Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

4 kerékasztal i • rakunk össze, ráadásul úgy, hogy minden kazán más és más! Váróczi Andor: Hogy az előkészítési, beszerzési, v Ví anyagpótlási nehézségeket legyőzzük, három évvel a a postaláda melléklete Egy héttel ezelőtt beszélgetésre hívtuk szerkesztősé­günkbe azokat, akikről úgy véltük, lehet mondanivalójuk a Postaláda mai melléklete egyetlen témájáról: a szegedi táv­fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról, pontosabban az Északi városrészben lakók gyakori panaszaival kapcsolatban, őket, ii lakókat Pócz Nagy János, Frank Béla és Nyiri Barna képviselte, a városi tanács vb építési és közlekedési osztá­lyát Töloyesi Béla és Sziláflryí Ferenc, a DÉLTERV-et Mol­nár Ferenc, a szegedi beruházási vállalatot Napypál Mik­lós, a DÉLÉP-et Váróczi Andor és Kocsis József, az IKV-t Baczkó István, a varosgazdálkodási vállalatot Sisák Giza és Flczere László. Valamennyien olyan beosztásban dolgoznak, hogy vállalatuk, intézményük álláspontját fejthették ki a beszélgetésben, melyben szerkesztőségünket Pálfy Katalin műszaki átadás előtt, de után sem engedheti el a má­kivitelezés előtt kellene kap­nunk a tervdokumentációt. Molnár Ferenc: És akkor még több áttervezési meg­bízást kapna a DÉLTERV, mert Időközben... no, nem részletezem, milyen újabb problémák adódnának há­rom év alatt. Ficzere László: Az Időté­nyező fontosságára hadd mondjak egy példát. Febru­ár 3-a óta áll két berende­zésünk. Apró hibák miatt Most március közepe van, mindkét hiba fél óra alatt elhárítható lenne. Miért kell erre hetekig várni? Mi min­den ideiglenes megoldás­ba, még ha az nem is egyenértékű pótlék. bele­megyünk. csak menjen a fűtés. Ezért tényleg jobban össze kellene fognunk, a képviselte. P. K.: Az Északi városrész I/B építési ütemének fűtő­műve 2220 lakást lát el hő­vel és meleg vízzel Ennek a kazánháznak a hibái okoz­ták az utóbbi időben a leg­több panaszt, járjuk hát „körbe" ezt a fütőmüvet Flczcre László: A város­gazdálkodási vállalat 1070. májusában vette át a fűtő­művet Ideiglenes üzemel­tetési engedéllyel, hét si­kertelen műszaki átadás után, nyblcadszorxa, este hatkor, mivel akkor már lakták a lakásokat, s ez In­dok is volt, érv is, sürge­tés is. A négy kazánból ket­tő hamarosan üzemképtelen lett, s a gyártó, a Láng Gépgyár harmadik Javítá­si kísérlete még ma is tart. A maradék két kazán mű­ködik. Most még. Meghibá­sodásuk esetén — erre no­vemberben és februárban volt is példa — jelentős fű­téscsökkenés következik be — a lakások egynémely!­kében 18—17 fok van. Ak­kor a szavatossági jogok esetleges elvesztése fenye­gette a vállalatot, mégis elhárítottuk a hibát — sa­ját hatáskörben. Gyorsan. Nem kell magyaráznom: folytak a kazánok. Nagypál Miklós: Ezek a kazánok prototípusnak szá­mítanak, először Szegeden alkalmazták a gyakorlatban. Akkor jött rá a gépgyár, hogy helytelen technológiát használtak a homlokfalak samottozásakor. Hogy a pereskedést és a huzavonát kerüljük, egyetértettünk a hibái a kivitelezőt és az üzemel tetőt is érintik — a lakókról már nem is beszél­ve! Váróczl Andor: A szerelés utáni beszabályozásra gon­dol? Az a Ganz Műszer­művek mérései alapján ké­szült, s a meghibásodásokig eltelt idő nem kivitelezői hi­bára utal! P. K.: (A beszélgetés itt következő negyedóráját ol­vasóink engedelmével nem tolmácsoljuk: hozzáférhet-e a lakó a tolózárhoz, vagy sem, ronthat-e az egyébként sem pontosan beszabályozott rendszeren, vagy csak Igen csekély mértékben, \ van-e különbségi egy rossz szerelő és egy laikus lakó között, stb. — effajta kérdések fej­tegetése elvinne fő témánk­tól. A zárójelen belül azon­ban hadd Idézzek néhány mondatot mégis — kommen­tár nélkül: Tölgyesi Béla: Dobálhat­juk a labdát, a fő baj, sze­rintem csak az, hogy az egy­csöves fűtésrendszert nem is lehet Jól beszabályozni Nagypál Miklós: Adott kö­rülmények között ez igy igaz. De ÉVM-rendelet írja elő. P. K.: Az Északi városrész I/B ütemében csak egycsö­ves rendszerű házak van­nak? Kétcsöves nincs? Többen: De van.) P. K : Ezek a kazánok, vízelőkészítők, szabályozó­Javítással. Most azonban már szelepek olyanok, amilyenek. bírósági úton kell érvényt szereznünk az Igazunknak, hogy ugyanis a gyár soron kívül köteles elvégezni a samottozást P. K.: Más, — Jobb — ka­zán nem kapható? Molnár Ferenc: Ebben a kategóriában nincs más ha­zai gyártmányú. Sisák Géza: Egy másik technikai problémáról, rö­viden. Ezek a kazánok sem olyan minőségű vízzel üze­melnek, mint amilyennel kellene. A nagykanizsai gép­gyár vízelőkészítő beren­dezése ugyanis „túlautoma­tizált "nak bizonyult... Nagypál Miklós: :.: és ezért a bíróság kötelezte ti gyárat, hogy kézi vezérlésű­re, tehát megbizhatóbbra alakítsa át A próbaüzem február 26-án kezdődött... Flczere László: ;,; a ki­látások, az első tapasztala­tok nem túl kecsegtetőek. A bírósági szakértő maga meg­mondta: ha ipartelepet fűte­nének igy, régen leállították volna a berendezést. A szük­séges vízelőkészítés hiá­nya ugyanis nem csupán a kazán, hanem az egész rend­szer egyidejű csődjét okoz­hatja — nem tudni, fél év, vagy két év. vagy tíz év múlva. P. K.: A Láng gépgyárlés a nagykanizsai berendezések S mert ezt csak mentség­ként említhetjük, fordítsuk arrafelé beszélgetésünket: mit tehetne mégis például a DELÉP? Kocsis József: A terveket akkor kapjuk, amikor már kezdeni kellene a szerelést A kivitelező megrendeli a szükséges anyagokat A be­ruházó, elismerve a terv­szállítás késedelmét, egy csomó anyag beszerzését (fő­leg a külföldről érkezőkét) magára vállalja, illetve együtt töprengenek: milyen anyaggal helyettesíthetik a nem kapható, két év múlva megérkező (sok még a va­riáció) betervezettet. Példa erre Felsővároson van: ma is érkezett olyan anyag a 99 százalékban már kész fűtő­műhöz. ami a biztonságos üzemelést szolgálja. Magya­rán: a lakásépítés üteme mindig gyorsabb, mint a fű­tőműveké. Meg kellene for­dítani. P. K.: Kin múlik? Kocsis József: Mindannyi­unkon, akik Itt ülünk. Nem akarom a generálkivitelező vétkeit kissebbftenl, de ma legalább tfz vállalaton mú­lik. milyen lesz egy fűtő­mű. Mintha az Autóker al­katrészkínálatából kellene egy egyedi gépkocsit össze­rakni. Mosolyognlvaló öt­let Márpedig ma Szegeden egyedi „kazánjárműveket* slk kezét a kivitelező és az üzemben tartó. Sisák Géza: Jó. hogy ez együttműködés szóba került. Miután Jobbára idő előtt vesszük át a fűtőmflveket, az átadás után szinte át­járóház mindegyik. Három­négy cég emberei nyüzsög­nek még — úgy mondjuk ezt: hiánypótlás —. csak egy műszert tesznek fel, csak egy üveget cserélnek, csak festik még a falat... Nagypál Miklós: És elő­fordul, hogy egymás kerül­getése közben akadályozzák is egvmás munkáját! Hogy engedhetnek be akkor a fűtőműbe idegen céget, ha minden tolózár, minden mű­szer mllliméternyire pontos állásáért a városgazdálkodá­si vállalat a felelős? Sisák Géza: Elméletben nem kellene beengednünk senkit. De ha X-nél nyolc hónappal a beköltözése után hideg van. akkor a DÉLÉP garanciális részlegét hiva­talból be kell engednünk. Baczkó István: Nekünk az az érzésünk, az utóbbi idő­ben azért jóval kevesebb a panasz, legalábbis ml az IKV-nál így érzékeltük. A lakóépületeken belül tu­lajdonképpen elégedettek va­gvunk a szerelés minősé­gével, ma már elképzelhe­tetlen olyan eset. mint né­hány évvel ezelőtt Tarián­ban. hogy az IKV másfél­kétmillió forintot költött a házon belüli vezetékek át­építésére. Sisák Géza: Egy biztos. Mi egyetlen fűtési szezon­ban másfél millió forintnyi engedményt adtunk. A szám­lák most készülnek, de a mutatóba hozottról idézhe­tek: van olyan nap, ahol százszázalékos engedményt adtunk, van, amikor ötven­százalékos mérsékelést. P. K.: De ha ez nem de­rül ki a számláról, a lakó nem nyugszik megl Flczere László: A rende­let szerint a fűtési díjat elő­re kell fizetni. Nálunk az adott hónap közepén viszik a számlákat, az engedmény azonban csak a hónap vé­gén mutatható ki. Ezért mindig a következő havi számláról olvasható le az engedmény nagysága. És le­olvasható. hiszen a fűtési díj „normális" esetben mindig állandó összeg... P. K : Változatlanul úgy érzem: a lakók tájékozta­tásával még mindig nincs minden rendben! Sokan pa­naszolják, hogy küldözgetik őket, nem tudják, ki az Iga­zán illetékes beköltözés után, két év múlva, IKV­házban, vagy OTP-lakás­ban. Baczkó István: Az ingat­lankezelőhöz tartozó házak esetébén jelenleg a műsza­ki átadástól (illetve az úgy­nevezett hiánypótlástól) szá­mított egy évig a kivitelező a felelős a beszabályozásért. A garanciális iroda a Víz­torony téren van. Az egy év letelte után —. mivel az IKV-val szerződést kötött — a városgazdálkodási vál­lalat dolga a karbantartás. A hibabejelentés helye a Csongor tér. Igenám. de ha elhúzódik a hiánypótlás, s a városgazdálkodási vállala­tot még nem, a kivitelezőt már nem kötelezi a szerző­dés, akkor az IKV még min­dig létező karbantartó cso­portja javít —, s így már hárman vagyunk. P. K.: Sok bába közt pe­dig., „ Tölgyesi Béla: Ebből ered a küldözgetés, a felelősség áthárítása, megtoldva azzal, hogy a panasz elhangzása­kor még nem tudni, laká­son belül, a házbeli hőköz­pontban, vagy a házon kí­vül van a hiba. Ezért az IKV kezelésében levő há­zak, lakások, de a szövetke­zeti, illetve OTP-s házak lakólnak érdekét is szolgál­ná, ha a műszaki átadás pil­lanatától a városgazdálkodá­si vállalat távfűtési főosz­tálya üzemeltetné. javíta­ná, ellenőrizné a teljes fű­tési rendszert. Sisák Géza: Erre bennünk megvan a készség. A ta­pasztalatunk azonban az, hogy a lakásszövetkezetek, OTP-közösségek nem szí­vesen fizetik ki az évente és légköbméterenkénti 13 fil­léres karbantartási átalányt, amíg nincs nagy bajuk a fűtéssel. Amikor majd öreg­szik a ma még jó rendszer, nekünk nem lesz érdekünk­ben átvenni... Tehát, va­lamiféle egységes módszer kellene, mert azt mi sem tartjuk helyesnek, hogy egy lakó olykor az ötödik he­lyen tudja meg, kihez is tar­tozik a panasza. Szilágyi Ferenc: A városi tanács végrehajtó bizottsága egy tavalyt határozata sze­rint június 30-ig az összes érdekelt vállalat, intézmény részvételével javaslatot kell kidolgoznunk a szegedi táv­fűtés és melegvíz-szolgálta­tás gondjainak megoldásá­ra. Ott ezekről a szervezet­lenségekről is szó lesz majd, de a kérdést tágabban ér­telmezzük: a műszaki ter­vezői előírások, az épület­szerkezetek, az ajtók, ab­lakok, az úgynevezett ké­ményhatások Is terítékre ke­rülnek. A hogyan továbbra kell majd válaszolnunk ak­kor. P. K.: Szerkesztőségünk szerette volna, ha ez a ke­rekasztal-beszélgetés is a lakók érdekelnek képvisele­tében szól a további kilá­tásokról. Vagyis: nem csu­pán a tájékoztatás rendsze­rességének ígéretét, a fűtési díjak méltányos csökken­tését volna jó hallani, ha­nem azt is. mikor lesz fo­lyamatosan meleg víz az Észa­ki városrészben, mikor ér­hető el a lakásokban az egyenletes hőfok.., Sisák Géza: Ami a tájé­koztatást illeti: a hibabe­jelentésekről volt szó. s ha a városi tanács segít meg­győzni az érdekelteket, raj­tunk nem múlik, hogy a jól működő fűtőműveket elké­szültük pillanatában át­vegyük, s onnan kezdve Iga­zán minden szál vállalatunk kezébe futhasson össze. A tájékoztatás másik része a számlákkal, díjcsökkentéssel volt kapcsolatos. ígérjük, a kazánnaplókat újra felül­vizsgáltatjuk, s azok alapi­ján döntünk a kedvezmény mértékéről. És, ha ezután ls vita lenne köztünk, ám vi­tatkozzunk, győzzük meg egymást. Nagypál Miklós: A peres­kedéstől csak a legvégső esetben várjon jót az em­ber. Most az I/B ütem ka­zánjai ügyében reméljük, ha­marosan jó hírt kapunk: hogy a soron kívüli javítás befejeződött, s működik mind a négy kazán. S mire majd működik, a Láng gép­gyárnak talán lesz szerviz­hálózata i6 — enélkül ugyan­is nem adhatná el a kazá­nokat. Aztán szólnom kell arról is, hogy határidőre ki­erőszakolt lakásátadások olyan helyzetet teremtenek, amelyben elvesznek a fele­lősök ... P. K.: De a lakótelepen élőket aligha érdekelheti, pláne vigasztalhatja, hogy a megbízók, beruházók, ter­vezők, kivitelezők, üzemel­tetök, karbantartók érdeme­vétke mekkora: a lakónak nem szakaszosan viszik a számlát, mint a cső a meleg vizet...1 Molnár Ferenc: Ami a tervezők felelőssége ebből, azt vállaljuk, s készek va­gyunk a kivitelezővel, üze­meltetővel együtt megnézni, hogy az egyes lakások egye­di hibáit miként lehetne a leggyorsabban megjavítani. Sok helyen ugyanis egé­szen kis változtatás hozhat nem várt eredményt. Végül: egy ..aprócska" dologban egyezzünk meg: ha kl-ki a maga dolgát — mi sem va­gyunk kivételek! — becsü­lettel elvégezné, kevesebb lenne ám a panasz! És az a téma is megérne egy önálló beszélgetést, hogy takaré­koskodni a lakásépítésben is csak ésszerűen szabad. Ha az úgynevezett háttéripar olyan, amilyen, megfontolan­dó, nem lenne-e a kevesebb — több. Kocsis József: Sok szó esett itt a garanciális javí­tásokról ls — ígéretül a Jö­vőre, hadd hivatkozzam a múltra: gyakorlatilag nem volt olyan eset, hogy a DÉ­LÉP — még garanciális időn túl is — ne orvosolta vol­na a panaszt, közösen a városgazdálkodási vállalat­tal. A jelenlevők tudhat­ják: a fűtőművek Szegeden igen gyorsan készülnek — az Északi I/B-ütem fűtőmű­vének 1978. december 8-án még tervmódosító tárgyalá­sa volt, s december 18-án fűtenie kellett —, s ez a gyorsaság nem feltétlenül jár előnyökkel a DÉLÉP számára sem. P. K.: A hibalehetőségek felsorolását nem folytatva, ezen a ponton zárjuk le a beszélgetést azzal, hogy la­punk továbbra is szívesen venné, ha a lakók érdeké­ben szóra bírhatná az ille­tékeseket. Kérem az olvasót, bocsás­sa meg a kerekasztal-beszél­getés jegyzőjének, hogy a résztvevők közül éppen a legtekintélyesebb vendége­ket. a közvélemény, szoro­sabban az Északt városrész­ben közvélemény képvi­selőinek szavait mindeddig nem idézte. Ennek két oka van. Egyrészt meg vall hat­juk: a panaszosokat ko­rábban már idéztük a Pos­taládában, s azért hívtuk meg éppen őket, mert már ismerősök voltak — pana­szaik mindenképpen. Pócz Nagy János azzal lett is­mertté. hogy az ő lakása minden titok nyitja. Ha ott hideg van, másutt is fáz­nak. Ha ő szellőztet, másutt ls a csövekbe bújik a kis­ördög — ez utóbbi ritkán fordul elő. Frank Béla la­kóbizottsági elnökként tol­mácsolta szomszédai pana­szait — főként a melegvíz­szolgáltatást furcsaságaival kapcsolatban. Nyírt Barna pedig azt, hogy az Ide-oda küldözgetés, levelezgetés eredményez ugyan némi me­leget, 30 százalékkal mér­sékelt számlát, de ember legyen, aki győzi kitartás­sal. Az igazságnak tartozom még azzal is, hogy elmon­dom: három meghívott „la­kó"-vendégünkkel együtt a legnagyobb megértéssel hall­gattuk a távfűtés Illetékesei­nek hozzászólásait, nem egy esetben vitáját is. Megértés­sel, mert jó néhány kérdés­ben eddig valóban, nem tá­jékoztattak bennünket — nem hallgatjuk el: magunk is lehettünk volna kíván­csibban —, de az összefüg­gések megismerése most jot tett eddigi értetlenségünk­nek. Távfűtött lakások la­kóiként, vagy csak együtt­érző városlakóként ls fel­tesszük hát a kérdést: miért nem tekintenek tehát — s nem csupán ebben az egy, távfűtési témában — fel­nőttnek, partnernek bennün­ket? Olyan társnak, akinek nyugodtan meg lehet mon­dani kendőzés és kertelés nélkül: mit miért nem le­het, hogyan kellene, de most csak így tudjuk stb.? Ebben a beszélgetésben olyan gondolatok ls elhang­zottak, amelyek most a ter­jedelmi határok áldozatául estek. De érdemes legalább említeni közülük néhányat, most, hogy már a kerekasz­talforma szigorúbb szabályai nem kötnek. Molnár Ferenc, a DÉLTERV igazgatóhelyet­tese — nyilván nem most először — vetette fel: üzem­biztosabb, takarékosabb meg­oldás lenne, ha központi erő­mű táplálná a lakótelepi hővezetékeket. De tudomá­sul kell venni, hogy —csak jelképesek a számok! —ha­marabb van százszor egy fo­rintunk, mint egyszer száz. S az ezzel járó hátrányokat ls vállalni kell. Más kérdés — és ez már Tölgyesi Bélá­nak, a tanácsi osztályvezető­nek a megjegyzése —, hogy ezek nem tekinthetők védő­pajzsnak. amelynek kényel­mes a menedéke... Nagy­pál Miklósnak, a szegedi be­ruházási vállalat főmérnöké­nek egyik elgondolkodtató megjegyzése kívánkozik még idd: a sajtó nyilvánosságát is alkalmasnak tartja arra, hogy a Láng gépgyári kazá­nok ügye végre — és gyor­sabban — rendeződjön..! Amiben az az elgondolkodta­tó, hogy nyilvánvalóan orszá­gossá nőhető gond prototí­pusát alakította ki az élet most Szegeden — s vajon Postaládánk melléklete el­jut-e időben a minisztérium­ba, a Láng gépgyárba, Nagy­kanizsára, ahhoz a svájci partnerhez, aki majd a fel­sővárosi II. fűtőmű szabá­lyozására érkezik Szeged­re. Mikor is? Három hónap múlva? Arról a „borotvaéles" helyzetről is csak futólag emlékeztünk meg a beszél­getésben, amikor a most még működő két kazán egyi­ke ls leállt. Ki ilyenkor a felelős? „Én" — mondja Sisák Géza, a városgazdál­kodási vállalat főmérnöke—, „a lakók joggal tartják úgy, hogy én. Végül is, állandó üzemeltetési engedély nél­kül üzemeltetünk kazáno­kat" Ki a felelős? Beszél­getésünknek nem ez volt a célja, de lehetetlen is lenne megállapítani. Kérem az ol­vasót, fogadja el mai „ke­rekasztalunkat" annak, ami­nek szántuk: kérdésfelvető, gondolatébresztő, oknyomozó beszélgetésnek. S hogy ilyen találkozásra szükség van, azt mi sem bi­zonyltja jobban, mint hogy minden meghívottunk üdvözöl­te a kezdeményezést, s tucatnyi, ugyancsak kerekasztalra illő témát ajánlott. Várospolitikai érdeklődésű emberek lé­vén valamennyien, akik rovatunkat olvasni szokták, hadd jelezzük előre: tervezzük is, hogy egy-egy aktuális kér­désről az érintettek bevonásával tájékoztatjuk olvasóinkat A Postaláda mellékletéhez témaötleteket szívesen fogadunk, s időben jelezzük is majd, mikor, kiket hívunk vendég­ségbe kerékasztalunkhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents