Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

I Kedd, 1980. fehruár S. Nehéz ügy ez! — Évek óta fogynak a köz- Az Irodában nem lehet kos munkát, tiltakoztak elle­nien termelők — mondja úgy mérni a teljesítménye- ne a kétműszakosok. Ez a Welti Lajosné, a Szegedi ket, mint a közvetlen terme- gépírónő neon marad a gyár­ban, Biztosítottuk neki a lehetőséget, munkaidőben kereshetett másutt állást. Ügy tudjuk, talált is, ki­kéréssel veszik át — Igazságosnak tartja a főnöke döntését? — kérdez­tem az osztály egyik tervelő­adóját — Iparkodik, rendes fia Ruhagyár munkaügyi osz- lésben, tályvezetóje. — A termelés kiszolgálói és az irodai dol- fiXnffí gozók azonban ma sincsenek l-/<JII LU kevesebben. Tavaly pályáza- „ l, z tot írtunk ki az egyes terű- G KCZUgyeSSeg letek vezetőinek a takaréko­sabb létszámgazdálkodásra — Egyéni darabbérben Nem túl sok eredménnyel, dolgoznak, a termelési fo­Legalább 10 fővel kellett vol- lyamatot oszthatatlan ele- > na csökkennie az irodai lét- mekre bontjuk és különböző talasszony, de" nem tartozik számnak, de csak néggyel reszortokba csoportosítjuk. a legjobb gépírók közé. lettek kevesebben. Ha neon Igyekszünk elérni, hogy min- _ Maga nem félt, hogy vettek fel újat akkor az osz- den reszort közel azonos ter- magára kerül a sori tály falhasználhatta a távo- heltségű legyen — magya- _ Megfordult a fejeimben, zó dolgozó bérének 85 száza- rázza Kovács Györgyné nor- De én már régóta vagyok az lékát Ez később 40 száza- macsoportvezető. , osztályon. És mindig is iro­lókra csökkent, mert túl- — Nálunk nem automata dán dolgoztam. gépek vannak, nem az szá­mit milyen gyors a gép, ha- F mhf>rtf*lpns£a ? nem hogy milyen ügyes a LCfCfiőUg . dolgozd. Szóródik is a telje­sítmény, van, aki többet ke­res 4 ezer forintnál, de akad zottan emelkedett a bérszín­vonal. Az lett az eredmény, hogy az év végére újra növe­kedett a létszám az irodák­ban. Átcsoportosítás — Ha tavaly nem sikerült a létszámcsökkentés, miből gondolják, hogy idén sike­rül? a 2 ezer forintja. Van olyan dolgozónk, aki egyedül csi­nál egy kétszeméyes reszor­tot. Minden szalagon kiala­kul olyan réteg, akik ipar­kodnak is, ügyesek is. Van, t^jf^V Zt SháíSTa S — Tizedik éve vagyok en­^ ^ nél a vállalatnál. Ennyi idő olyan "is, hogy alig' van meg »£*» ezt Vlirtam volna" Két kicsi gyermekem van, én mégis alig hiányoztam a munkából. Embertelenaég­nek tartam, hogy így bánja­nak velem. Most lettem vol­na törzsgárdatag. — Milyennek tartja saját tömeggazdálkodásra. A fize­téseket csak a hatékonyság növelésével vagy a létszám­csökkentéssel felszabaduló bérhányadból lehet «nelnL ' A távozó dolgozó bérét pe­dig teljes egészében meg­kapja az osztály, ahol a mun­káját is felosztják. — Nem vezet ez korlátlan létszámcsökkentésre? Minél kevesebben vannak, a meg­maradóknak annál több a fizetése... szakmai tudását? — Közepesnek. A alatt tanultam, akkor gyes más fizetését sokallják. Az új állásiban milyen munkát véges majd? — Gépírónő