Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

4 Vasáman, 1080. március 16. Művészet és társadalom 1945-1980 Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére Budapesten, a Műcsarnokban nagyszabású kiáltitás nyílik március 19én Művészet és társadalom 1945—1980 címmel. Művészet és társadalom — e két fogalmi meghatározás jelenléte a kiállítás címében és programjában egyfajta öszszevetésre, kölcsönhatásra mutat. A két évszám pedig időrendi, történelmi feldolgozást jelent. A kiállítás egységei meghatározott időszakokat foglalnak magukba. A rendezők a következőképpen periodizálták az eltelt 35 esztendőt: 1945—48, 1948—62, 1962—75 és 1975—80. A tárlat igyekszik bemutatni művészet és társadalom összefüggését a felszabadulás- óta eltelt időszakban. Ennek megfelelően a Műcsarnok termeiben látható kiállítás egyik vonulata a tártadalmi események dokumentációja, másik a művészeti alkotások sora. Ebben a viszonylatrendszerben a közönségnek mód iában áll a döntő fontosságú társadalmi események helyzetmeghatározó mércéjével szemlélni a műveket. A kiállítás ennek szellemében összekapcsolja a társadalom és művészet kérdéseit bizonyítva, hogy a művészet az egészséges közösségi élet szerves része. A rendezés is eltér a tárlatok szokásos módszereitől: több műfaj és művészeti ág egyidejű bemutatására vállalkozik. A műveket három vízszintes zónában helyezték el: a felső zónában plakátok, a középső zónában festmények, grafikák, textíliák, az alsóban iparművészeti alkotások és ipari formatervezési tárgyak kerülnek. Ebben a viszonylatban a művek — a térplasztikákkal együtt — mint kormeghatározó dokumentumok, tágabb összefüggések felismerésére adnak lehetőséget. Nemzetközi értekezlet A Vöröskereszt több mint .százéves nemzetközi mozgalmában szerte a világon az idén megemlékeznek az Ifjúsági Vöröskereszt megalakulásának 60 éves jubileumáról. Az évforduló jegyében ezúttal Budapesten rendezik meg március 18. és 21. között az európai ifjúsági vöröskeresztes vezetők nemzetközi értekezletét. Házigazdája — a Vöröskereszt Társaságok Ligájának felkérése alapján a — Magyar Vöröskereszt A budapesti tanácskozáson a Vöröskereszt európai ifjúsági vezetői összegezik az 1979-ben, a nemzetközi gyermekév során szervezett vöröskeresztes akciók eredményeit, és megvizsgálják az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. J9 Mint virágoskertet" Új könyviár a gyógyszerészkaron A hír megdöbbenést keltett. Egy ötvennégy éves szegedi színész a nemzet első színházához szerződött. Pedig akár a szegedi teátrum történetét is megírhatná Kitay Endre. Legalábbis az utóbbi harminc évét, mert 1949 óta szinte állandó tagja a szegedi társulatnak. Érdekes egyéniség. Voltak olyan rendezők, igazgatók, akik esküdtek tehetségére. Karakterszínésznek tartották;' és Wázérepekkel halmozták el:- Am az ls élőfordult, hogy csak néhány mondat jutott neki a színpadon. Hogy miért írom mindezt múlt időben? Az utóbbi évek csak a megérdemelt szép sikereket hozták. — Egy ötvennégy éves színész mire emlékszik vissza szívesen? — Szeretem felidézni a múltat, a fiatalságomat, de egy idő óta a jövő foglalkoztat. — Es miért? — A Nemzeti Színház ajánlata. De tulajdonképpen néhány hete már döntöttem is; két hét gondolkodási időt kértem. Nem szaporítom a szót: a következő