Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Péntek. lí)SO. március 21. 3 Születésének 75. évfordulóján József Attilát ünneplő események Á József Attila születésé- riál emlékmüvénél. nek 75. évfordulóját mélta- Ugyancsak ünnepélyes ko­tó, ünneplő eseménysorozat­ról tartottak sajtótájékozta­tót csütörtökön Budapesten, a Vörösmarty téri kulturális Írók Szövetsége és a Csöng központban. Tóth Dezső rád megyei József Attila­kulturális miniszterhelyet- emlékbizottság április 14-én tes, a József Attila-emlék- és 15-én. szorulásokat és megemléke­zéssorozatot rendez Szege­den és Makón a Magyar bizottság titkára bejelen­tette, hogy a központi em­lekmüsort április 10-én a József Attila Színházban rendezik meg. A Mező Imre úti temető­ben április 11-én 11 órakor koszorúzási ünnepséget ren­deznek József Attila sírjá­A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és iroda­lomtudományok osztálya és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ez év szeptember w Édesség —­húsvétra Az édesipar felkészült a •húsvéti ellátásra, megfelelő mennyiségű cukorkát, to­jásdrazsét, csokoládét és különböző méretű csokolá­dé figurát adott a kereske­delemnek, összesen 840 ton­na mennyiségben. A cso­koládé figurákból exportra is szállított a külkereskede­lem, angol, NSZK-beli, ka­nadai és svéd édességbol­tokban állnak a polcokon a Budapesten gyártott csoko­ládé nyulak és bárányok. Az üzemek már a húsvéti Örökségünk:Szeged 1. Értékeinket óvjuk 29-én és 30-án József Attila szezon utáni hazai és kül­tudományos ülésszakot ren- j földi rendeléseken dolgoz­dez. (MTI) i nak. Jó zárszámadás Dorozsmán Jó évet zárt a kiskundo- kalmazkodni tudjanak a meg- szép. hosszú őszön jó termést rozsmai József Attila Tsz. változott körülményekhez. A betakarítaniuk, ami alapot ad Nyereségük megközelíti a szokottnál többször kapcsol- az idei gazdálkodáshoz is. 6 millió forintot, vagyonuk ták be az öntözőberendezése- Hasonló helytállással, terv­pedig a 100 milliót.. Mindez ket és rögtön abbahagyták szerűséggel elérhető, sőt túl az összefogásnak, a tagok üzemeltetésüket, amikor nem is teljesíthető a 6,5 millió lelkiismeretes munkájának, a volt rájuk szükség. Jól vá- forintos árbevétel, amelyet vezetők helytállásának kő- lasztották meg az időt a pa- fűszerpaprikáért kaptak, szönhetö. lántazáshoz, s idejében meg­Megbeszélték a tagokkal a kapálták, gyomirtózták a vezetők, hogy idejében al- paprikaföldeket Sikerült a Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön ülést A testület megtárgyalta tartott Szegeden a KISZ és elfogadta a megyei KISZ­Osongrad megyei bizottsága, szervezetek párttaggá neve­Kulcsár Péter megbízott el- lő tevékenységéről, valamint só titkár vezetésével. A ta- az idei tanácstagi és ország­nacskozáson reszt vett és gyűlési képviselő választó­felszólalt Gyárfás Mihály, a sok KISZ-es feladatairól megyei pártbizottság titka- szóló beszámolókat. Szemé­ra. Ott volt Kiss .János, a lyi kérdésekben is dön(.ött a KISZ KB megyei instruljé' bizottság. Tagjává választot­tora es Nemes Ildikó, a ta Zeleiné Horváth Sárát, KISZ KB tagja is. a megyei úttörőelnököt. KISZ-díjak Az iden harmadik alka- megtartott ünnepségen Ma­lommal jutalmazta az ifjú- rólhy László, az MSZMP sági szövetség KISZ-díjjal a Politikai Bizottságának tag­Nemcsak a „piros arany" hozta a pénzt a dorozsmaiak kasszájába, szőlőből és nap­raforgóból is szépen árultak. Csaknem 3 millió forint ár­bevételük lett ebből a két növényből. A tegnapi közgyűlésen Szitás Ágoston elnök a ve­zetőség beszámolójában el­mondta. hogy a tavalyi jó eredmények a lelkiismeretes munka következményei. Ko Két Szegedünk van. Az egyik házakból áll, utcákból és terekből, de ide vehetünk minden sarkot és szögletet, kaput és kilincset, kis és nagy ablakot, egyszer volt építészek csipkefinom