leszek. Amikor becsukódik mögö­te az ajtó, az osztályvezető felsóhajt — Emberek sorsáról dön­teni. Nehéz ügy ez. A norma­rendezésnél is nehezebb. Tanács István Kukoricatermelés is bejön dolgozni. — Nincs bérfeszültség? ^^^^^ — Van néha. De nem az munkahelyet kerestem Azt morog a másikra, ald jól ne, «». «°1­Mindlg a másik kerulbk ** — Hogyan közölték magá­| val, hogy ' „átcsoportosít­A leggyengébbet ml Azt mondták, valakit le kell építeni és úgy néz — Milyen alapon dőn- kJ, hogy én leszek az. töték el, kit „csoportosítsa- — Már dolgozott a terme­nak át" a termelésbe? lésben, nem ismeretlen a — A kiválaszthatók közül munka. Anyagilag is jobban — Vezérigazgatói utasítás Igyekeztünk a legjobbat ki- járna. Miért nem ment van rá, hogy átlagosan 4 szá- választani — válaszolja Ko- vissza? zaléknál így sem emelked- zocsa István, a tervosztály — Néhéz fizikai munka az. Hétnek jobban a bérek. Ko- vezetője — Ez az érintett Két műszakos. Érzékeny bő­rábban a béremelkedést a munkatársunk került légiké- rú vagyok, sohasem bírtam közvetlen termelők gazdái- «őbb az osztályra. Korábban a ruhaport kodták ki, mást változik a a termelésben dolgozott, de helyzet közben a gyes alatt gyom­— Hány embert érint a lét- 08 tanult SSü^S^ Vámcsökkentés? «*' nemJaz^toU, „ . ,. , .... a begyakorlottsága sem — Ne gondoljon valami lát- megfelelő. A termelésben ványos akcióra, arra pedig ^szant már van gyakorlata, végképp ne. hogy elküldünk piáltuk elintézni, hogy dolgozókat a vállaiattóL Hu- ^ műszakba kerüljön, de szónkét tővel csökken azok megszüntet!k ez egyműsza­letszoma, akik nem a közvet­len termelőmunkában dol­goznak. Nyugdíjba mennek dolgozóink, munkahelyet változtatnak, nem töltjük be a helyüket Hat olyan ember van, akit javasoltak, hogy fizikai munkára helyezzenek át. — MI alapján dOntOtték el, hogy szükség van a mun­kájukra akkor, amikor fel­vették őket, és most hogyan derült ki, hogy mégsincs? , — Több a veszteségidő s nem fizikai dolgozók közt — Lógnak az irodisták? — Ez túlzáa. Vannak olyan időszakok, amikor ki sem látszanak a munkából az adminisztratív dolgozók. Máskor kevesebb a munka. Javasoljuk, hogy ezentúl időszakosan Is lehessen a termelésbe átirányítani dol­gozókat. — Mennyit lehet keresni as irodában? — Átlagosan 2400—2500 forintot — És a termelésben? — 3000—3500 körül. — Akárkit át lehet külde­ni például a varrodába? Nem kell hozzá szakképzett­ség? — Három hónap a tanu­lási idő, addig a teljesít­ménytől függetlenül teljes bért kapnak. Nem ördön­gösség a munka, aki akarja, megtanulja. Három éve folytainak si­keres kísérleteket Moldáviá­ban a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kifejlesztett kukoricatermesztési techno­lógia alapján — írja Georgij Sztojlik, az APN sajtóügy­nökség tudósítója. Egy bajai agranómusókbó! és gépésztechnikusokból álló csoport 1977. tavaszán érke­zett Takács László vezetésé­vel a valja-perzsei gazdaság­ba. Nyolcszáz hektáron, kí­sérleti parcellákon kezdték meg a munkát:, ki kellett kísérletezniük, melyik fajta tűrt legjobban a sztyeppei száraaaágot, mennyi és mi­lyen műtrágyára, növényvédő szerre van szükség. Már az első évben kiemelkedő ered­ményt értek el: az átlagter­més hektáronként 63 mázsa volt — ilyen termést e te­rületen korábban sohasem tapasztattak. A kísérletet 1978-ban 1500 hektárra ter­jesztették ki, a az átlagter­més 61 mázsa volt hektáron­ként Az eddigi legnagyobb siker 1979-ben született, s egyban bebizonyosodott, hogy az új fajták és az új tech­nológia segítségével aszályos időben ls kiváló eredményt lehet elérni. A magyar szak­emberek módszere azóta több köztársaságban — például Ukrajnában és Grúziában — is élterjedt, s 1980-ban már csaknem egymillió hektáron termesztenek kukoricát a ba­jai technológia alapján. Titavit Átlagosan 10—15 százalék­kal növelhető a termésho­zam paradicsomnál, almá­nál, kukoricánál és más nö­vényeknél, azzal a magyar szabadalom alapján előállít­ható új lombtrágyával, amelyet a Kertészeti Egye­tem kémiai tanszéke dolgo­zott ki, A Titavit elnevezé­sű készítmény a világon el­sőként a növény számára eddig közömbösnek tartott nyomelem, a titán hígított vegyületét tartalmazza, és serkenti a zöldségek, gyü­mölcsök, takarmánynövé­nyek fejlődését. Az egyetem kémiai tan­széke több mint tíz évvel ezelőtt kezdte meg a vizs­gálatokat a titánnal, amely a természetben a 10. .leg­gyakrabban előforduló nyomelem. A kémiai tanszék újszerű eljárással olyan víz­ben oldható titán vegyületet állított elő, amelyet nem­csak felvesz a növény, de — mint az emberi szerve­zetben a vitamin — elősegí­ti erősödését, fejlődését, az enzimeket aktivizálja. A Titavit gyártása az Idén kezdődik a Fűzfői Nitroké­mla ipartelepeknél. Legendák Közeledik József Attila születésének 75. évforduló­ja. és megint megindul az ellenőrizhetetlen legendák lavinája. A Szépség koldusa meg­születéséről a valóban ille­tékes kortársak — elsősor­ban a kiadó Korok na v Jó­zsef. továbbá Ferber An­dor. Hont Ferenc. Jenő Ist­ván. Terescsényi György és Ur György — mindent tud­hatót elmondottak, leírtak. Ezek iórészt a József Attila Emlékkönyvben (1957) ol­vashatók. Szabolcsi Miklós pedig monográfiájának első kötetében (Fiatal életek in­dulója. 1963) e források kritikus egybevetésével rögzítette mindazt, ami be­lőlük hitelesnek fogadható el. Nincs tehát szükség, hogy megalapozatlan legendák­kal tódítsuk és összezavar, juk a már tisztázottakat. Értelmetlen okvetetlenke­dés például az ..előfizető" és az „előjegyző" szembe­állítása. hiszen mind József Attila, mind a róla szóló irodalom váltakozva hasz­nálja ezt a két kifejezést: nincs köztük különbség. ' Túlzás és semmivel sem bi­zonyítható egy később szer­veződött baráti körnek a könyvecske szedésébea ki­nyomásában való közvetlen közreműködésről kitalált történetet elhitetni a gya­nútlan olvasóval. Hogy milyen képtelenség egy seregnyi ifjú ember sürgésének-forgásának föl­tételezése a Szépség koldu­sa körül mi sem jellemzi jobban, mint Ortutav Gyu­la bábáskodásának meséje. Ortutav 12 éves voltakkor! Még búgócsigával játszott a Szegedi Napló házának udvaráa s azt sem tudta, hogy József Attila van a világoa Ha a Szépség koldusa megszületése olyan nagy összefogással történt volna, mint . ahogyan Magvar ka Ferenc a maga most elő­ször hallott jelenlétének sugallásával a Délmagvar­ország január 27-i számá­ban erősködi, akkor ennek a költő is tanújelét adta volna leveleiben, verseinek vagy köteteinek ajánlásai­ban. Akiket ez valóban megilletett, azok meg is kapták tőle. Péter László Jelentős eredmények a fertőző betegségek megelőzésében Miniszteri utasítás az 1980. évi védőoltásokról Kötelező a megjelenés Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki, amelyben 1930-ra is megszabta a vé­dőoltások lebonyolításának rendjét és rendelkezett a külföldre utazó magyar ál­lampolgárok kötelező védő­oltásáról i«. Ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérium­ban elmondták: Magyarországon évenklnt mintegy 3 millió védőoltást adnak. Ebből a valamikor rettegett, ma már erősen visszaszorított tbc elleni vé­dettséget eredményező BCG­oltást minden újszülött meg­kapja. Ezt követően 3—6 hónapos korúit között diftó­riá, szamárköhögés és teta­nusz elleni védőoltásban ré­szesítik a csecsemőket. Miu­tán betöltötték a 14 hóna­pos kort, meg kell kapniuk a kanyaró elleni szérumot, 2 hónapos koruktól 3 éves ko­rukig pedig — több alka­lommal — a gyermekbénu­lással szemben immunizáló Sabin-cseppekét. Az iskolás­korban adják be a diftérla­szamárköhögés-tetanusz el­leni oltóanyag következő részletét, illetőleg a U—12. életévben a diftéria-tetanusz elleni védőoltást Nemzetközileg is elismer­ten kiemelkedő eredménye­ket értünk el a védőoltások­kal megelőzhető betegségek felszámolásában. Az utóbbi években például erőteljesen visszaszorítottuk — gyakor­latilag felszámoltuk — a kanyaró járványos előfordu­lását is. Ezzel egyidejűleg nem kí­vánatos következményei is vannak á járványügyben el­ért mostani biztonságos helyzetnek. Egyes szülők Pézsmacickányok Pompás, puha bundájú, ga medencéjében. Ez az ÓJ­rttkaságszámba menő pézs- latfajta nemrégen még a macickányokat küldött a kipusztulás határán élit. Volgográd! Erdő- és Vad- Most annyira megszaporo­gazdsság a Ki.ro vl területre. Úotfc hogy a tenyésztők új FVek a txbwnák ervedül a helyet keresnek telepité­Ezek a pézsmák egyeaui a f;ükr<, A világpiacon nagy Szovjetunióban tenyésznek, „ kereslet a pézsmák bun­a Dnyeper, a Don és a Vol- dája iránt. HÁZASSÁG HmloanewH János és Somodl Irén. Baur Csaba Béla és Nagy Plroaka. Keresztényi Géza Ist­ván éa AWiim Mária. Seires Lász­ló Gyula és Makó Mária. Bona Lajos és Tóth Judit Erika, Lu­dányl Pál és Lajtár Rózsa há­zasságot kötöttük. SZÜLETÉS Bálint Jánosnak és Mr« Má­riának Szilvia, Nagypál József­nek és Dudás Erzsébeuiíúc József Zsolt, Tóth Antal Istvánnak és Stmándt Anikó Rózsának Tamás. Ménesi Lászlónak és Tandatl Má­riának Attila László, Márta De­zső Fábiánnak és Nagy Margit­inak Viktor. Nagy Ferenc Lajos­nak és Soós Erzsébetnek Attila. Körösi Antalnak és Magyar Esz­ternek Anikó Boglárka, Laczi Mihálynak és • Róbert. Kordás Lajosnak és Nász Éva Piroskának Anita, Mészáros Csabának és dombos Editnek psaba, Ráez Józsefnek és Nagy Annának Edit. Bernátsky Ferenc­nek és Csorba Teréziának Zol­tán, Tóth Zoltán Iászlónak és Titsohel Máriának Klaudia, Pá­ti.ki Tibor Jánosnak és Nagy Ká­taunmak Katalin, Horváth István Tamásnak és Szilányi Antóniá­nak Gergely, Seller Antalnak és Dobó Máriáinak Péter, Péter Jó­zsefnek és Sárkány Juditnak Családi események Zsuzsannának Zsolt, Bandit la Já­nosnak és Baiázs Máriának Zénó, Grunc Lászlónak és Varga Er­Mébétnak Zsolt, Posta András- tprnek Kata nak és Vidéki Máriának 8ema: amSnJk éa dett, Balogh Lajosnak és Mezei Etelkának Levente, Tóth Sátnr dórnak és Monostori TorézlÉnaik Gábor, Kónya Mihálynak ás Lal­kó Máriának Mihály, Ríc-z J. Tóth5^Tulianináriak .^osnok és Puskás Máriának Anl­Toth Juharaiénak ^ ^^^ oltványi Józsefnek éa Litmihat Gabriellának Gáhriétla. Nemes-Nagy Antal Andrásnak ée dr. Szállási Erzsébetnek Ágnes Erzsébet. Pásztor Ferencnek ée Kovács Ibolyának Ibolya, Szö­möm Tamás Józsefnek és Kovács Juditnak Zsolt Tamás, Szonda Mihálynak és Czafcó Irémnok Ro­land, V esziGlovszki Jánosnak éa SzéJ.pál Jolánnak Hepriettá, Áb­rahám Ferencnek es Podonyl Arankának Ferenc. Kocsis Ist­ván Feráncnak és Gumós Erzsé­bet JJonámaik Gabriella, Halász Istvánnak és Lukács Margitnak és Mező Margitnak Péter, Becsal Lászlónak és Szekeres Erzsébet­Zsuzsanna. Süveges Mihálynak éa Lóezi Bonénak Móni,ka. Rácz STTZÍ Lászlónak és Györkéi Erzsébet- Bernadett, Lőglncz Zoltánnak nek Erika Ágnes. Fodor István­nak és Vtocze Erzsébetnek Ta­más, Szegvári Jánosnak és Sza­bó Klára Mártának Ta-más, dr. Ptarií Károly Lajosnak és dr. Hatvani Editnek Ultá Adrtsnit, Lajtos Istvánnak és Vinefc Ro­zália Erzsébetnek X A^i. TEES '^^••S^JWLŐSt Nagy Józsefnek é. Fodor írén- g«* ^A^r^S^rikS^ nck Iiumnra, I-Mrer György- essb® OAbor- **«»lrovJes ,st­nek és Szeitz Juliannának Edit, vánnák és Gáirgyán M-igdoIná­Becaei Ferencnek és Mészáros nak Amgelá, Pobó Károlynak és Hegedős Zsuzsammájtak Andrea, Makkét kávámnak és Pénteki Irénnek Edina, Kmetykó Lajos Andrásnak és Pamu/k Eteika Má­riának Máriaiui Helga, Ráczikövi Pálnak és Krajczár Erzsébetinek Erzsébet, Bzántai-Kla Ferencnek és Kovács Gabriella Ágnesnek Hence, Gora Péter Mátyásnak és Bocsa Mária Valériának Péter, Domokos Timrének és Engei Ka­taumták kútra, llöde Ferencnek és Telganecz Mária Irénnek Gab­riella. Bóka Mihálynak és Csúcs Honának Péter. dr. Tátray Adám Z;."