Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

10 Vasarnap. 1980. március A pártértekezlet vitája Az írásos Ni szóbeli referátumok vitájában elsőként. NAGY GIZELLA, a Szegedi Textilművek munkása szólalt fel. A pártalapszervezetek szerepének érvényesülésével foglalkozva elmondotta : emelkedett az üzemekben a pártmunka színvonala. Ebben szerepe volt annak, hogy a b^zámolási időszakban gyarapodott * az alapszervezeti tisztségviselők marxista—leninista képzettsége. Értékelte a párt gazdaságszervező tevékenységében kifejtett munkájukat. Kiemelte, hogy nagyobb következetesseggel hajtották végre a párt határozatait. Elismeréssel szólt a pártcsoportok munkásságáról, amelyeknek jelentős szerepűk volt az eredményes taggyűlések előkészítésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben többet kell törödni a kis létszámú kommunista közösségek alkotó-, kezdeményezőkészségének kibontakoztatásával is. N6politikai_ kérdésekről szólva elmondta:' a megyei pártbizottság beszámolójában összegzett értékeléssel egyetért. Fontosnak tartja: a jövőben még nagyobb támogatást nyújtsanak a vezetésre alkalmas nők továbbképzésére, hogy minél többen váljanak alkalmassá gazdasági vezető beosztás ellátására. Ezt annál is fontosabbnak tartja, mert lassan emelkedik a női vezetők száma megyénkben. I)R. ANTALFFY GYÖRGY, a József Attila Tudományegyetem rektora a felsőoktatási intézmények tevékenységéről beszélt. A többi között arról, hogy a két kongresszus időszakában — mint általában a megye szellemi éleiét u— a megyei pártbizottságfi.gyeiemmel kisérte. Rendszeresen értékelte az oktatási, a "közművelődési , tevékenységet. foglalkozott a tudományos élettel. Felhívta a figyelmet az oktatást. nevelést, kutatást egységesen ellátó, ilyen értelemben komplex alapbázisú intézmények sokirányú tevékenységére. Kifejtette, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó kutatómunka egyrészt feltétele az oktatási tevékenység megfelelő szinten tartásának, másrészt a szabad szellemi kapacitást — alkalmazott, fejlesztési kutatási hozzájárulással hasznosítják társadalmunk legkülönbözőbb problémáinak megoldása érdekében. Szólt a kutatóintézetek és kutatóbázisok közötti kapcsolat jelentőségéről, ésered• menyeiről. Majd a felsőoktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka kérdéseiről beszélt. Az egyetemek és főiskolák működésének hatékonyabbá tétele érdekében — hangsúlyozta —szükséges bizonyos szervezeti formák módosítása, megújítása, átalakítása. Erre felhívták a figyelipet a különböző pártás állami dokumentumok is már több ízben. A József Attila Tudományegyetemen igyekeznek változtatni a szervezeti formákat, mert megfelelő személyi feltételek létrehozáséval tudnak csak eleget tenni az oktatás, a nevelés és a tudományos kutatás követelményeinek, a hivatásnak. DR. VARGA'DEZSŐ, a makói városi pártbizottság élső titkára a pártépítés tapasztalatairól szólt. Egyetértett a jelentés azon megállapításával, hogy a pártépítésben, a taglétszám növelésében és összetétele alakításában egyaránt teljesítettük a korábbi pártértekezlet által megjelölteket. Ennek is szerepe volt abban, hogv nőtt a pártszervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége, emelkedett munkájuk színvonala. Az alapszervezetek többsége jó színvonalon képes eleget tenni a követelményeknek, biztosítani tudja a párt vezető, irányító szerepét. Erősödött a párt eszmei-politikai. cselekvési egysége. Részletesen szólt a makói városi pártbizottság és a hozzá tartozó alapszervezetek politikai nevelőmunkájának eredményeiről. A pártba felvettek döntő többsége a folyamatos nevelőmunka eredményeként vált arra alkalmassá. Foglalkozott a gazdasági munka eredményeivel, kiváltképp Makó iparosításának sikereivel és időszerű kérdéseivel. Méltatta a mezőgazdaságban elért fejlődést; a különböző növények,, elsősorban a búza-, a kukorica-, a hagymatermesztésben elért átlagtermés-növekedést. Az állattenyésztésben viszont Makó körzetében nem érték el u tervezett szintet. Végül javasolta a páctértekezletnek: a feladatok sorát , bővítsék ki azzal, hogy a1 Makó térségében levő kukoricatermelő bázisra telepítsenek a jövőben kukoricafeldolgozó üzemet. RERTUS