona Imre, az maghasadas tenye, illetve 1946-hoz kepest, amikor Igor Kurcsatov vezetésével Euró­pa első kísérleti atomreakto­rát a Szovjetunióban üzem­Elnöki Tanács titkára ismer­tette. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, majd a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöke, dr. Szakács Ödön tartott besza­be helyezték, e vonatkozás­ban tapasztalható volt. i r, r -íj t • i • • t — Ma már az atommagfi­molot Dr. Foldván József ^ ég Q„ atomtechnika cred. bizottsági tag felszólalása után az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta a beszá­ményei az élet legkülönbö­zőbb területein hasznosítha­tók. Az atomenergiának mólókat. (Szeker Gyula be- a70tlban mindenekelőtt cz szedet es a b-szamolokat a energiaellátásban van ki­2. oldalon ismertetjük.) emelkedő szerepe. Mindenki Az országgyűlés fölhatol- tudja. hogy a termelés és mazta az E.noki Tanaesot az. e7Zel a társadalmak féjlődé­orszaggyulc.si képviselők, és a se szempontjából elemi sziik­tanaegtagok altalános válasz- séglet az energia biztosítósa, tilsának kitűzésére, valamint finnek megfelelően az ener­az országgyűlés megbízatása giaszükséglet — s különösen idejének megállapítására. a villamosenergia-szükséglet Határozathozatal következett, _ mjnd a fejlett, mind pe­Az országgyűlési képviselők dig a fejlődő országokban és a tanácstagok általános folytonosan növekszik. A ha­vilasztásit június 3-ára tűz- gyományos energiaforrások ték ki. viszont — mint amilyenek a Az országgyűlés tavaszi szén. a kőolaj, a földgáz — ülésszaka Apró Antal zársza- nem kimeríthetetlenek, s vával fejeződött be. már a jelenlegi igényeket sem képesek teljes mérték­ben kielégíteni. Ebben a helyzetben egyre fokozódik a nukleáris ener­gia jelentősége az emberiség energiaszüksegleteinek kielé­gítésében. Ezért nő az egész világon györs ütemben az atomerőművek kapacitása, s játszanak ezek az erőmüvek mind nagyobb szerepet az energiafejlesztési programok megvalósításában. Ezt felis­merve érvényesül mind job­ban világszerte az a törek­vés. hogy a villamos energia termelése az atomenergia felhasználásán alapuljon. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a hagyományos ener­giahordozókkal bőségesen rendelkező országok esetében is így van. A Szovjetunió például, amely a világ leg­nagyobb kőolaj- és szénter­melő országa (a világ szén­készletének kb. 57 százalé­kával, földgáztartalékainak kb. 45 százalékával, kőolaj­készletének pedig kb. egy­harmadával rendelkezik), igen jelentős mértékben nö­veli atomerőművi energia­termeléséi, de hasonló az energetikai stratégiája az Egyesült Államoknak. Fran­ciaországnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak is. A továbbiakban megálla­pította: Az atomenergiának ez a békés célú és egyre bővülő alkalmazása az emberiséget — s hazánk polgárait is — nagy reményekre jogosítja fel. Ugyanakkor kár lejt ne hallgatni arról, hogy az egyes emberben a tudomány­nak és a technikának ezek a csodálatos vívmányai aggo­dalmat is keltenek. És ezút­tal nem csupán az újtól, az ismeretlentől való általános emberi félelemről van szó A II. világháborút köve­tően ezért is vált a békét óhajtó népek harci program­jává az atomfegyver-kísérle­tek leállításának, valameny­nyi atomfegyverkészlet meg­semmisítésének, az atom­fegyvergyártás szigorú eltil­tásának, az általános és tel­jes leszerelés megvalósításá­nak a követelése. A Szovjet­unióval — mely e harc élén áll — s a baráti szocialista országokkal együtt a Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának is egyik vezérlő elve e célok elérése. Ezért csat­lakoztunk többek között ah­hoz a nemzetközi egyezmény­hez is, amely részleges atomcsendet irt elö, azzal, hogy megtiltotta a nukleáris fegyverkísérlett robbantáso­kat a légtérben, a viz alatt és a világűrben. Ezért írtuk elő — az úgynevezétt atom­sorompó szerződésben vállalt kötelezettségünkkel össz­hangban — az atomenergia fegyverek vagy egyéb tö­megpusztító eszközök céljá­ra történő alkalmazásának tilalmát is. És ezért szorgal­mazunk további egyezmé­nyeket és konkrét gyakorlati lépéseket e területen, így el­sők között a nukleáris fegy­verkísérleti robbantások tel­jes tilalmát, tehát a föld alatti kísérletek beszünteté­sét is. Végül, az aggodalom okai között szólni kell arról is, hogy az emberek jól tudják: az atomenergia társadalmi hasznosítása — mint minden új és korszerű technológia alkalmazása — bizonyos kockázattal is jár. S mivel e kockázatot, magyarul a ve­szély mértékét a laikus köz­vélemény sokszor hajlamos eltúlozni, ezért nemegyszer — például egyes nyugati or­szágokban — az indokoltnál lényegesen nagyobb a féle­lem Mi is az igazság e kér­désben? Röviden megfogal­(Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága ülést tartott teg­nap. csütörtökön délután a Kálvin téri pártszékházban. Az ülésen részt vett a me­gyei pártbizottság képvise­letében Oláh Miklós osztály­vezető-helyettes. A testület Török József első titkár előterjesztésében elfogadta a városi pártbi­zottság és végrehajtó bizott­ság 1980. első félévi munka­tervét, majd meghallgatta Berta Istvánnak, a pártbi­zottság titkárának tájékoz­tatóját az 1980-as gazdasági év indításáról, a gazdaság­politikai cselekvési progra­mokról. Ezután dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára a XII. kong­resszusra való felkészülés szegedi tapasztalatairól, a közelmúltban a szegedi pórtalapszervezetekben, pártszervezetekben lezailott választásokról tartott tájé­koztatót. A pártbizottság a tájé­koztatókat tudomásul vette Korszerűbb és egyszerűbb ügyintézés A városi tanács vb üléséről jelentjük Szeged megyei várcs ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap délelőtt ülést tartott Papp Gyula elnökle­tével. A testület megtárgyal­ta a tanács márciusi ülésé­nek összehívását és napi­rendjét. Ügy döntött, hogy a városi tanácsot 19SU. már­cius 13-án, csütörtökön dél­előtt 9 órára összehív ja,és a következő napirend megtár­gyalását javasolja: a végre­hajtó bizottság beszámolója 1979. évi munkájáról, az 197(1. évi fejlesztési alap és költ­ségvetés végrehajtása; Sze­ged megyéi város szabályo­zási tervének módosítása és szabályozási előírásainak megállapítása; bejelentések; interpellációk. Az előterjesztések sorában a végrehajtó bizottság fog­lalkozott a tanácsi munka korszerűsítésének és egysze­rűsítésének tervével. Abból indult ki, hogy az MSZMP XI. kongresszusának határo­zata fontos követelményként szabja meg a szocialista ál­lam szerepének növelését, az államélet és ezen belül a tanácsok munkájának to­vábbfejlesztését. A tanácsú munka korszerűsítése es egy­szerűsítése folyamatos törek­vés, így a vb által most jó­váhagyott intézkedési terv a korábban bevezetett ésszerű­sítések természetes folytatá­sa. Korszerűbb gazdálkodási formákat alakítottak ki, in­tézményeket és gazdalkodó szerveket vontak össze, trteg­szervezték a Városgondnok­ságot. a vb-hivatalt slb. A tanácsi munka korszerűsíté­sére és egyszerűsítésére bi­zottság alakult. A most elfogadott intézke­dési terv szerint tovább ja­vítják más tanácsi szervek­kel való együttműködésüket, fokozzák az együttműködést Csongrád megj r m-s váro­saival. A tanácsi szervezeten belül a vb szükségesnek tart ;a megvizsgálni a vb-hivaföl ügyrendjével összhangban u munkaidő-felhaijznáiást es további egyszerűsítési lehető­ségek alkalmazására ösztö­nöz. Szükségessé válik a ta­nác^i szervezeti ée ct\űködéss szabályzatának felülvizsgála­ta és módosítása is. Egyebek között vizsgálat tárgya lesz a tanácsi' bizottságok és al­bizottságok munkájának át­tekintése, a párhuzamossá­gok megszüntetése; a testü­leti munka demokratizmusá­nak szélesítése jegyében a döntések várható tarsadalmi hatásának körültekintő ta­nulmányozása; a testületi döntések végrehajtása meg­szervezésének és a végrehaj­tás ellenőrzésének módszere Lehetőséget teremtenek ar ra. hogy más megyei váro­sok ésszerűsítési és korsze­rűsítési törekvéseit az appa­rátus megismerje és haszno­sítsa. A nyilvántartások egy­szerűsítésére es egységesité­sere -új módszereket dolgod­nak ki, javítják az ügyfél­szolgálati iroda rnunkájanak személyi és tárgyi felteteleit, szélesítik a jogpropagan­dát, ügymenet vizsgalatokat végeznek az állampolgárok nagyobb csoportjait érintő ügyfajtákban, a felesleges mozzanatokat elhagyják é* az ügyintézési határidől en­nek megfelelően csökkentik. A végrehajtó bizottság a továbbiakban megtárgyalta az 1979. évi költségvetési re­víziókról és vállalati ellenőr, zésekröl készült beszámolót, maid a minőségi sport sze­gedi helyzetéről szóló jelen­tést. Milliók látog alják a múzeumokat A múzeumok, könyvtárak, levéltárak tavalyi tevékeny­ségéről és ez évi terveiről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit Villango István, a Kul­turális Minisztérium köz­gyűjteményei főosztályának vezetője csütörtökön a Nép­rajzi Múzeumban. Elmondta: örvendetesen növekszik az érdeklődés a közgyűjtemé­nyek iránt. Az utóbbi evben a múzeumi kiállításokat csaknem 17 millióan tekin­tették meg, lőleg a vidéki múzeumokat látogatják töb ben, mint az előző • . ben. A múzeumok tavaly i>,9 ál­landó, 801 időszaki és 677 vándorkiállítást rendeztek­Az idei nagy. reprezentatív kiállítások a jeles évforduló­kat köszöntik. (MTI) V k

Next

/
Thumbnails
Contents