Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

4 Szerda, 1980. március 26. Sokrétű vita a beszámolok felett Sikula György Gáspár Sándor Nagy a felelőssége a vezető testületeknek Sikula György, a HajdúBihar megyei pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte a többi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új feladatokra, és módszereinket a változó körülményekhez igazítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogottabb növelése, az ipar szerkezeti fejlesztése, & mezőgazdasági termelési rendszerek kiterjesztése, a közigazgatás átszervezése. Az élet ma azt igényli, hogy a megye vezető testületei, tisztségviselői érezzenek még nagyobb politikai és emberi feielőeséget mindazért, ami területükön történik. . Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság munkájában is központi helyet foglal el a gazdasági építőmunka irányítása, szervezése, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. fl szakszervezel részt vesz a politika alakításában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, - , . hogy gazdasági, társadalmi és JAVITSUK kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása a párt- Cl qazdálkodást egység, a párt szervezetének » cselekvési ós ideológiai egysége. II mandátumvizsgáló bizottság jelentése Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pértértekezleteken és a legnagyobb üzemek párté.-tekezletein a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő tágggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártizerfl légkörben, nagy érdeklődés közeppfte.,,alkotóan vitatta, meg tt kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak Jelen, a hiányzók igazoltan vannak távok A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a következő főbb Jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az elölő kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A küldötte* 68,8 százalékának eredeti foglalkozása munkás, vagy paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0 6 százalélci az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó, közöttük nagy számmal vannak szocialista brigádveaetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető. 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14.1 százalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki és a kongresszus munkája szempontjából ls kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 szazaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hun.va István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrién egyetemi hallgató, ak! második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyetemi és főiskolai, 28,7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlevő, kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XL kongresszus óta végzett munkáról, és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A Jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, • aki Jól meggondolja, mire ad pénzt Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel minden fillért. Fejlődésünknek másik feltétele a korszerű munkaerőgazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munkahelyvagy szakmaváltás minél kisebb teherrel Járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkoló, a termelőegységek önállóságát és felelősségét de igényeljük, hogy er párosuljon a központi szervek összehangoltabb, Jobb irányító munkájával. Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értéket Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogulást igen A dolgozó tömegek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában. magatartásban magasabb az igény és a mérték. A szakszervezetek szerepe A kongresszusi küldöttek egy csoportja. (MTI-íotó — KS) A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folyamán a szakszervezetek szerepe és tevékenysége iclentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot és adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására". Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt, a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gyakorlását A szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépnünk a vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése, amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk ls továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzetlen munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — Javítani kell Különös figyelmet kell fordítani az Inarban, elsősorban a nagyüzemekben • bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, az állam bevételét, és hatással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonal politikára jelentős hatással van. Ennek ' minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor ls, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül —• valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lényeget kell néznünk: életszinvonal-polititikánk megvalósítását Mindent el kell követnünk, hogy hosszabb időszakot elő, re tekintve megőrizzük, sőt idővel növeljük a pénzbeli társadalmi ellátás reálértékét. A Jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a társadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt az átlagos, vagy annál alacsonyabb nyugdijakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vonatkozik, Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket a lakásépítésben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a bizalmitestület a dolgozók nevében véleményezze a gazdasági vezető munkáját, tevékenységét. A gazdasági vezetők kinevezésére és felmentésére illetékes Irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szükséges növelni ebben a folyamatban a bizalmitestületek szerepét Ez egyértelműbbé teszi a dolgozók beleszólási jogának érvényesülését, és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. Együtt, osztálytestvéreinkkel A Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikája a szakszervezetekre is kedvező hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz a politika alakításában és formálásában is. Pintér János Nálunk az elmúlt két évtizedben a szaKszervezetek és a kormány között gyümölcsöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, véleménykülönbségek, éppen úgy, mint másutt, szakszervezeti, állami és gazdasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső szándékkal más és más nézetből ítélünk meg kérdéseket, de együtt kell kereseni annak lehetőségét, hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb, célirányosabb együttműködéssel, a mainál eredményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért végzett tevékenységünk szorosan összekapcsolódik a nemzetközi munkásosztály küzdelméért és ügyéért vállalt felelősségünkkel is. Ez a közös felelősségvállalás mind erősebbé vélik — elsősorban a szocialista országok szakszervezeteiben —, és nagy hozzájárulás a béke, a biztonság, a társadalmi haladás kibontakoztatásához az egész világon, őszintén és becsületesen készek vagyunk együttműködni minden osztálytestvérünkkel, valamennyi munkásszervezettel de elutasítunk minden olyan szándékot, törekvést, amely erőink megosztására irányul. Határozottan visszautasítunk mindent, ami antikommunista, szovjetellenes. A szakszervezeti munka fejlesztése nem nélkülözheti ) párttagok és a pártszervezetek hozzáértő, a napi politikai munkában is megnyilvánuló támogatását. A párt, történelmi küldetésétől áthatva, vállalja a felelősséget az ország, a nép sorsáért. Olyan utat wiutat, amely hazánk felvirágzásához vezet, amelyben egész népünk élete szebb, ooldogabb és teljesebb lesz. Meggyőződésünk, hogy a nép ezeket az ajánlásokat elfogadja és támogatja: valamenynylen együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósításáért Községfejlesztés, közös erővel Pintér János, a tolnai nagyközségi pártbizottság titkára, Tolna megyei küldött elmondotta többek között hogy: — A község két könnyűipari üzeme elsősorban nőket foglalkoztat, munkaalkalmat teremt nemcsak a nagyközség, hanem a környező községek lányai, aszszonyal számára is, de ebből sajátos nehézségeik és gondjaik is fakadnak. Grósz Károly A foglalkoztatottak többsége fiatal, sokan a családalapítás, mások a gyermeknevelés gondjaival birkóznak, amihez társadalmunk jelentős támogatást ad. A Jövőben jobban támaszkodunk a községben gazdálkodó egységekre, termelőszövetkezetekre, Intézményekre, hogy közös anyagi és társadalmi hozzájárulásunkkal fejlesszük, s tegyük egyre otthonosabbá községünket. Jó légkörű viták Grósz Károly, a BorsodAbaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Borsod megyei küldött bevezetőben arról az élénk politikai vitáról szólt, amely a megyében a kongresszust megelőző pártrendezvényeken és a pártonkiviiliek széles köreiben is kibontakozott: — A viták légköre, gondolatgazdagsága azt jelzi: pár'tunkban természetes lett, hogy a szocialista társadalom építése együttjár az emberek közötti véleménykülönbségek őszinte feltárásával, végső soron a párt ideológiai és politikai egységének erősítésével. Az utóbbi öt esztendő alatt észrevehetően fejlődött