PAL Hozzászólását azzal kezdte a fábiánsebestvéni Kinizsi Tsz elnöke, hogy teljesültek a mezőgazdasági ágazat célkitűzései, és erről a tényről mindenképpen elismeréssel kell szólni. Természetesen nem egyértelműen pozitív a kép. Ha a szemléletet mindenüti maximálisan a követelményekhez lehetett volna igazítani, akkor még nagyobb tartalékok szabadultak volna fel. s meggyorsul az előrehaladás. Egyes üzemekben gondot okozott továbbá az eszközszegénység is. Kezdetben idegenkedés mutatkozott, ha integrációról, . együttműködésről esett szó. Ügy tűnt. mintha mindenki külön-külön akarná a maga nagy létesítményét megvalósítani. Tudomásul kell vennünk, hogv ez nem járható út. Csak az összefogás, az együttműködés javítása hozhat igazán tartós és jelentős eredményeket. Kialakultak a termelési rendszerek. Hatásuk, szerepük — sőt számuk is — egyre nagyobb. Figyelnünk kell rá: csak az működjék, amelyik igazán életre való, amely legjobban szolgálja a közvetlen termelési és a tágabban vett népgazdasági érdekeket. Szólt a háztáji termeléssel kapcsolatban felvetődő kérdésekről is. Hangsúlyozta a háztáji termelés népgazdasági jelentőségét, ugyanakkor azonban utalt arra: tapasztalhatók túlzások, torzulások is. S ha egyes szövetkezeti vezetők, tagok a közös munka rovására duzzasztják fel a háztáji tevékenységet, akkor ez ellen — mint káros jelenség és mint közhangulatot rontó tényező ellen — fel kell lépni. A következő időszaty-ól szólva hangsúlyozta: az érvényben levő szabályzók adnak lehetőséget a fejlesztésre, a hozamnövelésre. De feszesebb. hatékonvabb munkára van szükség a sikerhez. DELI MIKI,ÓS olajipari gépszerelő a megyében dqlgozó háromezer olajbányász ü#vözletét tolmácsolta. Majd elmondotta: az olajmezőn a kitermelés jelenleg elérte a maximális értéket. Most a szinten tartás időszaka következik. Ez nagyon komoly feladat, megfeszített munkát és a kutatási tevékenység fokozását igényli. Az olajbányászok egyko- * ron 11 megyéből érkeztek ide. Napjainkra elmondható, megszerették, magukénak Vallják ezt az alföldi tá.iat, otthonuknak érzik. Részt vesznek a megye közéletében, társadalmi munkáikkal segítik a célkitűzések gyorsabb valóra váltását. 123 szocialista brigád tevékenykedik, ezek a kollektívák" igen nagy potenciált jelentenek, mind a munkában, mind a közéleti tevékenységben. HÉZSÖ FERENC vásárhelyi festőművész: a megye művészeti életének időszerű kérdéseivel foglalkozva megállapította, hogy az egyes művészeti ágak képviselői között hasznos volna kölcsönösen alkotó jellegű munkakapcsolatot kialakítani. A művészei i alkotásokról szólva elmondotta: tükrözzék korunk reális konfliktusait, a változó mai életet, örömeivel, gondjaival együtt — a müvek erről valljanak koruk emberének és erről .közvetítsenek maid emberi üzenetet a bennünket követő generációknak, az utókornak. A támogatás rendszerét A pártértekezlet szünetében. jobban összhangba kell hozni célkitűzéseinkkel. Annak szolgálatába kell állítani a megbízásokat, a kiállításpolitikát, az erkölcsi és az anvagi elismerést. Szólt végezetül a művészek közművelődésben betöltendő fontos szerepéről is. Hangsúlyozva: a népművelői szerep szerves része a ' művészattitűdnek. A sikerhez azonban szükség van a befogadók — s különösképpen a munkások, általában a kétkezi dolgozók — érdeklődésére is. DR. ÁGOSTON JÓZSEF Engedjék meg. hogy átadjam pártértekezletünknek Csongrád megye 171 ezer szervezett dolgozójának elvtársi üdvözletét, kívánva a tanácskozásnak eredményes munkát — mondotta felszólalásának bevezetőjében a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Az. egvik gondolat, amit el akarok mondani, hogy a XI. kongresszust követően megvénkben jelentős eredményeket értünk e! a szocialista építésben. Az elért eredmények egyik alapvető té-, nyezője a több mint harminckét ezres párttagság eselekvőkész«ége és a munkában való aktív részvételevolt. Az eredmények másik tényezője, hogv a pártvezetés. a pártsz.ervek és -szervezetek nem maradtak elvedül egvellen feladat végrehajtásában sem. Ez. nacvon lényeges momentum. A pártszervezetek mellett mindig ott voltak a tömegszervezetek — köztük a szakszervezetek is —. a párton kívüli emberek tíz- és tízezrei, akiket a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták mesnvertek az ügynek, és képesek voltak mozgósítani. Ebből a tái-sadalmi erőfeszítésből mind -nagyobb részt képesek vállalni a szakszervezetek. Hangsúlyozva közben: a párt azt az álláspontot hirdeti-képviseli. hogy a társadalom egésze akkor fejlődik igazán, ha politikai rendszerünk alkotóelemei külön-külön is erősödnek és önállóak a munkában. A (szakszervezetek — élvezve a pártszervek állandó támogatását és biztatását — rendelkeznek a szükséges politikai. erkölcsi, jogi eszközökkel. szervezeti és anyagi lehetőségekkel, amelyek lehetővé teszik befolyásuk érvényesülésót a szocialista építőmunkában. A szakszervezeti mozgalom a párt politikájának következetes támogatója. S úgy gondolom, a párt politikájának erre a tömegtámogatusára. a munkások, a tsz-parasztság. az értelmiségiek cselekvőkészségének kiváltására és megtartására, a pártszervezetek és a tömegszervezetek tartalmas együttműködésére a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani. ( Szólni kívánok arról is. hogy a jelenlegi gazdasági viszonyaink között nagyon megnövekedelt a dolgozó emberek úgynevezett közgazdasági érzékenységé. A folvamatok megértése, az ebből keletkező problémák megoldása egvre jobb előkészítést, a tartalmi munka magasabb szintre emelését követeli valamennviőnktől. Ilyen körülmények között különösképpen fontos minden munkahelyen a gazdasági vezetés, a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok közötti ió együttműködés. a népgazdaság egvensúlvi helyzetének .javítása érdekében szükséges intézkedések közös kidolgozása és együttes megvalósítása. Ügy gondolom, hogy a szükséges termékszerkezetváltás, a munkások és alkalmazottak esetleges, esetenkénti átcsoportosítása nem szabad, hogy a kiszolgáltatottság érzését váltsa ki a dolgozókból. Ilyen körülménvek kőzött különösen hangsúlyosan vetődik fel. hogy minden gazdasági döntésnek politikai halasai is vannak. A dolgozó emberek jobban érzékelik, mint korábban, högy. napirendre került a személyes munka mérése, számonkérése és a bérek teljesítmény szerinti meghatározása. A közgazdasági érzékenység növekedése hajtóerőként. ösztönzőkén! is felfogható. mert a nehezebb gazdasági viszonyok közptt is dolgozni, keresni akarnak az emberek. Adottak, sőt, javultak tehát a körülmények. érnek a feltételek ahhoz. hogv a jövedelmek még jobban kötődjenek a végzett munkához. Számos szocialista brigád a bérek nagyobb differenciálását bírná máris el. mint smilven mértékűt jelenleg alkalmaznak — csakhogy, most az a probléma, nincs vagy nem nagyon van miből. Tey ezt a folvamatot egyelőre csak elkezdeni lehet. dé végig kell csinálni, következetesen, a lehetőségek növekedésével eav időben. azzal szinkronban. Egyetértek a szakszervezetek munkájának a beszámolóban összefoglalt értékelésével. A pártszervek és -szervezetek a bérből és fjv»té=böl ,élő dolgozók helyzetének vizsgálatát mindig e.gvütt. kezelték az. érdekvédelmi szervezetek tevékenvséaével Ez a szemlélet és svakorlat jellemzi a naftái nőszervezetek munkáját. A mögöttünk levő évek során számottevően tovább fejlődött a szakszervezeti mozgalom megyénkben. Az üzemi demokrácia fejlődésének erősödésével egv időben kiszélesedett a szakszervezeti mozgalom jog- és hatásköre. de vele együtt a felelőssége is. A szakszervezet" mozgalomra, az együttes tanácskozásokra épül az. üzemi, munkahely' demokrácia hatáskörének gyakorlása, amelyet nagv felelősséggel igyekszünk elvégezni. A most kezdődő szakszervezeti választásokkal a magyar szakszervezeti mozgalom áttér a szakszervezeti bizalmi rendszerre, amelyet hozzá igazítunk a gazdasági struktúra felépítéséhez. Ily módon az együttes tanácskozások szerepkörét- a munkahelyeken a szakszervezeti bizalmi testületek veszik át. Ennél fogva a szakszervezeti' bizalmiaknak kulcsszerepük lesz. a bizalmi testületek több funkciót látnak majd el. Elkötelezettségünk biztos alapot nyújt további munkánkhoz — mondotta befejezésül az SZMT vezető titkára. PALÁSTI ERZSÉBET A M1RKÖ2 csongrádi üzemének elektroműszerésze a pártegység, a pá.'tfegyetem kérdéskörevei foglalkozott, számba véve a helyi tapasztalatokat. a kongresszusi