játé­kát és veretes alkotását, ré­gen híres parkokat, ritka és szép fákat, apró bokrokat is. A másik Szegedet az a ren­geteg ember adja, aki a há­zakban él, az utcán rohan, a parkban lassit egy kicsit, és minden fától külön búcsú­zik. ha megfontolt vagy fon-' tolatban lények kezet emel­nek rá. Akkor is Szegednek mondom ezt a sok embert, ha tudom, hogy más vidéket vall belőlük sok elteledhe­tetlenül kedves szülőföldjé­nek. Van, aki dicséri ezt a népet megfontoltságáért, van, aki szapulja lassúságáért, de senki nem tagadja, hogy a szegedi embernek vannak jellemző vonásai, miként há­zainak is. Az a gondolat sen­kiben nem merül föl, meg­érdemli-e lakóit a város, legföljebb az, a lakók meg­érdemlik-e — becsülni tud­i ják-e — városépítészetünk ' elvitathatatlanul nagy érté­két. Ez az utolsó mondat kötet­re rúgó más kérdést hajtana ki magából, ha elkezdenénk táplálni egy kicsit. Egyetlen | kis sejtjéből nagy fát tud­nánk földajkálni, mert a megbecsülés, a védelem vagy a megbélyegzésnek is rossz, de sokszor igaz hanyagság annyiféle talán, ahányan lak­juk. összébb kell húznunk a pupillánkat, hogy a renge­gondoltam. Az energiataka­rékosságot, úgy látszik, bele­táplálták már a tervezők vo­nalzójába. Azt mondják, a vastag falak, .a dupla ajtók­ablakok és a padlások sok­kal jobban tartják a mele­get, mint a széltől átfútt pa­nelházak. és ha sok évre gondolunk, arra kell szavaz­nunk. hogy maradjanak meg a régi házak. Elhangzott olyan vélemény is, amit másfajta városszeretők min­dig buzgalommal emleget­nek-: Szeged történelméből, a város arcából őrzünk meg egy darabot, és magunkat becsüljük vele. ha utódaink­nak is meghagyjuk. Történelmünk ez a város­mag? Alig 70—100 éves há­zakról van szó. Őrzi viszont azt a hatalmas összefogást és igyekezetet, amely alig négy év alatt nem újjáépíteni, ha­nem sokkal szebbé, korsze­rűvé tudta tenni Szegedet. Megálltunk egy kicsit, mert belegondolni is nehéz mai ésszel, hány kőműves, ács, mallerhordó és cserepes ve­rődött össze akkor a Tisza partján. Most is mentegeti magát az építőipar, azért nem tud kifogástalanul épí­teni, mert sokféle emberrel kell dolgoznia. Eiztosan igaz, de akkor talán többen vol­tak itt, többfélék is voltak, föltétlenül keresni akart min­denki akkor is, kezük nyo­mában mégsem maradt hé­zag az épületeken. Hamisítatlan építészi érv a megőrzés mellett, hogy sza­náláshoz nem elég, ha tönk­rement egy ház. erkölcsileg is el kell avulnia. Szeged korszerű városszerkezetet ka­pott, minden a helyén van, középületei meghatározzak a városképet. Műszakilag meg­koptak ugyan az épületek, mert hosszú idő óta nem fordítottunk gondot a rend­szeres . karbantartásra. Érté­keinket óvnunk kell minden­képpen, az eddigieken túl azért is, mert hasonló értékű városrészt sokkal drágábban tudnánk építeni, mint ameny­nyibe a tagadhatatlanul drá­ga újjáépítés kerül. Áldják az építészek elő­deik kezét, mert megmen­tették a Dömötör-tornyot, mert sokóig őrizték a vizet túlélt házakat, sőt beillesz­tették ezeket az egységes vá­rosszerkezetbe, kötelességük­nek érzik, hogy féltő gond­dal vigyázzanak minden ké­sőbbi értékre is. Természetesen figyeltünk az idegenforgalom érdekeire is. Bajban lesznek utódaink, ha változatosságot keresnek majd egyik vagy másik vá­ros új övezeteiben. Szeged híre most is jó. ázsiója még följebb megy idők múltán — de alapvető szejnpont az maradt, hogy az egyik Sze­ged — a lakók — maguknak őrzik a másikat, mert ők élnek benne. Horváth Dezső 35 éven aluli fiatalokat. ja. a KISZ Központi Bizott­letve ifjúsági kollektívákat, ságának első titkára ny új­akik több éven át példaadó totta át. Az ünnepségen ott tevékenységükkel, az ifjúság volt Aczél György. a Mi­közművelődésében végzett nisztertanács elnökhelyette­nevelo. irányító és szervező se, Övári Miklós, az MSZMP munkájukkal, kiemelkedő Központi Bizottságának tit­alkotó és előadói tevékeny- kára, a ségükkel járultak hozzá a tagjai, valamint a kormány fejlett szocialista társada- több tagja, továbbá politi­ra tavasszal előkészítették a ! te§bo1 körülölelhessünk ak­ialajt, gyorsan elszórták a kora területet ameKkorat be­műtrágyát, ideiében perme- szélgeto szóval fogni tudunk, tezték, gyomirtózták a tábla- • Bu's:'ke lehet Szeged minden kat. Nem volt különösebb lak°la ana a "ehany éve fennakadás az aratásban sem, , kezdődött nagy munkara. ezért hasznosítani tudták ! amely utcáról nezye valosag­másodszorra is a gabonaföl-' Bál loUamasziot a ^romlasba a-i—, I ha.jlo regi hazait. Huzzuk jol , alá. .hogy utcáról nézve, hi­Annál több gondjuk ado- ' dott ősszel. Bár jól jött a szövetkezetnek, hogy 300 va­gon fűszerpaprikát takarítot­tak be. de sok volt vele baj. Nem haladtak úgy szedéséve!, ahogy szerették I belső újjászületése is. Jó len­Naponta 30 ezer doboz szen sokan mondták, hogy ez a legnagyobb szabású kira­katversenyünk. Néznénk ba a kapuk alá vagy a lépcső­a j házakba! Nem sokkal utána a ! elkezdődött néhány épület volna. De a jó szervezés, összehangolt munka átsegí­tette a közösséget a nehéz­ségeken. A betakarítással ne, ha egyszer erre a mun­kára is büszkék lehetnénk. Három építészt — Bako­nyi Tibort, Eszenyi Aladárt egy időben kellett 470 hek- , és Radics Lajost — kértük taron elvetni a gabonát. lom építéséhez. A magas elismeréseket csütörtökön a kai, társadalmi és kulturá­lis életünk számos más ve­KISZ KB székházában zető személyisége. Fiatal dolgozók kitüntetése Az egészségügyben, a köz- nő (Kistelek), Papp Mária művelődésben és az okta- tanár (Nagylak), dr. Piri tásban kifejtett eredményes Jozsefné iskolatitkár (Sze­tevékenységük elismeréséül ged), dr. Szűke Petemé ta­fiatal dolgozókat tüntettek nár (Üjszentiván) és Sine­ki tegnap, csütörtökön a ger Julianna napközis cso­Csongrád megyei tanács portvezető (Szentes), epületében. Az ünnepségen reszt vett Vántus Istvánná, a megyei pártbizottság mun­ka tai-sa. dr. Szántó Tivadar. a városi pártbizottság osz­tályvezetője, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese és Lele Az egészségügyi miniszter dicseretben részesítette Asz­talos János szakmunkást (Hódmezővásárhely). Bikádi Sándor szakmunkást (Szen­tes). Budai Erika röntgen­asszisztenst (Szeged). Fábián Mária ápolónőt (Szentes), István, a KISZ megyei bi- dr. Hódi Imre sebész szak­zottságának megbízott titka- orvost (Szentes). Nyiczó Ol­ga csoportvezetőt (Szeged), Szabó Ternyék Edit orvosírnokot Nem volt zökkenőmentes az ú i ja a termelőszövetke­zetnek — mondták a fölszó­lalók a közgyűlésen. Meg­alakulásakor mindössze 390 Politikai Bizottság | holdon 54 család dolgozott. Azóta harminc esztendő alatt erös gazdasággá fejlődött. A szövetkezet több egyesülés után. 1970 óta gazdálkodik a mostani területen. Évről év­re növekedtek a termésátla­gok. és több lett. a tagok jö­vedelme is. A tavalyi össze­sítés szerint az átlagos havi jövedelem 3 ezer 958 forint volt. A téeszben 34 traktor, 6 kombájn, 16 gépkocsi és még több gép a biztosíték arra, hogy az idén is ered­ményes esztendőt zárjanak. Ehhez reális terveket hatá­roztak meg maguknak. A tegnapi közgyűlésen — amelyet a téeszközpontban tartottak — ott volt dr. Boda Sándor, a városi pártbizott­ság munkatársa is. ra is. A kitüntetéseket G. László, a megyei tanács (Hódmezővásárhely), Tólhné elnökhelyetlese nyújtotta Csalordai Sarolta védőnőt át. A kulturális miniszter Kiváló Munkáért kitünteté­(Szeged), Tóth Edit labor­asszisztenst (Szeged) és Tóth set kapta Kőhegyi András- Zsuzsanna szülésznőt (Hód­né, a Csongrád megyei Mo- mezővásárhely). znizemi Vállalat utókalkulá- Az ünnepség végén a ki­meg. beszélgessen velünk a belső fölújításokról, hiszen néhány ház sorsa egy