Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

Vasárnap. T98Ö. március 2. 9 Ifjúsági ház átadásával. A szentesi ifjúsági ház is rövid időn belül átadásra kerül, Makón úttoröház létesült. Mindezt azonban érdemleges tartalmi fejlődés nem mindenütt követte, elsősorban az állami irányítás gyengeségei — ezen belül a káderkiválasztás — miatt Az ifjúság közművelődési tevékenységének politikai, mozgalmi jellege erősödött, amelyhez a KlSZ-szervezetejc „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért" elnevezésű akciója komoly tartalmat adott A beszámolási idószakban kiemelten fejlesztettük az értelmiség közművelődési munkáját. Az értelmiségi területen dolgozó pártszervezetek helyesen értelmezik a közművelődéspolitikai határozatból rájuk háruló feladatokat. A tudományos és a tudomány-népszerűsítő intézmények gazdagították közművelődési programjaikat A TIT, az MTESZ és tagegyesületeik az értelmiség közművelődési tevékenységét átfogó munkáját bizonyítja, hogy a beszámolási időszakban önálló szervezeteik alakultak megyénk községeiben, illetve nagyüzemeiben. A Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezetének szakosztályai jól segítik a jogászok társadalmi, politikai munkáját, a szakmai továbbképzést és a jogi ismeretek terjesztését A következő évek feladatai között megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy: — az általános műveltség fejlesztése érdekében a munkahelyek a művelődési követelmények kialakításával, az erkölcsi és anyagi elismeréssel az eddiginél jobban ösztönözzék a dolgozókat a hiányzó műveltségük pótlására; — valósítsuk meg a szocialista brigádok művelődésének hatékony segítését és a brigádmozgalmon kívül dolgozók műveltségének fejlesztését; — tegyük szervezettebbé a bejáró munkások és a munkásszálláson lakók művelődését; — a politikai munka és a közművelődés eszközeivel is segítsük a termelésben átcsoportosításra kerülők képzését és továbbképzését; — a termelőszövetkezetek vezetése erőteljesebben szorgalmazza a dolgozók általános műveltségének fejlesztését és a kulturális alapok célszerű felhasználását; — fordítsunk nagyobb figyelmet az üzemi és az ifjúsági művelődés káderhelyzetének javítására; — a közművelődési párthatározat végrehajtásának folyamatában a munkásság és az ifjúság szakmai, politikai és általános műveltségének fejlesztését, a közművelődésben dolgozók rendszeres szakmai, politikai képzését és továbbképzését A művészeti élet A jelentés utalt arra, hogy a pártértekezlet a művészeti élet fejlesztését a munka és a munkásélet ábrázolásában, az alkotóműhelyek közönségkapcsolatának szélesítésében és a marxista állásfoglalást nem vállaló, a kritika orientáló szerepét lebecsülő véleményekkel szemben való fellépésben jelölte meg. Az elmúlt öt évben — az alkotóműhelyekre vonatkozó állásfoglalás teremtette kedvező légkörben — a táj művészeti hagyományait is őrző, 'szocialista eszmeiségű művek születtek. Az irodalom, a képző- és a zeneművészet értékes alkotásokban is megmutatkozó gyarapodása egyenesvonalúbb volt, mint megyénk színházművészetének fejlődésvonala. A Tiszatáj és a Kincskereső irodalmi életünk rangos fórumai. Nem fejlődött azonban megfelelően a Tiszatáj helyi jellege, a szerkesztőségi műhelymunka. A Kincskereső olvasottságának jelentős csőkkenésére is fel kell figyelnünk. Képzőművészeink színvonalas tárlatokkal és egyedi kiállítósokkal járultak hozzá a közízlés fejlesztéséhez. A vásárhelyi festőiskola új értékeket felmutató munkásságán túl — a kritika esetenként ellentmondásos fogadtatása ellenére is — megyénk képzőművészetének tartalmi gazdagodását jelzik a grafikusok makói Maros-menti művésztelepe és a csongrádi képzőművész tábor kiállításai. A társadalmi és kulturális fejlődésünk új jelenségeinek, eredményeinek ábrázolását vállaló művészeti gyakorlat azonban csak lassan és áttételes formában válik elfogadottá képzőművészeink körében. A beszámolási időszakban megoldottuk a zenés színház működésének feltételeit. A szegedi színház operaegyüttesének munkássága elismert, a prózai tagozat tevékenysége — a vezetés nehézségei és a színészi utánpótlás hiánya miatt — elmarad a korszerű követelményektől. Jelentős figyelmet fordítottunk a Szegedi Szabadtéri