Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Péntek, 1980. március 21. 5 Lengyel Jánosné emlékére Törékeny, rendszerint fekete ruhában mutatkozó alakját még sokan fel tudják idézni Szegeden. Kilencven évvel ezelőtt, 1890. március 21-én született és gyermekkorát az alsóvárosi kisparasztok küzdelmekkel teli környezetében, korán munkába állással töltötte. Életének meghatározója lett, hogy egy már ifjúságában szocialista fiatalemberhez ment férjhez 1912-ben: Lengyel Jánoshoz, a szegedi munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakjához, aki a mozgalomnak szentelte életét 1906-ban és 1909-ben, mint a cipészek és bőrösök szakszervezetének tevékeny tagja, sztrájkok és tüntetések szervezésében vett részt amiért letartóztatták. A munkásdalárda alapítói között is ott találjuk, majd a MAV-hoz került mint altiszt és a proletárdiktatúra időszaka alatt a vasutasok képviseletében választották be a Szegedi Munkástanácsba, az akkor már francia megszállás alatt álló városban. Tevékenységeért az ellenforradalom felülke-. rekedése után az állami szolgálatból elbocsátották és börtönbüntetéssel sújtották. Családját a szűkös megélhetést nyújtó foltozó cipészségből tartotta fenn. Ismert, hogy Lengyelék a Szekeres u. 18. szám alatti lakásukon rejtegették Belocerkovszkij Antalt, aki a cári Oroszországból került Szegedre, s egyik alapító tagja volt a KMP szegedi szervezetének. Az ellenforradalom kopói halálra keresték. -Lengyelék és segítőtársaik szervezték meg a menekülését Bécsbe, ahonnan azután kikerült a Szovjetunióba. Lengyelék háza a szegedi szocialista mozgalom nevezetesebb tagjainak gyülekező helye volt nemcsak a családfő 1925. április 4-én bekövetkezett haláláig, hanem azután is. A családanya féltő szeretettel és körültekintéssel óvta elvtársait. Itt találkoztak Ladvánszky József, Gladics József, Dobó Miklós, Gera Sándor, Zocskár András, dr. Czibula Antal (miután a Tanácsköztársaságért börtönbüntetését letöltötte), Cseh Imre, Pestalics István, Deli Károly és még sokan mások. Itt cserélték ki híreiket, itt beszélték meg a teendőket. Ebben a környezetben nőttek fel Lengyel Jánosék gyermekei. Az anya és a gyermekek a szűkös anyagi helyzetben, a szervezkedés izgalmai között éltek. A család tagjai az anya irányításával részt vetteka Népszava terjesztésében, röpiratok eljuttatásában úgyszólván a felszabadulás időszakáig. Ilyen röpiratok voltak azok is, amelyek tudatták Ságvári Endre mártírhalálát, a keleti hadszíntér eseményeit vagy a Magyar Front felhívását Lengyelné életében nevezetes nap volt 1937. március 14-e, amikor a szociáldemokrata párt országos nőértekezletet rendezett a fővárosban. Lengyelné Papdl JúlláHarmadik szereposztás ? Nem először fordul elő, ha • színház (főleg az opera) több szereposztást készít és hirdet valamely bemutatójához. Hogy másoknak is lehetö6eget kínáljon — egyszersmind rangját igazolja —, s hogy legyen választék megbetegedések esetére, ne kelljen lefújni az előadást (mint előfordul az néha). Ilyen „túlbiztosított" produkció a szegedi Operában a Pillangókisasszony. Vezető szerepeit hármas, illetve kettős osztásban játsszák — nem oly gyakran persze, egész márciusban mindössze kétszer ment —, s szerda este alkalmam nyílt megnézni a harmadikat. Mit mondjak? Néhány apró, bosszantó intonációs hibát (Zilmmögőkórus) leszámítva ez az előadás tetszett legjobban. Szalatsy István dirigálása lélekzetelállító pillanatokat teremtett, a „helyén" szólt minden (végre sokan voltak a nézőtéren), s tanulságképpen több ponton bátorkodnék akár konzekvenciákat levonni — kár, hogy a Pillangó valamennyi előadásának birtokában nem tehetem, méltányosan. Anynyit mindenesetre: a produkciónak időre volt szüksége, hogy beérjen — ügy tűnik, pont ennyi időre. Aztán. Távol álljon tőlem bárkit megbántani, de a társulat vezető művészeinek ismeretében — akik a szegedi színház kenyerét eszik hosszú évek óta — cseppet sem véletlen, ha ez a „harmadik szereposztás" ígérte ab ovo az elsőt, az igazit Merthogy (a kisebb szerepekről most nem szólva) itt találni a hang alkatához leginkább illő Pinkertont Cso-cso-szánt, Sharplest, Susukit, Gorót. Nem mondanám hogy e szerepeket mások akár méltatlanul kápták volna = szó se róla, csupán az adottságok és sze repek találkozásának optimális esélyeit érzem itt biztatónak leginkább. Juhász József ugyanis (annak dacára, hogy nem teljesen egészségesen vállalta az előadást) pontosan az az ideális spinto tenor, akinek magasságai is adottak a szólam követelményeihez. Föltehetően fizikai állapotának tudható be, hogy Időnként forszírozott; mozgása, szerepjátéka eredendően szögletes, nyilván reridezőinstrukciók orvosolhatnák — mindettől függetlenül tőle kapni a kifejezésnek azt az expresszivitást, melytől a hallgató „libabőrös lesz", s amelytől elhihető Pinkerton férfias szenvedély, kalandortermészete és bűntudata, a maga komplexitásában. Tulajdonképpen Bálint Ilona Cso-cso-szán-ja is igen tetszett. Muzikalitása, a figura képlékeny megformálása láthatóan belülről fakad nála: megejtően szép pillanatai vannak. Mindazonáltal változatlanul nem értem, hogy ez a jeles kvalitásokkal rendelkező énekesnő miért építkezik következetesen befelé (minek utána Jó néhány elénekelt hangja „hallhatatlan"), min.t aki túlságosan szemérmes ahhoz, hogy kitárulkozzék. A jelenség énektechnikai összefüggéseire régóta gyanakszom (meszszebb ne menjek, a Melindafiaskó tipikusan példázza), ezért úgy hiszem, luxus a szegedi operajátszásnak, ha Bálint Ilona igazi képességeinek teljessége ennyi időn át valamiféle ok (ok)nál fogva rejtve marad. Sharples Gyimesi Kálmán, Susukl Gortva Irén, Goro Bárdi Sándor volt Ügyis, mint az előadás fent említett erényeinek érdemleges képviselői még. N. I. val képviselte a szegedi szocialista nőmozgalmab Az országos értekezleten Lengyelné egy új választójogi törvény alkotásáról szólott, amely a nőket is egyenjogúsághoz juttatná és beszámolt arról, hogy Szegeden a szegényebb néprétegekben tífusz- és vérhasjárvány dúl. Az értekezlet ismertetésére a Nőmunkás c. lap egy egész számot fordított. Lengyelné személyében a szegedi szocialisták méltó képviselőt találtak, aki a nőmozgaimat más társaival együtt megfelelően tudta képviselni. Az anyát és a testvéreket pótolhatatlan veszteség érte azzal, hogy Lengyel Ágoston a fronton meghalt. 1943-'ban pénzbüntetéssel sújtották, mert a Szovjetunió győzelmét hirdette társai között. A frontra vitték, ahonnan nem tért vissza. Az ítéletet az Ötös Tanács hozta az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló cselekmény indokából. Lengyel Ágoston az ítélet időszakában már katona volt. Csaba utcai lakásukat (Szekeres utcai házukat időközben eladták) 1944. szeptember 3-án bombatalálat érte és úgyszólván mindenük odaveszett. A felszabadulás után új körülmények között dolgozhatott Lengyel Jánosné Is. 1948-ig a MÁV szakszervezeti mozgalmában nőpolitikái munkát végzett. Ilyen tevékenységgel bízták meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége városi bizottságában is. 1957 után a Szegedi Fonalmentő Vállalatnál tevénykedett, ahol a pártalapszervezet egyik alapítója lett. Tevékeny, soha nem fáradó életének 1968-ban bekövetkezett halála vetett véget. A szocialista nőmozgalomban kifejtett áldozatos tevékenységére kegyelettel emlékezünk. Oltval Ferenc A munkásmozgalmi anyagok gyűjtésének megyei koordinálása Javuló bűforeflcüás A bútorellátás a múlt évvégéhez képest sokat javult, az előjegyzések teljesítése folyamatos és megkezdődött a készletek rendezése, feltöltése is — közölte csütörki sajtótájékoztatóján Czinege .Antal, a BŰTORÉRT vezérigazgatója. Elmondotta, hogy egyelőre nagy gond a választékhiány, jelenleg inkább a kárpitozott bútorok kínálata megfelelő, szekrénySorokból még nem tudják kielégíteni az igényeket. Az ellátás „helyreállítása'' közben megkezdték a bútorkereskedelmi hálózat szakosítását, amelynek során a termelés és az értékesítés közelebb hozása érdekében is közösen tartanak fenn bútorüzleteket az iparral. (MTI) A nemrégiben tartott megyei pártértekezlet, amikor értékelte öt év eredményeit, valamint meghatározta a feladatokat, többek között ezeket állapította meg: „Növekvő figyelmet fordítottunk a munkásmozgalom, a párt több évtizedes tapasztalataira, a gazdasági, társadalmi folyamatok dialektikus és történeti elemzésére. A párt és a munkásmozgalom történetének tanulságai mind hatékonyabban segítik a dolgozók politikai, erkölcsi nevelését. A párt, a KISZ, a tanácsköztársasági évfordulók méltó megünneplése, az intézmények névadásának hagyományápoló szerepe, az elhunyt kiemelkedő személyiségek születési évfordulóiról történő rendszeres és gondosan előkészített megemlékezések hozzájárultak nemzeti és munkásmozgalmi múltunk, haladó hagyományaink megbecsüléséhez, a dolgozók és az ifjúság szocialista hazafiságra és nemzetköziségre neveléséhez." Megyénkben már sok eredménye van a munkásmozgalom hagyományait feltáró és összegyűjtő munkának, igen jelentős a publikáció is. „Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből" címmel dokumentumsorozat kiadása kezdődött meg. Eddig három könyv jelent meg: 1917—1919; 1919—1944 és 1944—1945 kulcsfontosságú dokumentumait tartalmazzák. További kötetek vannak előkészületben. Figyelemre méltó tanulmánysorozat a „Csongrád mepve munkásmozgalma története" füzetek: életrajz-kötet ielent meg, amely a megye munkásmozgalma elhunyt kiemelkedő személyiségeiről közölt rövid ismertetéseket; Szeged és Vásárhely készülő monográfiái tartalmazzák maid a munkám-inzcalmi vonatkozásokat: Makón és Vásárhelyen megielent helytörténeti kiadványok. könyvek is feldolgozták e téma részleteit- a szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyveiben is ielenfek meg hasonló tanulmányok. úgyszintén az Oktatási Igazgatóság évkönyveiben is. Nagy mennyiségű írásos anyagot gyűjtöttek összemér a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett veteránok visszaemlékezéseiből, s ez a munka most is tovább íolyik. Megalakult a szegedi múzeum munkásmozgalom-történeti osztálya, amely gyűjti a tárgyi emlékeket és kiállításokat rendez. Ehhez a munkához kapcsolódik — a KISZ megbízásából — azoknak a fiatal történészeknek terve, akik Csongrád megye haladó ifjúsági mozgalma történetéről válogatott dokumentumkötetet, tanulmánykötetet és ajánló bibliográfiát terveznek megjelentetni. „A haladó ifjúsági mozgalom története a szegedi felsőoktatási intézetekben" témakörben is gyűjtő, szerkesztő munka folyik, s szintén kiadványt terveznek. Számtalan azoknak a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak a száma, akik diplomamunkájukként a munkásmozgalom egy-egy részterületét választják, vagy választották. Tehát mindezekből látszik, hogy ezzel a kérdéssel számos szerv, pártbizottság, egyetemek, levéltárak, múzeumok, tömegszervezetek stb., sőt egyéni kezdeményezés alapján is — foglalkoznak. A munka igen széles körű, de nincs kellően összehangolva Gyakoriak az átfedések. a visszaemlékezések és memoárok gyűjtése nem kellően tervszerű és hatékony. F.zért döntött úgy, a megyei párt-végrehajtóbizott" ság, hogy — a felső pártszervek útmutatásának megfelelően — „Munkásmozgalmi visszaemlékezések gyűjtését és publikálását koordináló megyei bizottság"-ot keli alakítani. A bizottságban kébviseltetí magát: a megyei pártbizottság pronaganda- és művelődési osztálya; a megyei pártbizottság Oktatási tgazeatósága: a megyei pártbizottság archívuma: a Csongrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya: a Csongrád megvei Levéltár; a szeged^ Móra Ferenc Múzeum; a szecedi Somoevikönyvtár: a Magyar Televízió körzeti stúdióia; a szegedi József Attila Tudományegyetem új- és legújabb kori magyar történeti tanszéke, valamint tudományos szociabzmus tanszéke; a Szegedi Orvostudományi Egyetem marxista tanszéke; a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola marxista tanszéke; a KISZ Csongrád megyei Bizottsága; a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa; a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága és a megyei visszaemlékezés-gyűjtő csoport vezetője. Ez a bizottság — amely dr. Németh Lajos elnökletével — nemrégiben tanácskozott, elfogadta 1980. évi programját, amely tartalmazza, hogy áttekintik a bizottságban részt vevő szervek és intézmények visszaemlékezés-gyűjtéssel kapcsolatos tevékenységét és javaslatokat tesznek az egyes intézmények konkrét tennivalóira. A bizottságba bevont szervek és Intézmények széles körét indokolja, hogy a munkásmozgalmi visszaemlékezések összegyűjtése politikai és tudományos jelentőségű feladat: közügy. A munkában tapasztalható lemaradás csalt széles körű és jól szervezett együttműködéssel, összefogással hozható be. Szükség van a visszaemlékezések gyűjtésének és őrzésének összehangolására, az eddig gyűjtött visszaemlékezések őrzési helyenkénti nyilvántartásba vételére. Ezenkívül a munkásmozgalom tárgyi emlékeinek felmérésére. javaslatok kidolgozására a közintézményekben történő elhelyezésükre és ezzel kapcsolatos egybehangolt fellépés biztosítására. Nem kevésbé frntos a visszaemlékezések publikálásával kapcsolatos előzetes véleményezés mego'dása sem. valamint az illetéktelen gyűjtések megakadályozása. Várható hogy a megyét koordinációs bizottság tevékenysége nyomán úi lendületet kap nemzet! történelmünk e fontos tertl'etéve! kancsolatos cvűitőmunka és tudományos, történeti publikáció. aminek nanu szerepe 'ehet a menne lakossána — mindenekelőtt nz (fiúság — szocialista szellemű, internacionalista nevel tt*hen. Rácz Lajos, a koordinációs bizottság elnökhelyettese II fűszerpaprika termelése Társulás számvetése, terve Tanácsülést tartott a szegedi fűszerpaprika termelő társulás tegnap, csütörtökön a mihályteleki művelődési otthonban. Értékelték a tavalyi év termelését, a költséggazdálkodás helyzetét és a rendszer idei tervelt. A megbeszélésen ott volt Hasitó Pál, a szegedi városi pártbizottság munkatársa, dr. Tóth Mihály, megyei főkertész és dr. Misa István, a TESZÖV titkárhelyettese is. Életkép FN-nel Szegeden, a Nagykörúton festik a gyalogosátkelő-helyet. Előbb a két szélét, aztán a közepét Szó, mi szó, kis torlódás támad. Háromnegyed három. Délután. A Szappanos utca és a Nagykörút kereszteződésében terelőkúpok védik a még friss festéket. A kis utca torkolatában személykocsik várják, hogy átmehessenek a körúton: Mögöttük pótkocsis ZIL, legalább 16 keréken. Másodpercek tellek, a két, „kicsi" csak nem mozdul. S ekkor a ZIL vezetője fürgén kipattan a fülkéjé. bői, összeszedi a terelőkúpokat, aztán visszaül, gázt ad. Jobbra kanyarodik, ke. resztül a még „harmatos" zebrán. A festéket mintha hernyó mászta volna. Esküszöm, a buszvezető, aki tanúja a fürge akciónak, majdnem eldobja a kormányt. Esküszöm, éh sem szeretnék többet ezzel a ZIL-lel találkozni. Az FN 82-40-es teherautónak ugyanis ERŐSZAK ül a volánja mögött. P. K. A rendszer gazdaságainak 222 millió 653 ezer forint volt az árbevétele tavaly paprikából A tavalyi terméseredményeket csak az eltérő művelési feltételeket számításba véve lehetett öszszehasonlítani: az öntözött területek termésátlagában kiemelkedő eredményeket ért el a Gorzsai Állami Gazdaság. hektáronkénti 149 mázsás átlagával. Hasonló jó termést takaríthattak be a száraz művelési területekről a középkötött talajú dorozsmai József Attila Termelőszövetkezetben: itt 133 mázsa volt a hektáronkénti átlag. A száraz művelésű, homoki kategóriában a forráskúti Haladás Tsz érte el a legjobb eredményt: egy hektáron 98 mázsa paprikát termeltek. A legjobb ágazatvezető és a legjobb növényvédő agronómus is a kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben tevékenykedett tavaly: a címeket Mihályfi Tibor ágazatvezetőnek és Veress Károly agronómusnak ítélték. Az elmúlt év tapasztalatainak számbavételekor külön értékelték a helyrevetett és a palántázott technológiát. A szikkasztók, szántók kihasználását. tevékenységét is értékeltek: a tavaly működött három szárító közül a pusztaszeri dolgozott a legjobban. A szárításkor a minőségi tényezőket kell előtérbe helyezni, s meg kell szervezni a szárítóberendezések folyamatos kihasználását. A tavalyi nyereséget — állapították meg — nem anynyíra közvetlen felosztásra, inkább a kutatásokra és a technológiai fejlesztésekre fordítják. Az idén folytatódnak a megkezdett kísérletek, céljuk: kialakítani a homoki gazdaságok speciális temelési módszereit, működésbe állítani a rotációs sorműveló kultivátort, megoldani a lomb alá permetezést A rendszer gazdaságai az idén is hasonló nagyságú területen termesztenek paprikát. A társulást eredményes munkájáért jó termelési rendszernek ismerték el. Különben a földeken már megkezdték a fűszerpaprika vetését, ültetését.