Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

CsGtortolc, 1980. március 27: Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ban, néphadseregünk fejlő­désében meghatározó szere­pe van — és lesz a J&vőben ls — a Varsói Szerződés­nek. Védelmi szövetségünk keretein belül tovább fejlő­dött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel, és a Thernesz Vilmos többi szövetséges hadsereg­gel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jövőben is képes gátat vetni az imperializmus há­borús mesterkedéseinek; szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltéte­léit Buda látván A sportéletben is meghatározó a fegyelem Legyen hatékonyabb a nevelő munka Thernesz Vilmos, a Buda­pesti Műszaki Egyetem párt­bizottságának titkára, buda­pesti küldött hangsúlyozta: fiz értelmiség szerepének változásából egyenesen kö­vetkezik a képzésükre hi­vatott egyetemek és főisko­lák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájá­ban is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés mennyi­ben legyen elméleti, illetve gyakorlati orientációjú. Ed­dig mindig úgy fogalmaz­tunk. hogy az egyetemek­nek kettős feladatot kell el­látniuk: oktató-nevelő mun­kát kell végezniük és kuta­tómunkát is kell folytatni­uk. Elérkezett az Idő. hogy ezt kiegészítsük a tovább­képzés feladatával is Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók ál­talános. ezen belül világné­zeti-politikai nevelésében. Nem elég hatékonyak a hl­Tar Imre vatástudatra, a szakmasze-' retetre, a tudatos elkötele­zettségre való nevelés mód­szerel. Az a benyomásom — mondta —, hogy ml együtt, akik felelünk a fia­talok neveléséért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél jobban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kockázatokra, nem adjük át történelmi ta­pasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat ls biz­tosítva számukra. amely sem a család, a társadalom számára nem jelenthet rea­litást. Mindez így együtt, mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mélysége­sen egyetértek azzal a ki­egészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban bekerült a határozati javas­latba. Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke rámuta­tott: a párt munkájáról és a további feladatokról szóló központi bizottsági javaslat a testnevelési és sportmoz­galom előrehaladásának fon­tos kérdéseként a tömeg­sport támogatását, különö­sen az iskolai testnevelés­nek és általában az ifjúsá­gunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sportmozgalomban dolgozó kommunisták teljes mér­tékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megvalósítá­sáért. mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az ifjú­ság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszel­lem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egész­séges, fizikailag edzettebb és akaratilag erösebb le­gyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet di­namikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelessé­günknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység K. Papp József minden szintjén biztosítsuk az egységes szemléleten ala­puló, következetes végre­hajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a ki­jelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tet­tek, hogy mindent megtesz­nek az eredményes szerep­lés érdekében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sportvilágszövetségekkel összhangban azon munkál­kodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az ellenolimpia halva szü­letett gondolata is. A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy ma­gatartásukkal, eredményeik­kel minél több örömöt sze­rezzenek a magyar dolgo­zóknak — fejezte be felszó­lalását Buda István. Felszólalása befejező ré­szében a beruházáson meg­valósuló szocialista együtt­működés jelentőségét hang­súlyozta. — A szocialista országok e szoros együttműködéséről, annak addigi eredményeiről Peják Emil csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tud­juk, hogy ilyen nagy épít­kezést csak akkor lehet si­keresen befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltakat a továbbiakban is mindig teljesítjük. Hasznosítani a tartalékokat Peják Emil, a XVIII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött meg­állapította: nagy tartalékaink vannak az értelmes célok ér­dekében erőfeszítésekre ké­pes, lelkesedn, tudó és aka­ró, jó szóra és elismerésre igényt tartó emberekben. Tomegpolitikai munkánk egyik gyengéjét többek kö­zött abban latom — mon­dotta —, hogy a gondok kö­zepette. amikor az emberhez vagy róia szólunk, nem tu­dunk megfelelően differenci­álni. Elszomorítónak tartom például azt a módot, amikor általában elmarasztaljuk a dolgozó embert. Mintha eb­ben az országban vagy akar Be ke Imre egyetlen kerületben vagy üzemben i» a lógás és a do­logkerüiés u alkodna. így gyakran a tei/ezéssel, asze;­vezéssel, a végrehajtás felté­teleinek biztosításával meg­bízott különböző szintű ve­zető emberünk kap felmen­tést saját hibája alól. Ugy túnlk. tál nagy ná­lunk a vezetésre, az irányí­tásra gyengén felkészült em­berek védettsége. Mint ahogy más esetekben az ellenkező­je is igaz. A határozott, cél­ratörő, eredményes vezető nagyobb politikai támogatóst kell kapjon a párt- és társa­dalmi szerveinktől, de a fe­lettes állami iráij'ító szer­vektől is. Kedvező változások Szabolcs-Szatmárban Szocialista együttműködéssel épül ..,,.,„ az atomerőmű Összhangban a népgazdasággal Tar Irnre, a Szabolcs-Szat­már megyei pártbizottság el­ső titkára, Szabolcs-Szatmár megye küldötte először arról beszélt, hogy a XI. párt­kongresszus határozatainak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjé­ben ls. A gazdasági fejlett­ségben. a Jövedelmek szín­vonalában, a szociális, kom­munális éa kulturális ellá­tásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minőségi­leg magasabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasá­gi és társadalmi szerkezete, amelyben a szocialista ipar és a munkásság lett a meg­határozó. — Fiatal, tehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bá­Horváth József zl.°a a pártnak, a szocializ­mus építésenek. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentősé­gét. A mezőgazdasági üze­mek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lé­nyegesebb, végbement a nemzedékváltás. — A korszerű gazdálko­dáshoz értő, többségében fia­tal dolgozó teljesíti a na­gyobb feladatokat, amelyek­ben a gazdaságosig, a mi­nőség kerül előtérbe — mon­dotté. — Történelmi Jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében " é« az egészségügyi ellátásban ta. K. Papp József felszóla­lása során szinte teljes egé­szében a jelenlegi legna­gyobb magyar beruházás, a Paksi Atomerőmű építésé­ről szólt, amely természe­tesen a helyszín, Tolna me­gye életében, gazdasági, társadalmi és politikai fej­lődésében is kiemelkedő je­lentőségű. — Számos nehézséget kel­lett és kell sokszor még ma is leküzdeni a beruházás so­rán — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, új­szerűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség es együttműködés hiányossá­gaiból adódtak. E nehézsé­gek leküzdésére számos in­tézkedést kezdeményeztünk. Több ízben kaptunk segítsé­get a Központi Bizottság és a kormány Illetékes szervei­től, vezetőitől. Mindennek eredményeképpen az épít­kezés üteme meggyorsult, egységes tenni akarás és cselekvés alakult ki. Nem könnyű az egvenlösdin túllépni a munka minősítésében Horváth József, a Csepel Autógyár szerelő szakmun­kása, Pest megyei küldöttel, mondotta, hogy 1975-ben szű­kebb kollektívájuk új gyártó bázist vett birtokába. Ebben az ütemben ma mar olyan hatékony a termelói, hogy átlagosan 11 percenként gör­dülnek le a szerelőszalagról az önjáró autóbusz-fenékvá­zak. Az átállás nem volt könnyű. A legtöbb esetben vezeté­•i, együttműködöm problé­mák idézték elő gondjainkat. Feloldásuknál kommunistá­ink azon voltak, hogy a köz­ponti határozatokkal össz­hangban megértessek mind a kollektívával, mind a veze­tőkkel — többek között — az egyenlősdire való törek­vés helytelensegét Megval­lom azt isi eddig, sajnos, nem értünk el valami nagy ered­ményt ezen a területen. Ma még ninca kellő rang­ja annak, hogy valaki kizá­rólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szak­munkás. Így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen kevesebbet keressenek. A je­lentős fejlődés ellenére még megoldatlan az üzem- és mű­vezetők bérezése; munkájuk alapján a jelenleginél is töb­bet érdemelnek. Kádár János találkozása párton kívüli közéleti személyiségekkel Kadar János, az MSZMP Központi Bízothagának elsö titkára a kongresszus szerda délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti szemé­lyiségekkel, a párton kívüli barátok, szövetségesek. harcostársak képviselőivel. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett: Benjámin László. Bognár Jó­zsef, Boldizsár Iván, Fábri Zoltán, S. Hegedűs László, Illés Endre, Illyés Gyula, Janeso Miklós, Juhász Ferenc, Keresztúry Dezső, Nagy Dániel, Nivási László, Pethó Tibor, Petrovies Emil, Ruttkai Eva. Somogyi József, Straub F. Brúnó, Sulyok Mária, Szentégothai János, Trautmann Rezső és Varga Imre. Jelen volt Aezil György, a Minisztertanács elnökhelyettese, óvári Mik­lós. az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sar­lós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A közvetlen hangulatú eszmecserén Kádár János e párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a közéleti személyiségeket, s hangsúlyozta: rendkívül nagy eri, hogy a pártonkivüliek, a különböző világnézetű embe­rek is egyetértenek a szocialista építés alapkérdéseiben, s cselekvésükkel nemzetünk boldogulását, népünk jobb jövőjét szolgálják. Társadalmunk további fellendülési­hez nagy erőt ad a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, s ennek szellemében tevékenyked­ve az alkotóknak is nagy a felelősségük. Országépitő munkájukhoz Kádár János sok sikert és jó egészséget kívánt. A kötetlen eszmecserén részt vevő vendégek mél­tatták a kongresszus demokratikus légkörét, amely ki­hat az egész társadalomra, s hozzájárul felelősségteljes alkotó munkájukhoz. Beke Imre, az abádszalőki termelőszövetkezet elnöke, Szolnok megyei küldött be­vezetőben hangsúlyozta: Az. hogy a Kozponti Bi­zottság beszámolójában a mezőgazdaság eredményéiről nagy elismeréssel esett szó, nem elbizákodáitságot, ha­nem elsősorban nagyobb fe­lelősséget vált ki bennünk, es az eredményesség továb­bi növelésére, hatékonyabb munkára kötelez valameny­nyi Unkát. A továbbiakban részletesen ismertette a kiskörei főmű és a kapcsolouo létesítmé­nyek hatésára kialakult hely­zetet. A térségben a vízhiány megszűnt, de ezzel együtt a tarozó to menten megnehe­zült, egyes terűieleken lehe­letlenne vall a mezőgazdasá­Oulyás Sándor gi tevékenység. A megválto­zott viszonyokhoz igyekezett a tsz alkalmazkodni. Átala­kították a tei meléeszerkeze­te! megváltoztatták a talaj­művelés módszerelt és nö­velték a nem mezőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korlátozottan mérsékelték gondjaikat, ön­erőből nem képesek nehéz­ségeik leküzdésére. Mi. a térség dolgozói azon­ban nem akarunk a népgaz­daság eltartottjai lenni — folytatta —, az előrelépést a népgazdasági feladatokból való részvóllalóesa) kívánjuk elérni. Most. amikor újabb tiszai vízlépcs > építéséről hal­lunk. úgy ítéljük meg, hogy sürgetőbbnek latszik a Tisza —11. befejezése. Kezdeményezés és kockázatvállalás Gulyás Sándor, a hevesi Rgkóezi Termelőszövetkezet elnöke, Heves megye küldöt­te arról szólt, hogy a megye mezőgazdasági és élelmiszer­ipara az elmúlt években cél­kitűzéseinkkel összhangban, a megyére jellemző fonto­sabb ágazatokban pedig az országos atlagot is meghala­dó ütemben fejlődött — Sajnos — mondotta — né­hány területen céljainkkal ellentétes tendenciák is ér­vényesültek. A kenyérgabo­na- és a tejtermelésben mi is adósai vagyunk a népgaz­daságnak. Szövetkezetünk zöldsegter­Pál Lénárd mesztési modellgazdaság. Teljes joggal várják el tő­lünk a Jó minőséget, a haté­kony gazdálkodóst. A terme­lég koncentráltságából adó­dóan a munkacsúcsok e tér­ségben sokkal élesebben je­lentkeznek. A felvásárlásban • mutatkozó legkisebb fenn­akadás jelentós károkat okoz­hat. Sajnos, erre bőségesen volt példa. Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv­ben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok tel­jesítéséhez. A tudományos kutatások hasznáról Pál Lénárd akadémikus, az Országot Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, budapesti küldött, kiemelte: — Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy soha ilyen nagy szükség nem volt a gazdasá­gi építőmunkában a műsza­ki fejlesztésre és az ezt meg­alapozó kutatásra, mint ép­pen most. Ezt műszaki értel­miségünk jelentős része fel­ismerte, és ennek megfele­lően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatas terén elért hazai és külföldi ered­mények minél több hasznot

Next

/
Thumbnails
Contents