Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Vasárnap, 1980. március 16. 2 Kongresszusi küldötteink Amikor a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatójától, Vajda Györgytél azt kérdeztem, szegedi-e, kis gondolkodás után, de határozottan vágta rá: igen. A tétovázás annak szólt, hogy messziről került ide, ám az itt töltött idő — huszonkét év — alatt oly sokféle szállal kötődött a városhoz, hogy észrevétlenül „szegedivé vált". — Valójában nem is igen töprengtem még ezen a hovatartozáson, hiszen annyi más gondolkodnivalóm akadt, hogy azt sem tudom megmondani, mikor kezdtem sajátomnak érezni ezt a vidéket. Márpedig akkor igazán szegedi, miskolci, vagy szolnoki egy ember, ha az ottani gondokat felvállalja, magáénak érzi... Vagy talán akkor, amikor az emberi kapcsolatai túlterjednek a munkahelye határain? Esetleg mindkettő, de lényeg, hogy itt a Tisza partján otthon érzem magam. A Tisza ismerősöm volt, mert 1951-ig Szolnokon dolgoztam villanyszerelőként. Igen, szerelő! Kétkezi munkásként, frja nyugodtan, nem szégyellem egy pillanatra sem. Utána. 1951 májusában Nagykőrösre helyeztek az Állami Villamosenergia-szolgáltató Vállalat üzletigazgatóságára. Vezetőnek. Munnásigazgatónak. Igen, így is mondhatjuk. Nem volt az az időszak könnyű! Tanulni is, dolgozni is, ugyanakkor a politikai munka ... hadd mondjam így: sűrűje! Már 1952-ben tagia voltam a nagykőrösi városi párt-végrehaj főbizottságnak. Akkor a pártmunka „elszólított" az egyetemről, mert egyszerűen ott volt rám szükség, meg kellett értenem a két sikeres évem ellenére is. Diplomát kicsivel később, a szegedi éveim alatt szereztem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a politikai munka rovására, tehát ne értse félre, nem ellentétes a keltő. 1957-ben Miskolcra, rá másfél évre Szegedre kerültem. Húsz éve 'ettem tagja a megyei pártbizottságnak, 1976 óta pedig a megyei párt-végrehajtóbizottságnak vagyok tagja. De hogy a szakmámról sem feledkezzek meg, említhetem az MTESZ két tagegyesületét is. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Csongrád megyei szakosztályának vagyok az elnöke. Rendkívül fontosnak érzem az egyesületi munkában azt, hogy az energiagazdálkodás ügyét társadalmi érdekként lehet kezelni. Az egyesületek segítségével módunk van minél jobban tuVajda György datosítani, milyen kincs az energia. Igenis, kincs. Legyen az villanyáram, olaj- vagy gázenergia, de még a föld mélyében rejtőző termálvíz is ide értendő! Ha a kongreszszuson szót kapok, mindenképpen energetikai kérdésekről beszélek. Megemlíteném például azt, hogy az energiagazdálkodás egyik alapkérdése a jövőben még inkább a tartalékok feltárása. Ez alatt most nem az energiahordozók, hanem a már megtermett energia felhasználását értjük, mert itt is vannak tartalékaink. Nevezetesen a tervezésben: nagy „rátartással" dolgozunk, s egy adott létesítmény energiaigényét mindig jóval az optimum fölött tervezzük. Emellett feliétienül beszélnék a villamos áram megtakarításának lehetőségeiről, és annak a jelentőségéről. Hát, ha meggondolum, elég, ha csak azt hozom fel példának, hogy a megye lakossága az einiult öt évben 20 milliárd 250 millió forint értékű energiahordozót használt fel, » ezen belül a tavalyi érté* 4 milliárd 800 millió forint volt. Azt hiszem, megérthetjük, hogy mennyire nagy jeisntősegű a takarékosság, ha hozzáveszem, hogy a következő ötéves tervben az energetikai beruházások az ipari beruházások nagy í észét elviszik. S még valamit: azt szeretném érzékeltetni, hogy nekünk mindig előre, a jövőért kell gondolkodnunk. A párt kongresszusán eddig még nem vettem részt, s megmondom őszintén — nemcsak a fiatalok „privilégiuma" ez — nagy izgalommal és várakozással készülök rá. I. Zs. Kommunista műszakok Az MSZMP közelgő XII. J kongresszusának és hazánk {elszabadulása 35. évfordulójának köszöntésére országszerte kommunista műszakot lartotlak szombaton, a legkülönbözőbb ágazatok yyaraiban, üzemeiben. Szegeden a Vídia Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Valtalat 120 dolgozoja dolgozott ezen a napon. Csaknem 5 millió forint értékű árut — kerékpárokat, edényeket és más cikkeket — raktak ki az iparvágányokra érkező vagonokból, s továbbították a raktárakba, illetve a kiskereskedelmi vállalatokhoz. Nógrádban, a Volán 2. számú Vállalatának balassagyarmati és a nagybátonyi üzemegységében öszszesen 100 gépkocsivezető és 150 kocsikíséro, rakodó, gépkezelő töltötte munkával a szabadnapját. A Skála-Coop Vállalat dolgozóinak egy csoportja is kommunista műszakot tartott szombaton. Zala megye egyik legjelentősebb könnyűipari üzeme, a Zalaegerszegi Ruhagyár központi, valamint lenti és sümegi gyárában szombaton a második műszak dolgozói tartottak kommunista műszakot. Az üzemekben e napon összesen 2500 ZAKO-emblémával ellátott fiú- és férfi-felsőruházati cikket gyártottak. Az ötéves fennállását ünneplő veszprémi házgyárban is kommunista műszakot kezdeményeztek a szocialista brigádok. Egész sor mezőgazdasági üzemben is kommunista műszakot tartottak szombaton. (MTI) Fenyőolaj exportra A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat szatymazi kirendeltségén most első ízben kezdték meg erdei és fekete fenyőből illóolaj gyártását. Vízgűzdesztillációs eljárással a lombozatból, a tűlevclekből nyerik a sűrű, sötétzöld színű olajat. A nyersanyag tehát a fakitermelésnél keletkező értéktelen huiladék, amit összegyűjtve dolgoznak fel, négy lepárló berendezéssel. Kétszázötven kiló fenyőolajat állítanak elő a MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalat megbízásából több nyugat-európai állam cégeinek megrendelésére. Differenciálni Termelésirányítók tanácskozása Élni a lehetőségekkel A Volán 10. számú Vállalat művezetői, vezénylői, a termelés, a szállítási tevékenység közvetlen irányilói tanácskoztak tegnap a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Megtárgyalták a vállalat előtt álló feladatokat, azt, hogy a termelés közvetlen irányítói mit kell tegyenek a munka jó menete, az 1980. évi gazdasági célkitűzések maradéktalan megvaló/ítása érdekében. Dr. Kardos János igazgató beszédéből és a tanácskozás résztvevőinek hozzászólásaiból kitűnt, hogy a 10-es Volánnál megfelelő rangot kapott a termelésirányítói munkakör. Szabályzatban rögzítették faladataikat, jogaikat, hatáskörüket, a vállalat irányításá« ban való részvételük módját stb. A szabályozás megtereintette a magasabb színvonalú, hatékonyabb termelésirányítói tevékenység objektív feltételeit, elősegítette a munka jobb megszervezesét, a fegyelem erősödését, az 1979. évi vállalati tervfeladatok teljesítését. A tanácskozás előtt történt felmérés során kitűnt, hogy a termelés közvetlen irányítóinak többsége él a szabályzat biztosította jogaival, kötelezettségeivel. Viszont olyanok is vannak, akik rosszul értelmezeit humanitásból vagy csupán népszerűségüket féltve elnézőek a fegyelemsértőkkel ízemben, szemet hunynak az oWan megnyilvánulások felett, amelyek károsan befolyásolják a munkamenetet, s amelyek meg-~ii etetése mindenekelőtt az ő feladatuk lenne. Gondot okoz az is, hogy a termelés közvetlen irányítói nem kapták meg feletteseiktől minden esetben az önállóságuk kifejlesztéséhez szükséges segítséget, támogatást. Előfordult, hogy a hatáskörüket sem biztosították kellőképpen, nem élhettek a szabályozás előírása szerinti döntési jogukkal. Az őszinte légkörben lefolyt tanácskozás lehetőséget teremtett arra, hogy az előbbre lépést biztosító intézkedések mellett felszínre kerüljenek a termelés közvetlen irányítóinak munkáját gátló hibák, nehézségek is. Megfogalmazódott: ezek mielőbbi megszüntetésére különös gondot fordít a vállalat felső vezetése, hogy a jövőben semmi se gáto1ja a termelés közvetlen irányitóinak tevéken) segét. H

árman voltak, mint Lear leányai. Közgazdász barátom példabeszéde szerint a könyvelésben dolgoztak. Az osztályvezető, ki volt ap.iuk helyett apjuk, egyként szerette őket. Éltek volna békességben az idők végezetéig, ha nem köszöntött volna be az új esztendő, s a prémium osztásának napja. Az osztály vezetői-1 igazságos ember volt. nem véletlenül hívták Mátyásnak, úgy döntött, érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bér elve Ezek szerint pedig az elosztható háromezernyi pénzekből Cordéliát. aki kitűnően dolgozott, megilleti kétezer. Regant. aki úgy ahogy ellátta munkáját, ezer. Goncril viszont épp hogv megjelent a munkahelyén. s Coubertin báró elve szerint térivkedett; nem az eredmény a fontos, hanem a részvétel. Az ő ..jutalma" legyen tehát, hogy nem kap egy fillért sem. A három kartársnők különféleképpen fogadták a vezetői döntést. Cordélia azt gondolta. hogy meg tudnák fojtani egy kanál vízben, s igaza volt. Goneril úgy vélte, hogy iszonyú igazságtalanság történt, elvegre könyveigetett ő is lelke csendességében néha-néha. s könyvelés meg könyvelgetés között nem lehet háromezres bankónyi különbség a differenciálás mezőin. Regan viszont arra gondolt, hogy jobb lett volna, már csak a békesség miatt is. ha mindenki ezer-ezer forintot kap. Ö ugyanis annyit kapott volna mindenképpen Teltek, múltak a napok. Az osztályvezető arra lett figyelmes, hogy egyre rosszabb a klíma a könyvelésben. A nők. akik addig a legjobb barátnők voltak, áttértek a magázódásra. mi több, pletykákat kezdtek terjeszteni egymásról. A differenciálásba hiba csúszott, állapította meg Mátyás' osztályvezető, s bekapott egy félmarék Grandaxint. A következő prémiumosztáskor visszaállt a régi rend. A három kartársnők borítékja egyforma súlyú lett isnrtét, nemsokára pedig mindez kiegyenlítődött másképp is. Cordélia elkezdett lazítani. Regan sem csipkedte magát, Goneril pedig a régi maradt. Mátyás osztályvezető igazságosan levonta a következtetést: érvényesítettük az egyenlő bérért egyenlő munkát elvét. Igaz, hogy a munka alig halad, de az olajfák és a neoncsövek alatt békesség honol... Az alapelv, ezt a kisiskolások is tudják: egyenlő munkáért egyenlő fizetséget. A gyakorlat, mint kitetszik, közgazdász barátom iménti tanmeséjéből is, más. Nemrégiben került a kezembe egy tudományos felmérés összegezése, az állt benne statiszliíiáKkal. számsorokkal is bizonyítva, hogy szép hazánkban az emberek, ha azonos végzettségűek, korúak. beosztásúak, egy-, kétszáz forinttal eltérő javadalmazást már igazságtalannak tartanak. így igaz. Gyakori jelenség, hogy a differenciáltan szél osztott prémiumot a brigád a fehér asztalnál összedobja egy kalapba, a pénzt átlagolják, s úgy osztják el. Differenciálni mégis muszáj. Főképp talán azért, mert igazából más lehetőség nem is adódik, ha a szocialista elosztás elveihez hűek akarunk maradni. És azért is, mert az igazság — ez esetben jobb persze ha igazságosságról beszélünk — mindig konkrét. Differenciálni persze nem konnyu. A könnyűiparban példáu^a normáknak csak mintegv egyharmada rrtüszakilak kialakítói', mérce, a többi becsült — idő cs statisztikai — norma. Van más baj is. Az. hogv valaki prosperáló, vagy rosszul gazdálkodó vállalatnál dolgozik, jöveteimére nézvést majdnem közömbös. Pedig nyíl vánvnló, hogv a bér növekedésének a teljesítménnyel kellene egyenes aranyban állnia. A btr- és keresetszabályozásról szakber kekken régóta vitáznak. Az igazán üdvözítő rendszert nem sikerült feltalálni meg. ez lehet a magyarázat. Tény viszont, hogv szü'elöben van az úi. a jobb. az iguzsngosabb rendszer, amely valószínűleg a ku vetkező ötéves tervben már funkcionálni fog A munkaerő-gazdálkodás legfontosabb feladata most: megteremteni azokat a fel tételeket, amelyek között- valóban érvényesülhet a differenciálás elve. Szabály kötelezi a vállalatokat, hogy munkaerőszükségletüket az eddiginél pontosabban mérjék fel. készítsenek középtávú komplex tervet: ennek tartalmaznia kell a várható strukturális változásokat. A létszám minimalizálására kell törekedni. A termelés intenzifikálása a követelmény, s nem a létszám bővítése. Látszik, hogy a kapun belüti munkanélküliség ellen ható intézkedések sorozatáról Vagi szó. Nincs más út. A népgazdasági terv azzal számolt, hogv az ötöfljk ötéves tervben hatvanezerrel nő a foglalkoztatottak szárra. A tény: húszezerrel csölbgent. A bérszínvonal-növekményt ugyanakkor a tervhez mértük ... Világos, hogv elég. sokan jutottak olyan többletjövedelemhez, amiért r/ieg sem dolgoztak. Megszokták, és sokan szokták meg. mart tehették hogy a béremelés jár. automa>tikusan. s jár a prémium is. pedig a bér-, emelés senkinek sem jár. csak adható, és a premiumot sem jó a szakszervezeti segellyel vagy a szociális juttatásokkal összekeverni. Az alapbérek elvesztették ösztönző jellegüket. Differenciálni pedig elfelejtettünk. mielőtt megtanultunk volna. Z

