Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

Sokrétű \ftta a beszámolók felett VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. ^v'ofyam 73. szám 1980. március 27., csütörtök Ára: 1,20 forint Szerdán reggel 9 órakor. Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A magyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együt­tes vitával folytatták tanácskozásukat. Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja elsőként Glanz Lászlónénak. a felsőszölnöki általános iskola igazgatójának, községi párttitkárnak, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége alelnöké­nek. Vas megye küldöttének adta meg a szót. Ezután Géc2i János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Nógrád megye küldötte szólalt fel. Balázs Piri Erzsébet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertéstenyésztési brigádyezetője, Rács-Kiskun megye küldötte volt a következő felszólaló. Véleményt mondott Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, majd Thernesz Vilmos, a Budaoesti Mű­yxaki Egyetem pártbizottságának titkára, budapesti küldött; dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megvei pártbizottság el­ső titkára, Szabolcs-Szatmár megye küldötte; Horváth Jó­zsef. a Csepel Autógyár szerelő szakmunkása. Pest megye küldötte: Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a délelőtti szünetben találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségekkel, a párton kívüli ba­rátok. szövetségesek, harcostársak képviselőivel. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Józse.fnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának. Tolna megye küldöttének. Ezután Beké Imre, az abádszalóki termelő­szövetkezet elnöke. Szolnok megyei küldött: Peják Emil, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, budapesti küldött: ' lulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnö­ke. Heves meeve küldötte: Pál Lénárd akadémikus, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, budapesti kül­dött szólalt fel. maid Puia Frip^ies külügyminiszter, a Kül­ügyminisztérium küldöttének hozzászólása következett. Szűcs Józsefnénak. az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A kö­vetkező felszólaló Andrásfi Gyula nyugdíjas. Budapest kül­dötte volt." majd véleményt mondott Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter. Bács-Kiskun megye kül­dötte; Barinkai Oszkárné. a Pest megvei pártbizottság tit­kára. Pest megyei küldött.; dr. Schmidt Ernő. a Nyugat­magyarországi Fagazdasági Kombinát állami díjas vezér­igazgatója. Vas megyei küldött: Horváth Zoltánná, a Mo­sonmagyaróvári Kötöttárugyár körkötője. Győr-Sopron rae­ve küldötte; Szatmári Lajos, a Várpalotai Szénbányák Vállalat aknásza. Veszprém megye küldötte. Kun István ez­redes. a határőrség pártbizottságának első titkára, a határ­őrség küldötte. Ezután úttörők és kisdobosok százai adták át az előt­tük járó idősebb nemzedék, a magyar kommunisták képvi­selőinek csapattársaik üdvözletét. Két úttörő és egy kisdobos — Ruszin Andrea, a Le­ninről elnevezett XV. kerületi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Kovács Ágnes, a XIII. kerületi Ernst Thálmann utcai általános iskola nyolcadikos és a negyedi­kes Magyar Tamás, a IX. kerület Mester utcai általános iskolából — lépett a mikrofonhoz. Egymásnak adták a szót vidám-komolvan. jelentve: ..Valamennyien készültünk!", majd egyebek között ezt mondották: — A pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk. hogy ennyi fát. virágot ültetünk, ahányan vagyunk! És gondoz­zuk is azokat, hogy a fákból erdők legyenek, s a követ­kező kongresszusra már ezekből a virágokból köthessünk csokrot. Nem feledkezünk meg azokról az idősekről sem, akik egvedül élnek. Ezek a nénik és bácsik már akkor is sírnak örömükben, ha csak rájuk nyitjuk az ajtót. ígérjük, továbbra sem lesznek egyedül! A kedves-vidám köszöntő után az elnöklő Szűcs József­né mondott köszönetet a kongresszus nevében, jó tanulást kívánt hazánk minden kisdobosának, úttörőjének. Az elnöklő Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja ezután bejelentette, hogy további üdvözlő táv­iratok érkeztek a kongresszushoz az ország minden részéből, majd dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának. a KISZ Központi Bizottsága első titkárának adott szót. (Felszólalását lapunk 4. oldalán ismertetjük.) Ezután Farmost Imre, a mezőkövesdi ÁFÉSZ elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldötte: dr. Komócsin Mi­hály. a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Csong­rád megye küldötte (beszédét lapunk 4—5. oldán ismertet­jük): Tóth Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, a párt­alapsz.ervezet titkára, Baranya megye küldötte: Horváth Terézia, a Videoton sárbogárdi üzemegvségének művezetője, pártvezetőségi titkár. Fejér megyei küldött mondott véle­ményt. A felszólalás után a kongresszus befejezte szerdai mun­kanapját. Ma, csütörtökön reggel 9 órakor folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölött. Glanz László né Javuló életfeltételek a nemzetiségi küzségekken — A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gazda­sági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemze­tiségi gondjai a szocialista fejlődés folyamatában ol­dódnak meg — mondotta Glanz Lászlóné. — Hazánk­ban a nemzetiségi politika végrehajtásában érvényesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyomatás során kialakult bizalmatlanság le­küzdése érdekében a nemze­tiségieknek adjunk inkább többet, mint ami az egyen­lőség alapján járna, mint sem kevesebbet. Vas megyében a nemzeti­ségi politika igen fontos ré­Géczi János sze a terület gazdaságfej­lesztése. Ez egyrészt a váro­siasodé Szentgotthárd ipará­nak bővítésével, korszerűsí­tésével, másrészt a szakszö­vetkezetek erősítésével való­sul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenysé­gének tárgyi és szellemi fel­tételei folyamatosan javul­nak. Megfelelő a könyvtárak helyzete. Kifogásolható azonban, hogy rossz a tele­vízió pécsi stúdiója anya­nyelven sugárzott műsorai­nak vételi lehetősége. •közeivel minden eddiginél többet kell tenni az egysé­ges gonöplkodás és cselek­vés érdekeben. A párttagok többségére nálunk is az jel­lemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, ha­nem határozott intézkedése­ket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás fel­tételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb ki­használását. A sok hasznos kezdemé­nyezés ellenére sem lehetünk elégedettek. Mint az élet mái területén, a pártmunkában, a politikai gyokorlatunk fej­lesztésében is jelentős tarta­lékokkal rendelkezünk. Az élet megköveteli, hogy igé­nyesebben vegyük számba a helyi adottságokat. Olyan politikai feltétele­ket kell biztosítani, hogy a bátran kezdeményező veze­tők tevékenysége kapjon megérdemelt megbecsülést, elismerést. Ugyanakkor nem szabad késlekednünk azok felmentésével, akik alkal­matlanok, nem tudnak lé­pést tartani a növekvő kö­vetelményekkel. Balázs Piri Erzsébet Sok múlik a technológián is Becsüljék meg jobban a kezdeményezi vezetőket Géczi János, a Nógrád me­gyei pártbizottság első tit­kára, Nógrád megye küldöt­te többek között megállapí­totta: — Pártszervezeteink egy­re inkább érzékelik, hogy a tegnapi teljesítmény nem elégséges. Megnőtt felelőssé­gük a határozatok végrehaj­tásában, szervezésében, el­lenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításához adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számba ­venni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmunka esz­Baldzs Piri Erzsébet. a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát sertéstenyésztési bri­gádvezetője, Bács-Kiskun megye, küldötte volt a kö­vetkező felszólaló. Mi azt tartjuk — mondot­ta —. hogyha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhe­tően jól gondozzuk őket, az eredmény nem maradhat el. Sajnos, sok helyütt — nemcsak nálunk — a ter­vezők, építők nem gondol­tak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élettani tulajdon­ságaihoz. fordítva nem vár­hatunk sikert. Ebből gondok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezé­seket és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter tejet, sok bort, hibridkuko­rica-vetőmagot és más ter­méket ad az országnak. Erő­södött a Bajai Kukorica ter­mesztési Rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót Szeretnék mondani azokról az asszo­nyokról — a 41 tagú Zrí­nyi Ilona szocialista bri­gádról —, arhelynek tagja. Illetve vezetője vagyok. A mi dolgunk, a malackák fel­nevelése, nagy felelősség. Célul tűztük ki, hogy az el­hullásokat tovább csökkent­jük, hiszen minden egyszá­zalékos javulás csaknem ezerrel több malac felneve­lését eredményezi. Segítjük a háztáji sertéshizlalást is, tavaly csaknem 19 ezer ma­lacot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sertésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a Bajai Hús­kombinát. Czinege Lajos Folytatódik a néphadsereg minőség! fejlesztése Úttörők köszöntötték a kongresszus resztvevőit. (MTI­fotó — KS) Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter, a néphadsereg kül­dötte következett szólásra: — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Ma­gyar Néphadsereg teljesítet­te a XI. kongresszuson ré­szére meghatározott felada­tokat — mondotta bevezető­ben, majd így folytatta: — Az elmúlt években a párt­és állami vezetés által meg­határozott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgondolásoknak megfelelően, az anyagi esz­közök és a személyi felté­telek céltudatos felhaszná­lásával tervszerűen folytat­tuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését. Ezután arról szólt a hon­védelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mé­lyültek, fejlődtek a hadse­reg szocialista vonásai. Sor­katonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szo­cialista haza fegyveres szol­gálatából fakadó kötelezett­ségének. Bár bizonyos faj­ta gondok vannak egyes ka­tonáknak a laktanyán kívüli magatartását illetően — Elég széles körben is­mert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, job­bára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos elő­nyei származnak. hiszen érettebb korban levő fiata­lok is vannak a sorállomá­ny úak között. Mégis, ebből a helyzetből sokfajta embe­ri, olykor már társadalmi méretű gond származik. Ma­gas és növekszik a nős, családos sorkatonák aránya. A kései behívás zavarja a pályakezdést, a családalapí­tást. Jelenleg dolgozunk azon. hogy ezt a feszültsé­get belátható időn belül fel­oldjuk. — Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságá­(Foly tatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents