Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

4 Szerda, 1980. február 13. Dorozsmai 2

A munkahelyek egy• ötöde valamelyik ipari vállalat Szeged-lCiskundorozsmára telepített üzeme. Itt dolgozik a nök közel egyharmada. A • Dorozsmán lakó munkátok döntő többsége szegedi üzemekbe jár dolgozni. A megkérdezetteknek valamivel több mint a fele egy műszakban, a többiek közel egyenlő arányban két és három műszakban dolgoznak. Jelentős eltérést találunk a nemek szerint a műszakbeosztásban. A nőknek közel kétharmada, a férfiaknak mindössze egyharmada dolgozik több műszakban. Minden harmadik munkásnő hárommflszakoa beosztásban dolgozik. Ez utóbbinak kedvezőtlen volta megmutatkozik a mindennapi élet tevékenységeinek összetételében is. A Dorozsmán lakó iparban foglalkoztatottaknak kétharmada első generációs munkás. A megkérdezetteknek mindössze egyharmada származik olyan családbúi, ahol az édesapa is az iparban, illetve az építőiparban dolgozott A többség szülei még mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak vagy foglalkoznak. Viszont a munkásoknak mintegy kétharmada Iskolái befejezése után közvetlenül az iparban, építőiparban helyezkedett el. Minden .ötödik munkás mezőgazdasági tevékenység után került az iparba. Ezek Jelenleg főleg segédés betanított munkásként dolgosaink. A foglalkozás váltása megmutatkozik a családok összetételében ls. A dorozsmai munkáscsaládok több mint felében mindkét házastárs az iparban dolgozik. A munkásnők inkább kötnek házasságot munkásokkal, mint a férfiak munkásnőkkel. A férfiak több mint tiz százalékának házastársa szellemi munkakörben dolgozik. Az ipari-mezőgazdasági jellegű vegyes családok egyre inkább eltűnnek, csupán minden 20. család ilyen összetételű. 1977 májusában, a műszakpótlék bevezetése előtt a munkások egy főre eső havi jövedelme (a megkérdezettek nem mindig százszázalékosan megbízható bevallása szerint) 1860 forint volt Ez az összeg a szakképzettség szintje és a nemek szerint különbözik. A nök többsége betanított munkás, ezért ezekben a családokban az egy főre eső havi jövedelem átlaga száz forinttal alacsonyabb, mint a férfiak esetében. A lakáskörülmények igen kedvezőnek mondhatók. Kilencvenöt százalék saját házban lakik. 4 százaléknak tanácsi értekesítésű öröklakása van, mindössze egy százalék lakik albérletben. A munkások döntő többsége, tíz közül 9 fő helyi illetőségű, a többiek az utóbbi tíz évben kerültek Dorozsmára. A Szegedről Dorozsmára költözők között a közvetlen termelésirányítók, a tanyáról betelepültek között a segédmunkások vannak többségben. . Az egyén életmódját jelentős mértékben meghatározza, hogy hétköznapokon ós munkaszüneti napokon milyen tevékenységeket mekkora időráfordítással végez. Az időmérlegében előforduló tevékenységek és az ezekre fordított időmennyiség fontos felvilágosítást ad arról, hogy az egyén hogyan rendezi vagy hogyan kénytelen megszervezni a 24 óra tevékenységeinek összetételét, azaz mindennapi életét, életmódját Kérdezőbiztosaink számos egyéb kérdés mellett megkérték a dorozsmai munkásokat mondják el, hogy a látogatást megelőző hétköznapon és a legutolsó munkaszüneti napon 30 perces időbontásban mit csináltak reggel S órától 23 óráig. Ezek alapján készítettük el a 24 órás időmérleget A kapott válaszokat az alábbi tevékenységcsoportokba soroltuk be: L kereső-, termelőmunka, valamint az otthon és a munkahely közötti távolság megtételére fordított időmennyiség. 2. Egyéb munkatevékenységek: idekerült a gyermekek és a háztartás ellátása mellett mint jövedelemkiegészítő munka: az állatgond®Bányászati mérömüszerkiilönlegességek ' Oatrava vidékén találhatók Csehszlovákia legnagyobb kőnzéntelőhelyei. Az itteni bányákban a biztonsági mérésekre használt műszerek többsége az Ostravai Szénbányászati Tudományos Kutatóintézetben, készült. Elsősorban a geofizikusok részére fejlesztik ki a különleges mérőberendezéseket, amelyek előrejelzik a földalatti he^ymazgófiokat, kitapogatják a meddőközetet, és a különböző áeványereket a széntámákban, sőt irányíthatják • kitermelési munkálatokat is. Az intézet munkatársa, Ludek Dlouhy mérnök és méréstechnikai csoportja hét évvel ezelőtt hívta fel magáira a figyelmet. Akkor próbálta ki először, nagy sikerrel azt a különleges műszerét. amely kimutatta, nincs-e a tárnában dolgozó kombájn útjában valamilyen nem várt és nemkívánatos kőzet. Ma már az Ostrava—Karvina szénvidék legtöbb bányájában használják a ikülönleges műszert Dlouhy mérnök és kollektívája ezért a találmányáért Klement Oottwald állami díjat kapott. A csoport jelenleg több, ez. állami kutatási feladatokkal cnvrr.f függő probléma megoldásán dol'Wv/.i k. Már elkészítették az SP—2 típusú kőzetmozgást kimutató műszert, amely erősen robbanásveszélyes környezetben, és nehezen vagy egyáltalán nem megközelíte hető területen is munkáiba állítható. A SAZZ—8 típusú sacizmo akusztikus műszer a földrengésveszélyes bányákban keletkező szeizmoakusztikai impulziófis nagyságának és gyakoriságának mérésére szolgáló, számtárcsás irányítású berendezés, és már kísérletképpen üzemel két ka rv inai bányában. Több más műszer mellett befejezték egy hegyomlás előrejelzését mutató szeizmo akusztikai Információé rendszer tervezési munkáit Ez a rendszer huszonnégy csatornás méréseket tesz lehetővé, amivel minden alapvető szeizmoakusztikai paraméter kimutatható. Az első berendezés kipróbálását már meg is kezdték az Ostrava—Karvina szénvidék Doubrava bányájában. A kutatóintézet mérőműszereit Lengyelországban és Grúziában is sikerrel hasznosítják. Parkerdő Kirándulókőzpontnak alkalmas parkerdőt alakítottak ki Tapolca közelében, a Viszi ó-patak festői völgyében. A „bauxitváros" pihenni, sportolni vágyó lakóit praktikusan felszerelt erdei tornnpálya fogadja. Felkészültek itt a váratlan esőzésíre is: fedett menedékhelyeiket építettek. zás; kart, háztáji megművelése; mellékmunka, építkezés és egyéb ház körüli munka. 3, •Szabadidő-elfoglaltságok között szerepel a nagyon kedvelt és hosszú időtartamban folytatott tévénézés, rádióhallgatás, olvasás, mozilátogatás, családi körben folytatott beszélgetés, vendégeskedés, szórakozóhelyek látogatása, játék, tanulás, kézimunka, művelődési intézmények látogatása stb. 4. A társadalmi-politikai tevékenységeknél figyelembe vettük a társadalmi-politikaiközéleti tevékenységet és ide kívánkozott a felvétel időpontja miatt a május elsejei rendezvényen való részvétel ls. 8. Személyi ellátáshoz soroltuk a személyi higiénia: mosdás, öltözködés, felkelés, lefekvés, a napközbeni pihenés és az étkezések időmenynyiségét Alvásnak