sákutcában volnánk, olyan fal előtt, amely minden okos szándéknak, előrevivő dolognak útját állja? Alig hiszem. Van megoldás: közgazdász barátom példabeszédéhez visszatérve: ha adódik három darab ezres ösztönzésre szánva, úgy kell szétosztani, hogy valóban ösztönözzön a jobb munkára. A jól dolgozó Cordélia kapjon kétezret, Pegan ezret. Gonerilt pedig rá kell beszélni, hogv áldás nélküli működését másutt folytassa, de ne nagyobb alapbérért, hanem kisebbért ! Ehhez persze sok minden kellene. Olyan vallalati szemlélet például, amely nem a kilépő dolgozó pótlását tartja egyedül lehetséges útnak, hanem arra törekszik, hogv a távozó munkáját belső mur.kaszervezéssel. a folyamat ésszerűsítésével hogyan helyettesítse. Annyi biztos: a szabályozók ezt a szemle'etmódot honorálják! Bizakodjunk tehát, hogy hatásukra a szemlélet is megváltozik. Petri Ferenc Zárszámadó közgyűlés Nyereség Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet. A gyűlésen megjelent dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára; Bibók Istvánná országgyűlési képviselő. Bajusz Tamás, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának csoportvezetője és dr. Masa István, a TESZÖV titkárhelyettese. Kalivoda Imre, a szakszövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, nyereséges évet zárt a domaszéki gazdaság. A kedvezőtlen időjárás dacára 2 millió 207 ezer forintos nyereséget mutat a tavalyi mérleg. A növénytermesztési ágazat elmaradt éves tervétől: a tervezettnél mintegy ötmillió forinttal kevesebb árbevételük volt ebben az ágazatban, öszi búzából a 36 mázsás tervezett 1ermé.shpzam helyett csak 26-ot, öszi árpából 24 mázsa helyett 18-at takaríthattak be hektáronként. Rekordtermést adott viszont a kukorica: 45 mázsás átlagtermése szokatlan ezen a rossz minőségű , homoktalaion. A szőlő 119 mázsa, jó minőségű termést adott hektáronként. Nem hozta a kívánt eredményt a fűszerpaprika az aszály miatt. A mérleg eredményéhez hozzájárult a kiegészítő tevékenység: az építöbrigád árbevétele tö'ob a tervezettnél. A fűrészüzem a konzervgyár részére végez jelentős bevételt adó munkát: Javult a műszaki ágazat teljesítménye: a közösben időben elvégeztek minden munkát. Javult a gépi normák betartása, az önköltség is jelentősen csökkent, noha még mindig magasabb, mint a környező gazdaságokban. A javítóműhely munkája is jobb volt, mint tavaly. A közö6 területen új, a szövetkezet további gazdálkodása szempontjából nagy jelentőségű beruházásokat valósítottak meg: 50 hektár őszibarackot, 42 szőlőt telepítettek. További 70 hektár termése és telepítése folyamatban van. A szakszövetkezet árbevételének mintegy 70 százaléka származik a tagok gazdaságaiban termelt áru értékesítéséből. Az árbevétel idényjellegű, nagyrészt a növénytermesztésből stö-riazik. Hogy folyamatos árbevételhez jusson a gazdaság, és ezt kevésbé veszélyeztesse a mostoha időjárás, szarvasmarhatelepet kívánnak létrehozni a közösben. Üj szociális létesítményeket adtak át tavaly: a közösben dolgozóknak ebédlő, öltöző, a segédüzemben fűtött helyiségek állnak rendelkezésére. Nincs óvoda a községben, a szakszövetkezet üzemeltet gyermekmegőrző helyet. Szociális segélyekre, termelőszövetkezeti kirándulásokra, a művelődési- otthon támogatására is adnak pénzt. Beszámolót tartott Tóth Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke, majd néhány hozzászólás után a tagság a beszámolókat elfogadta. Szamosvári Jenő főkönyvelő az idei év terveit ismertette. A megváltozott körülmények miatt módosítani kellett az alapszabály néhány pontját, a közgyűlés ehhez hozzájárult. Végül megválasztották a szövetkezet új vezetőségét és néhány állandó bizottság vezetőjét és tagjait Termelési elnökhelyettesnek Kalmár Kálmánt, elnöknek ismét Kalivoda Imrét válasz* tották.