évadtól a Nemzeti tagja leszek. — Hogyan fogadták a hírt a szűkebb pátriában? — Furcsák az emberek. Volt aki előre köszön, pedig azelőtt az üdvözlésemet sem fogadta. Más a vállamat veregette, régóta tudom, ott a helyed — mondta. Korábban csepűrágónak tartott. — Milyen érzéssel hagyja itt az anyaszínházat? , — Soha nem akartam Pestre menni, összenőttem a Tisza-parti várossal, és nem tudtam volna elképzelni, egyszer képes leszek ar— hogy elszakítsam a látatallan köldökzsinórt. Én ár évtizedekkel ezelőtt lerepedtem itt. Berendezed tem a szegedi életre, és ina számítottam. innen negyek nyugdíjba. De ilyen ivás. megtiszteltetés elöl 'm lehet kitérni. — Az utóbbi években a gyszerű Csurka-darabok•n mindig főszerepet ka>tt. Alakítását a kritika is ismerte. Talán ez is segiutte mostani előrelépését? — Hogy mi mivel függ öszsze, az csak utólag derül ki. \ minap összefutottam a iposvári színház igazgatóával, Babarczj/val. ö is hallotta a hírt, gratulált. De " hozzátette, a vendégszerepléseid miatt jutottál el a Nemzetibe. Valóban így van. Szegedről 1971-ig ki se mozdultam. Pedig egykori Igazgatóm mindig hangsúlyozta, egy színésznek menni, menni és mennie kell. Nem szabad egy heiyen maradni, mert lekozmái. Abban az időben úgy éreztem, a taccsvonalra kerültem. Nem kaptam szerepet, ezért Kaposvárra szerződtem. Komor István néhai igazgató, Zsámbéki Gábor és Asher Tamás akkor kezdett modern színházat csinálni. Kaposvár fogalom lett. Engem pedig megszerettek, kitűnő szerepeket kaptam. Két év múlva ismét szegedi lettem, ám vendégként rendszeresen visszajártam Kaposvárra. Most tavasszal is játszom ott Pintér: Hazatérés című darabjában, és egy musicalben. Ügy érzem, tényleg nem a szegedi harminc év hozta meg a művészi elismerést. Kicsit fáj is, mert ennek a Tisza-parti városnak adtam a fiatalságomat, és nem mindig éreztem, hogy a befektetett energia eredményt hoz. — Sértett embernek érzi magát? — Miért lennék az. amikor végül is az élettől megkaptam amit vártam. Nem vagyok sértődött ember, de nekem elsősorban elégtétel a pesti meghívás. Évekig észre sem vettek Szegeden. Gyakran éreztem, hogy könyörtelen ez a pálya. Pedig gyönyörű hivatás a miénk. Csak néha egyesek könyörtelenné teszik a művészetet Mindig becsületesen akartam élni. Egyszer egy régi színházi vezetőtől kérdeztem, miért adtok előnyt a hízelgésnek? A válaszra ma is pontosan emlékszem: „Mi azt szeretjük." Igyekeztem az emberek szemébe nézni, és úgy érzem, nem bújtam el, ha valamilyen jó ügyért ki kellett állni. A szívemet adtam a városért, és mit kaptam? Ne mosolyogjon ki, talán nem idevaló - téma, de 'a harminc év alatt azt nem tudtam elérni, hogy egy nyomorék rokonom telefont kapjon. Félre ne értsen, nem a nagyképűség vagy. hogy pesti színész lettem, mondatja ezt velem. Hanem az elkeseredettség, ami miatt itthagyom Szegedet. Pál Tamás megígérte, minden évben kikér egy-egy szerepre. De azért nem furcsa? Három évtizedes szegedi munkásságom eredménye: a kaposvári sikereimért Pesten kapom az elismerést. — Hogyan tovább? — Nyáron a városmajori szabadtérin játszom a Paraszt Hamletben. Aztán pedig új szakasz kezdődik életemben. Az öröm mellett kis szorongást, félelmet ls érzek. Tudom, többet, jobbat kell nyújtanom, és azért mindig az eszembe jut, túlvagyok már az ötödik ikszen. — Mi lesz a tanyával, az ásotthalmi gyümölcsössel? — Majd hazajárok. Kertészkedni. Halász Miklós ősszel költöztek az Eötvös utcából a Zrínyibe, az egyetem újonnan átalakított épületébe. A gyógyszerésztudományi kar könyvtára ideális helyet kapott. Reprezentatív olvasótermet. Az asztalokra hatalmas ablakokon ömlik a fény. körben a polcokon, a galérián a könyvek, a bekötött folyóiratok nyugodt rendje. A ház pincéjében a raktár, pillanatnyilag félkész. Pálfy Gyula tudományos főmunkatárs, - a könyvtár gazdája, és — úgy tűnt — megszállottja levezetett a vaskos boltívek alá. — Lehet, hogy a raktár látványa nem olyan vonzó, hangulatkeltő és gondolatébresztő, de mindenfajta kár ellen védi a könyveket, különösen a ritkán használt anyag tárolására alkalmas. A könyvnek is az a környezet az egészséges, ami az embernek. Félautomata szellőzőberendezés biztosítja majd a raktár szárazságát, gürdülő szekrényekben a legmodernebb, úgynevezett tömör raktározási rendszerben helyezzük el az anyagot, ami megvédi a fénytől, a hősugárzástól, a rovaroktól. • A gyógyszerészeti tanulmányok és a kutatómunka igényeinek figyelembevételével a hatvanas évek elején, a kar megalakulásakor hozták létre a könyvgyűjteményt, az országban ez az egyetlen gyógyszerészkari könyvtár. Jórészt külföldi kiadványokat gyűjtenek, s természetesen a teljes magyar nyelvű gyógyszerésztudományi anyagot. Mindez az oktatók, kutatók, hallgatók. gyakorló gyógyszerészek, orvosok rendelkezésére áll, főiskolások (főképp kémiaszakosok) is kölcsönözhetnek, s bárki, aki a gyógvszerésztudományok iránt érdeklődik. — A szakkönyvtári munka nyilvánvalóan másfajta felkészültséget és ismereteket követel, mint amilyen a közművelődési könyvtárakban szükséges. — Sajnos, a könyvtárosok természettudományos képzése máig megoldatlan. Az ELTE-n általában bölcsészettudományi stúdiumokkal . párosítják a könwtár szakot; csak két főiskolán, a nyíregyházin és a szombathelyin lehet természettudományos szakot választani a könyvtár mellé, de ezt kevesen teszik. A mi szakmánk nem divatos, nem közismert. Harminckét éve vagyok a pájván, . azelőtt orvosi könyvtárban dolgoztam. tíz éve itt, széleskörűen ismerem, a különféle oktatási intézmények belső életét is, de még sohasem hallottam, hogv középiskolákban a pályaválasztás idején a könyvtárosság szépségeiről beszéltek volna. Valahogy úgy szemlélik az emberek a könyvtárakat, mint a virágoskerteket. A virágoskert van, létrejött, díszlik, s a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy kialakították. Nemigen gondolunk arra, hogy koncepció is kell egy könyvgyűjtemény létrehozásához, tájékozottság a közönségigényről, készség a gyűjtemény föltárására, bemutatására, konzerválására, tehetség és kellő intelligencia az emberekkel való foglalkozáshoz. A pályának több évszázados hagyománya van. csak a szemlélete nem elég haladott. Sokan mindössze enynyit gondolnak róla: a könyvtárosnak jó, mert sokat olvashat. Ez igaz ugyan, hiszen a látogatókat nem tudjuk tájékoztatni, ha magunk is nem olvasunk. De egy szakkönyvtárban az átlagosnál nagyobb tárgyismeret ugyanolyan követelmény, mint legalább két világnyelv ismerete, hiszen a szűkebb szakterületek művelői a nagyobb olvasóközönség reményében ezeken a nyelveken publikálnak. * — A tudományos