ánátak és dr. Mészáros Esz­Agnes, Losonczi Fekete Juditnak Sándor, Juhász Ls'vánnak és Ke­resztes Erzsébetnek Zoltán, Vaj­da Sándor Józsefnek és Pajxtt Klárának SAndctr nevfl gyerme­kük született. HALÁLOZÁS Nyári Györgyné Czvlpp Jolán, Tapal Anlatné Nagy Mária. Csa­miangó Vinoáné Csonka Mária. Zsebeik János, pesti Oömötör latvármé Lörlncz Julianna. Cson­ka Józaef. Szilágyi Dezső, Fekete Lajos, Varga Faranuné Herényi Anina. Kiss Mlhályné Boros Etel­ka, Nagy Lászlóné Kovács Teré­zia. Zsombó Imre, Szilágyi Mi­hály. Ludányl András, Otott Jó­raeöiá Bárdos Aranka. Csillag András, Kiss Istvánná Czirok Dana. Kővári Pátoé Károlyi Ma­ris. Keesksmátl Mátyás." Papp Lászlómé Kovács Ilona. Nagypál István Ferenc, Sztamojev György­nek Zsolt. Rózsa Szjlvesztamek Hocgkov Hajnalka, Székely és Gyulai Erzsébet Piroskának Erika, Raffal Zoltán Lászlónak és Mólnsr nor.ámaik Hajnalka ibolya, Kádír-Németh Márknak és Kisszabó Rozáliának Krisztián, és A-mston Rándornak és Fe<-„ór F.rzsé­János, Jaktsíb Ernő, Brandtnér László, Veszejy Bóla Józaef. Si­mon Aiwl«á Kalmár .Mlianna, Selmecaky Ernő, Szűcs Irén Misir­glt, Gjlieze Pélorné Peliróczi Etel­ka. Bogd.án Jim rétté Apjok Ju­liánná. Borovs/ky Józsefné Ben­esjk Gi.zollá, Orosz B'mdor. Du. das István, Tóth Lajos, (Járna Blndorné Kálm.án Viktória, Kiss László Oyulr. Danko Kslinámne öesicses Kl'iAZtUU nieglláU, már nem érzik át kellőkép­pen k védőoltások fontossá­gát, » így előfordul, hogy hanyagságból, gondatlanság­ból a kötelező oltásokra seim viszik el gyérrneküket. Az ilyen súlyos mulasztások növelik a kórokozók iránt fogékonyak számát, s egy­ben járvány kialakulásának a veszélyét is. Az idén is személyr* szóló hivatalos értesítés jelzi: mi­kor és hol esedékes a kő­telező védőoltás. A folyama­tos oltások során a kicsi­nyek megkapják a djftéria, a szamárköhögés és a teta­nusz illetve a kanyaró el­leni oltásokat. A járványos gyermekbénulást megelőző védőoltásokat három részlet­ben: szeptember 15. és 20„ október 27. és november 1., valamint december 8. és 13. között adjáik — az 1977. július I. és 1980. június 30. közötti születésű gyerme­keknek. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik kül­földön olyan területekre utaznak, ahol előfordulnak különösen veszélyes fertőző betegségek (például kolera vagy sárgaláz), kötelező vé­dőoltást ír elő .a miniszteri utasítás. Az Egészségügyi Miniszté­rium egyelőre ideiglenes jelleggel az ország területén felfüggesztette a 18 hónapos korú kisgyermekek himlő elleni kötelező védőoltásá­nak végrehajtását. A himlő­oltások további sorsáról aa egészségügyi kormányzat a hazai és a nemzetközi ada­tok, valamint az illetékes szakmai testületek vélemé­nyének ismeretében fog dön­teni. Az Egészségügyi Világ­szervezet szakértői bizottsá­ga — alapos ellenőrző vizs­gálatok és a biztonsági vá­rakozási idő eltette után — kinyilvánította a Fölá hlm­lőmentességét. Ugyanis a Föld korábban fertőzött te­rületein több mint két éve nem fordult elő emberi him­lőmegbetegedós. Az Egészségügyi Miniszté­rium ugyanakkor felhívja a külföldre utazó magyar ál­lampolgárok figyelmét, hogy néhány afrikai és ázsiai or­szág a beutazóktól még megkövetelj a himlő elleni oltás érvényes biznnvítvá­I nyát (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents