Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Szombat. I!)S0. március 15. i 3 A vegyipari szakszervezet vezetőségének ülése Szakképzettségének teljesen megfelelőnek tartja munka­köret a megkérdezett vegy­ipari műszakiak és közgaz­dászok 43 százaléka, ám ez az arány 10 százalékkal ke­vesebb az egy évtizeddel ko­rábbinál — állapította meg pénteken a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége, amely az 1069. és az 1979. évi felmé­rések egybevetésével elemez­te a szakma értelmiségének helyzetet és a szakszervezet rétegpolitikai munkájának időszerű feladatait. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Jakab Sá/dor. a SZOT főtitkárhelyettese is. A tapasztalatok alapján a központi vezetőség felhívta a vállalatok gazdasági vezetőit és szakszervezeti testületeit: vizsgálják felül a náluk fog­lalkoztatott műszakiak és közgazdászok helyzetét, a jobb munkamegosztás és dif­ferenciálás lehetőségeit és nyújtsanak segítséget a szak­mai továbbképzés kedvezőbb feltételeinek megteremtésé­hez és a pályakezdők foko­zottabb támogatásához. Ezután személyi ügyekről tárgyaltak. A központi veze­tőség Tóth Gyulát, a szak­szervezet titkárát nyugállo­mányba vonulása alkalmából felmentette tisztségéből és Gerő Rezsönét. a szakszerve­zet szervezési és káderosztá­lyának vezetőjét választotta meg a szakszervezet titkárá­vá és az elnökség tagjává. * Az Elnöki Tanács Tóth Gyulának több évtizedes, eredményes munkásmozgal­mi tevékenységének elismeré­séül. nyugállományba vonu­lásának alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést a központi vezetőség ülésén Jakab Sándor, .a SZOT főtit­kárhelyettese adta át. (MTI) Péteri István köszöntése Péteri Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugállományú elnökhelyet­tesét, a párt- és munkás­mozgalom régi harcosát 40 éves . párttagsága alkalmából az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Korom Mi­hály. a KB titkára ; köszön­tötte és átadta a Központi Bizottság emléglapját. A köszöntésen, amelyre pénteken a KB székházában került sor. jelent volt Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője és Batlai László, a KB osztályvezető­helyettese. (MTI) Az a csodálatos szerda Kisipari építkezés korszerűbben — Terveink megvalósításá­ban számítunk az építő kis­iparosok tevékeny közremű­ködésére. A növekvő igé­nyek szükségessé teszik rész­vételüket és megtelelő szín­vonalú munkájukat, különö­sen a magánerős lakásépítés­ben. a fenntartó- és javító­szolgáltatásban — mondotta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken Szentendrén. az Országos Kisiparos Építőipa­ri Szakmai Napok záróta­nácskozásán. A miniszter egyebek között emlékeztetett arra, hogy az elöterbe kerüli korszerűsítési es fenntartási feladatok bizonyos átrende­ződést követelnek az cpiló­ipartól, s fokozott részvételt a hazánkban dolgozó mint­egy 34 ezer építő kisiparos­tól. Most az a íontos, hogy a kisiparban is növekedjék a szakmai színvonal és eh­hez meg kell teremteni a teltételeket. Az állami válla­latoknál alkalmazott korsze­rű építési technológiák a kis­iparban is felhasználhatók. (MTI) TESZOV­tanácskozás Szentesen, a Május 1. Ter­melőszövetkezet lapistói köz­pontjában tartotta meg soros ülését a megyei TESZÖV el­nöksége. A tanácskozáson részt vett Haskó Pál, a me­gyei pártbizottság munka­társa is. Az elnökség a tée­szek tavalyi gazdálkodásának tapasztalatait és az idei ter- J veket vitatta meg. Az elmúlt évben az időjárásból eredő termésveszteségek ellenére 6.7 milliárd forintra növe­kedett a téeszek üzemi, ter­melési értéke, a korábbi 6,5 milliárdról. Ezzel együtt elég nagy éfs esetenként indoko­latlan különbségek keletkez­tek a téeszek termelési ered­ményeiben. a munka haté­konyságában. Az idén ezen [ változtatni kell, hogy az elő- i irányzott 7—9 százalékos ter­melési értéknövekedést, elér­hessék a gazdaságok. E penn olyan nap volt az a szerda reggel, mint a többi, ilyenkor, tét végén, tavasz elején. Borús, ködös; csípős, esőt. havat szemerkélő. A kávéház­ban nyolc óra tájban csak egy-két fiatal­ember lézengett, eléggé nyomott hangulat­ban. Azon tanácskoztak — már napok óta —. hogy mit kellene tenni. S e látszó­lag már-már közhelyegyszerúségú mondat mögött rejtőzött mindaz — Amit Magyar­ország megújulásának lehet nevezni. Az. a szerda egy huszonöt éves költő napja volt. Akinek anyja szlovák volt. s apjától is szláv nevet örökölt, s aki még nem egészen rfiásíél évig élt az után a szerda után. S ez idő alatt megkérdezte, hogy van-e még egy marok föld a magyar hazában, amelyet magyar vér meg nem áztatott, hogy létezik-e még többé szeretett király, hogy hogyan is lett volna addig magyar a magyar, hiszen nem az. aki szol­ga. s hogv rabok legyünk vagy szabadok. És egv másik szláv nevű ember, bizonyos Josef Bem európai mércével mérve is pá­ratlan vitézségei hadseregében addig har­colt. ameddig mindazok, akik kérdéseire válaszoltak. Addig, míg ajka örö-mtelj vég­szava zendült, s amit elnyelt az acéli zö­rej, a trombiták hangja, az ágyúdörej. Az a szerda a harminc év alattiak szer­dája volt. Akikről bús és romantikusan pesszimista jóslatok sora hangzott el ko­rábban. s akik szinte oiákcsínyböl foglal­ják el a nyomdát, s készíttetik el ott örök dokumentumát annak, hogy mit kíván a magyar., nemzet. A .harminc év alattiaké, akik az elkövetkezendő másfél év iszo­nyatos harcaiban ingujjra vetkőzve és az ágyúkra fejeve. fogadásból egyenként sze­degetik le lovaikról a dölyfös osztrák és kozák tiszteket. Akik később tíz-húsz éve­ket töltenek távoli földalatti kazamaták­ban vagy emberöltőn'yl időt idegen ország­ban. holtuk napjáig sóvár szemekkel ha­zafelé tekintgetve. Akiknek szavára apáik és nagyapáik álltak — gyakran csak ka­pával-kaszával — a sorba, hogy a hóditót jó hazai szokás szerint a Duna—Tisza tá­járól eltanácsolják. Az a szerda a megalázottak és a meg­szomorítottak örömnapja volt. Ezer es ezer nyomorúságos parasztkunvhóban élő férfié és asszonyé, akiknek a föld , volt. a mindene és akiket » föld tett olyan ha­mar önmaga mélvébe. amilyen gyorsan csak lehetett tömérdek robot. ínség. kiri. könny és megaláztatás után. Akik kértek csak. ameddig kérni lehetett, majd ráesz­méltek. hogy követelni kell azoktól, akik­nek eddig kezet csókoltak, s akiktől függ­lek holott ők voltak többen. Sokkal töb­ben. Az a szerda Európa szerdója. Európáé, amelv nemsokára újra csendes lett. leg- • jobbjai szomorú karnyújtással adóztak legfeljebb annak a távoli, pusztós-furcsa vidéknek, ahol még egyes-egyedül volt negyven foknál is magasabb a szabadság láza. Európáé, amely a maga módján épp­olyan kicsi és törékeny, mint az az ország, melynek fiai mégis mindig az övéinek is vallották magukat. A z a szerda az emberiség örök ment­ségeinek: a forradalmaknak egyik első huszonnégy órája volt. Az a kezdet, amely nemcsak a véget, hanem az örök megújulás biztosságát is magában hordozta. A következő két tavasz eljöttét, előbb 71 majd újabb 26 év múlva. S így lett teljes a magvar tavaszok sora. Mind­kettő őse volt az a szerdai nap. Máig alapvetően határozta meg a magyar törté­nelmet. A költőkét, az ifjúságét, a dolgozó milliók sorsáét, nemzetünk helvét és új­kori rangját Európában és a világon. Ama szerdai nap eseményeit soha. semmikoron elfeledtetni nem lehet, amíg csak erkölcsi­leg felelősen gondolkodó emberiség és magyarul beszélő földi teremtmény letezni fog. Szerda volt akkor. Borús, csípős, esőt. havat szemerkélő nap — időszámításunk után az 1813-ik esztendő márciusának ti­zenötödikéje.. Domonkos László Zárszámadó közgyűlés Napirenden: a munkavédelem A Közlekedés- és ügyi Minisztériumhoz Posta­tarto­zo vállalatoknál az utóbbi két évben javult a munka­védelmi helyzet: tavaly 11 százalékkal kevesebb üzemi baleset fordult elő. mint 1977-ben. ami elsősorban a fokozott ellenőrzésnek. a mulasztók felelősségre voná­sának köszönhető — állapí­totta meg pénteki ülésén az Országos Munkavédelmi Bi­zottság. A MÁV vezérigaz­gatóságon például két év alatt körülbelül 900 irányító es 1300 beosztott ellen indí­tottak fegyelmi eljárást munkavédelmi szabályok megszegése miatt. A helyzet azonban továbbra sem ki- I elegitő. sót 02 eddiginél is hatarozottabb intézkedésekre rcn szükség, mert a halálos baleset több mint korábbari. es az egyéb sérülések is ál­tatóban súlyosabbak. Az Országos Munkavédel­mi Bizottság nyomatékosan felhívta a minisztérium veze­tőit. hogy kivétel nélkül szá­moltassák be azoknak a vál­lalatoknak a vezetőit, ahol halálos baleset történik. A .súlyos sérülések okait min­denütt alaposan elemezni keli. s valamennyi vállalat szamara kötelező, hogy eze­ket az okokat a maximális mertekben csökkentse, el há­ntsa. A mulasztók ellen a j tárca vezetőinek határozot­tan fel kell lépniük. Mivel a vasút legveszélyesebb munkaterülete a kocsiren­dezés, az intézkedés is itt a legsürgetőbb. 'Az OME megvitatta és elfogadta a munkavédelem további szabályozásúval, az allami és a szakszervezeti szervek közötti munkameg­osztás fejlesztésevei foglalko­20 dokumentumot, amely a szabványosítási feladatokat is magában foglalja. A szabvá­nyok jobban igazodhatnak a technika, a technológia vál­tozásaihoz. Már most körülbelül 500 munkavédelmi szabvány van életben, szamuk rohamosan tovább növekszik, s kapcso­lódnak a nemzetközi előírá­sokhoz. A KGST-lagországok munkavédelmi szabványokat is kidolgoznak, ezzel is véd­ve az egymásnak szállított berendezéseknél dolgozók testi épséget. 1930. január Írtől a KGST­országok öt munkavédelmi alapszabványa lépett életbe, amely egységesen értelmezi a munkavédelem fogalmát, a munkavédelmi szabványrend­szer felépítését, a veszélyes és ártalmas termelési ténye­zőket, a dolgozók védőeszkö­zeinek és a termelöóerende­zések általános munkavédel­mi követelményeit. (MTI) Erősebb tsz Öttömösön Négy pontban foglalta ösz­sze az elmúlt év gazdálkodá­sának főbb tapasztalatait Huszka József elnök, a~. öt tö­möri Magyar László Terme­lőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A vezetőség be­számolója szerint tovább erő­södött a téesz szervezeti éle­te. szerényen, de növekedtek a beruházások, jobban élnek a tagok Több mint 3 millió forintos nyereséggel zárták a tavalyi esztendőt. A zöldségtermesztés'a sze­szélyes időjárás miatt nem nagyon fi.ctödölt ki, pedig csaknem 100 hektáron ter­Épül a „tárca-óvoda 99 A beszélgetés ma meg kép­zeletbeli. de szeptemberben mar elhangozhatna. Két óvo­dás túl akarja licitálni egy­mást: — Az én apukám postás. — Az enyém isi — De nekem az anyukám is az! • — Az semmi! Az én ma­mikám meg vasutas! Már most / keressük meg azt a szituációt, amelyben ..felsőfokú" helyzetnek szá­mít. ha a dicsekvő két szü­lője postás es vasutas! Ez egyesegyedül akkor előny és érdem, ha a közös gyermek a közös vasutas-postás óvoda lakója. Nos. ezért mondtuk elöljáróban: a képzeletbeli beszélgetés ősszel már va­lósággá válhat. Addigra elké­szül az első ..KPM-óvoda". Vagy ha úgy jobban tetszik: az első ..tárcán belüli" óvo­da. A kifejezés ezútlal úgy i.s érthető: a közlekedéssel és a postaüggyel foglalkozó minisztérium két vállalata egyszcTe ni-uit, a penztár­cájaba, hogy a költségeken osztozzon. (Harmadolhattak volna, de a Volán végül is nem lett partnerük az óvo­daépítés, ben.) A Tabán ÁBC-hez közel, 26 millió forintért tehát két­száz kisgyereknek építi az új óvodát a DÉLÉP — úgy ter­vezik, a következő tanévben már nem lesz szükség arra a három lakásra, amely je­lenleg „óvodapótló" nyolcvan postásgyereknek. De arra is lehetőség lesz az új óvoda elkészültével, hogy az Alsó­városon lakó postásszülőnek ne kelljen Felsővárosra vin­nie a gyerekét; egyezséget kötnek majd a Hunyadi Já­nos sugárúti „csak"' vasutas­óvodával, s a közelebb, lakó gyerekeket a 'közelebbi óvo­dába íratják be. (Még így is lesznek olyan szülők, akik reggelenként, délutánonként nagyot kerülnek az otthon—­óvoda—munkahely három­szögében. hiszen a felsővá­rosi új óvoda eléggé távol esik. mondjuk a dorozsmai vasútállomástól. ..) mett fűszer- és prilamin­paprika valamint spárga. Szőlőből viszont 6 ezer 780, almából 2 ezer 314 mázsa termett a szövetkezetben. Több. mint ahogy év elején gondolták. A 2 ezer 105 hektár föl­dön gazdálkodó termelőszö­vetkezet üzemi bevétele 4 millió forinttal több volt mint 1973-ban. 'A zórszám­adáSi ó.*ízesítés szerint 28 millió 380 ezer forint.) Pedig a gabonaföldek hírül se ad­tak annyi termést, mint amennyit kellett volna. Több mint 500 hektárról csak 7 ezer 364 mázsa terményt hordt ÜK be a gépek. Emiatt év közben Változtatni kellett az eredeti elgondoláson. Az állattenyésztés hozamait nö­velték meg. és így jobban jártak év végén. Az állatok tartásából több mint S mil­lió forint árbevételük lett. Hizlalásra vásároltak bárá­nyokat. libákat, jo'ob lajtára cserélték a teheneket. Jelen­tós szereibe volt az eredménv­ben annak, hogy az építők rendbe tették az istállókat. Karámokat és szakszerű ólakat is építettek. Van még javítanivalójuk az öttömösieknek — adta hírül n beszámoló —, mert az állatok etetése, gondozása kívánnivalót hagyott maga után. A diákok, a katonak is segítettek a betakarításban, sót még Baksrói is hoztak embeioket a sürgős munkák elvégzésére. Tavaly három és fél mitlió forintért vettek gépeket köztük egy autó­buszt, amivel a messze eső földekre szállítják a dolgozó­kat. Kihasználatlanul álltak a traktorok sok időt vett 'génvbe a javításuk, nem mindig akkor mentek dol­gozni a tagok, amikor kellett volna. Ettől függetlenül urra tudtak lenni a nehézségeken, növekedett a közös vagyon. A zárszámadáson az ellen­őrző bizottság beszámolóját Tanács József ismertette, a nök munkájáról Molnár Györgyné adott számot, míg l téeszben előforduló vitás ügyek rendezéséről Banóczkl Géza számolt be. Az idei (erveket Döme Karoly iőme­zőgazdasz, Utasi István mű­szaki ágazatvezető és Huszdti Gellért kertészeti ágazatve­zető ismertette. A vendégei nevében dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese köszöntölte a közgyűlés részt­vevőit és ismertette az idei év gazdálkodásával kapcsola­tos teendőket. Ott volt a zárszámadáson Ribó/c istvánné. a körzet or­zággyűléT képviselője és Bodó Imre. a járási pártbi­zottság munkatársa is. Csapatzászló-adományozás íetóo varoson épül a vasutas—postás óvoda Csapatzászlót adományo­zott néphadseregünk egyik magasabb egységének a So­mogy megyei Állami ' Építő­ipari Vállalat A zászlót, amely a vállalat és a maga­sabb egység között évekkel ezelőtt kialakult, s azóta el­mélyült együttműködést is jelképezi, pénteken, az ala­kulat fennállásának 30. év­fordulója alkalmából rende­zett jubileumi űnnepsegen adtak át a kaposvári La­tinca Sándor Művelődési Központban. Az ünnepségen megjeaent Oláh István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­les. vezérkari fönök. Varga Péter, a SoThogy megyei pártbizottság első titkára, a magasabb egység képviselői, valamint a vállalat meghí­vott dolgozói. Az ünnepségen Berki Mihály vezérőrnagy, a magasabb egység parancsno­ka mondott beszedet, az egy­kori parancsnok neveben pe­dig Kálazi József nyugalma­zott vezernőrnagy köszöntöt­te az alakulat jelenlegi sze­mélyi állomanya!. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents