Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

Sierda, 1980. márcfns 20. 5 Sokrétű vita a beszámolók felett párttagságunk és lakossá­gunk gazdasági tájékozottsá­ga, műveltsége. Ennek ered­ményeként az ország gazda­sági helyzetének megítélése fokozatosan közelít a realitá­sokhoz. — A politikai munkát ne­hezíti, hogy az alaptalan, hi­bás nézetek keverednek va­lós, jogos, igaz észrevételek­kel Nem tekinthetjük hibá­nak, hogy az emberek a ko­rábbiakhoz viszonyítva sok­kal erélyesebben bírálják a Takács Imréné gazdálkodás fogyatékosságait, a helyileg vagy országosan tapasztalható pazarlást, a határozatlan vezetőket, a döntésre érett kérdések ha­logatását. E kritikák nem rendszerünk ellen irányul­nak, ellenkezőleg, a hatalom, az elért eredmények féltésé­ből fakadnak. Jobban össze kell hangolni tehát a gazdasági intézkedé­seket, a felvilágosító mun­kát és a politikai eszközök egyéb lehetőségeit. egy korszerűen felszerelt hadsereg belső életét, érzé­kelte a tisztek, a párt- és a KISZ-tagok felelősségér­zetét, amit a szocialista ha­za fegyveres szolgálatából adódó feladatok ellátása közben tanúsítanak. Tapasz­talataim alapján nyugodt szívvel kijelenthetem — mondott —, hogy a katonai szolgálat nagymértékben hozzájárul emberi értéke­ink gyarapításához. Dr. Radlcs Katalin fiz egyetemet végzettek pályakezdése, gondja Nagyobb következetességet a végrehajtásban Takács Imréné, az ajkai üveggyár technológusa, Veszprém megyei küldött Ismertette az ajkai üveg­gyár munkáját, eredménye­it, s hozzátette: sikereink értékét növeli az a tény, hogy a gyár önerejéből ér­te el ezeket, a fejlesztéshez külső anyagi támogatást nem kapott. Ezután gyári példákkal Újvári Sándor méltatta a gazdasági veze­tők munkáját — Bizonyos vagyok benne — mondta —, hogy a gazdasági vezetők többsége az egész ország­ban jól dolgozik. Éppen ezért nekem személy sze­rint nagyon nem tetszik, hogy divattá vált a gazda­sági vezetőket kívülállóként nemcsak kritizálni, hanem okolni is sok mindenért Dr. Radics Katalin, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi ' Intézetének tudományos munkatársa, budapesti küldött bevezető­ben az egyetemet, főiskolát végzettek pályakezdési gondjairól beszélt. — Ami­kor valaki egyetemista, vagy főiskolás — mondotta —, nagy terveket SZŐL Ügy ér­zi, szakmájában minden fontos kérdés megoldása őrá vár. Sokaknak megvan a le­hetőségük, hogy a megszer­zett szellemi tőkét kamatoz­tassák. Egyes szakmákban azonban nem ritka az en­nél rosszabb, kiábrándítóbb pályakezdés 6em. Jogosulat­lan a kiábrándulás, ha ab­Sarlós István ból ered, hogy a megpá­lyázható állás nem Buda­pesten van, vagy ha abból, hogy a munkakört nem öve­zi elegendő presztízs. De jo­gosult az elégedetlenség, ha a mérnöknek technikusi fel­adatot kell ellátni, ha rutin­szerű ellenőrző tevékenysé­get, vagy egyszerű admi­nisztratív munkakört kell betölteni. A tudományos kutatók egységes követelményrend­szeréről szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyan ve­szik, és nem kaphat maga­sabb besorolást, több fize­tést az, aki valamelyik kö­vetelményt nem teljesíti. Kádár János találkozója a veteránok egy csoportjával Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus kedd délutáni szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára és Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke. A közvetlen, baráti találkozón Kádár János elbe­szélgetett a párt, a munkásmozgalom sok évtizedes harcainak katonáival, a magyar munkásság forradal­mi mozgalmának szervezőivel, akik jelenleg is nagy aktivitással, szívvel-lélekkel vesznek részt a közélet­ben. Kádár János a Központi Bizottság nevében el­mondott köszöntő szavaiban hangsúlyozta: pártunk a tömegekkel együtt, a tömegekre támaszkodva dolgozik, s ez az igazi erőnk.. Az elődök munkáját olyan nemze­dék folytatja, amely megbirkózik az ország előtt álló feladatokkal, s ezek megoldásában nagy segítség az idősek gazdag tapasztalata, cselekvő támogatása. Kádár János szavaira Mező Imréné, Marosán György és Práth Károly válaszolt. Megköszönték a Központi