kutatómunka alapfeltétele a „jól informáltság", a kutatónak folyamatosan tájékozódnia kell tudományága legújabb eredményeiről, az új kutatási irányokról — a világ minden sarkából. Szegeden és .,szellemi vonzáskörzetében" kielégíthető-e a gyógyszerészet tudósainak, tanulóinak és a gyakorló gyógyszerészeknek az információigénye? — Igen. A mi könyvtárunk hetvenféle magvar és idegen nyelvű folvóiratot előfizet, az alapvető szakkönyveink ls megvannak. Jól szervezett a könyvtárközi kölcsönzés. Megrendeléseinket egyeztetjük az .akadémiai intézetekkel, a megfelelő, tudományegyetemi tanszékek könyvtáraival. A folyóirat-előfizetéseket persze nehéz előre tervezni, mert évek óta egyre drágábbak. Nem tehetünk mást, szelektálunk, a kevésbé igényelt lapokat lemondjuk. Amelyek nélkülözhetetlenek, de nagyon megdrágultak, azokat más intézményekkel együttműködve szerezzük be. Itt van például a Chemical Abstracts, angol nyelven referál a világ legfontosabb kémiai folyóirataiban megjelent közleményekről. Roppant apparátussal dolgozik, s bár nem pénzt, hanem tudományos elismerést jelent a tudósoknak, ha felkérik őket a szerkesztésben való közreműködésre, az előállítás mégis nagyon sokba kerül. Most egész Dél-Magyarország területére egyetlen pél. dánya jár. hiszen körülbelül 200 ezer forint az évi előfizetési díja. * — Ügy tudom, a nyáron országos konferenciát rendeznek itt, a gyógyszerészkar védnökségével, amelyen többek között azzal is foglalkoznak, mit tehetnének a könyvtárosok a szakirodalmi információk iránti nagyobb igény felkeltésére. Talán nem kellően érdeklődók a gyógyszerészek? — Nem ahnyira, mint szükséges lenne. Magyarországon az utóbbi évtizedben új szakma született: a klinikai gyógyszerészet. A gyógyszerész az orvos közvetlen partnere, tehát föltétlenül szükséges, hogy ugyanolyan olvasott legyen. A gyakorló gyógyszerészek között pedig sokan vannak, akik nem is tudják, hova mehetnek tájékozódni. A konferencián szeretnénk fölhívni a figyelmet, milyen információs bázisok állnak rendelkezésükre, s a kórházi, klinikai könyvtárosoknak elmondani, hogy különös figyelemmel foglalkozzanak a gyógyszerészekkel is. Sulyok Erzsébet Köszönet érte Több orvos kerül vidékre „ ötéves a friss diplomás orvosok elhelyezkedésének pályázati rendszere. A tapasztalatokat összegezve az Egészségügyi Minisztériumban elmondták az MTI tudósítójának, hogy a fiatal orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek munkába állasának pályázati irányítása országszerte jól előmozdította az üres körzeti orvosi állások mihamarabbi betöltését. A társadalom érdeke azt kívánja — hangsúlyozták a minisztériumban — hogy az orvosellátotlságban az ország egész területén arányosan az igények optimális kielégítésére törekedjünk. Ezt szolgálja a pályázati rendszer. A pályázati rendszer kétségtelen eredménye, hogy a vidéki orvosellátottság jobb lett, oda került több fiatal orvos, ahol nagyobb szükség van rájuk. Csökkent az üres állások száma. Az országos helyzetkép adataiból még annyit: jelenleg az összes orvosi állás mintegy 7 százaléka betöltetlen. Különösen sok szakember hiányzik a közegészségügy. járványügy. az üzem- és az iskolaegészségügy területéről, s a körzeti orvosi állások is az átlagosnál kevésbé vonzó munkakörök közé tartoznak. Szolnok megyében most 177 orvosi körzetben foglalkoznak a 450 ezres lakosság egészségügyi ellátásával.' Ez megfelelőnek mondható. A városokban és Tiszafüred nagyközségiben 35 gyermekorvosi körzetet alakítottak ki, 6 még továbbiakat szerveznek. A körzeti orvosok csaknem felének van szakképesítése. Jó forrása az orvosellátásnak a Szegedi Orvostudományi Egyetem oktató kórházaként működő Het.ényi Géza Kórház, az ott gyakorló fiatalok közül ugyanis sokan maradnak Szolnok megyében pályakezdő orvosnak. A Bousod megyei falvakban is javult a körzeti orvosi ellátás. Különösen sok erőfeszítést tesznek az orvoshiány leküzdésére a legmostohább ellátottságé országrészek közé tartozó SzabolcsSzatmárban. Pályázaton kívül nem töltenek be állást — természetesen az ösztöndíjjal végzők kivételével — Vas megyében. A nagy felelősséggel 'járó, önállóságot igénylő körorvosi álláeókba nem helyeznek-4Áiygkezdőket. Amikor először fölvetődött a DÉMASZ-nál a gondolat: segíteni kellene a bölcsődéket, 1974-et irtunk. Az elhatározásból szocialista szerződés lett. Az üzemigazgatóság vállalta, hogy a bölcsődék igazgatóságához tartozó 14 gyermekintézményben soron kívül, rendszeresen, térítés nélkül elvégeznek minden munkát a zavartalan villamosenergia-szolgáltatás érdekében. Azóta eltelt több mint 5 esztendő. A DÉMASZ szegedi dolgozóinak vállalásai nyomán a bölcsőde igazgatósági épületében új mérőhelyberendezések működnek, új vezetékek húzódnak, megjavították a Csillag téri bölcsőde tűzhelyét és szárítóját, a Partizán utcai fűtését, az odesszai szárítókemence elektromos mechanikus szerkezetét, javítottak, korszerűsítettek az Ilona utcai és az Április 4. útján levő bölcsődében is. A Petőfi Sándor sugárúti, a mlhálytel^k! intézményben kábelt fektettek, mérőket, csatlakozókat szereltek, a Dobó utcaiban a mosoda belső berendezéseit szerelték föl. Dolgoztak Dorozsmán, . a Göndör sori bölcsődében, a szőregiben, a Tarján III. számú bölcsődében az udvart térvilágítással látták el. Az 1977-es esztendő legnagyobb munkáját a Töltés utcai csecsemőotthonban végezték: 10 ember 2 hónap alatt 70 ezer forint ér-, lékben fölújította az egész intézmény villamos berende« zését, udvart és játszóteret alakítottak ki. A következő évben az új helyiséget földeléssel látták el. sőt arra is vállalkoztak, hogy padokat, asztalokat készítenek, a régieket pedig megjavították. Az öt esztendő alatt csaknem 200 ezer forint értékű munkát végeztek térítés nélkül a DEMASZ dolgozói a szegedi bölcsődékben. Nem kétséges teftát: a szerződésben vállaltaknak eleget tettek a villamossági szakemberek. Ezt állapítottak meg a közelmúltban is, amikor a Bölcsődék és Csecsemőotthonok igazgatósága, valamint a DÉMÁSZ képviselői ismét összeültek, hogy értékeljék a vállalások teljesítését. Hogy a szerződés továbbra is életképes, bizonyítja az eddigi munka és a bölcsődék további igényei i's. Az eltelt Időszakban ugyanis újabb intézményekkel gazdagodott a város, s jelenleg 23 bölcsőde venné köszönettel az áramszolgáltató vállalat példamutató segítségét. Közös megegyezéssel és elhatározással papírra vetették tehát: megerősítik az 1974-ben kötött szerződést. hogy a vállalat hozzájárulásával jobb körülményeket teremtsenek a bölcsődés korú gyermekeknek. Valamennyi kisgyermekes szülő nevében ls köszönet érte. . Ch. A. V