irányelvek során felvetődött kérdéseket. Megállapította: a városban javult a pártfegyelem. A csongrádi kommunisták nagy többsége fegyelmezetten dolgozik és a szocialista erkölcs normái szerint él. A pártszervezetek .többsége a pártmunka szerves részekent l'ogja fet a púrtfegyolem erősítését. Javult a fegyelmi munka. Ezt bizonyítja az is, hogy a XI. kongresszust követő időszaktól kezdődően az alapszervetek többségében egyre következetesebben lépnek fel a fegyelmet sértőkké! szemben. DR. PERJÉSI LÁSZIjÓ A megyei tanács elnöke bevezetőjében utalt arra. hogy okkal mondhatjuk: az V. ötéves terv az infrastruktúra .fejlődésének jelentós időszaka volt. Korábban ilyen jelentős pénzeszközök, mint ezekben az években, nem álltak a tanácsok rendelkezésére. Az előző tervidőszakhoz képest fejlesztési célokra — figyelemmel a meg hátra levő tíz hónap várható teljesítésére — 4,1 milliárd forinttal többet fordítottak.. A tanácsok xazeSJkodásárj tehát az a jellemző, hogy az eimui'. években Csongrád megye fejlődésének legd namikusabb időszaka zajlott le. Végső soron azt A NAGY eredmenyt hangsúlyozhatjuk — utalt f-a hozzászólása további részében a megyei !»rács elnöke —.. hogy amenynyiben az ez évi célokat tal„ésítjük akkor sikerű! V ötéves tervünk ágazati és területi arányait; az ererte' i előirányzatoknak megfelelően megvalósítani és a legfontosabb célokat közelítőleg teljesíteni, sot egyes területeken túlteljesíteni. Ebben — számos tényező mellett — nagy szerepe volt a pártbizottságok. pártszervezetek irányilo-ellenőt ző munkajanak. gyakorlati operatív segitsegéne* valamint a kommunisták példamutatásának Az' erecitnények a párt és s kormány térségünk, megyénk. a megyeszekhely-város fejlesztését bizlosito politikájának talaján születtek. Joggal mondható, hogv erre s bázisra építhetünk a jövőben is. ily módon a part vezetésével megteremthető továbbra is fejlődésünk töretlen vonala Jelenleg kettős a feladat. Egyrészt az. V. ötéves terv hátralevő idöszakanak előirányzatait kell teljesíteni, másrészt folytatni a VI. ötéves terv előkészítő munkaIrtait Természetesen még nincsenek végleges' adatol;, de az már ma is látható, hogy a következő tervidő•znkban nem számíthatunk elvan dinamikus fejlődésre, mint a mögöttünk hagyott esztendőkben. Ebből következően szerényebb lehctösegek között kell elképzeléseinket kialakítani, a laltossag ellátásának eléri, színvonalát megőrizni, s ahol lehel továbbfejleszteni. Maris látható annak fontossága, hogv a tervezés sorún az igen/eket .szigorúan kell rangsorolni azt elérve, hogy a fontos mindig előzze meg a kevésbé lényegest, a sürgés A későbbre halaszthatót — nem is beszélve az olyan elemi követelményről, hogy kizaró'a? célszerű elképzeléseket szabad megvalósítani. Csak ii.ver. szemléletű tervezéssel vagyis egyik oldalon az eisőolegesség elvének érvényesítésével. másik oldalon a fejlődés dinamikájának bizonyos átmeneti vagy tartós visszafogásával. líorá obi elképzeléseink módosításával készíthetők reális tervek. A/ elsőbbséget ott kelj érvényre juttatni, ahol az alapigenyek jelentkeznek. Ilyen a lakásépítés folvtatása, az általános iskolai tantermek számáriak növeies<*. az egyéb gyermekintézmények. az egészségügyi ei!á'ás a szolgáltatások, a kereskedelem szinten tartása, illetve bizonyos mértékű fej. Itsztése. Mindeközben hasznosítani szükséges tartalékainkat, óvni mindazt, ami már megvalósult. célszerűen felújítva intézményeket. lakóházakat es mas objektumokat. Azt valljuk, hogy a tanácsi munka fő tartalma • j ivében is — a szocialista állam gazdasági-szervező, kulturális-nevelő funkciójából adódóan — a területfejlesztési és településpolitika! célkitűzések megoidásara irányuló törekvés. Ez a fö tartalma testületi szerveink es a szakapparátusok munkájának egyaránt. A továbbiakban a felszólaló, a tanácsi munka korszerűsitésének néhány kérdését elemezte. Szervezeti tekintetben kózségfiálózatunk és intézményrendszerünk meglevő adottságait alapul véve kétirányú volt a változás. Egyrészt centralizációs folyamat ment. végbe Szamos közős tanácsú község jött létre, községek v.trusokkal egyesültek. Szeged megyei városban egységet eiso fokú hatosagot alakítottunk lu, míg a művelő-