Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

8 Vasárnap, 1980. március 2. (folytatás a 1. oldalról) ben jelentős az MSZBT-tagcsoportok szerepe. Számuk öt év alatt 33-ról 50-re emelkedett. < A pozitív tendenciák mellett hatnak a közgondolkodásra a nacionalista nézetek és az imperialista propaganda fellazító törekvései is. A megyei pártbizottság beszámolója szükségesnek tartja a továbbiakban: — az eszmei nevelőmunkában a növekvő követelmények alapján a helyi sajátosságok és körülmények gondosabb figyelembevételét; — közgondolkodás-formáló munkánk jobban ösztönözzön a képesség szerinti munkavégzésre, a végzett munka szerinti elosztás elvének folyamatos megvalósítására és a társadalmi érdek következetesebb érvényre juttatására; — bátrabb fellépést a növekvő követelményekhez nem alkalmazkodó, a gondok megoldását $sak állami támogatásban kereső szemlélet és gyakorlat ellen; — a kötelességteljesítés, a felelősséggel és fegyelmezetten végzett munka rangjának növelését; — hatékonyabb munkálkodást azért, hogy a szocializmus értékrendje a közgondolkodásban, a magatartásban, a cselekvésben erőteljesen és szélesebb körben érvényesüljön; — a szocialista erkölcsiség szerepének növelését a dolgozók megítélésében, az érdekek reális összhangjának, a közérdek elsődlegességének erősítésével és a szocialista életmód pozitív példáit bemutatva a kispolgári nézetek és magatartás visszaszorítását; — szocialista társadalmi építőmunkánkat legyük nemzeti önértékelésünk lényeges elemévé, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus egyik alapvető mércéjévé; — egész nevelőmunkánkban mélyítsük el a szocialista hazafiságot és a proletár internacionalizmust, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi igénye előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. s ezért tudatosítsuk jobban, hogy nemzeti érdekünk a Szovjetunióval. a szocialista közösség országaival való együttműködés fejlesztése: — továbbra is kapjon megfelelő helyet a pártszervezetek tevékenységében a barátsági munka, az MSZBT-tagcsoportok irányítása, a testvérmegyei kapcsolatok munkajellegének erősítése és az együttműködés tapasztalatainak széles körű hasznosítása poli* tlkat, gazdasági munkánkban; — megkülönböztetett figyelmet fordítsunk arra, hogy a nacionalista megnyilvánulások elleni eszmei fellépésünk terjedjen kl a burzsoá propaganda szovjetellenességének és a szocialista országok közti ellentétek szitásának leleplezésére. Eredményes agitációs és tájékoztatási tevékenység Agitációs munkánk megfelelően szolgálta pártunk politikáját, a lényeges társadalmi kérdésekre irányította a figyelmet Reagált a politikai közhangulat különböző megnyilvánulására, mozgósító hatása, helyi jellege erősödött. Ehhez jó alapot tetemtettek a megyei, városi és járási párttestületek határozatai, állásfoglalásai, a különböző társadalmi rétegek körében szervezett beszélgetések. Agitációs munkánk eredményeként kialakulóban van egy reálisabb megye-, város- és községpolitikai szemlélet. Agitációs munkánk meggyőző erejét csökkenti, hogy nem találtuk meg a tanyavilágban élők, a nyugdijasok, a bejárók. a szabadfoglalkozásúak és a gyesen levő nők körében az agitáció hatékonyabb eszközeit és módszereit. A velük való kapcsolatunk sem elég rendszeres. Az alapszervezeti vezetőségek egy részénél az agitáció irányításában az önállóság és a kezdeményezőkészség még gyenge. A központi feladatok helyi lebontása, a legmegfelelőbb érvek kimunkálása is nehezen valósul meg. A következő időszak fontos feladata: — agitációs munkánk még inkább segítse, hogy a társadalmi osztályok, rétegek és csoportok saját feladataiint jól értsék és egymás munkájáról, életéről ls reálisabb, pontosabb képet alkossanak; — jobban tudatosítsuk, hogy a meggyőzés egyik leghatékonyabb módja a személyes példamutatás a munkahelyeken, a közéletben, az élet minden területén abban, hogy tetteink, magatartásunk összhangban legyen azzal. ami mellett kiállunk, amit képviselünk; — a nagyobb segítségnyújtást az alapszervezeteknek helyi agitációs munkájukban, a szemléletformálást annak érdekében, hogy az agitációt mindenütt a pártmunka szerves részének tartsák és irányítását, eszközeit, módszereit folyamatosan tökéletesítsék. Propagandamunkánkban előtérbe állítottuk az oktató-nevelő munka minőségi fejlesztését, folytattuk az oktatás feltételeinek javítását, korszerűsítését. Javítottuk az oktatás nevelő hatását, cselekvésre mozgósító erejét. A pártoktatás hallgatóinak száma lényegében nem változott, de a káderképzésben részt vevők száma másfélszerese az öt évvel ezelőttinek. Mind a marxizmus—leninizmus esti egyetemen, mind a pártiskola keretébeft bővítettük a továbbképzés lehetőségeit, a speciális továbbképző tanfolyamokat. Az önálló tanulás szervezését is elkezdtük, a tanulók segítésének, ellenőrzésének módját, formáit azonban még nem tudtuk eléggé kialakítani. A káderképzés és -továbbképzés megnövekedett feladatainak végrehajtásában az Oktatási Igazgatóság munkája jelentős. A beszámolási időszakban növekedett a propagandisták száma és munkájuk hatékonysága. Állami és politikai iskolai végzettségük szintje emelkedett munkájuk segítését, továbbképzésüket a pártszervek a követelményeknek megfelelően irányítják. A KISZ politikai képzésben a rétegigények nagyobb figyelembevételével növekedett a nevelőmunka hatékonysága. A szakszervezetekben folyó tömegpolitikai oktatás jól szolgálja az aktivisták felkészítését. A Hazafias Népfront előadássorozatain mind több párton kívüli dolgozó vesz részt. A következő évek tennivalóiként jelölte meg a jelentés: — az alapfokú politikai végzettség megszerzésének új rendszerében az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, a pártvezetőségek munkájában a politikai végzettség megszerzése egységes követelményeinek kialakítását; — a munkáspropagandisták arányának növelését, felkészítésük biztosítását, a propagandisták továbbképzésének tervszerűbbé tételét; — az Oktatási Igazgatóság munkájában a politikai nevelőmunka szerepének növelését, az oktatómunka tapasztalatainak hasznosítását a tömegpropaganda megyei irányításában; a tudományos munka fejlesztését, és az önálló egyéni tanulás segítését; A tájékoztatás iránti igény a beszámolási Időszakban a párttagok és pártonkívüliek körében egyaránt megnövekedett Ezt az igényt törekedtünk az írásos és különösen a szóbeli tájékoztatás hatékonyságának fejlesztésével kielégíteni. A tájékoztatás eszközrendszerének fejlődésében jelentős az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának létrehozása, fejlődése, amelynek több országos visszhangú műsora került bemutatásra. A megyei politikai napilapok, a mutációk és az üzemi lapok példányszámát növeltük. E témaleörben a következő feladatokra hívta fel a figyelmet a beszámoló: — a napilapok, az üzemi lapok és híradók fordítsanak nagyobb figyelmet a helyi gazdasági feladatok sokoldalú ismertetésére, segítsék a vállalati, szövetkezeti célkitűzések végrehajtását, erősítsék a dolgozók cselekvő egyetértését; — a lapok elemzőbben, sokrétűbben ábrázolják megyénk kulturális életét, közművelődési politikánk megvalósítását; — továbbra • Is fordítsunk nagy figyelmet a szóbeli tájékoztatásra. A tudomány és az oktatás Ezt követően a beszámoló megállapította, hogy 1975-ben a megyei pártértekezlet kiemelte a kutatási eredmények hasznosításának, az országos kutatási programokba történő bekapcsolódás fokozásának, az intézeti és az egyetemi kutatások fejlesztésének szükségességét. Azóta kedvezően változott a tudományos kutatóbázis és a termelőüzemek kapcsolata. A műszaki és agrártudományi kutatások eredményei több iparágban (gyógyszer-, kőolajipar stb.), valamint a mezőgazdaságban közvetlenül is hasznosulnak. Fejlődött az egyetemeken, főiskolákon végzett kutatómunka, több új terület (Kelet-Európa, nemzetiségek, népi hagyományok stb.) vizsgálatát kezdték meg. Fellendítettük a helytörténeti, a munkásmozgalom-történeti kutatásunkat, folytattuk a munkásmozgalom-történeti dokumenturrikötetek kiadását Javult a kutatómunka szervezése, a kutatások tervezése. A kutatóhelyek tudományos együttműködése a lehetőségektől elmarad. A kezdeményezések realizálódása lassú. A nemzetközi kapcsolatok bővülését nem mindig követi az abban rejlő lehetőségek hasznosítása. a tartalmas együttműködés megvalósítása. A Szegedi Akadémiai Bizottság szervező-koordinatív és finanszírozó tevékenysége az országos és helyi elvárásoknak megfelelően fejlődött. Támogatta a komplex természet- és társadalomtudományi témák vizsgálatát, megkezdte egy helyi információs rendszer kialakítását Anyagi támogatást nyújt a fiatalok, valamint a nem kutatóhelyeken dolgozók tudományos munkájához. Kezdeményezésünkre az Akadémiai Bizottság koordinálja és támogatja a számítástechnikai, a műszaki, valamint a gyógyszer- és növényvédőszerkutatásokat A beszámoló összefoglalta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, kiemelve: — a szellemi és anyagi erőforrások jobb koncentrálását, a tudományos kutatómunka terén is a hatékonysági követelmények érvényesítését; • — fordítsunk nagyobb figyelmet a tudomány és a gazdaság szorosabb kapcsolatának kiépítésére, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának tervszerűbbé és gyorsabbá tételére; , — a kutatóbázis fejlesztése során törekedjünk a szelektív fejlesztés következetes érvényesítésére, a feladatokra orientáltságot, a társadalmi, gazdasági céljainkból, valamint a tudomány belső fejlődéséből fakadó alkalmazható és alapkutatási feladatok megoldását egyaránt szükséges szorgalmazni; — a társadalomtudományi kutatóhelyek fokozzák a témakoncentrációt, és továbbra is törekedjenek az országos szinten kiemelt témák kutatásába történő bekapcsolódásra. A helyi munkásmozgalom-történeti kutatások mellett vegyenek részt a munkásosztály mai helyzetét elemző kutatásokban, a megye általános gazdaság-! társadalom-, politika- és kultúratörténetének feldolgozásában; — a politikai döntések előkészítésében bi-.tosítsuk a társadalomtudományokkal kapcsolatban álló értelmiség még aktívabb részvételét, a kutatók tudományos tevékenységén túlmutató társadalmi-közéleti tevékenységük fejlődését; — a kutatóhelyek vezetése törekedjen a megyei és az országos intézetekkel való együttműködésre, a meglevő nemzetközi kapcsolatok hatékonyabbá tételére. A felsőoktatási intézmények anyagi, tárgyi feltételéinek javulása az igényeknél lassúbb ütemű volt. egyes intézményekben tovább mélyült a képzési feladatok és a feltételek közötti feszültség (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Zeneművészeti Főiskola). Üj beruházásokra a Szegedi Orvostudományi Egyetemen és a József Attila Tudományegyetemen került sor. A hallgatók felkészülési körülményei, szociális ellátásuk a beszámolási időszakban nem javult Az oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság kedvezően változott. A személyi feltételek alakulása megfelel az oktatási igényeknek, az oktatók óraterhelése az országos . átlaggal egyező. Az intézmények belső szervezeti fejlődésében a megkezdődött integrációs folyamat kibontakozása lassú. Az oktatás-korszerűsítési munka folyamatos, ehhez kapcsolódóan széles körű neveléselméleti, oktatáspolitikai kutatómunka bontakozott ki. Az intézmények szakirányú oktatómunkája, a hallgatók szakmai képzettsége megfelelő. A nevelőmunka a komplex nevelési programok általános bevezetésével átgondoltabbá, tervszerűbbé vált, koordináltabb lett az e téren együttműködő szervek munkája. Az oktatáson kívüli legjelentősebb világnézeti-politikai nevelómunka a KISZ keretében folyik. Ennek eredményessége kifejezésre jut a hallgatók növekvő közéleti tevékenységében, a pártépítő munkában, a tartalmasabb mozgalmi életben. A fizikai dolgozók gyermekeivel mind a felkészítésben, mind a felvétett vizsgán megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak az intézmények. Ugyanakkor az oktatás folyamatában a velük való törődés nem kap kellő figyelmet. A következő időszak feladataként hangsúlyozta a jelentés: — az anyagi feltételek reális mértékű javítását, hatékonyabb felhasználását, a közös létesítmények építésére való törekvést, a kollégiumi és menzai hálózat további bővítését; . — az intézmények belső szervezeti korszerűsítését; — nagyobb figyelmet kell fordítani ar*• ra, hogy a szakképzésben a minőségi célkitűzések kerüljenek előtérbe; — az intézmények vezetése tekintse kiemelt feladatnak a hallgatók hivatástudatra és gyakorlati munkára történő felkészítését. A tanár- és orvosképzés korszerűsítése kapcsán a szaktárgyi képzést tartalmilag és módszertanilag is közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Az 1975. évi pártértekezlet a közoktatás megyei továbbfejlesztésének feladatait a tárgyi feltételek folyamatos javításában, a kollégiumi, a napközi otthoni ellátás fejlesztésében jelölte meg. A beszámolási időszakban az óvodai ellátottság 83 százalékról 88 százalékra emelkedett. Az általános iskolai tantermek száma mintegy 7,9 százalékkal nőtt, ennek ellenére az egy tanteremre jutó gyermeklétszám változatlan. A gondokat növeli, hogy öt év alatt 160 tanterem szűnt meg — egy részük indokolatlanul —. és magas a szükségtantermek száma is. Jelentősen fejlesztettük viszont a napközi otthonos ellátást. Javítottuk a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai oktatás tárgyi feltételeit. A kollégiumi helyek 6,9 százalékos fejlődése ellenére a vidéki tanulóknak csak mintegy 38 százaléka kollégista. Valamennyi intézménytípusban javult a pedagógusellátottság. A képesítés nélküli nevelők oklevél-, szerző továbbtanulása és a pályakezdők letelepedése következtében 83,7 százalékról 92 százalékra emelkedett a szakképzett óvónők aránya, 81,7 százalékról 90 százalékra az iskolák szakos ellátottsága. Az oktatás korszerűsítésére vonatkozó központi intézkedések végrehajtása, az új tantervekre való felkészülés és azok bevezetése a kezdeti nehézségek után a pedagógusok eredményes munkájával a tervezett módon halad. Az oktatáspolitikai párthatározat nyomán több központi és helyi kezdeményezésű pedagógiai kísérlet indult, amelyekhez a megye pedagógusai nagy számban csatlakoztak. Iskoláink világnézeti nevelőmunkájában még mindig nem eléggé kiaknázott az egyes tantárgyak oktatásában rejlő marxista világnézetet erősítő hatás, a tanítási órákon és az azokon kívül szerzett ismeretek egybeépítése. Utalt a jelentés az ilyen jellegű tennivalókra, hangsúlyozta: — az óvodai ellátás fejlesztésében elsősorban az átmeneti feszültségek enyhítését; — a tanulólétszám várható növekedése miatt az általános iskolai tanteremfejlesztést, a napközi otthonok iránti növekvő igények kielégítéséhez a hálózat további bővítését; — a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai oktatás színvonalának emelése érdekében az elavult gép- és műszerállomány korszerűsítését, a gimnáziumokban az újonpan bevezetett fakultatív oktatáshoz a tantermek számának növelését és valamennyi intézménytípusban a kollégiumi hálózat bővítését; — az oktató-nevelő munka tartalmi továbbfejlesztésében a tankötelezettségi törvény jelenleginél hatékonyabb végrehajtását, az alapműveltség elsajátítását; az iskolák pályairányltó tevékenységének javításában a reális szülői szemlélet kialakítását elősegítő türelmes és következetes felvilágositó munkát, a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődésben a differenciált tehetségfeltárúst és felzárkóztatást; — a világnézeti nevelőmunka színvonalának további emelése érdekében a jövőben a szakmai és az ideológiai továbbképzésen belül a pedagógusok rendszeres tájékoztatását az időszerű politi kai-gazdasági-ideológiai kérdésekről; — a hazafias és az internacionalista nevelésben az értelmi-érzelmi ráhatás és a cselekvésre nevelés jelenleginél nagyobb hangsúlyozását, a munkára nevelésben a követelmények előtérbe helyezését. Nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi és a tömegszervezetekkel, a termelőszövetkezetekkel kiépített kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználására is. Közművelődési tevékenység, művelődési igény A pártbizottság beszámolója kiemelte, hogy a közművelődési munkát a beszámolási időszakban a megyei pártértekezlet határozata által kijelölt irányban fejlesztettük. A társadalmi, a politikai és a gazdasági fejlődés eredményeként fellendült a közművelődési tevékenység, növekedett a művelődési igény. Tartalmasabbá vált a politikai, tudományos, művészeti ismeretek terjesztése, növekedett a művelődés társadalmi megbecsülése. A közművelődési munka fejlődését segítette az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, valamint a munkahelyi közművelődés mérsékelten növekvő tárgyi és személyi ellátottsága. A megyei pártértekezlet határozatának megfelelően megkezdtük a Szegedi Nemzeti i Színház rekonstrukcióját, a megyei könyvtár és levéltár építését, az Opusztaszeri Nemzeti Emlékpark kiépítését, a munkásmozgalmi múzeumrészleg kialakítását, a-makói múzeum építését. A pártmunkánkban növeltük a közművelődés politikai jelentőségét. A pártszervek és szervezetek kiemelten kezelték a munkásművelődést, szorgalmazták a közművelődés szocialista eszmei-politikai tartalmának erősítését. Nem tudtunk azonban érdemben előrelépni az általános műveltség alapjainak megszerzésében. A közművelődési határozatot társadalmi osztályonként és rétegenként differenciáltan valósítottuk meg. A munkáskollektívákban emelkedett a műveltség, elsősorban a szakmai műveltség szintje. A középiskolák esti és levelező tagozatain, valamint a szakmunkások szakközépiskolájában növekedett a munkások száma. Javult a szocialista brigádmozgalomban végzett kulturális tevékenység. A munkásművelődéssel a művelődési és a művészeti intézmények szervezettebben, programszerűen foglalkoztak. Kiemelkedő e téren a szakszervezetek, az üzemi közművelődési bizottságok, a művelődési központok és a művészeti szövetségek helyi csoportjainak munkája. A szövetkezeti parasztság műveltsége — a termelési viszonyok és a mezőgazdasági munka jellegének változása hatására is — emelkedett. A műveltség színvonalának emeléséhez hozzájárult, hogy a falu oktatási és közművelődési feltételeit javítottuk. A szövetkezeti parasztság művelődési feladatainak megoldásában nagy felelősséggel dolgoznak a falusi értelmiségiek. Az ifjúság művelődésének tárgyi feltételeit a beszámolási időszakban számottevően javítottuk a szegedi és a csongrádi 4