Játékokra, amely integráns részé a szocialista magyar színházi életnek, közművelődési jelentősége országosan is el: ismert. A zenei élet terén döntő szerepet játszik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, amely — jórészt objektív körülmények miatt — minőségileg nem fejlődött kellő mértékben az elmúlt években. A Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata nehéz körülmények között végzi munkáját, a ta,nári kar rész* vesz a hangversenyéletben és a közművelődésben. A megye zenei élete az elmúlt évek alapvetően színvonalas munkája ellenére jelentős nehézségekkel küzd. A művészeti szövetségek szerepe az alkotó munka feltételeinek és a művészek érdekvédelmének biztosításában jelentós. A hivatásos művészek munkásságát a művészeti közízlés fejlesztésében kiegészítik az öntevékeny művészeti csoportok. A művészeti élet fejlesztése érdekében érjük el: — az elkötelezett, szocialista eszmeiségű alkotások támogatását, az író és a közönségkapcsolat további erősítését; — a Tiszatáj országosan elismert rangjából és szerepéből következően fordítson nagyobb figyelmet a felnövekvő helyi író- és kritikusgárda támogatására Szeged és a táj társadalmi fejlődési tendenciájának közművelődési és művészetpolitikai eredményeinek bemutatására; — a Kincskereső szerkesztősége javítsa kapcsolatát az általános iskolákkal, a gyermekolvasókkal; — a művészi színvonal emelése megköveteli a színházvezetés erősítését, a társulatépítő munka és a közönségkapcsolatok alapvető fejlesztését A Nemzeti Színház rekonstrukciójának 1983-ra történő befejezését; — támogassuk a könyvtár, levéltár építésének időarányos kivitelezését; — a zenei élet fejlesztése megköveteli a képzés és a hangversenyélet tárgyiszemélyi feltételeinek javítását; — továbbra is kezdeményezzük a művészi intézmények és szövetségek tagságának aktív részvételét a megye közéletében, a közművelődési munkában; —• a kulturális irányító munka fejlesztése érdekében szervezetileg jobban össze kell kapcsolnunk a művészetpolitikai és közművelődési tevékenységet, erősítenünk kell az irányító szervek koordinatív szerepét Tervszerűbbé kell tennünk a kulturális területen dolgozó káderek utánpótlását képzését és továbbképzését, rendszeres tájékoztatását; — az alkotások társadalmi elkötelezettségének erősítése szükségessé teszi a szocialista művészi értékek elsődlegességét valló művészetpolitikai gyakorlat következetesebb érvényesítését a társadalmi elismerés hatékonyabb összekapcsolását az anyagi elismeréssel, a díjak rendszerével. új párttagok nagy többsége a folyamatos nevelómunka és a növekvő követelmények alapján került a párttagok sorába. Az új munkáspárttagok 89 százaléka szakképzettséggel rendelkezik. A párttaggá nevelő ipunka legjelentősebben a nagyüzemekben fejlődött De megfelelő a pártépítés a mezőgazdasági szövetkezetekben és az értelmiség körében is. A jövőben tovább kell szélesíteni a tagfelvétel bázisát, erősíteni a folyamatosságot, a pártépítő munka nevelő jellegét következetesebben érvényesíteni a differenciált követelményeket. Folyamatosan és mind eredményesebben érvényesítjük megyénkben a párt káderpolitikájának alapelveit. Egységesebb a káderpolitikái elvek értelmezése és következetesebb a gyakorlati alkalmazása. Jobban érvényesül a pártszervezetek hatásköre és az alapszervezeti véleményezési jogkör. Az eredmények mellett fogyatékosságok is tapasztalhatók. Ezért a jövőben: — a feladatra való alkalmasság elbírálásánál kapjon nagyobb hangsúlyt az új felismerésének, a kezdeményezésnek, a felelősségvállalásnak, a végrehajtás megszervezésének készsége; — a kiválasztás társadalmi bázisát szélesíteni kell. Nagyobb figyelmet fordítva a termelésben dolgozók, a tehetséges munkások fokozatos vezetővé nevelésére; A beszámolási időszakban a pártértekezlet határozatának szellemében Csongrád megyében nagy figyelmet fordítottunk a párttagság nevelésére, a párt egységének és a párttagok fegyelmének szilárdítására. Mindemellett azonban a jövőben: ^ — további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a pártfegyelmi munka a pártélet minden területén a pártmunka szerves részévé váljon. Á tömegszervezetele, tömegmozgalmak szerepe és feladatai Megyénkben a munkásőrség az elmúlt öt év során is eredményesen tevékenykedett Társadalmi megbecsültsége, tekintélye tovább erősödött A szakszervezetek szerepe, tekintélye és munkája is fejlődött. Az SZMT. a megyei pártértekezlet állásfoglalását megvalósítva egyre jelentősebb szerepet tölt be megyénk közéletében. Tovább fejlődött az ágazati megyebizottságok munkája is. A gazdaságpolitikai, a nevelő és az érdekvédelmi munka minden fázisára a tervezésben, a szervezésben. az ellenőrzésben és értékelésben is növekvő aktivitással dolgoznak a szakszervezetek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai tevékenysége, szervezeti élete a pártértekezlet határozatának megfelelően fejlődött. A KISZ-bizottságok és alapszervezetek többsége jól élt az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény megvalósítása által biztosított kedvezőbb lehetőségekkel. Hatékonyabb a KlSZ-szervezetek irányító munkája az úttörőmozgalomban, és eredményesebb az állami szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak segítő tevékenysége is. Megyénkben nagy hagyományokkal rendelkező népfrontmozgalom politikai tevékenysége tovább szélesedett, növekedett társadalmi befolyása, gazdagodtak munkamódszerei. A népfrontbizottságok mindjobban megfelelnek a lakóterületi politikai munka követelményeinek. A beszámoló összefoglalva a párt- és a tömegszervezetek munkájának tapasztalatait, megjelölte a feladatokat: — a tömegszervezetekben dolgozó párttagok kezdeményezzék, hogy a szervezetek és a mozgalmi bizottságok aktívabban vegyenek részt a szocialista építőmunka feladataira történő mozgósításban; — a szakszervezetben dolgozó kommunisták érjék el, hogy a vezető szervek és az aktivisták vállalják azoknak a megnövekedett feladatoknak végrehajtását, amelyek hazánk jelenlegi gazdasági életéből adódnak. Fejlesszék nevelömunkájukat, érdekvédelmi tevékenységüket; — kérjék mindenütt a szakszervezeti szervektől, az aktivistáktól az elvszerű kiállást, az új követelmények mellett; — a KISZ megyei bizottsága dolgozzon ki munkaprogramot a párt által az ifjúság elé állított új követelmények teljesítésére; — a Hazafias Népfrontban tevékenykedő párttagok ösztönözzék a bizottságokat és a mozgalom aktivistáit a párt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak megismerésére, a lakosság körében történő népszerűsítésére, és mozgósítsanak azok végrehajtására. VI. II párt- ás tömegszervezetek munkája és feladatai A beszámoló összefoglalva a pártszervek és pártszervezetek, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájának tapasztalatait, megállapítja, hogy a XI. kongresszus és az 1975. évi megyei pártértekezlet határozatának végrehajtásában a párttagság helytállt, becsületesen végezte munkáját, eredményesen mozgósította a megye lakosságát, célkitűzései megvalósítására. Erősödött a párt vezető szerepe és tömegkapcsolata A beszámolási időszakban tovább erősödött a párt irányító munkája és vezető szerepe. Nőtt a vezető párttestületek szererepe, javult a pártfegyelem és a párthatározathoz való viszony. A párttagság egységes példamutatása, a tömegszervezetek eredményesebb munkája tovább erősítette a párt tömegkapcsolatát. A választott testületek munkájában erősödött a kollektivitás, az elvi, politikai irányítás. A párt vezető szerveiben és tisztségeiben tevékenykedő munkások, nők fiatalok többsége helytállt, mind bátrabban, megalapozottabban nyilvánított véleményt. Ehhez hozzájárult informáltságuk növelése. A jelentés hangsúlyozza, hogy a beszámolási időszak alatt erősödött a pártmunka mozgalmi jellege, a politikai munka társadalmasítása. Növekedett a pártszervek és szervezetek önállósága, kialakulóban van a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között az ésszerű munkamegosztás, az információk gyűjtésében, feldolgozásában, hasznosításában. A munka tapasztalatainak összegezése után a jelentés vázolta a legfontosabb tennivalókat: — általában — de különösen az alapszervezetekben — az ellenőrzések tartalmának gyarapítása változatlanul a politikai munka egyik kulcskérdése kell, hogy legyen; — az ellenőrzés járjon együtt reális értékeléssel, az elismeréssel, ha szükséges, az elmarasztalással is; — hasznosítsuk jobban politikai munkánkban az információkból kapott tapasztalatokat A part XI. kongresszusa határozatai alapján fontos politikai akcióként valósítottuk meg Csongrád megyében o párttagsági könyvek cseréjét. Ebben a munkában elismerésre méltó volt az alapszervezetek felelősségteljes tevékenysége. A tagkönyvcsere eredményesen segítette az eszmei, politikai és cselekvési egység erősödését, a párttagok kezdeményező aktivitását, példamutatóbb helytállásukat a tanulásban, a politikai munkában. A továbbiakban a pártdemokrácia néhány kérdését elemezte a beszámoló. Kiemelte, hogy a testületekben a pártrendezvényeken folyó vitákat elvszerűség és segítőszándék jellemezte. Azonban szükséges a vitaszellem erősítése. A jövőben éppen ezért fontos feladat:' — nagyobb figyelmet fordítani a párt eszmei-politikai cselekvési egységének erősítésére; — biztosítani a pártélet lenini normáinak, a párttagok véleményeinek hatékonyabb érvényesítését, a párttagok demokratikus jogait, a kollektív és az egyéni felelősséget A korábbi pártértekezlet óta Csongrád megyében fokozottabb figyelmet fordítottunk a városi pártbizottságok szerepének növelésére. Ennek eredményeként tovább fejlődött munkájuk, növekedett befolyásuk megyénk politikai életében. A közigazgatás korszerűsítésével kialakult helyzetnek megfelelően felelősséggel és eredményesen látják el a város környéki községek irányítását is. Megállapítható, hogy a Makó, Szentes és Csongrád város körzetében kialakult párt- és tömegszervezeti struktúra lehetőségei biztosítják az eredményes pártirányítás feltételeit. A most következő időszakban nagyon lényeges: — a városi pártbizottságok még önállóban és kezdeményezőbben adaptálják és következetesebben hajtsák végre a központi, megyei határozatokat; — a várospolitikai kérdések megoldása során foglalkozzanak kiemelten a munkások társadalmi, gazdasági helyzetének javításával, az értelmiség, az ifjúság körében folyó munkával; — a lakosság minden' rétegét vonják be a várospolitikai feladatok megvalósításába; — fordítsanak gondot az aktív városszeretetet erősítő, a reális várospolitikai szemlélet fejlesztésére. Az elmúlt öt évben jelentős társadalmi, gazdasági strukturális változás volt a jellemző a járások életére. Egyesült több termelőszövetkezet, tagszövetkezet és ÁFÉSZ. Nőtt a községekben az ipari tevékenység és a szolgáltatás. Mindezek következtében módosultak a politikai munka feltételei, változott a járási pártbizottságok hatásköre, növekedett a községi pártszervek önállósága. Egyben javult a községi pártvezetőség munkájának színvonala is. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a jövőben: — az irányító pártbizottságok erősítsék tovább a községi pártszervek önállóságát, gondoskodjanak a vezetés színvonalának további javításáról; — a módosult közigazgatási rendszernek megfelelően fordítsanak nagyobb gondot a város környéki községek együttműködésének további javítására, a városokkal az érdekek egyeztetésére, és az összhang biztosítására Á pártszervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége Az alapszervezetekben rendszeresebb a szervezeti élet. Nőtt a pártszervezetek önállósága. kezdeményezőkészsége, emelkedett munkájuk színvonala. Növekedett felelősségük a párt politikájáhak helyi érvényesítésében, a határozatok végrehajtásában. Tevékenységükben a belpolitikai kérdések és a gazdasági munka irányítása került a középpontba. Erősödött az alapszervezeti propagandamunka szervezettsége, és a közművelődést segítő tevékenység. A beszámoló taggyűlések jól segítették a kollektív munka és a személyes felelősség erősödését, a vezetőség és a párttagság munkájának ellenőrzését A jelentés utalva a feladatokra hangsúlyozta: , — legyen kiemelt feladat továbbra is az alapszervezeti munka fejlesztése és annak segítségével a "párt politikájának eredményesebb helyi érvényesítésé; — a munka általános fejlesztése részeként fordítsunk fokozott figyelmet a termelés és a munkahelyi feladatok végrehajtását segítő feltételek megteremtéséhez; — javítsuk az ellenőrző munka konkrétságát növeljük a termeléssel kapcsolatos pártmegbízatások arányát. A pártépítésben, a taglétszám növelésében és az összetétel alakításában elértük a pártértekezlet által kitűzött célokat. Az