vettük az este 23 órától reggel S óráig terjedő időtartamot Az ún. „tegnapinterjúk" alapján elmondhatjuk, hogy az átlag dorozsmai ipari munkás reggel 5 óra 26 perckor kel és este 21 óra 44 perckor tér nyugovóra, öszszesen 7 óra 42 percet pihen. A hétköznapnak csaknem felét munkahelyén és otthon munkával tölti, összesen 11 óra 5 percet foglalkozik különböző munkatevékenységekkel. Ebből otthoni munkóra 3 óra 6 percet fordít. A gyermekek ellátása átlagosan 23 percet, a háztartási teendők elvégzése 1 óra 38 percet, a jövedelemkiegészítő munkák 1 óra 6 percet igényelnek. Több mint egy órája telik el azzal, hogy munkahelyére beérjen és hazamenjen. A szabad idős elfoglaltságokra 2 óra 30 percet fordít. Ebből 1 óra 28 percig nézi a televíziót, összesen 20 percet fordít rádióhallgatásra, újság- és könyvolvasásra, valamint mozilátogatásra. Társasági (elsősorban szórakozóhelyek látogatására) és családi elfoglaltságra fél óra ideje jut. Más szabadidő-tevékenységekre csak néhány perc ideje marad. Társadalmi-politikai-közéleti tevékenysége átlagosan 10 percet igényel. Személyi ellátásra közel másfél órát fordít, egy-egy étkezés 20 percig tart. Szentirmai László s az energiáról A felügyelet — Hány fok van itt azlro- villanytűzhelyet. Vagy kér. szabvány nem 18, hanem 20 dában? dezhelném úgy is: nem ter- fok, de két fokos túllépésért — Nem tudom. Mindjárt mejnek-e fölöslegesen ára. még nem szólunkmegmérem. mot? — Miért „szólnak"? — Ez a falon huszonné- — Nem termelnek. Az or. — Valójában mi nem bűngyet mutat. sizágos teherelosztóban ezt tétünk, legalábbis egyelőre — Annyi nincs. Az ilyen a televízióból is ismerhetik csak felmérünk, adatot gyűjszobahőmérők nem pontosak, folyamatosan érzékelik, s to» tünk és továbbítjuk a»orsstú—- Mi a pontos? vábbítják az impulzusokat, gos szervekhez. — Ez. Elektronikus kijei- Az energiaigény növekedé- — Van foganatja a szasét, csökkenését „megérzi" vuknak? az erőmű és a kapacitása ha- — Lesz, mert a rendelettáráig több VBgy kevesebb alkotásban támaszkodnak a áramot termel. vizsgálataink eredményeire. — Tehát az ón villanykapcsolóm is „szabályozza" az áramtermelést? — Igen. — Es mit kell ezen felügyelni? — Mit vizsgáltak? — Többek között az említetten kfvül a vilamosenergia- és földgázkorlátozásba bevont nagyfogyasztók felkészülését váratlan energiagiafelügyelet? — Megállapítja.:. — Az ön munkahelye? zásü hiteles mérő. — Mennyit mutat? — Huszonhárom egész harmincöt század fokot. — Nincs melege? — Dehogy! — Mennyi az előírás? — Húsz fok, — Akkor ez az iroda szabálytalan hőmérsékletű? — Ha szigorúan vesszük... — Az energiafelügyelet k^aradás esetére. Terhelés az. De nézze meg, el van nem a lakosság közvetlen mérések Jegyzőkönyveit elzárva a fűtés. energiafelhasználását vizs- lenőrizzük Megvizsgáltuk, — Tehát ezt az előírást be gálja, hanem a közületekét, hogyan hajtották végre a sem tudják tartani? — Akkor ne várjam az vállalatok a villamos ener— Azt hiszem, nem. elektronikus hőmérős szak- gj^vai Való fűtést korlátozó — Mit szól ehhez az ener- embert? rendeletet. A hozzánk tarto— Ne. Csak üzemekben, ^ megyék nagyobb városaivállalatokhoz, intézmények- nak energiaellátására tanulhez Járunk. De nemcsak hő- mányterveket készítettünk, Energiafelügyelet. Tel- mérsekletet mérni. Sőt, van- fgy például Gyula, Békéscsajes nevén Állami EnergeU- nak jelentősebb feladataink ba> söntés száméra. Vizskal és Energia-biztonság- is. gáltuk például egyes gyátechnikal Felügyelet Körzeti _ Kl szabja meg, mit . . °y Energiafelügyeletet vizsgáljanak? raknaI azt> ho8y a készter * — Az országos előírások, "lék előállításához mennyi — Mire ügyel az energia- legtöbbször a Nehézipari Mi- energiát használtak feL felügyelet? nisztérium rendeletei. Ezek _ Az ellenőröket, feiögye— Csongrád, Bács-Kiskun, betartását ellenőrizzük. ... . . HAlí Békés megye energiafelhasz- — Például? löket sokan BKaaenálására és az itt élő lakos- — Többek között NIM 11- koskodó idegeneknek. ság energiahordozókkal való es számú rendeletét a helyi- —. Mi inkább segítünk. Az ellátásara, a tüzelőtől a Bégek túlfűtéséről. Betart- energiagazdálkodás üzemi gáz- és viljanyszolgáltatásig. ják-e az előírt hőmérsékleti R„rvp7(,t(inpk kléoftését — Takarékosságra intenek értékeket. szervezetenek kiépítését lépten-nyomon. Nincs ele- _ jtt jó Idő van, mert nemcsak hogy segítjük, de az gendő energiánk, vagy pa- nem tartják be. A színház- energetikusoknak hirdetett záriunk? ban, Szegeden betartották az munkaversennyel a haté— Tudomásom szerint van ott érvényes előírást, vaco- . . annyi, amennyire az adott gott a közönség. Akik kiad- konyságot ls fvelJük" Az Időben szükségünk van, hi- ták, vajon ültek három órát energetikus-munkaverseny ánygazdálkodásról tehát szó 18 fokban? helyezettjeit jutalmakkal sincs, de az energiahordozók — A rendeletet nem bírál- évenként díjazzuk ls sokba kerülnek, azaz le- ni, betartatni a feladatunk. _ N„VB, gyünk takarékosabbak! A helyiségekről egyébként neve. — Az áremelés nem fi- annyit, hogy a rendelet sze- — Siklósi Tibor, gyelmeztető? rint a színházi nézőtérre a Ifriczl Zsigmond — De, minden bizonnyal. | Elóg arra gondolni, hogy ta-» valy a villamos energia felhasználásának növekedési üterne a korábbi 7—7,5 százalékossal szemben csak 3,5 százalék volt. — Mit jelent ez konkrét számban? — A múlt évre terveztek 5 ezer 450 megawatt legnagyobb terhelést, ezzel szemben C3ak 5 ezer 100 megawattra volt szükség. Ez többek közt azt is lehetővé tette, hogy nem kellett tartósan a rosszabb hatásfokú erőmüveket üzemeltetni. — Magyarázat? — Kevesebb lámpát égetünk, ritkábban szól a rádió, tévé fölöslegesen. Ügy látszik, a fogyasztók megértik, hogy takarékoskodni kell. Kevesen értjük, hogyan tudják a tőlünk több száz kilométerre levő erőműben, hogy most bekapcsoltuk, vagy elzártuk a tévét vagya Újai lehetőség a szarvasmarha-tartásban Az MSZMP XI. kongresz- ezer 500 darab, melyből 14 szusának határozata alapián ezer 700 háztáji és kisegítő a nagyüzemi gazdaságok fej- gazdaságban van (36 százalesztése mellett a népgazda- lék). Különösen nagy gond a SÚS érdekeinek megfelelően kisgazdaságokban a szarvastovábbra is támogatni kell a marha- és ezen belül a teháztáji és kisegítő gazdasá- héftállomány jelenlegi szagok termelését, amely a mának fenntartása, ami a meglevő gazdasági épületek, növekvő élelmisaer-fogyasza családi munkaerő és a tás és az export feiadatai„szabad idő". kihasználásán nak teljesítésekor nem hagyalapul. ható figyelmen kívül. Csongrád megyében ls ha- A kistermelők tenyésztői gyománya és nugy jelentősé- kedvét nagyban befolyásolja ge van a háztáji és kisegítő az értékesítési biztonság. Engazdaságok állattartásénak, nek érdekében a szopós üszőA megye összes tehén- és előhasiüsző-állománya 40 Mikor számít a nyugdíjba a szakszövetkezeti tagság?^! Szakszövetkezeti tag volt tási igazgatóság Jogerős ha- nap számit szolgálati időnek, több éven át B. J. doinaszé- tározattal nyugdíjévnek is- ahányszor a férfi 13, a nő ki olvasónk. Tizenkét éve merte el. pedig 8 munkanapot teljesivállalatnál dolgozik, az idén Az 1970. december 31-e tett. Természetesen ezen a tölti be a 60. életévét, s után szakszövetkezeti tag- cimen azonban a tagsági idő nyugdíjba szeretne menni, ként eltöltött időből viszont tartamánál hosszabb idő nem Kérdezi: az öregségi nyugdí- a nyugdíj megállapításánál vehető figyelembe, ján&k megállapításánál a azokat a naptári éveket ve- A rendelkezések szerint szakszövetkezeti tagsági ide- szik szolgálati időként fi- nem számít szolgálati időjét számításba veszik-e? gyelembe, amelyekben a fér- nek a szakszövetkezeti tagA társadalombiztosítási fi tag legalább 150, nö tag ként eltöltött idő, ha a szakrendelkezések szerint más pedig legalább 100, tízórás szövetkezeti tagot 1975. júliszabályok vonatkoznak az munkanapokat teljesített. Ha us l-e előtt mentesítették a 1970. december 3l-ig szak- a dolgozó ennél kevesebb nyugdíjbiztosítás alól, é' szövetkezeti tagként eltöltött munkanapot teljesített, a nyugdíjjárulékot sem fizeidőre, s mások az ezt követő naptári évből annyiszor 30 tett. Időkre. A mezőgazdasági nap számít szolgálati idő- Olvasónk a fent közöltek szakszövetkezeti tagként nek, ahányszor a férfi 13, a alapján bizonyára már el 1971. január i-e előtt eltöl- nő pedig nyolc munkanapot tud igazodni, hogy szakszó, tött időből csak azok a nap- dolgozott. A belépés és a ki- vetkezeti tagság' idejéből letöri évek számítanak szolga- lépés évéből, illetőleg abból bet-e nyugdíjazásánál szollal! időnek, amelyeket a tag a naptári évből, amelyben az . fievelembe ven 1973. deeember 31-ig előtér- igédylő nem volt W * év- Sülaa iao,tet figyelembe venjesztett kérelme alapján az ben tagja a szakszövetkezet,- ni, vagy sem. illetékes tersadalombiztosí- nek, ugyancsak annyiszor 30 Dt, V. M. borjakat 1972 óta vásárolják fel. 1880 februárjától kezdve szerződéses vemhesüsző-nevelő akeiót indít a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési felügyelőség. Ennek az a célja, hogy a kistermelő az eddig eladásra felkínált, tenyésztésre alkalmas üszőborjúját felneveli, megtermékenyítteti és hót. hónapos vemhessóggel el. adásra felkínálja. Az akeióban felnevelt vem. hes üszőt a termelő maga is tenyésztésbe állíthatja. Ez esetben éves tartáskor *— utólag — első tehénre 2 ezer 800 forint, második és minden további tehén tartásakor 5 ezer forintot kap a termelő. A tehén négyéves tartásának vállalása esetén az első állatnál 10 ezer forint, a második ég mi.nden továbhi tehénnél 20 ezer forint állami támogatást kaphat a gazda. Amennyiben az akcióban felnevelt vemhes üszőt a termelő nem állítja tenyésztésbe és értékesítés hiányában le kell azt elletnie, úgy 8 ezer forint költségtérítést kap, az ilyen tehénnel a tenyésztő szabadon rendelkezik, vágóra is eladhatja — tájékoztat a Csongrád megyei Takarmányozási ég Állattenyésztési Felügyelőség.