Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

2 m> PAntí»i{. tosn. március 7. fiz országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a műszaki-technikai normák mazva az, hogy a veszélyesség mértéke csupán potenciálisan nagy, a konkrét veszélyesség viszont — természetcsen maximálisan szakszerű és igen gondos tevékenység esetén — más, hasonló értékű technológiákhoz képest ténylegesen csekély. A Paksi Atomerőmű — mondotta a továbbiakban — a békés célok szolgálatiban igen nagy biztosági színvonalon fog állni. S ennek egyik garanciális jellegű biztosítéka lesz — a képviselő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása ís. Magáról a törvényjavaslatról szólva, hangsúlyozni szeretném a kiindulópontunkat: mivel az atomenergia hasznosítását és alkalmazását korántsem kizárólag, tudományos-műszaki problémaként kell kezelni, hanem fontos társadalmi kérdésként is, ezért az erről szóló szabályozás sem lehet pusztán gyujieménye. A törvényjavaslat az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és felhasználásával az e tevékenységeket szolgáló berendezések és létesítmények létrehozásával és működtetésével, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések előállításával és üzemeltetésével kapcsolatos összes kérdéseket. A szabályozásnál két követelményt is szem előtt kellett tartanunk: a rendelkezések legyenek kellőképpen rugalmasak, nehogy fékezzék a jövőben a gyors tudományos és technikai fejlesztés lehetőségeit, ugyanakkor e rugalmas, keretjellegű szabályozás ne váljék a semmitmondó általánosságok gyűjteményévé, a megfogalmazott paragrafusoknak legyen nagyon is konkrét tartalma. Reméljük, sikeresen valósítottuk meg e célunkat — állapította meg dr. Markója Imre. döntések: az állampolgársági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, a béke szolgálata vezérel bennünket. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés Irányzata. Megbízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot ismertünk el ^s 19 állammal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vagyunk, öszszegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kormánnyal. Dr. Szíjártó Kársly hozzászólása Szekér Gyula felszólalása — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését, kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmunkában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együttv következetesen fellép a nukleáris fegyverkezési hájszá ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemm isi téséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van — mutatott rd —, hiszen ma energiaszükségletünk mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik. és egyre súlyosabb tehertétele külkereskedelmi mérlegünknek. Hazánkban ls elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai u ranérc vagyon unk is hátteret ad. A paksi erőműépítkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása. Megvalósítású mind a beruházásért felelős Nehézipari Minisztériumot, mind pedig a kivltelezőmunkákat végző építőipar, továbbá a kohó- és gépipar, és más ágazatok vállalatait nagy erőpróba elé állítja. Meg kell vallani, hogy a felkészülés e feladat elvégzésére -— többek között a szükséges ismeretek hiánya miatt — nem mindenben volt megfelelő. Az erőmű építése pontos, szervezett munkát követel mindannyiunktól, A kormány intézkedéseket tett, hogy a népgazdaság jelenleg leghosszabb ideig tartó és műszaki szempontból legigényesebb beruházására a megfelelő erőt koncentrálva a kivitelezés meggyorsuljon. A munka felgyorsulására és nagyságára jellemző, hogy a kivitelezett munkák értéke 1979-ben csaknem 7 milliárd forintot tett ki. Egy év beruházása nem sokkal kevesebb, mint az előző évek során teljesített összes — 7,8 milliárd forint összegű — beruházás értéke. Az építkezésen dolgozók létszáma megközelíti a 10 000 embert. A mozgósított hatalmas anyugi és szellemi erő, az ott dolgozók lelkesedése és hozzáértése a beruházás sikeres megvalósításának egyjk biztosítéka. Igen nagy figyelmet fordítunk a minőségre. továbbá arra, hogy teljesüljenek mindazok a műszaki követelmények, amelyek az ilyen létesítményeknél elengedhefetlenek. Hazánkban a lakosság teljesen nyugodt lehet afelől, hogy kormányunk minden szükséges intézkedést megtesz a nukleáris biztonság érdekében. A tömegtájékoztatási intézmények, a közművelődést és az oktatást Irányító szervezetek fontos feladata, hogy bemutassák a tudomány és a technika objektív érveit az atomerőművek biztonságáról. Szekér Gyula végül arról ls beszelt, mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles körére. a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azonban — mutatott rá —- még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok, és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is. hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan, magatartás ne veszélyeztesse a környezetet Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a törvényjavaslat ahhoz. hogy az atomtechnikát országunk javára tudjuk hasznosítani. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalatokról számolt be. Az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző 1978—79-ben is — mondotta, hozzáfűzve: hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látni, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordítani a jogszabályokban megfogalmazott központi akarat érvényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem biztosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére. E követelmények ma a törvényesség továbbfejlesztésének eszközei, a jogszabályok megtartásának kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt év( adataira hivatkozva kiemelte: az összbűnözés egészében nem következett be lényegesebb változás. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978hoz viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. A legfőbb ügyész a bűncselekmények csoportjait elemezve a társadalmi tulajdont károsító súlyos törvénysértések 5,6 százalékos csökkenését állapította meg. E tavalyi számadatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 16 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekményekkel okozott kár. Csökkent az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma, A bűnözés feltárt okai között szerepel az alkoholizmus — állapította meg későbbiekben. — Felszámolására még határozottabban kell törekedni. Az ügyészek élnek a törvény adta lehetőségekkel : indítványozzák például a munkaterápiás intézeti gyógykezelés elrendelését. A kezdeményezésre jogosult egyéb állami, társadalmi szervek viszont csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel. Ezért, mielőbbi fordulatra van szükség. Dr. Szakács Ödön referátuma Katona Imre beszámolója — Az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az országgyűlést helyettesítő jogkörében az Elnöki Tanács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-nagyobb mértekben egyes törvényeket. Törvényerejű rendeletet alkotott az államélet fejlesztése, a szocialista, a kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. A társadalmi viszonyok jogi szabályozást Igénylő körében összesen hatvan törvényerejű rendeletet alkottunk — mondotta. A továbbiakban szólt arról, hogy — a Jogszabályalkotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának Jelentős hányadát adták az egyedi Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Népköztársuság Legfelsőbb Bíróságának tevékenységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa az új Büntető Törvénykönyv egységes alkalmazását, Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott elvi iránymutatását, így lényeges egyszerűsítésekre is lehetőség nyílt: több mint 30 büntetőjogi elvi döntés közül három és 206 kollégiumi állásfoglalás közül 91 maradt hatályban. A továbbiakban a büntetéskiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos tapasztalatokról szólva elmondotta, az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy eltülzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az ilyen ítéletekkel szemben — fűzte hozzá — törvényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi megítéléséről szólva rámutatott: ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A nyerészkedés, valamint a munka nélkül vagy a munkával arányban nem álló jövedelemszerzés alapvetően sérti mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztásához fűződő érdekeket. A Legfelsőbb Bíróság a vagyon elleni bűncselekmények megítélésével több elvi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, ha a bűncselekménnyel a társadalmi tulajdont sértették meg. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehetőségek szerint — rövid idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk szerint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok jelentős része a jogos igények érvényesítését nem tekinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellőzése olyan esetekben is előfordult, amelyekben azt a jogszabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósítása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi demokrácia, s mindenütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme is. Atomenergia békés hasznosításra Földünkre Hirosimával és Nagaszakival köszöntött be az atomkorszak. Így akár jelképes funkciója is lehetne az országgyűlés által tegnap elfogadott, az atomenergiáról szóló törvény ama paragrafusának, amely Magyarországon az atomenergia és a sugárzó anyagok felhasználását kizárólag békés célokra engedélyezi, s egyúttal megtiltja a nukleáris anyagok mindenfajta katonai alkalmazását. Kétségkívül példamutató a törvénynek ez a passzusa. Ám az új törvény nemcsak ezért született meg. Bár az emberiség sajnos az atombombák révén ismerhette meg az atomenergia gyakorlati alkalmazását, az azóta eltelt békés évtizedekben mindinkább részesülhetünk a nukleáris technológiák, módszerek áldásaiból. Az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban, s a tudományos kutatásban Magyarországon is évről évre egyre több sugárzó anyagot használunk föl. Ez, valamint a már régen működő kísérleti reaktor után most épülő paksi atomerőmű mindenképpen indokolttá tette, hogy a radioaktívanyagok kezelésére vonatkozó eddigi intézkedéseket korszerűbb, átfogóbb s magasabb szintű jogszabály váltsa föl. Nyilván mindenkiben fölmerül a kérdés: talán a nukleáris technológia veszélyei Indokolták a törvény meghozatalát? Lendvai Ottó, az Országos Atomenergia Bizottság irodájának munkatársa, aki részt vett a törvénytervezet előkészítésében ls, erről így beszél: Az atomenergiára mindenképpen szükségünk van. mert egyébként, képtelenek vagyunk gazdaságunk továbbfejlesztésére. S a veszélyek? Minden energiatermelő eljárásnak vannak veszélyei, vagy közvetlen kár, vagy kockázatok formájában. A szénerőművek környezetszenynyezésükkel (széndioxid, sőt, némi radioaktívszenynyezés) közvetlen károkat is okoznak igen nagy területeken Svédországban például kém-avas esők esnek az NSZK-beli és angol szénerőművek jóvoltából. S a közvetlen károkon kívül számolni kell a kockázati tényezőkkel is. mert nem tudni, hogy például a kibocsátott széndioxid milyen változásokat okozhat hoszszabb távon a Föld klímájában. Az atomerőműveknél viszont nem kell számolni a közvetlen károkkal, csupán a — nagyon kis — kockázati tényezővel. Nemzetközi vizsgálatok szerint szinte kifejezr hetetlenül kicsi a valószínűsége olyan balesetnek, amely komolyabb szennyezést okozhat. (Eddig ilyen nem fordult elő sehol a világon.) Mindez megnyugtató, ám az is bizonyos, hogy ezt a kockázati tényezőt is a minimumra, a mindenkor lehetséges minimumra kell csökkenteni. Többek között ezt a célt is szolgálja a tegnap elfogadott törvény, amely voltaképpen hosszú távra jó és biztonságos kereteket ad a nukleáris technológiák, eljárások fölhasználásához. Keretet, mert előírja, hogy a sugárzó anyagokat mindig — az adott időszakban — a legkorszerűbb eljárásokkal kell kezelni, s a különböző berendezések tervezésénél és engedélyezésénél mindig a legújabb biztonsági normákat kell alkalmazni, visszamenőleges hatállyal is. A nukleáris technikáknak kétségkívül megvannak a maguk veszélyei, ám ezek a kockázati tényezők a minimumra csökkenthetőek. (Hiszen például a nemrégiben nagy port felvert amerikai reaktorbalesetnél a közelben tartózkodók kisebb sugáradagot kaptak, mint egy repülőgép utasai a nagy magasságban erősebb kozmikus sugárzás jóvoltából.) A törvény arra .hivatott- hogy e kockázatot Xglóban a lehetséges minimumra csökkentse. S nem is csak épülő atomerőművünk miatt, hanem azért is, mert a sugárzó anyagok felhasználása egyre nagyobb szereDhez jut az élet minden területén, a csírátlanítástól a gyógyászaton át a fémiparig. Az új tőrvénnyel — amelyhez hasonló jogszabály o legtöbb, nukleáris technológiákat hasznosító országban már létezik — mi is nagyot léptünk előre a sugárzó anvagok és az atomenergia békés hasznosításának jogi kereteit megteremtve. A békés hasznosításában, amelyet egvedül engedélyez a törvény. Szávay István HAZAÉRKEZETT JAPÁNBÓL A MAGYAR PA RTKÜLDÖTTSÉG Csütörtökön hazaérkezett ügyi osztálya vezetőjének veJapánból a magyar párt- zetésével részt vett a Jaküldöttség, amely Berecz Já- pán Kommunista Párt XV. nosruik. az MSZMP KB kül- kongresszusán. NKOMO ZIMBABWE ELNÜKE Róbert Mugabe, a hama- államfői tisztet fogja betölrosan függetlenné váló Zim- tenj az ország étón _ k6m babwe kijelölt minisztereim)- .... ... ...7 . ke és Joshua Nkomo kö- ^^ CMjlortökon az APMuzött elvi megállapodás jött Sabe szóvivőjére hivatkoalétre arról, hogy Nkomo az va. HATARVIL LONGASOK Hivatalos amerikai és fran- ban úgy tudják, hogy a cia források szerint február szaúdi légierő bombázott egy közepén kisebb határvillon- észak-jemeni falut. Az áldogások voltak Észak-Jemen és zutok számáról nincs érteSzaúd-Arábia között, Párizs- sillés. A FARKA CSÓVÁL Álláspontunk változatlan: nem engedélyezzük túszaink és az Egyesült Nemzetek Szervezete bizottságának találkozóját — Jelentette kl szerdán este az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó „Iszlám diákok" szóvivője. Közölte, hogy a Forradalmi Tanács nem kérte ki előzetes véleményüket. így nem JA A KUTYÁT? engedelmeskednek egyharbgi'ilag hozott határozatának, amely a találkozó megszervezésére szólította fel őket Csak Khomeinl utasításait hajtják vé-rre, az imámnak a találkozót állítólag jóváhagyó döntését mindeddig hivatalosan senki sem erősítette meg — mondotta a szóvivő.