időre a kezünkbe tétetett. A prak­tikus észjárású emberek kö­zött tartjuk számon az épí­tészeket. a praktikum pedig sokszor eljut olyan végletek­j be is. hogy érdemes egyálta­1 Ián vergődnünk a régi há­zakkal? Tudom, megborsód­zik sokunk háta a puszta kérdéstől, de föltettem: jó erös földgyalu nyomában nem tudnánk olcsóbban több lakást építeni a helyükre? A legvadabb kérdésre is föl­mentés érkezett: valószínű, hogy nem. bár sok ágát kéz­be kellene vennünk, ba egy­általán fölmerülne döntésre jogosult ember fejében. A házgyárak ontani tudják a lakásokat, de foghíjra nem lehet behúzni őket még ci­pőkanállal se. Ahhoz daru kell, a darunak sín, a szál­lító autóknak terület — va­lószínű, hogy kiverné a hi­deg veríték az építőket, ha sorozatban kapnák az ilyen megbízásokat. Szóba jött néhány olyan érv is, amire most nem is | Az ország minden részéből érkeznek megrendelések a Csongrád megyei Papirfeldolgozó Ipari Szövetkezet szegedi ! (lobozkészítö részlegébe, ahol NDK-gyártmányú automata ! magasnyomógép festi a dobozokat. Naponta 30 ezer darab készül cl. Képünkön: munkában a festőgép Ülést tartott a járási pártbizottság 0 Úttörőcsapat névadója Szegeden tegnap, csülör- Pártja 1919-ben megalakult tökön bensőséges ünnepsé- szegedi szervezete titkárá­gen kapott nevet az Odessza nak, a direktórium tagjának Il-es számú általános iskola nevét vette fel. úttörőcsapata. Az esemé- A névadáson jelen volt nyen részt vett dr. Szántó Ti- Udvardi János fia, Udvardi vadar, a Szeged városi párt- József és családja. Az út­^ _ _ bizottság osztályvezetője is, törőcsapat zászlajára szala­tora Miniszteri^ " dicséretet tüntetettek* fogadáson vettek [ valamint a városi tanács és got kötött Udvardi József. A vett at Bocsor Ede tanár részt, ahol dr. Müller Jó- i az úttörőszövetség képvise- zászlóra kötött szalag föl­' zsefné. a megyei tanács osz- 1 lője. Az iskola úttörőcsapata irata Udvardi János hűsé­tályvezetöje mondott po- i Udvardi Jánosnak, a Kom- gét a párthoz, a néphez ál­J mumetak Magyarországi lítja követendő példaként. (Hódmezővásárhely). Hajdú Judit tanar (Hódmezővá­sárhely), Kovács Palnc ovo- hárköszóntőt, Tegnap, csütörtökön ki­bővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bi­zottsága a járási hivatal ta­nácskozótermében. A ta­nácskozáson részt vettek a nagyközségek és pártvezető­ségek titkárai, gazdasági ve­zetők. szocialista brigádok vezetői. Dr. Somogyi Ferencnek. a járási pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Szabó Lajos, a járási pártbizottság titkára szóbe­li kiegészítést fűzött az. írás­ban előre kiküldött előter-" jesztéshez, amelynek témá­ja: Jelentés a munkásosz­tály gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, tudati fejlődéséről, a köreben vég­zett politikai munka ta­pasztalatairól és a vártszer­vek tevékenységéről. A tanácskozás vitájában felszólalt Borda Béla, a kis­teleki sajtüzem vezetője. Juhász Papp György, a sán­dorfalvi járási ruházati szakipari szövetkezet párt­titkára. Pásztiné Mészáros Éva, a járási KISZ-bizottság titkára. Kasza László. a HODGÉP sándorfalvi gyár­egységének vezetője. Ne. meth Imre. a Magyar Ka. belművek kisteleki gyár­egységének párttitkára. B:­schoff József. a kisteleki AFÉSZ elnöke. A vitában elhangzottakat Szabó Lajos foglalta óssze. majd dr. Somogyi Ferenc határozati javaslatot terjesz­tett elő a szegedi járásban a munkásosztály gazdasági, társadalmi, politikai helvz.e­lének. tudalí fejlődésénék további javítására. Második napirendi pont­ként szerepeli: Javaslat az MSZMP szeaedi járási bi­zottsága 1980. évi és végre­hajtó bizottsága 1980. I. félévi munkatervére, amely­nek előadója dr. Somogvi Ferenc volt. A tanácskozá­son elfogadták mindkét elő­terjesztést. a sz.óbeh kiegé­szítést. valamint a határo­zati javaslatot. t

Next

/
Thumbnails
Contents