Bizottságnak a párt régi harcosai iránti fi­gyelmességét és megbecsülését. Őszinte elismeréssel szóltak a kongresszus jelentőségéről és felelősségteljes munkájáról. A kongresszusi küldöttek tevékenysége láttán kifejezték meggyőződésüket, hogy a fiatalabb nemzedék méltó folytatója annak az ügynek, amelyért annak idején ők is harcot kezdtek és amelyért ma is dolgoznak. A lakosság ellátásának kérdései Népünk tettekkel támogatja szocialista céljainkat Üjvári Sándor, a Zala megyei tanács elnöke. Zala megye küldötte a település­fejlesztés és a lakosság el­ásának helyzetéről fel­adatairól beszéli — E téren egyik alapvető gondunk a megye elapró­zott településszerkezete. 261 községünk közül ugyanis 130-ban ötszáznál kevesebb ember lakik. De a legki­sebb településen is egyre Vas Ervin inkább igénylik a jobb és a színvonalasabb ellátást, vagy legalábbis a megfelelő alapellátást. Ennek alapján kellett és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben össz­pontosuljanak a gazdasági, közigazgatási kereskedelmi, egészségügyi és művelődési egységek. A katonai szolgálat gyarapítja emberi értékeinket Vas Ervin őrvezető. a néphadsereg küldötte fel­szólalásának bevezetőjében elmondta, hogy az egyilí tüzérezrednél tölti szolgála­ti idejét. Hozzászólásában a bevonulás, a beilleszkedés és a kiképzés tapasztalatai­ról szólt, utalva arra. hogy a fiatalok nagy többségé­ben nincs a valóságnak meg­felelő kép a mostani kato­nai életről; sok téves, fer­de információ éri a fiatalo­kat. Ezután arról szólt több ezer katonatársa nevében is, hogy amióta katona, sok te­kintetben gazdagabbnak ér­zi magát: megismerhette — A' Hazafias Népfront cselekvő részese volt az el­múlt öt esztendő országépítő munkájának — mondotta fel­szólalásának bevezető részé­ben Sarlós István. — Tevé­kenysége épp úgy érzékelhe­'tő az elért eredményekben, mint a gondok és a felada­tok megoldását elősegítő in­tézkedésekben. Mozgalmunk nagy várakozással tekint a párt XII. kongresszusára. Ez kifejezésre jutott abban is, ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájában. Az elhangzott ész­revételek és javaslatok isme­retében elmondhatom, hogy párttagok és pártonkivüliek, magyarok és nemzetiségiek, materialisták és vallásos em­berek egyaránt azt javasol­ják: a kongresszus erősítse meg eddigi politikai irány­vonalunkat Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, és kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista célja­ink megvalósítását Érthető és indokolt hogy az általá­nos egyetértéssel párhuzamo­san, politikánk következetes képviselete és megvalósítása érdekében, határozott intéz­kedéseket az eddiginél na­gyobb következetességet és ha kell, szigorúságot várnak az erre illetékes vezetőktől Képünkön: az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza, a kongresszus színhelye A mozgalom a nemzeti egy­ség erősítésén akkor tud ered­ményesen munkálkodni, ha általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatározó tervekre és az azok teljesí­tését befolyásoló tényezőkre is figyelmet fordítunk. Fel­adatunk, hogy a hozzánk érkező információkat eljut­tassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mon­dotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok továbbadá­sa útján is erősíteni kíván­juk kapcsolatainkat az irá­nyító szervekkel, hogy észre­vételeinkkel vagy bírálata­inkkal segítséget nyújtsunk munkájukhoz. A gazdaság­politikai munkával kapcso­latban például javaslatot tet­tünk a kormánynak a válla­lati, elsősorban a tröszti irá­nyítás egyszerűsítésére, a szolgáltatást javító kis- és középüzemek létesítésére. Más alkalommal a kisiparo­sok helyzetével foglalkoz­tunk, és az anyag- és eszköz­ellátás szervezetté tételét, az adózási rendszer egyszerűsí­tését szorgalmaztuk. Rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelem általá­nos és napi kérdéseivel is. Helyeslés fogadta azt a szándékot, hogy hatékony gazdasági és egyéb intézke­désekkel is fellépünk azok ellen, akik nem a képessé­geiknek és a lehetőségeiknek megfelelően dolgoznak. Ez azonban még csak egyoldalú, de szükséges lépés. Ezzel egy­időben kell észrevehetőbb anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesíteni azokat, akik teljesítik és még inkább azo­kat, akik túlteljesítik köte­lességüket Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése azt is szükségessé teszi, hogy meg­vizsgáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal ér­vényesül nálunk a demokrá­cia. Ezt a kérdést is osztály­szempontból vizsgáljuk. Mi a hatalmon levő munkásosz­tály, következésképpen a ve­le szövetséges egész dolgozó nép érdekében akarunk mi­nél teljesebben megvalósuló demokráciát A demokrácia jogokat ad, és a kötelességek teljesítését várja el minden­kltőL A demokrácia meghatáro­zott célt szolgál — a szoci­alizmus kiteljesítésének a célját Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rendszeresen — ebből követ­kezik, hogy aki a célt elfo­gadja, annak végig kell men­nie az odáig vezető úton: az alkotómunka, az áldozatvál­lalás, az újért való küzde­lem útján. A döntéseket megelőző eszmecserében az emberek véleményének a megismeré­se az elsődleges. De ahhoz, hogy legyen az érdekeltnek véleménye, az szükséges, hogy az adott témában gya­korlati tapasztalatokat sze­rezhessen, hogy kellő infor­máltsággal rendelkezzék. Ezt a társadalmi szerveknek és mozgalmaknak, a Hazafias Népfrontnak is jó politikai munkával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyen­jogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelemben vett alá- és fölérendeltséget. Nem szülhet ez kiskirálysá­got Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehet, ahol olyanok ls vannak, akik az ilyesmit el­tűrik, sőt, sajnos sokszor természetesnek tartják. Az emberi méltóságot senkinek sincs joga megsérteni, de hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politiká­jának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megteremté­se és folyamatos erősítése. A XI. kongresszust követően, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a pártprogra­mot az akkori választási fel­hívásban nemzeti program­ként vállaltuk. Ügy gondo­lom, hogy ez helyes lépés volt s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvalósítást se­gítő feladatok jók, kiváltot­ták az állampolgárok érdek­lődését, egyetértését és tá­mogatását A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunk­ban soha nem tapasztalt egy­séget a szocializmus korsza­ka teremti meg, szívesen működnek együtt a magya­rokkal a nemzetiségiek és a párttagokkal a pártonkivúli­ek. Ebben a törekvésben je­lentős szerepe van a hazánk­ban működő egyházaknak, örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támoga­tását, és részt vesznek a tár­sadalmi fejlődést segítő mun­kában. A népfrontbizottsá­gokban például több mint 500 egyházi személyiség végez munkát Jól kapcsolódnak egymás­hoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyak­ran túlnő a formális kerete­ken, s a cselekvés forrásává válik. A múlt évben, első­sorban a szocialista brigádok közreműködésével 1978-hoz viszonyítva 25 százalékkal, 4.8 milliárd forintra nőtt a társadalmi munkában előál­lított értékek nagysága. Az önkéntes közhasznú tevé­kenység a tanácsok kommu­nális fejlesztési alapjait 12— 15 százalékkal növelte. A kőtelezőn felül végzett mun­ka az egyetértést, a támoga­tási készséget és a társadal­mi közreműködés jelentősé­gét sugározza. A politikai munka szaka­datlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb tömegeket mozgósítsunk a szocialista jelenünkért és a holnapért végzendő munkára. E törek­véseinket megértéssel fogad­ják állampolgáraink. Pártunk törekvései világo­sak, programja forradalmi. A kongresszusi jelentés, a szó­beli beszámoló és a határo­zati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezdve a nép­nek a párt által kitűzött cél­jait vallja magáénak, a jö­vőben is hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk a XII. kongresszus határoza­tait, és részt veszünk azok végrehajtásában — mondotta befejezésül Sarlós István. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents