Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

SzwcJa, lí)80. március 2G. 3 / S©kré!fá vita a beszámoSék felett Lárár György Tovább tökéletesíti munkáját a kormány A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejezte egyetértését mind a Központi Bizottság, mind a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával és az előterjesztett dokumentumokkal, majd így folytatta: — Az elmúlt évek kormányzati munkájában az a szándék vezetett bennünket, hogy eleget tegyünk a XI. kongresszus határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva megfeleljünk pártunk és népünk bizalmának. Munkánkhoz folyamatos segítséget kaptunk a Központi Bizottságtól, az országgyűléstől. Az elmúlt, években ls elvszerű és gyümölcsöző volt a kormány és a szakszervezetek együttműködése. Mindvégig élveztük a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi társadalmi szervezet támogatását. Áliaméletünk demokratizmusa A Központi Bizottság beszámolója a kormány számára megtisztelő elismeréssel szólt erőfeszítéseinkről, de munkánkat bíráló észrevételeket is tett. Ezekkel teljes mértékben egyetértek. Magam is úgy látom, hogy a kormányzati munkában van fejlődés, de a megnövekedett követelményekhez még nem mindenben tudtunk felzárkózni. A kormányzati munkában az utóbbi öt évben azok a társadalmi és szabályozási kérdések foglalták el a fő helyet, amelyek gazdaságpolitikai céljaink elérését, a gazdaság hatékonyabb működését voltak hivatva szolgálni. Emellett — folytatta Lázár György — az utóbbi években is nagy figyelmet fordítottunk a szocialista demokrácia, a tudomány, a közoktatás, a kultúra, a közművelődés fejlesztésére. Ezt kell tennünk a jövőben is. Fontos feladatunknak tekintettük az államélet demokratizmusának fejlesztését. A közszolgálat dolgozóinak többsége szerencsére nem hivatalnokszellemben, hanem a nép ügye iránti elkötelezettséggel végzi munkáját Ez azonban még nincs mindenütt így. Ezért jogosnak tartom, ha a Központi Bizottság közvéleményünkkel egyetértve sürgeti, hogy az állampolgárokat jobban vonjuk be a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe, hogy további lépéseket tegyünk az igazgatás egyszerűsítésére és szakmai kultúrájának növelésére. Gazdasági fejlődésünkről A megelőző öt évhez képest, ha szerényebben is, tovább javultak népünk anyagi és kulturális életkörülményei. Teljesítjük, sót várhatóan némileg túl is teljesítjük a lakásépítés tervét, számos űj szociális és egészségügyi, oktatási, kulturális intézmény szolgálja a lakosság jobb ellátását. Gazdasági fejlődésünkről szólva azt sem hallgathatjuk el hogy teljesítményünk egésze elmarad a tervezettől, a mai szigorú követelményektől és a saját reális lehetőségeinktől is. Munkánk gyengeségei mindenekelőtt abban tükröződnek, hogy a hatékonyság s ennek következtében a nemzeti jövedelem sem kult, előnyös feltételeket biztosított folyó évi tervünk indulásához is, deráhhoz, hogy az idén újabb lépéseket tehessünk az egyensúly helyreállítása felé, még jobb munkára és igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Hasznosítsuk jobban erőforrásainkat Lehetőségeinket számba véve úgy látjuk, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is azt az utat kell járnunk, amelyre 1979-ben léptünk, s továbbra is az egyensúly javítását kell a követelmények középpontjába állí-_ tani. Emellett, vívmányain-" kat megőrizve, meg kell szilárdítanunk az elért életszínvonalat, erőinkhez mérten igyekeznünk kell javítani a szociális, az egészségügyi ellátást, segíteni a sokgyermekes családokat, az otthont alapító fiatalokat, és enyhíteni az idős emberek gondjain. A gazdálkodás minőségének és hatékonyságának javításában csak akkor érhetünk el sikert, ha a Központi Bizottság 1977. októberi határozatának szellemében olyan szelektív fejlesztési politikát valósítunk meg, amely megfelel adottságainknak, és jól beilleszthető a szocialista gazdasági integrációba is. Továbbá ha a beruházásra fordítható eszközöket, a szűkös devizaforrásokat nem az eddig megszokott, a „mindenkinek jár" hibás gyakorlatát követve osztjuk fel, hanem a legtöbb eredményt hozó, a hatékonyság gyors növelését elősegítő fejlesztésekre összpontosítjuk. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglevő erőforrásaink: a munkaerő, a hatalmas értéket képviselő technika, a termőföld, természeti kincseink — és egyetértve Veszprémi elvtárssal — szénvagyonunk jobb hasznosítására. Ehhez azonban a munkakultúra általános növelése mellett arra is szükség van, hogy polgárjogot kapjon az a felfogás, ami szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal és a folyamatosan dráguló energiával való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az értelem parancsa. Egész társadalmunknak alapvető érdeke, hogy még jobban felkaroljuk a tehetségeket, sehol ne tűrjük meg éri el a tervezett mértéket. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb az egyensúlyi helyzet, nem valósul meg a reálbér és reáljövedelem tervezett növelése. Az okokat keresve hiba lenne úgy megosztani a felelősséget, hogy a kormányzati irányító munka mindenben megfelelő volt, s csak a végrehajtás volt elégtelen. Ugyanígy hiba volna az is, ha csak a központi irányítás gyengeségeit okolnánk az elmulasztott vagy a kellően ki nem használt lehetőségekért. Az igazság azt kívánja, hogy a kritikából és a felelősségből is a kormány vállaljon többet. Elsősorban a kormányzati munka gyengeségeire vezethető vissza, hogy késlekedve reagáltunk a világgazdaságban lezajló változásokra, alábecsültük azok várható hatását. Erre alapozva túlzott védettséget tartottunk fenn vállalatainknak. Amikor a Központi Bizottság 1978 decemberében elemezte a helyzetet, két lehetőség között választhatott: vagy folytatjuk a korábbi gazdasági gyakorlatot, vagyis változatlanul mindennél eiőbbrevalónak tekintjük az ötéves terv számszerű előirányzatainak teljesítését, vagy mérsékelve a növekedés ütemét, a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe, és az elosztást is jobban alárendeljük a fő célnak — az egyensúly javításának. A realitás ez utóbbit követelte. Az 1979-es év gazdasági mérlege azt mutatja, hogy a Központi Bizottság helyesen döntött. Pozitív folyamatok indultak el a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Űjabb vállalatok léptek arra az útra, ami. a Bakonyi Bauxitbányák Vállalatnál, a Zalaegerszegi Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát mutat a munkaerőgazdálkodás megjavításában, a korszerű munkaszervezésben. Az intézkedések végrehajtását — amelyek között a fogyasztói árak felemelése is szerepelt — megkönynyítette, hogy ezeket, mint szükséges lépéseket népünk magas fokú politikai érettségről tanúskodó megértéssel fogadta, sőt cselekvő módon támogatta is. Isméi bebizonyosodott, hogy a dolgozók bizalma, a tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrásunk, amire mindig építhetünk, de amivel — Kádár elvtárs szavaival élve — visszaélni sohasem szabad. Az, hogy 1978-hoz képest jelentősen mérséklődött a behozatali többlet, és a tőké; viszonylatú külkereskedelem mérlege kedvezőbben ala- A Magyar Néphadsereg képviselői a pártkongresszuson a sablonos. a fél szívvel vegzett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy színvonalasabbá tegyük a kormány hatáskörébe tartozó népgazdasági tervezést, a gazdasági főfolyamatok öszszehangolását és irányítását, következelesebben cl! enőrizzük a határozatok végrehajtását. Ugyanakkor elhatározott szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvényesítése közben a jövőben is biztosítjuk, sőt fejlesztjük a vállalatok és az üzemek önállóságát, szervezeti és más intézkedésekkel több támogatást, nagyobb mozgásteret kell adnunk a kezdeményező, a felelősen dolgozó, de az észszerű kockázatot is vállaló vezetőknek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tettrekészség, a segíteni akarás. Mindenekelőtt az illetékes vezetők feladata, hogy a tennivalók konkrét kijelölésével lehetővé tegyék e nagy erőforrásunk okos hasznosítását. A fejlesztési eszközök és a jövedelmek differenciálása nem új keletű igény. Érvényesítésében azonban aligalig jutottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy elveink következetesebb érvényesítése, így a fejlesztési eszközök és a bérek differenciáltabb elosztása a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között több ütközést fog kiváltani, mint amennyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell, de — különösen, ha emberi sorsokat érintenek — szocialista módon kell meg-' oldanunk. A becsületlel dolgozó többség helytállása megadja számunkra az erkölcsi alapot ahhoz, hogy a korábbinál erélyesebben lépjünk fel az egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezők, a szocialista normakat megsértők ellen, s ha a jó szó már nem hasznai, a fegyelmező szigorral is éljünk velük szemben. Népgazdasági terveink megvalósításában eddig is pótolhatatlan segítséget jelentett a szocialista országokkal folytatott sokoldalú műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. A nemzetközi körülmények, a közös és a nemzeti érdekek most még inkább sürgetően követelik a szocialista gazdasági integráció elmélyítését. Együttműködés a szocialista országokkal közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A kormányunk külpolitikáját az a törekvés hatotta át. hogy a lehelő legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés, szocialista, alkotó munkájához, nemzeti céljaink eléréséhez. Ennek szellemében az elmúlt esztendőkben is aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk, Békénk, nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Ügy, mint eddig, ezután is munkálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Varsói Szerződés erejének továbbszilárdításáért, részt váll lünk közös szervezeteink tevékenységéből, s hiánytalanul eleget teszünk a szerződésekből és megállapodásokból ránk háruló kötelezettségeknek. Internacionalista elveinknek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvéseit. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztéséért szállunk síkra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök újult erővel támadnak az enyhülés folyamata ellen, s ennek nyomán nőtt a világban a feszültség. Mesterkedéseik és a haladó erők visszaszorítását célzó kísérleteik átmenetileg megzavarhatják a normális, kiegyensúlyozott nemzetközi légkört. Próbálkozásaik azonBódi Béla . han kudarcra vannak ítélve. Az idö nekünk dolgozik. Tizés százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan gondolkozó politikusokban egyre inkább szilárd meggyőződés 6 érlelődik, hogy békés egymás mellett élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi he], • ?! ugyan .változott, de az alapvető nemzetközi erőviszonyok nem változtak. Nemzeti egységben A Magyar Népköztársaság — területét, lakóinak számat tekintve — kis ország. Állásfoglalásának mégis súlya, szavának hitele és tekintélye van a nemzetközi életben. Elsősorban azért, mert hazánk és szövetségeseink, a szocialista országok . olyan politika elkötelezettjei, amely mindenkor a béke, a társadalmi haladás ügyét szolgálja. \ Bizonyos, hogy pártunk vezetésével nagy tettekre képes munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk — barati szövetségbe és szoros nemzeti egységbe tömörülve — sikerrel fogja végrehajtani a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött cél vonzó és világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz útszakaszhoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikerrel túljussunk rajta, szakítanunk kell mindazzal, ami idejétmúlt és korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosíthatom önöket, hogy megtisztelő kötelességünket teljesítve minden tőlünk telhetőt megleszünk a kongreszszus határozatainak végrehajtásáért. Célszerűen takarékoskodunk Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunióval kiépített és egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. Ezért is örvendetes és nagy fontosságú fejlemény a gyártás szakosításának és a kooperációnak a Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója. Heves megye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt Villamos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. Gazdálkodásunk eredményét azonban rontja; hogy a bányaerőmű technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisztítását szolgáló széndúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos értékének mindössze 2 százalékába kerülne. Meggyőződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgazdasági érdekeket sértünk, túl drágán takarékoskodunk. Csikós Isi vén A villamosenergia-terma* lésnek például velejárója, hogy az erőmű hűtési rendszerén keresztül nagy menvnyiségű alacsony hőmérsékletű hulladékhő kerül a szabadba, A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a magyar mezőgazdaság évi öszszes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi. kísérleti jelleggel, 3000 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi hasznosítási lehetőságét. S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok értékelésénél, a zsűrizéseknek a felesleges vitáknál tartanánk, ha a megyei pártvezetés konkrétan nem karolta volna fel kezdeményezésünket. Sok gondol okoz az anyagellátás akadozása £sikós István, a MEZŐGÉP Vállalat hegesztője, pártalapszervezeti titkár, Szolnok megye küldötte: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is naponta tapasztaljuk a háttéripar kiépítetlenségéből, az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel. Nálunk is gondot okoz a termelés folyamatosságának a biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő ésszerű kihasználása, a nagy értékű termelőberendezések több műszakon üzemeltetése es így tovább. Politikai mozgósító munkánkban — folytatta — viszszahúzó erő az elmúlt évtizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amelynek a felszámolásáért harcolunk. A differenciált bére zéssel elvben minden Iegyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen é telmű a helyzet. Sokan úgv gondolják, mint egyes sportolók — bocsánat a hasonlatért —, hogy nem feszítjük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztességesen meg le. het élni. Az ilyen . dolgozgatunk és keresgetünk" felfogás helytelen * "mleletre és közfelfogásra vall.